Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
Zárszámadás előtt Következetesen, keményen Nincs abban semmi túlzás, hogy az idei évzárást nemcsak a tabi szövetkezet tagsága, hanem megyénk agrárközvéleménye is különösen nagy érdeklődéssel várja. Az évek óta tartó és csak halmozódó eredménytelenség megszüntetésére megyei segítséggel, úgynevezett egyedi ve&zteségrendezési eljárást végeztek. Ennek ellenében háromévi »türelmi időt- kapott a szövetkezet, hogy megkeresse és megteremtse az eredményes gazdálkodás feltételét. Az első év most lejár. A könyvelés gépi adatfeldolgozói gyűjtik, összegezik az év rendkívül kemény erőfeszítéseinek tapasztalatait, a szomszédos helyiségben a köz- gazdasági csoport az új szabályozók szellemében munkálkodik a jövő év tervein. Bár ezek a hetek jelentik szorosan, véve a zárszámadás és terv- készítés idejét, a szövetkezetben lényegében egész évben tartott ez a munka. Tavaly a szövetkezet határában mintegy ezer hektár maradt szántatlan, mert épp tegnap végeztek a mélyszántással. Aki ma határszemlét tart ebben a kiterjedt szövetkezetben, a külsőből is megítélheti a változást, de még ennél is többet mond, hogy a mezei leltár értéke most tizenhárom millió forint, a tavalyi kilencmillióval szemben. Háromszor annyi területet műtrágyáztak, mint akkor. — A szerkezetváltozásra az idén kevés lehetőség volt. Most az új szabályozók i6 arra ösztönöznek, hogy erőteljesen folytassuk ezt a munkát — jegyezte meg az elnök. — Tavaly 280, az idén 430, jovópe 700 hektáron termelünk napraforgót, a búza mé rsékel te b ben, háromszáz hektárral nő, s ezerhatszáz hektár lesz. A szerkezetváltás, részben a kukorica, részben a szántóföldön termelt takarmánynövények rovására történik. Ez utóbbira a gyepgazdálkodás fejlesztése adott lehetőséget A »türelmi idő« alatt elvégzendő feladatok sorában mindez szerepelt, sőt még jóval több is. Pontról pontra áttekintve a helyzetet most két héttel az év vége előtt megállapítható: nem maradt »adós-» a nagyüzem. Amilyen egyszerű ezt így kimondani, annyira kemény és nehéz volt végrehajtani. Mert mint csaknem mindenütt, itt is négymillió-nyolcszázezer forint kiesést »termett« a növénytermelési ágazat, s figyelemre méltó, hogy kétmillió költségmegtakarítással, az egyéb tevékenységek bevételének növelésével sikerült csak ellensúlyozni a veszteséget. És ami talán a leghívebben kifejezi az idei év megfeszített munkáját: ma már bizonyosnak látszik, hogy gazdálkodásból származó vesztesége nem lesz a tabi szövetkezetnek, (összehasonlításul meg keli említeni, hogy tavaly ilyenkor nyolcmillió forint óvadékos hitel terhelte a gazdaságot.) Most minden esedékes pénzügyi kötelezettségüknek eleget tettek. Megmozdult a kátyúha ragadt szekér. Ezekben a napokban legalább akkora energiát fordítanak rá, hogy mikért mozduljon tovább, mint Százalékok nyomában Hétmillió forint veertewget okozott az idei nyár a hetes! termelőszövetkezet növénytermesztésének. A veszteségeket — amint Szabó József főmezőgazdász beszámolt róla — sikerült ellensúlyozni, sőt a kukorica már mintegy 3— 3,5 millió forinttal a nyereség felé billenti a gazdaság évi mérlegét Összességében kedvező helyzetről számolhatnak be a tagságnak a veze- • ók, s ez — az említetteken túl — az állattenyésztés eredményeinek köszönhető. , Kerekes Károly főállattenyésztő a »százalékok embere«. Azaz nem hisz a csodákban, az ugrásszerű eredménynövel esben. — Az .