Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
A z ötödik ötéves terv utolsó két évében már élénk tervezőmunka folyik azért, hogy a következő tervciklus koncepciói szervesen illeszkedjenek az eddigi fejlesztésekhez. A lakossági infrastruktúra hatodik ötéves tervi íejlesztéjsi koncepcióiról kérdeztük Brandtmüller Istvánt, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét. — Az új tervidőszakra vonatkozó elképzelések kialakítását 1978 elején-kezdtük. Természetesen az ötödik ötéves terv várható alakulására is több oldalú számításokat végeztünk,- hiszen kiindulásul ezek az adatok szolgálnak. Arra gondoltunk, hogy a tervezést ne csak szűkén, vett szakmai szempontok befolyásolják, ezért a pártbizottságok, a szak- szervezetek és a Hazafias Népfront képviselőiből tizenhét szakmái bizottságot hoztunk létre. Ezek is megvitatták a következő tervidőszak fejlesztési elképzeléseit. AZ ötödik -ötéves tervben elértük alapvető céljainkat; javult, a fekvőbeteg-ellátás, bővült az ivóvízhálózat, nőtt az iskolai tantermek száma. Ugyanez a helyzet a lakásépítésben is. A terv hárotóezér-hétszáz tanácsi lakás építését irányozta elő Somogybán, és négyezer-háromszáz épül. Ä tervidőszak elején száz lakás jutott száznyolc családnak, 1981-re pedig várhatóan már csak száz- néggyel számolunk. Ez nem jelenti azt, hogy gondjaink megoldódtak; még maradt sok feszültséggóc, s ezeket csak a következő tervidőszakban szüntethetjük meg. — Miként vették figyelembe a lakosság számának változását? — A megyében 1978-tól természetes iogyás kezdődött; a halálozási aüánysZam' felülmúlja a születésekét. Hallatlanul intenzívvé vált a városokba költözés: ez elsősorban Kaposvárt terheli, az urbanizációs nyomás itt szinte már elviselhetetlen. A demográfiai szempontok jól érzékelhetően érintik a fejlesztéseket. A következő tervidőszakban például mintegy ezernyolcszázzal csökken a bölcsődés korú és körülbelül háromezerrel az óvod;iíf korú gvhhnekek 'száma, ézet kevesebb... bölcsődét kéLl építeni, s a; .három —hat Elképzelések és gondok A lakosság életkörülményeinek javításáért év ' közötti gyermekek' döntő többségének jut óvodai hely. De Nagyatádon a lakosság átlag életkora alacsony, ezért a megyére vonatkozó általános megállapítás ott nem teljesen igaz. Az általános iskolások száma mintegy háromezer- hatszázzal nő, 'ezért alaposan meg kell vizsgálni, hogyan enyhíthető a tanteremhiány. A munkaképes korú lakosság száma mintegy négyezer-kétszázzal csökken, a nyugdíjasoké pedig 1986-ra várhatóan eléri megyénkben a nyolcvan- ezret Ezért szeretnénk fejleszteni a szociális otthonok hálózatát, azt öregek napközi otthonait, hiszen óriási igény van rájuk. A pénzünk azonban kevés, ezért ebbe a programba szeretnénk bevonni a vállalatokat és a szövetkezeteket is. — Hogyan alakul majd az egészségügyi ellátás? — A csecsemőhalandóságot tekintve megyénk az országos átlagnál rosszabb helyzetben van; ebbén különleges körülmények is közrejátszanak, de az anya- és csecsemővédelem feltételeit felül kell vizsgálni, és javítani kell rajtuk. A középkorú generációnál kedvezőtlenebbé váltak a halálozási arányszámok, elsősorban keringési, légzőszervi és emésztőrendszeri megbetegedések miatt, ezért az egészségügyi fejlesztések irányát ezek a betegségcsoportok szabják meg. A megyében kialakult a kórházi hálózat, de Kaposváron és Marcaliban további intézkedésekre ván szükség. Kaposváron egy háromszázhat- vannégy ágyas műtéti blokk építésével folytatódik a rekonstrukció, ez a hatodik ötéves tervben több mint hat- százmillió forintba kerül majd; ezenkívül Siófokón egy száz- helyes elmepavilont, és egy vérellátást javító infúziósrészleget is kell építeni. Még ebben a tervidőszakban. 1980- ban megkezdődik — de majd csak a következőben fejeződik be. — a megyei rendelőintézet bővítése'Kaposváron! — A túlzott urbanizálódás a megyeszékhelyen vetett súlyos gondokat. Hogyan akarják ezeket megv/.ünt etlii? — A következő ötéves tervben mérsékelni kell a falusi népesség városba áramlását. A sok családi ház, az új utcák olyan terheket rónak a tanácsokra, hogy az már elviselhetetlen. A fejlődés iránya, hogy a megyeszékhely környékén biztosítsunk olyan közművesített területeket, ahol érdemes kertes házakat építeni. Az alapellátást pedig ABC-áruházakkal és a tömegközlekedés további javításával oldjuk meg; ugyanakkor a telepszerű, több szintes lakás- építkezéseknél arra törekszünk, hogy egy-egy lakótelep az üzlethálózattal és a szolgáltatóegységekkel együtt épüljön föl. Kaposvár már ismeri a vízhiányt, ezt azonban a regionális vízmű 1980-as bekötése megszünteti. A víz biztosítása után nagyon jelentős feladat a fogadó- és tárolókapacitás megteremtése, illetve a vezetékhálózat felújítása. Ez már a következő tervidőszak feladata lesz. A Balaton partján, a vízminőség megóvása miatt nagyarányú szennyvízelvezetési és -tisztítási munkálatokat kell elvégeznünk. Marcali vízellátását véglegesen a ne-, gionális vízműre való rákaip- csolás oldja meg. Kaposváron égy húszezer köbméteres szennyvíztisztító telepet kell építeni. — Melyek lesznek a hatodik ötéves terv legfontosabb városgazdálkodási feladatai? — Nagy felújítási programra van szükség. Tovább folytatjuk a városokban a szilárd útburkolatok építését. Szintén városgazdálkodási feladat, hogy valamennyi sfcmsagyi vá rosban bővíteni kell a szeméttelepeket, Kaposváron pedig újat építünk. A hatodik ötéves tervben kiemelt program megyénkben a köztisztaság. Itt nagy arányú gépparkfejlesztést kívánunk megvalósítani. Az ötödik ötéves tervben az Országos Tervhivatal mintegy tízmillió forintot i szánt Somogy városgazdálkodási feladataira, a hatodik ötéves tervben a városgazdálkodás egyes feladataira ennek a sokszorosát költjük. Ez lényegében minőségi változásokat hoz majd. — Mi várható a közművelődésben és a sport területén? — A pénzügyi lehetőségek miatt az elképzelések is sze- ! rényebbek. Az a véleményem, j hogy az egyes létesítmények • munkájában nagyobb össz- j hangra volna szükség. Az j egyes területek gazdái nem fordítanak elég gondot a nyi- I tottság megteremtésére sem. | A következő tervidőszakban készül majd egy hatékonysági 1 program, hogy feltárjuk, ho-J gyan lehet a lakosság igényeit beruházás nélkül jobban ki- í elégíteni. j — Hogyan alakul a tanács és az egyes szolgáltatásokat nyújtó vállalatok kapcsolata? — Változatlanul számolunk azzal, hogy támogatnunk kell néhány vállalati tevékenységi körbe tartozó, ellátó-szolgál- tató-területet. Többek között a sütőipar, illetve a kereskedelem alapellátását javító fejlesztéseket, a kimondottan la- j kossági szolgáltatást nyújtó javító-, szerelő- és karbantar- J tóhálózatot. Hangsúlyozom, hogy mi fejlesztés alatt nem kijejezetten beruházást, hanem az ellátóképesség javítását értjük. Itt nagy szerepe lesz a helyi tanácsoknak. Tevékenységükkel irányt kell szabniuk a vállalati elképzeléseknek, sőt befolyásolni kell azokat, hogy a kívánt - arányú és színvonalú lakossági szolgáltatások létrejöjjenek. Cs. lu Rajongott az Ady-versekért