Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-08 / 287. szám

Cérnagyári helytállás Kétszeresen is nehéz idő­szakra tekintettek vissza a nagyatádi Cérnagyár IÍ-es pártalapszervezetének kom­munistái. Az elmúlt öt esz­tendő alatt jelentősen növe­kedett a gyárban előállított késztermékek mennyisége, nagymértékben nőtt ak ex­port. Ma már a világ negy­ven országában ismerik a nagyatádi cérnát. Ezeket az eredményeket úgy értek el, hogy közben lezailott a gyár rekonstrukciója, felújították a gépparkot, új üzemcsarnoko- 'ka hoztak létre és hamarosan üzembe helyezik az ú| ener giatelepet is. A vezetőség beszámolójába" Kuti Ferencné alapszervezeti tiikár hangsúlyozta, hogy a kommunisták mindig fontos feladatuknak tekintették a gazdasági munka segítését. Megállapította: tagságuk ered­ményesen munkálkodott a gyáregység céljainak elérésén.. A 41 tagú alapszervezet a a gyár termelőhelyein, a ter­melésirányítók és a gazdasá­gi vezetők között egyaránt képviselteti magát: tevékeny­ségük átfogja az egész üze­met. Sajátos helyzetükből adódik, hogy aktív, tartalmas politikai munkát tudnak vé­gezni, és képesek rugalmasan alkalmazkodni a mindenkori követelményekhez is, amelye­ket a gazdasági munka meg­kíván. Egyebek mellett ezt emelte ki értékelésében Tor­iak Vincéné is, amikor e gyár pártvezetősége nevében mir.ő- síie*te az alapszervezet mun­káját. Nagy súlyt kapott a beszámolóban a szód'’] ista brigádok tevékenysége: ar alapszervezet 28 fizikai állo­mányú kommunistája dolgo­zik ezekben a közösségekben. A brigádok vállalásaikkal, fölajánlásaikkal nagyban noz- zájárultak, hogy a mennyiség növelése mellett a minőség javításában is jelentős ered­ményeiket érjenek el. Helyt­állásuknak köszönhető, hogy fölemelt tervüket az év vége helyett már december hete­dikén"" sikerült^ teljesíteniük, így még az idén nyolcvanöt tonna cérnát adnak a nép­gazdaságnak. E feladatok megoldásához párttagok és párton kívüliek együttes erőfeszítésére volt szükség. Az egyenetlenül ér­kező külföldi megrendelések miatt főként az év második felében kellett a gyár dolgo­zóinak többet túlórázniuk, s ez — asszonyokról lévén szó — elég sok gondot okozott. A felszólalók többsége nem is hagyta szó nélkül ezt a problémát. Szabó Károlyné például kifejtette, hogy hosz- szú távon semmiképpen nem lehet hasznos a három mű­szakban dolgozó nők túlóráz­tatása. hiszen munkájuk el­végzése mellett családjuk gondjainak nagy része Is rá­juk hárul. Lot kő Imre, a gyár műsza­ki vezetője hozzászólásában elmondta, hogy ez az év kü­lönösen nehéz feladatokat rótt a gyár dolgozóira, ezért kellett a túlórákhoz folya­modniuk. A cérnát most ked­vező körülmények között le­het értékesiteni a világpia­con: harminchét forintért ter­melnek ki belőle egy dollárt s ez a könnyűiparban kiváló eredmény. A következő év el­ső feiere kapacitásuk jelentős részét — külfödi szerződések­kel — lekötötték már. s az exportszállítások nem torlód naik össze a második félévre ÜzemDe helyeznek egy új, 48 fejes orsózógépet, ezenkí vül jobb munka- és üzemszerve­zéssel kívánják a túlórákat .«■ minimumra csökkenteni. A beszámoló nagy teret szentelt a szervezeti élettel kapcsolatos kérdéseknek. Név szerint is megemlítették a ki­emelkedő munkát végzőket, s nagyobb ativitást kértek a visszahúzód óktól. A határozati javaslatban is megfogalmazódott az a kí­vánság, hogy több konkrét feladatot tűzzenek ki a kom­munistáknak a termelést se­gítő munkában. Az év köz­ben tartott taggyűléseicen többször is szóvá tették, hogy egyesekre túl sok társadalmi megbízás hárul, s efniatt nem képesek kellő alapossággal ellátni feladataikat. Pártveze­tőségi funkciójukon kívül többen tanácstagi, bírósági ülnöki, népi ellenőri, munkás­őri, propagandista tisztséget is viselnek; van olyan veze­tőségi