állattenyésztés színvonala gazdaságunkban biztosíték arra, hogy a következő évben is a jövedelmező legyen. Ez a sertéstenyésztésben azt jelenti, hogy az ágazat a költségeket meg tudja téríteni, de eredményt nem ad; ennél többre, vagyis szerény eredményre csak akkor számíthatunk, ha igyekszünk javítani munkánk hatékonyságán. — Mit jelént ez a gyakorlatban ? — Elsősorban azt, hogy az egy kocára jutó hízóki bocsátást növeljük, ' ez ugyanis csökkenti a fajlagos költségeket A sertéstelepen dolgozók meg tudják oldani e feladatot szakértelmük és lelkiismeretes munkájuk révén, de a fegyelmet tovább kell javítanunk. Ez alatt elsősorban a technológiai fegyelmet értem. Véleményem .szerint ez mintegy tíz százalékot jelent a végelszámolásnál. A gazdaságban már bevezették a sertések zöld lucernával való etetését; ez olcsóbb és a táp fölhasználását további 15 százalékkal csökkenti. Az igazi eredményt hozó agazat azonban a tejtermelő- szaktelep: az idén — éppúgy, mint a kukorica — 3,5 millió forint nyereséget ígér. — A tejtermelési átlag 3500 liier, s az állomány fele már keresztezett fajta. A növekedés tehát nem áll meg. Jövőre is többet várunk a tehenészettől; legalább 10—15 százalékos eredménynövekedést. Az önköltség egy liter tejre vetítve eddig 5,6 forint volt, míg az eladási ár a tejprémiummal kiegészítve ö—9 forint között mozgott. Továbbra is tartani szeretnék ezt. A férőhelyek jobb kihasználása is segítette a termelés növelését, úgy hogy a költségek iószerivel azonosak maradtak. A szárazon álló tehenek ugyanis szabad tartásban varjak ki az idejüket, s a felszabaduló helyre mintegy 50 állatot állíthatnak be. A körforgás folyamatos, ennek eredményeként az eredetileg 440 férőhelyes tehenészetben jövőre a .tervek szerint 475 állat állhat. — A célok elérésének feltétele — mondja — elsősorban a jó szakembergárda. A főállattenyésztő véleménye egybeesik a fömezőgazdászéva!: ami a dolgozóktól függ, az megvalósul. Erre az eltelt idő a bizonyíték,. az idei munkák szépítés nélküli összegezésére. A jövőről szóló mondatokban mindenütt szerepel az új szabályozókra való hivatkozás, alapelem ez itt a felelősségteljes tervező munkának. Az állattenyésztés teljes rekonstrukciója, a meglevő épületekre alapozott szakosítása. a medéKüzemi tevékenység beindítása, az elszámolási, érdekeltségi rendszer korszerűsítése — többek között ezek szerepelnek . 1980 programjában. Lépésről lépésre — előre. Cél: az egyensúly Olykor egyetlen adat — például az éves termelési érték vagy a nyereség összege — érzékeltetni tudja egy gazdaság helyzetét. Más esetekben viszont a számok többet titkolnak el, mint amennyit elárulnak. Ha a csaknem húszezer hektáron gazdálkodó homokszentgyörgyi Aranyhomok Tsz-ről valaki csak azt tudja, hogy az idei évet várhatóan egymillió forint körüli veszteséggel zárják, aligha gondolja, hogy e csekély mínusz ellenére eddigi legeredményesebb évét zárja az egyesült szövetkezet. Nyilvánvaló előrelépés már, hogy a két év előtti »tizen- milliós« és még tavaly is hárommillióra rúgó veszteségükből az idei, e területen különösen súlyos aszály és 300 va- gonnyi, tavasszal »vevő nélkül maradt« burgonyájuk tetemes kárának dacára is sikerült ledolgozniuk. Mondhatná bárki: ez csalt magyarázkodás, a veszteség bármilyen kicsi is, nem eredKiesésekkel küszködve — Rendkívül nehéz év volt az idei. Tavaly nulláról indultunk; ennek ellenére minden anyagi és gépi eszköz a rendelkezésünkre állt, hogy az idei termelésünk már nyereséges legyen, Az időjárás azonban mást akart, s most úgy érzem, örülnünk kell, ha az év végi mérleg nem lesz. rosszabb a tavalyinál. Hiába, erre nem számi tháttunk ... A kaposfői termelőszövetkezet elnöke, Spannenberger János arca gondterhelt. A tapasztalatok alapján a gazdaság megváltoztatta a növény- termesztés termékszerkezetét — a jövedelmezőbb ágak javára —, elképzeléseiket azonban keresztülhúzta a váratlanul érkező téli fagy, majd pedig az aszály. — Átálltunk zöldborsóra: az idén 150 hektárt vetettünk be, s megvásároltuk a szükséges gépeket is. Nagyszerűen indult minden. Aztán csak a várt termés egyharmadát takaríthattuk be... A kiesés így másfél millió forint, s ugyanakkor mintegy hárommilliót kellett gépekre költenünk. Egy a vigaszunk: a gépek megvannak, s jövőre is használjuk őket. De a kieséseket az idén már nem tudjuk pótolni. A télen 138 hektáron kiía- gyott a kenyérgabona. Ahoi kiszántották, jobban jártaik. A 170 vagonnyi