Száz éve született Ladi János Ma száz esztendeje, 1879. december 30-án született Ladi János, a somogyi tanítómozgalom egyik kiemelkedő alakja, a Tanácsköztársaság mártírhalált halt harcosa. Apját, a németladi -kovács- mestert, korán elveszítette. Tíz éves korától anyja nevelte, aki áldozatos munkájával lehetővé tette, hogy középiskolába járjon. Csurgóra, az akkor nagy hírű tanítóképzőbe került. Az itt szerzett oklevél birtokában sikerrel pályázott a meszteg- nyői kántortanítói állásra. Munkahelyén gyorsan kitűnt sokoldalú érdeklődésével, haladó gondolkodásával, kitűnő szervezőkészségével. A magas műveltségű tanító sokat olvasott, sőt irodalmi próbálkozásai is figyelmet keltettek. Több verse és elbeszélése jelent meg a Somogyi Hírlapban. Kortársai visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy rajongott az Ady-ver- sekért. Iskolai munkájának példamutató ellátása mellett fontos kötelességének tartotta a falu felnőtt lakosságának sokoldalú művelését is. Ennek érdekében — egyebek között — faiskolát létesített; hasznából az általa alapított községi olvasókör könyveinek számát gyarapította. A század elején falun ritkaságnak számító tevékenység is fűződik a nevéhez: sport- egyesületet szervezett a község parasztfiataljainak bevonásával. , Már pályájának elején részt vett és jelentős tevékenységet fejtett ki a megyei tanítómozgalmakban. • Megnyilvánulásai, felszólalásai, javaslatai széles , látókörről és haladó gondolkodásról tanúskodnak. A Tanácsköztársaság idején a marcali járás pedagógusainak egyik vezetője lett. Beválasztották a járási munkástanácsba is. Tekintélyére jellemző, hogy ő képviselte a járás tanítóságát a pedagógus-szakszervezet megyei szervezetének alakuló ülésén^ melyen az egyházi iskolák államosítását is tárgyalták. Felszólalásában szenvedélyes hangon követelte ennek mielőbbi végrehajtását. A tanácshatalom leverése utáni napokban, augusztus közepén letartóztatták. Két hétig a marcali járásbírósági börtönben tartották fogva, ahol a hírhedt Prónay-külö- n ítmény tagjai többször is megkínozták. Augusztus 30- án délelőtt lovas kocsin Bö- hönye irányába hurcoLták Inke határában, több társával együtt egy erdőben verték agyon. Tegnap a mesztegnyől Ladi János Tsz vezetősége ünnepi ülésen emlékezett meg a szövetkezet névadójáról, majd megkoszorúzta a Ladi- emlékművet. Az ünnepségen Vasvári János tsz-elnök mondott beszédet. I Magasabb búzatermésért Köztudomású, hogy mezőgazdaságunknak, ezen belül a növénytermelésnek 1980-ban egyik legfontosabb feladata az őszibúzahozamolk növelése. Ennek a feladatnak a megoldása számos tényező összehangolásától függ. Közülük három igen lényeges: a fajta, a minőségi vetőmag, az elővetemény. Mit tettek megyénk termelőszövetkezetei a nagyobb és jobb minőségű búzatermés érdekében? A növénytermelés minden ágazatában jelentős szerepe van a fajtakérdéanek. .Megyénk szövetkezeteiben az utóbbi évékben kedvező változás tapasztalható. 1978-ban 25 fajta búza volt termesztésben a megye gazdaságaiban, ez- a szám 15-re csökkent. Eltűnt például a Kavkáz, Aurora, Be- zosztaja 1," Kömpölti' 1'., Mair- tonvásári 1. stb.’ fájta, s maradták a ma tényleg jól bevált fajtáik A legnagyobb területtel szereplő néhány fajta: Jubilejnaja 50, a Rania-csoport, a Martonvásári 4-es, a Parti- zánika. Igen kedvezően alakul az étkezési búzafajták aránya:, az l.,78. évi 63,2 százalékról 74,7 százalékra nő 1980-ban. Az érési csapotokat figyelembe véve a korai érésű fajtáik aránya 61,9 százalék: lényegesen