tag, aki egyidejűleg hét megbízatást teljesít. »Testre szabott« differenciál­tabb megbízatásokkal köny- nyebbé, s egyben hatékonyab­bá lehetne tenni munkáju­kat. Kritikus hangon szólt a beszámoló — és ezt a hozzá­szólók is alátámasztották — a pártépítésről, a fiatalok párttaggá neveléséről. »Igaz ugyan — mondta Kuti Fe­rencné —, hogy a beszámolási időszakban 15 új tagol vet­tünk föl sorainkba és közülük hatan a KISZ ajánlására kö­rűitek hozzánk, de van m'g ’av.Lanivaló a fiatalok és a fizikai dolgozók aránya a -■ Jelenleg nyolc harminc even aluli fiatal tartozik az alap­szervezethez, holott munká­juk, erkölcsi, politikai maga­tartásuk alapján sokkal töb­ben válhatnának a párt tag­jaivá. A KISZ-szervezet, a politikai vitakörök, a gyár­ban működő Kilián-kör sokat segít a fiatalok kommunista meggyőződésének kialakítá­sában, egymás munkájának megismerésében azonban akad még tennivaló. Különösen nagy szerep hárul itt a KISZ- f:atalokat patronáló kommu- i istákra. A közösség iránt érzett fe­lelősség, a termiakarás, a jobbító szándék csendül ki mind a tizenegy felszólalás­ból. Ezt a nemes szenvedélyt emelte ki Dorcsi Sándor, a nagyatádi városi pártbizottság titkára is, amikor a csaknem háromórás taggyűlés végén szót kért. Nemcsak a II-es alap6zervezet, hanem az egész gyár kollektíváiét di­csérte azzal, hogy elmondta: a vátos lakói több mint nyolcmillió forint társadalmi munkát végeztek a helyi gyermekintézmények, utak. járdák, parkok építésénél. A szervezésben. mozgósításban méltón vették ki részüket — élükön a kommunistákkal — a cérnagyáriak. Lendvai József Megemlékezés a magyar sajtó napján A Vörös Újság ma is jelkép Tegyünk többet Somogyért! kitüntető jelvényt kapott a szerkesztőség Tiszteletadás és emlékezés — hagyomány már, hogy en­nek jegyében ünnepeljék a magyar sajtó napját az újság­írók, nyomdászok, lapkiadók és -terjesztők szerte az or­szágban. Kaposváron tegnap a Gábor Andor téren, a somo­gyi születésű kommunista író, újságíró szobránál gyűltek össze a megyei lapkiadó vál­lalat dolgozói, illetve az MTI megyei kirendeltségének, a menyeiről, meg arról, hogy a Vörös Űjság máig is jelkép és példa — jelképe a hatvan­egy éves magyar kommunista sajtónak, és példa a későbbi újságíró-nemzedék számára. Tájékoztatni, meggyőzni és mozgósítani — ez volt felada­ta az egykori Vörös Újságnak és ez a feladatuk a mai la­poknak is. A beszéd elhangzása után a résztvevők megkoszorúzták kára és dr. Balassa Tibor, á megyei tanács elnökhelyette­se, s képviseltették magukat a lap előállításában és terjesz­tésében közreműködő szervek, A magyar sajtó napjának Ösztönző bérezés Normák és alapelvek megyei nyomdaipart vállalat­nak és a megyei postahiva­talnak a vezetői. Részt vett a megemlékezésen Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A Himnusz elhangzása után Szabó Erika, a Táncsics Diák- szinpad tagja mondta el Gá­bor Andor egyik versét, majd Bíró Ferenc, a Somogyi Nép­lap munkatársa mondott ün­nepi beszédet. Megemlékezett arról, hogy hatvanegy évvel ezelőtt az első magyar kom­munista lap, a Vörös Ú jság e hapon jelent meg. Szólt az újság megszületésének körül­Gábor Andor szobrát. A So­mogy megyei Lapkiadó Válla­lat és a Somogyi Néplap Szer­kesztőségének koszorúját Já­vori Béla főszerkesztő, Dóm­ján Sándor igazgató és Szalai László párttitkár, a Magyar ’ Távirati Iroda megyei ki.ren- deltségéét Káplár József, a kirendeltség vezetője, a So­mogy megyei Nyomdaipari Vállalatáét Farkas Béla igaz­gató. Balogh János párttitkár és Fomai László szb-titkár he­lyezte el Bensőséges ünnepséget tar­tottak ezután a Somogyi Nép­lap klubjában. Ott volt az összejövetelen Klenovics Im­re, a megyei pártbizottság tit­Az Egyesült Izzó Kaposvá­ri Elektrancsőgyárában há­rom nagy munkaterület van még, ahol. nem