terméskiesés pótlására napraforgót vetettek a kifagyott területeken, s ez A magtáron látszik a gondos kezek munkája. A zsákok gondosan összehajtogatva, oszlopba rakva sorakoznak a fal mentén. Az ömlesztett kukorica embermagasan tornyosul — a belső tér nagyobb részét ez foglalja el. A szabód terület tiszta: minden sarkot gondosan kisöpörtek, limlom sehol nem látható.. A tároló kis irodahelyiségének ajtaját nyitva meleg csap a belépő arcába. Bent többen is szoronganak: előttük kihajtott füzetek, ívek, kimutatások. A kinti fölmérés mar megvolt, most a raktári bejegyzéseket ellenőrzik a somogy- sárdi termelőszövetkezetben. A leltározó bizottság vezetője Bognár István nyugdíjas. Korábban brigádvezető volt az állattenyésztésben. — A gépműhellyel már végeztünk, most, ütemterv szerint, a terménytároló került sorra. Ma és holnap itt dolgozunk, ulana az állatokat vesszük szamba. Több ezer teteit kell a szó szoros ertel- meben kézbe vennünk, hogy fölmérjük a termelőszövetkezet vagyonát. — T .ehet-e tévedni leltározás közben? — A válasz határozott: nem lehet. Ha lelkiismeretesen csináljuk, nem tévedhetünk, s az ütemterv szerint haladvr könnyebb is valamelyest a dolog, mert a rcszortfelelő- pók előkészítik # területet meg a mennyiségeket, hogy ne kelljen soká keresgélni. Két nyilvántartásnak kell egyeznie a leltár során: az egyiket a különböző telepeken maguk a raktárosok készítik, a másik a könyvelés alapján készül bent, a központban. Akár többlet, akár hiány van, már mutatja a bajt A leltározók itt, eddig mindent rendben találtak. Október közepén kezdődött a leltározás a somogysárdi gazdaságban, s az év utcssó napjáig tart. A bizottság felelőssége nagy: az ő munl^á- juk szavatolja, hogy az év végi zárszámadáskor valóságos adatok mutassak, menynyit gyarapodott a közös vagyon. Hárman vannak a bizottságban: a vezető mellett Fotos János erdő- és mezőőr, valamint Hopp József növényvédő szakirányító tevékenykedik. Hármójuk mellett egy negyedik tag készenlétben áll. — ha bármelyikük elmaradna valamiért, a leltározó bizottság munkája akkor sem akadhat meg. Néha a három ember háromféle szaktudása sem elég. A gépműhelyben volt olyan alkatrész, amelyet együtt sem tudtak azonosítani, a területért felelős szakmérnökök olyankor mindig szívesen segítenek. Az év végéig a leltározó bizottság mintegy tízezer teteit vesz számba, s fölméri az ömlesztett termények, üzemanyagok mennyiségét is. 1 mény. Szerencsére az Aranyhomok Tsz idei munkája szolgál vitathatatlan és kézzelfogható eredményekkel is. A gabonánál keresztülhúzta a számításokat a szárazság, a kukoricánál azonban végre kamatozott a második éve folyó nagyarányú talajjavítás, és az időben, jó minőségben elvégzett vetés. E tájon minden eddiginél jobb: 45 mázsás átlagtermést takarítottak be, ráadásul a más években »szokásos« csúszás nélkül. Apróságnak látszik — valójában a munkák nagyobb szervezettségére, a gépkarbantartás színvonalának emelkedésére, nem utolsósorban az eszköz- ellátottság javulására utal —, hogy a megyében az elsők között, még október 20-án befejezte^ a vetést, november végén pedig már készen állt az őszi mélyszántás. A korábbi évi-éltben az Aranyhomok bizony nem egyszer szorult külső segítségre, az idén pedig már ők végeztek bérmunkát más gazdaságokban. Hesston takarmány- - betakarító gépük például a kaposfüredi és a toponári. gazdaságokban dolgozott. Az idei év összegzésében szót érdemel, hogy a napokban elkészült — korábban kihasználatlan épületek felújításával, és viszonylag kis beruházási költséggel — bordás- majori sertsésszaktelepük. E telep az új évben már 5100 hízót értékesít. Korszerűségére jellemző, hogy az országban elsőként itt alkalmazott dán Funki etetőberendezés segítségével egy ember 1600 hízót gondoz.., Ugyancsak a közelmúltban készült el sportcsarnoknak is beillő 300 vagonos burgonyatároló. Ennek iker testvérét jövőre kezdik építeni. Céljuk: még versenyképesebb, csomagolt — sőt idővel talán félkész — áruval jelentkezni... Az idei év munkája ezernyi szám formájában már a számvetést Készítő szakemberek asztalán fekszik. Most mégsem ezek a már végleges számoszlopok keltik a legnagyobb érdeklődést, hanem azok az új szabályozók alapján készülő kalkulációk és tervek, amelyek meghatározzák az Aranyhomok holnapját. Annyi máris bizonyos, hogy az új szabályozók a termelési szerkezet további módosítását, a melléküzemági tevékenység fejlesztését, a munkaszervezésben és költséggazdálkodásban rejlő tartalékok kiaknázását követelik a tsz- től. 1980. sem lesz tehát könnyű év az Aranyhomok Tsz-nek, mégis minden eddiginél na- _ gyobb esélye van rá, hogy I visszaszerezze egyensúlyát. Leírhatatlan erőfeszítések eredménye, hogy az év közismert veszteségei ellenére mindössze egy százalékkal csökkent 1979-ben a megye gazdaságainak termelési értéke. Az előző évivel majdnem azonos eredmény azonban — főként a mezőgazdasági és ipari árarányok változása következtében — 30—33 százalékkal kisebb nyereséget hozott Emelkedett a veszteséges és alaphiányos gazdaságok száma, s több nagyüzem valamennyi anyagi tartalékát latba vetve tudja csak elkerülni a mínuszokat. ,4 jó es gyönge adottságú gazdasagok közti szakadék tovább szélesedett. Mint a termelőszövetkezetek megyei szövetségének legutóbbi elnökségi ülésén hangsúlyozták: a munka- szervezés vagy a költséggazdálkódás javulasa nem volt képes ellensúlyozni a fentebb jelzett hatásokat. Áz új évben életbelépő közgazdasági szabályozórendszer az eddigieknél is szigorúbb követelményeket támaszt. Sokat mond, hogy az az üzem, amelyik pusztán »fönntartja« idei termelési szintjét, eleve egy harmaddal kevesebb eredménynyel számolhat... Ezekben a napokban a megye valamennyi tsz-ében a nyereségesség szemüvegén át vizsgálják a termelési szerkezet módosításának lehetőségeit. Ugyanakkor a jövő évi tervekben nagyobb hangsúlyt kap a takarékosság, az ésszerűség, az eszközök, jobb kihasználása, a melléktermekhasznasitás. A jövőben tunes egyeb jarkato út. Tévedni tilos majdnem kétmilliót »-hozott vissza« az elveszett nyolc és fél millióból. A 129 hektáron szemes terménynek meghagyott silókukorica, valamint a fővetésű kukorica vártnál jobb termése 120 vagon többletet jelentett. Vetettek hajdinát is. A szénának szánt vörösherét magfo- gá&ra használták: sokat nem hozott, de valamit szépített az eredményen. — Ha mindent összevetek, Úgy látom, örülnünk kell, ha ismét nulla körül alakul az évi eredmény — mondja az elnök. — Szerencsére van másfél millió forint biztonsági tartalékunk, tehát a nehéz év ellenére a jövő évi újrakezdéskor megrázkódtatás nem érhet bennünket. Ami számunkra igen nagy tanulság: kiderült, hogy a termőföld minősége ilyen szélsőséges időjárásnál meghatározó. Sajnos, nekünk többnyire gyengék a földjeink. Nehéz lesz a következő év. A tervezéskor tehát úgy módosították a termékszerkezetet, hogy a jobban jövedelmező ágazatok felé közelítsenek. Növelik a náluk kifizetődő gabona vetésterületét — 889 hektárról 1020 hektárra —, többet vetnek napraforgóból és megtartják a zöldborsó 150 hektáros területét. — Állattenyésztésünk a korábbi bizonytalankodások után fnost már ráállt a tejtermelésre. A húshasznú keresztezések hatása azonban máig érvényesül, s csak a következő évben kezdi majd éreztetni hatását a tejirányú keresztezés. Ha anyagi lehetőségei nk engednék, már jövőre megkezdenénk a kiskorpád! sertéstelep rekonstrukcióját, s akkor a kibocsátások száma — évi kétezer hízó — évente ötezerre emelkedhetne. A beruházási alapokmányok és a tervek már készen vannak, de a várt eredmény elmaradása miatt az építkezés saját erőnkből egyelőre nem kezdődhet. Mindent összegezve azt mondhatom: nagyon nehéz év lesz a követ, kező. És nem a legjobb helyzetből Indulunk. Mégis reménykedünk : élnünk kell minden lehetőséggel, hogy kiegyensúlyozott legyen a termelés a gazdaság minden ágazatában.