emelkedett a "középkorai fajták -aránya: 33,7-ről 37,9 százalékra; a középkésői érésű fajták aránya az 1 százalékot sem éri el, ez 1973-ban 4,6 százalék volt. Kis mértékben nőtt a hazai, igen jelentősen á jugoszláv fajták részesedése, viszont csökkent a szovjet és az olasz fajták'aránya. Összességében ezt az irányzatot is kedvezőnek kell megítélnünk. Az őszi búzával elvetett terület 55,9 százalékán fémzárolt, a minőségi követelményeknek minden tekintetben megfelelő vetőmagot használtak fel a termelőszövetkezetek. Nem sok megye dicsekedhet ilyen mértékű . ye.tőmagíelújitással, ennek eredménye bizonyosam meglátszik majd az 1980. évi búzatermésein. A vetésterület fennmaradó részén saját előállítású, de a vetőmag-felügyelőség által vizsgált és alkalmasnak minősített vetőmagot vetették. Ha tehát- azt vesszük figyelembe, hogy a teljes vetésterületre olyan vetőmag -került, melynek használati értéke a vizsgálati adatok alapján a legjobb, azt kell mondani, hogy ezen a téren a gazdaságok mindent megtették’ a jó termés érdekében. Legnagyobb a felújítás mértéke a volt barcsi járásban — 73 százalék —. .legalacsonyabb a nagyatádi járásban, itt 38. százalék. »Az előbbi két tényező pozitív értékelés^ mellett már, kevésbé kedvelő a helyzet az eiővetemónyekihél: Az őszi búzák töt^b mint egynegyede került jó, mintegy fele közepes, és nem egészen 23 százaléka rossz elővetemény után a földbe. Kedvező a helyzet a Volt barcsi járásban, ahol búza után csak 9 százaléknyi területen került ismét búza, míg például a siófoki járásban ez az arány meghaladja a 28 százalékot. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy míg az előbbi két tényezőnél — a megfelelő fajta használatánál, a jó minőségű vetőmag alkalmazásánál — utólagosan korrigálni már nc„i lehet, addig a rossz elővetemény káros hatását ki- sebb-nagyobb mértékben csökkenteni lehet. Gondolok itt a fokozottabb műtrágyázás és gyomirtás mellett a taliajfer- tőtlenítéare stb., erre nyilván a gazdaságok is ügyelitek. A fajta, a vetőrhagmi nőség és az elővetemény szempontjából összességében kedvezőek a tapasztalatok megyénkben. Ez — párosulva a kedvező őszi időjárással — reményt nyújthat a jövő évi jó termésre. Váradi Gyula, a Vetőmag és Szaporítóanyag •• • • Fedügyei|íjses vezetője Az utolsó munkanapon Ugyanazt a kérdést tettem föl a baléi termelőszövetkezet hét tagjának, S ámint várható volt, az egyszerű kérdésekre magától értetődő volt a válasz is. Máskor talán nem érdemelne helyet az újságban, de most még a leghétköznapibb válasznak is különös súlya van: az év utolsó munkanapján valahogy másképp érkezünk reggel a munkahelyünkre, s más érzésekkel távozunk onnan. Egy évtized búcsúzik,- legalábbis a naptár lapjain. A hetest fölváltja a nyolcas. Nagy esemény? A nagy események aligha az évbúcsúztatókhoz igazodnak. De mégis említésre, emlékezésre méltó. Lássuk hát a válaszokat! I. Mihály Dezső elnökhelyettessel a termelőszövetkezet ’irodájában találkoztunk. Most érkezett, az udvaron párát lehelnek a hintóba fogott lovak. Az erdőt járta, s ebéd után indul is vissza ... — A vasárnap az utolsó munkanapom. A termelőszövetkezet erdejében leltározunk. Hintóval járjuk az erdőt, és a kitermelt fákat vesszük számba. Biztosan eltart estig, mire. végzünk vele. Az este otthon különösen szépnek ígérkezik. Megérkeznek a gyerekek, s velük töltjük a szilvesztert családi körben. búcsú nem Itt, hanem á nagyberki étteremben lesz, oda váltottunk jegyét, ótt töltjük a szilvesztert. Milyen az utolsó