alkalmaznak teljesítményhez vagy minő­séghez kötött ösztönző bére­zésit. A három munkahely: a szerszámüzem, a tmk és a szolgáltatóüzem. A szerszám­üzem és a tmk ösztönző bér­rendszerének alapelveit nem­régiben dolgozták ki. — Melyek az ösztönzés alapelvei a szerszámüzem­ben? — kérdeztük Valykó Mi­hály főmérnököt. — Már az alapelvek meg­határozásánál is nagyon sok nehézséget kellett kiküszöböl­ni. A szerszámüzem a gyár részére készít eszközöket. Te­vékenysége két fő részre bont­ható, új szerszámok készítése és a meglévők karbantartása, javítása. A munkások is két szakterületen dolgoznak: a gépeken, ahol a szerszámokat gyártják, és a szerszámkészí­tésben, ahol az alkatrészek­ből összeállítják. Ez számos nehézséget okozott. Az új szerszámoknál könnyebb volt a helyzet, mert itt már vol­tak normák, noha a bér eddig nem kötődött egyértelműen a normához. Nagyobb gond a már működő szerszámok ja­vítása. Itt az élettartam és a két élezés közötti idő hossza ad támpontot. Az egyes nor­máik kialakítása most folyik: meglehetősen bonyolult a munka. A szerszám minőségét elvi­leg a felhasználónak, a ter­melőnek kell ellenőriznie. Ezért ez a munka rájuk há­rul Ez többlet feladat ugyan, de ha a dolgozót anyagilag akarjuk arra ösztönözni, hogy a szerszámot minél kevesebb- szer kelljen kivenni a terme­lésből, 'akkor ebben a fel­használó segíthet a legtöbbet. A tmk-tevékenységnél más a helyzet, a felújítás országos normái rendelkezésre állnak. A javítás-karbantartás vi­szont már bonyolultabb fel­adat, mert a gépek élettarta­ma más, mint a szerszámoké, a gépalkatrészek sokfélesége sem könnyíti meg a feladatot. A javaslat az, hogy a műve­zető határozza majd meg, mi­lyen javítás mennyi időt igé­nyel. Ebben az esetben tel­jességgel a tmk-művezetők szakmai tapasztalataira ha­gyatkozunk: ők fogják az időt utalványozni. Természetesen előfordulhatnak tévedések, ezért a normákat üzemekre bontják le. A cél: minél gyor­sabban elhárítani a hibát. Ha pedig a tmk-s nem javít ak­kor felújítással kapcsolatos munkát adunk neki. A kilenc tmk-s tevékeny­ségből háromnál vezethető be az ösztönző bérezés: a gépes, a lakatos és a villamos szak­máknál. A másik hat tevé­kenységnél a művezető utal­ványozza az időt. A bér meg­állapításánál a kiindulási alap az előző év. hiszen egy év alatt nem változnak alapvető­en a körülmények. A szolgál­tatóüzemnél megint más alap- elveket kellett figyelembe venni. Kiindulópontunk az üzem eredményessége: a faj­lagos energiafelhasználás vagy á fajlagos önköltség. Az egyik nagy eldöntendő kérdés jelenleg az, hogy az egyes műszakok között milyen elvek alapján osszuk, fel az ösztön­zésre aziáat bért. ______1 S árát Lajos, a szerszám- és sajtolóüzem gyártásvezetője, az ösztönző bérezés kialakí­tásában az egyik leginkább érdekelt műszaki szakember. Elmondta: a sajtolóüzemben azt igazolják majd, hogy a kezük alá dolgozó szerszám- készítők munkája nyomán si­került-e teljesíteni a termelé­si osztály által kiadott prog­ramot. A munkások véleményét kutatva az ösztönző bérezés­ről, fiatal dolgozókat kérdez­tem meg. A legfontosabb, hogy a vezetők ragaszkodja­nak a papíron lefektetett el­vekhez, elgondolásokhoz, egé­szen a kiértékelésig, ne tol- dozzák-foldozzák menet köz­ben azt. Ha kiderül, hogy a rendszer nem vált be, akkor a végén változtassák meg. A munkások nem félnek a tel­jesítménykövetelmények be­vezetésétől! De kérik: a mű­vezetőknek, a csoportvezetők­nek, a brigádvezetőknek le­gyen joguk, hogy attól, aki hanyagul érdektelenül végzi a munkáját, megvonhassák a juttatást, és kioszthassák azt a többieknek. A selejtet így is, úgy is nekik kell kijavíta­ni. Az ösztönzés és szankcio­nálás együtt segíthető elő a munkateljesítmény - szerinti differenciálást! Hozzá kell tenni még:: a munkások