rhunkanap? Olyan, mint a többi. Tán kicsivel ünnepélyesebb, de ezt nem látja: belül érzi az ember. Egerszegi Jenő növény- termesztési ágazatvezető szombaton dolgozott utoljára. — A növényvédő szereket és a műtrágyákat leltároztuk szombaton. Reggel kezdtük, délutánig tartott, aztán szá- I momra befejeződött az év. A Kovács József főkönyvelő olyan energikusan toppan be a kis szobába, hogy gondolni sem merem: búcsúztatóra, ünnepre készül ... — Az utolsó napoktól félek a legjobban! Igen sok most a munka, időben kell lezárni az ügyeket, s az utolsó nápon, vasárnap ügyeletet tartok. De nem itt az irodában. Az ügyeletes dolga az, hogy járja a telepeket és bíztassa az állatgondozókat: minden úgy menjen, mintha az év közepén járnánk. Hajnali négykor kezdődött, este hatig tart, aztán irány haza. Remélem, megjön az ünnepre a katonafiam, s akkor mind együtt leszünk a »piros szobában«. Ott bontjuk a pezsgőt. — Piros szobában? — Bordó színű a szoba szőnyege, a kisebbik fiam keresztelte el pirosnak a szobát még gyerekkorában, és az elnevezés megmaradt. Szóval, ha leülik a szolgálat, kezdődhet az ünnep. De addig még van bőven tennivaló. 4. Nagy Illés Károlynénak is bőven akad dolga aa utolsó napon. — Szombaton dolgoztam utoljára, a tagok munta- bérét, munkadíját könyvelte. készülünk az év végére. Milyen az utolsó nap? I Olyan, mint a többi. Olykor tán kicsit lassabban telik az idő, majd hirtelen felgyorsul, s az ember már ballag is hazafelé. Pető József gépcsoportvezető tagja a leltározó bizottságnak.- — Az állóeszközöket és a fogyóeszközöket leltározzuk. Remélem, kora délutánra végzünk vele, Azután hazamegyek, és a családdal töltöm az időt, együtt várjuk áz éjféli pezsgődurranást. 6. Belső Gábor takarmányozási ágazatvezető. most érkezett a termelőszövetkezet irodaépületéhez. Az udvaron találkoztunk. — Ügyeletes leszek az év utolsó munkanapján. Mit csinálok? Végzem a szokásos munkát. Az utolsó munkanap olyan, mint a többi. Nem lesz semmi különleges feladat, mert az utolsó nap már nemigen változtathatja meg az egész évi munka eredményét. 7. íTörzsök György nyugdíjas. Tőle a gazdaság portáján búcsúztunk. Helyettesít, s mert éppen ebédidő van, éles bicskával szeli az otthon sült húst a kenyérhez. — Szilveszter napján reggel megszúrjuk a disznót, jön a vöm, az unokák, együtt látunk a dologhoz, estére már Uimden kész lesz. Nyolcán— ■tízen biztosan összejövünk. — Milyen volt az esztendő? r Jó volt, sose legyen rosz- szabb! Tán csak a szüret volt egy ' kicsit, gyönge. — Az új évtől mit vár? — Jó erőt, egészséget várok magamnak, meg mindenkinek az új esztendőben! A válaszokat lejegyezte: Bencsik András Hegesztési kutatóintézet A Pozsonyi Hegesztési Kutatóintézet szakember gárdáját, eredményeit, korszerű felszerelését illetően kétségkívül a világ élenjáró kutatóhelyei közé tartozik. Többek között ezt ismerte el a világ 38 országának hasonló szervezeteit magában foglaló IIW — a Nemzetközi Hegesztéstechnikai Intézet — azzal, hogy idei kongresszusát Pozsonyban rendezte meg. A pozsonyi kutatók további munkáját nemcsak a nemzetközi szervezettől évente érkező mintegy 400 szakkiadvány segíti, de az az ötszáz dokumentum is, melyet a kongresszus szakbizottságai tettek közkinccsé. A pozsonyi kutatóintézet nemzetközi kapcsolatainak sorában fontos helyet foglal el a KGST-országok kutatóival kialakított együttműködés. Közös kutatások, s az elért eredmények dokumentációinak cseréje is hozzájárul a hegesztéstechnika — eddig elképzelhetetlen méretű — fejlődéséhez.