el­várják, hogy ha »bejönnek a dolgok«, az ösztönzés akkor is ta'álja meg az utat a címzet­tekhez. December közepére várható­an mindhárom munkaterüle­ten válasz születik a nyitva hagyott kérdésekre. Cs. U jelentőségét Dómján Sándor igazgató méltatta. Ezután dr. Balassa Tibor a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának köszönetét fejezte ki a So­mogyi Néplap szerkesztőségé­nek eredményes munkájáért, s átnyújtotta a vb által ado­mányozott Tegyünk többet S&mogyért! kitüntető jelvényt. Elmondta: a végrehajtó bi­zottság azért ítélte ezt a So­mogyi Néplap szerkesztőségé­nek, mert hosszú időn át kö­vetkezetesen munkálkodott Somogy fejlesztésén, hatéko­nyan segíti a megye előtt álló célok elérését, eredmé­nyesen mozgósít a feladatok megoldására. Külön kiemelte a megyei tanács elnökhelyet­tese a Somogyi tájak, emberek sorozatot, amellyel a lap kö­zelebb hozta olvasóihoz a megyét, a szűkebb hazát és annak egy-eg.y neves szülöttét. A kitüntetést Jávori Béla főszerkesztő vette át és kö­szönte meg. A vállalati ünnepségen Dómján Sándor és Jávori Bé­la jutalmat, törzsgárda-jelvé- nyeket és a Kiváló dolgozó kitüntetést adott át. A sajtónapi megemlékezés programja este a megyei könyvtárban a Somogyi tájak, emberek című programmal fe­jeződött be. Az ünnepi estről később beszámolunk. Konténer - tízmillióért öt év munkájáról és a fel­adatokról tárgyalt a- Kapós- mérői Építőipari Szövetkezet küldöttgyűlése. Eredményes évekről adhatott, számot Stier Tibor elnök; elsősorban arról, hogyan fejlődött építőipari te­vékenységük, nőtt a szolgálta­tás értéke. Az idén 76 milliós bevétellel számolnak — az emelkedés 156,3 százalékos az 1974. évihez képest —, s ked­vezőek a kilátásaik, mert a harmadik negyedéi’ végéig már elérték a 60 milliót, és munkáikat folyamatosan át­adják az év hátralevő részé­ben. Noha a lakásépítkezést gyor­sító új technológia, a no-fi- nes bevezetése késett, már mintegy száz család ilyen épületekben lakik, s a terve­zett 60 lakás helyett 80 ké­szül el. Jövőre folytatják az építkezést e technológiával, s •félkész családi házakat« is építenek. Az alapozást, a fa­lazást készítik ők, a többi anyagot — tetőt és más kel­lékeket — egységcsomagban kapják az építtetők. Ez jelen­tősen csökkentheti a családi házat építők kiadásait. Sokat mond, hogy a szövet­kezet termelési értéke öt év alatt 26,5 millió forinttal emelkedett. Az ipari termelés a korábbinak több mint a kétszerese lett, az építőiparé pedig 16,3 millióval nőtt. Kü­lönösen kiemelkedő a lakosság és a közületek részére vég­zett szolgáltatás; a festés, a lakásépítés, a korszerűsítés, a villany-, a víz- és a gázszere­lés . E tevékenységből a bevételük 1974-ben 9,8 millió forint volt, az idén pedig el­éri a 32 milliót Jelentősen növekedett a la­katosrészleg termelése. Több vállalattal együttműködve konténereket gyártanak — raktározásra, árutárolásra és szállításra, hulladékgyűjtésre. Azt tervezik, hogy jövőre — tartva a tízmilliós termelést — önállóan is készítenek majd konténereket, legalább ötmil­lió kúriát értékben. Az árbevétel jelentős emel­kedését többek között az se­gítette elő, hogy az öt évvel ezelőttihez képest nagymér­tékben nőtt az egy munkásra jutó termelési érték. Ez az idén 228 ezer forint. Elősegí­tette a szocialista verseny- mozgalom erősödése is, a szö­vetkezetben ugyanis 14 ilyen közösség tevékenykedik. A Kaposmérői Építőipari Szövetkezet a Kanizsa Bútor­gyárnak különböző bútoral­katrészeket készít évi 8—10 millió forint értékben. Most e munkába bevonták a kapos­vári Lakberendező Ipari Szö­vetkezetét is, így várható, hogy termelésük tovább nö­vekszik. A szövetkezet nyeresége őt év alatt 46,8 százalékkal nőtt, s az idén eléri a hatmillió 898 ezer forintot Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom