Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

\ Menthet© és megállítható Terv készült a Kis-Balaton megmentésére i!készű!t a tantilmány- terv a Kis-Balaton -megmen­tésére. Megvalósítását kor­mányhatározat írja elő. Hosz- szú évekig írók, helytörténé­szek, tudósok protestáltak az ősmocsár (és a Balaton) ügyében — a jelek szerint nem eredménytelenül. A munkák hamarosan megkez­dődhetnek, s — remélhetően — az évezredes lápvidék visszakapja régi szerepét. Azaz, mégsem egészen ..« A fcis-balatoni mocsárid ­lágnak ugyanis több élete van. Egy saját, öntörvényű belső világa és egy másik, amelyik csak az egész Bala­tonnal való kapcsolatában értékelhető. Valaha összefüg­gött ez a két terület: a Ba­laton délnyugati részén szer­ves része volt a nagy tónak a mocsárral, náddal, szittyó- sokkal övezett öböl. A kör­nyék vízrendezése, a külön­böző szabályozások és nem utolsó sorban a múlt század hatvanas éveiben a siófoki zsiliprendszer megépítése és a Balaton víaszintjének csökkenése elvágta a magyar tengertől ezt a terjedelmes öbölt. Így alakult ki a ma is létező Kis-Balajon. Közepét a gátak közé szorított Zala szeli ketté, s a természetvé­delmi területet ma mint Eu­rópában páratlan madárpa­radicsomot emlegetik. Néhány évtized elteltével egyre többen fölismerték, hogy a szabályozós nem volt valami szerencsés. Azóta ugyanis fölgyorsult nem­csak a Kis-Balaton, hanem a nagyobb testvér, a Bala­ton elöregedése is. Koráb­ban a hordalékokban gaz­dag Zala vízét megtisztította a számtalan asombék, a ná- oas. Most a szinte elképzel- • hitetlenül szennyezett Zala vize egyenesen a Keszthelyí- - öbölbe ömlik. S nemcsa k ro­hamosan föltölti azt, hanem a Balaton áttetszőén tiszta, kék vízét erősen szennyezi. A Zalában rengeteg ipari és mezőgazdasági eredetű szenny érkezik a Balatonba, ez igen kedvez az algák szaporodásá­nak, így gyorsan romlik a vízminőség. Vagyis a délnyu­gati terjedelmes öböl (Kis- Balaton) minöségvédő szere­pe pont akkor szűnt meg, amikor a tóba futó vizek szennyezettsége a legnagyobb lett. A Jelenlegi helyzet sokáig nem tartható. Ezért született a kormányhatározat is. Becs­lések szerint ez 'a folyamat tíz év múlva már visszafor­díthatatlanná válik, vagyis jóvátehetetlenül károsodik a Keszthelyi-öböl és környéke. A változásokat megfordítani azért is nehéz, mert roppant erős ezek tehetetlenségi nyo­matéke. A 150 éven át formá­lódó változások mára termé­szetes adottságokká váltak. A hajdani Festetics grófok ál­maiban termő búzaföldeket látott, kiszáradt láp ma sa­vanyú, gyenge tőzegtalaj, jó, ha legeltetésre alkalmas. A legtöbb környékbeli tsz és egyéb gazdaság — mint tu­lajdonos — szívesen leadná, és mégis kö(ömszakadtáig ragaszkodik hozzá. Ugyanis a földadó alapja az aranyko­rona érték, s ennek átlagát jócskán csökkentik a buckás legelők. Nélkülük többet fi­zetőnek ezek a 1sz-ek! így az aranykorona átlagának megfelelő kártérítést kémek a földekért, s ez jócskán nö­veli a Kis-Balaton helyreál­lításával . kapcsolatos minden­féle munka költségeit. Ha a Balaton vízszintjét a múlt századi állásra emelnék — mintegy két méterrel ma­gasabbra —, ez technikailag egyszerű és olcsó eljárás volna. Mégsem kivitelezhető. A múlt századi szabályozások óta kialakult a Balaton vég­ső. partvonala, mindenütt be­épült a parti sáv, közmű- és hajózási létesítmények, par­kok, vízközeli villák sora hú­zódik az északi és a déli par­ton. Az utak, vasutak, a drá­gán épített partvédő művek szintje is sok helyen alatta van e szükséges vízállásnak. Más megoldást kell találni. A Balaton vízgyűjtő terü­letének felét és a Keszthelyi­öböl vízgyűjtőjének csaknem egészét érintő Zala-meder vízét úgy kell a Balatonba engedni, hogy az egy alapos öntisztulási folyamatom men­jen át. Vagyis már a fenék- pusztai betonkoliás előtt vál­jon a Zala vize Balaton-víz- zé. Ez — a szakértők és a ki­dolgozott helyreállítási tervek szerint — legtökéletesebben a Balaton vízszintjénél maga­sabb, megfelelő mélységű és felületű tározó építésével ér­hető el. E leendő vízi növé­nyekben gazdag mesterséges tóban a Zala vize megfelelő ideig pihenhet, s a növények szárán levő élőbevonat »-köz­reműködésével« megtisztul­hat a szükséges mértékben. Fontos föltétel, hogy ez a ha­talmas vízfelület a Balaton délnyugati szomszédságában teljesen zárt környezetvédel­mi terület legyen, elszigetel­ve a környék mezőgazdasági művelésének hatásaitól és az ipari szennyező forrásoktól. A tározóval a Kis-Ba- laton élete megmenthető, és megállítható a Kegzthelyi- öböl pusztulása is. A Bala­ton vízminőségét azonban csak számos más, összehan­golt intézkedéssel lehet gyö­keresen megjavítani. Cs. T. Kis akadémia" hétvégi tájoló Jakutfölden 3E Sjwvjetunió legészakibb részén, Jafcutszádbam, a Jakot AJiarru Egyetem mellett mű­ködik egy különleges fizika- rrtiatematika iskola, amelyet mindenütt így emlegetnek: »kis akadémia*. A hat éve alapított oktatási intézmény­ben halászok, rénszarvas-te­nyésztők, vadászok gyerekei tanulnak. Fennállása óta 307- en végezték el arz iskolát, 80 százalékuk — jakutok, eve-j nek, jufcagirok — Észak kis népeinek képviselői. Vala­mennyien egyetemen tanultak tovább. Hogyan lehet fölvételt nyer­ni az iskolába? — Minden jelentkezőt felve­szünk — mondja Iszmail Ali- jev, a »kis akadémia* igazga­tója. — Egyetlen »apró* felté­telt/ szabunk — a jelentkező j matematikai tehetség légyért. Az ilyen gyerekek felkutatá­sára a Jakut Művelődésügyi Minisztériummal közösen évente fiziika-matematiika ver­senyeket rendezü nk, i ame­lyeken több száz tanuló vesz részt. A Jakut Állami Egye­tem tanárai meg a legtávolab­bi körzetekbe is elutaznak és előversenyeket rendeznek, hogy ily módon kiválogathassák a legrátermettebb gyerekeket. Legfőbb célunk, hogy meg­tanítsuk tanítványainkat az önálló gondolkodásra, munká­ra. A 9. és 10. osztályt végzik nálunk, a foglalkozásokat a főiskolai rendszer szerint tart- j julk: előadások, szemináriu­mok, beszámolók, vizsgák kö­vetik egymást. A matematika természetesen bonyolultabb, mint a hagyományos iskolák­ban. Külön tantárgyként ve­zettük be a »Számítógép és programozás«-t, itt a tanulók számítógépeken oldják meg a feladatokat. A többi tantár­gyat az általános iskolai tan­terv szerint oktatjuk. A köte­lezi órákon kívül fakultatív foglalkozások és különféle ma­tematikai szakkörök is van­nak. 1978-ban speciális osz­tályt nyitottunk, ahol angol nyelven folyik a matematika- tanítás. A kísérlet sikerült, s rövidesen üjább osztályt szer­vezünk. Szilveszteri bájoló A sssilveszteréj a babcmaságok éj­szakája volt, nem­csak a vigalomé. Megöntötték a jö­vőt ólomból, vi­aszból. Sistergő, lassan megszilár­duló massza for­máiból következ­tettek a jövendő­belire, Képünkön öntőasszony lát­ható. Fontos szerepet kapott a jóslás és a varázscseleke­det. Karácsony és újév között egy­kori falusi eleink nem vitték ki a szemetet, hogy a következő évben sok kérő jöjjön a házhoz, ahol el­adó lány volt Le kellett szedni ugyanebben az időben a kiakasz­tott ruhát, mert — így tartotta a néphit — ha újév napján is kint lóg, akkor az új ' évben bőr szárad majd a kötélen, azaz elhullanak az állatok. Kongóztak, csörgettek a pász­torok; fordították a jószágot a másik oldalára, hogy egészsé­ges maradjon. És folytathat­nánk az év első napjának hi­edelmeivel. Rég volt, tán igaz sem volt... A mi szilveszteri tájolónk nem ilyen bájoló. Csak a vigságra rendezett alkalma­kat sorolja. Étel-ital bővében lesz szórakozóhelyeinken. A kaposvári Dorottya Szállodá­ban két zenekar is játszik majd: éjfélkor a félezer ven­dég malackocsonyát ehet. A Kapós-szálló ugyancsak fél­ezer vendéget vár, s itt sem csak egy zenekar játssza a talpalávalót. Tombolán mala­cot sorsolnak. Ropogósra sül­tet... De a többi megyeszékhelyi, illetve megyei vendéglátóhely is hangos lesz szilveszter éj­jel; talán már hangolnak is Szünidő a tantermekben IW8 a® ádáz csata az asz-' tál felett: két apróság a mahn ozásban méri össze ere­jét. A többiek bú jócskát ját­szanak, vagy elmélyülnek egy érdekes könyv olvasásá­ban. A különböző játékokkal elfoglalt gyerekek időtöltésé­ben csak egy a közös: a téli szünidő napjai számukra az iskola falai közt telnék el. Napközisek, akikre az ál­taluk jól vagy kevésbé is­mert tanár néni felügyel. Az idei statisztikát nézegetve ki­derül, hogy iskolánkéit je­lentős a létszámbeli eltérés a »téli napközisek« között. A gyakorlóiskolában például hetven és százhúsz között in­gadozik a napközis gyerekek létszáma, attól függően, hogy az adatok az ünnepek előtt- re vagy utánra vonatkoznak. Vajon hogyan érzik magu­kat azok a gyerekek, akik még a várva várt' szünetet is az iskolában töltik? — Szerencsére jó a napkö­zi ellátottsága minden szem­pontból, hiszen a játékokat az ő kívánságuk szerint vá­logattuk össze — mondja Lieber Györgyné nevelő. — Fontos, hogy a gyerekek ne érezzék magukat hátrányban azokkal szemben, akik a szünetet »szabadon« töltik. A közös játék, a mesélés, tévé­zés, lemezhallgatás rendkívül szórakoztató, és főleg hasz­nos a számukra. Ilyenkor nyílik lehetőség például olyan könyvek olvasására, megbeszélésére, melyekre az év során nem jut idő. Természetesen a reggel nyolc órától délután ötig tartó fog­lalkozást bizonyos rendszer szerint tartjuk: mindennap ugyanabban az időben van az étkezés, a játszás az ud­varon, a tantermi foglalkozás. Az iskolai könyvtár mindig a rendelkezésünkre áll, itt meselemezeket is hallgathat­nak a gyerekek. Egy ötödikes kislány lel­kesen újságolja, hogy eddig sohasem volt napközis, de most megszerette az itteni életet. Egy másik kissé szo­morúan panaszolja, hogy ő bizony szívesebben lenne ott­hon, de hát anyu dolgozik, a nagymama pedig meghalt... A Tóth Lajos iskola sok­kal csendesebb. itt most alig-alig akad egy-két gye­rek. — Először féltem, hogy a kicsik idegenkednek majd a szünidő alatti iskolai tartóz­kodástól, de jó érzés volt látni. hogy milyen lelkese­déssel jönnek minden reggel — tájékoztat Gerbovics Jó- zsefné napközis nevelő. — Együtt játszunk, mesélünk, habozunk — nagyon élvezik. Bevallásuk szerint a társas­játékokat a karácsonyi ünne­pek alatt megunták, jobban esik a közös udvari "játék, a mesedélután. Nem hiszem, i hogy ezek a gyerekek kevés­bé éreznék magukat kipihent- nék a szünet után, mint az otthon levő társaik. A csurgói gyerekek szeren­csés helyzetben vannak. A művelődési központ sokban segíti az általános iskoláso­kat. December 22-től a 7—8. osztályosoknak tarsastánc- tanfolyamot indítottak. Janu­arbai» az alsó tagozatosoknak gyermeklemez-bemutatót tartanak, papirbabát és esu- hébabát készítenek régi népi játékokról kiselőadást szer­veznek. A kisiskolás napkö­zisek és nagyobb társaik hasznosan es jól szórakozva tölthetik el a szünidőt, A , A, A „könyvpárbaj” alapjai Á* »Olvasó munkásért« pá­lyázaton túlnyomórészt a szakszervezeti könyvtárakból pályáztak. A részvétel — az egyéni eredményektől függet­lenül is — minőségi változáso­kat eredményezhetett. Erről beszélgetünk André Miklóssal, a SZOT kulturális, agitációs és propagandaosztáiyánaik po­litikai munkatársával. — A művelődést, önműve­lést előse gí tő - ösztönző mozgal­mak — mondja André Miklós a könyvtárüggyel kapcsolatos szemiéletváltási' folyamatot is gyorsítják. így volt ez az »Ol­vasó munkásért« pályázattal is. Hatása azonban nem min­den esetben fejezhető ki szá­mokkal. S ne feledjük, »csak« egy állomása a szakszervezeti könyvtáraik folyamatos fejlő­désének. A SZOT elnökségé­nek a szakszervezeti könyvtá­rak távlati tervezésének alap­elveiről és követelményeiről kiadott állásfoglalása óta ja­vultak a működési körülmé­nyek. Az önálló helyiséggel rendelkező könyvtárak száma ma már 1151. A könyvállo­mány növekedése is nagyará­nyú, a könyvbeszerzésre fordí­tott összeg megkétszereződött, 268-cal több a főfoglalkozású könyvtáros. Az olvasók össze­tételében is jelentős a válto­zás. Nőtt a fizikai dolgozók aránya: 45,1 százalékról 55,2 százalékra. — Mindezek általános ké­pei mutatnak a szakszerve­zeti könyvtárak jelem.legi helyzetéről. De nem minden­hol egyértelmű a fejlődés. — Valóban. Az összesített adatok közül sem mindegyik mutat növekedést. Sajnos elég sok helyen nem kap még kellő anyagi és erkölcsi támogatást a könyvtár. Ahol baj van a gazdálkodással, ott a könyvtár támogatása háttérbe szorul. Másrészt szemléleti problémák is hátrálták jak. egy® könyvta­rak fejlődését. Egy jellemző példa: a néhány éve megala­kult vállalati művelődési bi­zottságoknak csak egyhaima- dá'ban találhatók könyvtáro­sok. — Nem tekintik sok he­lyen partnernek a könyvtá­rost? — Előfordul, hogy például a létszámba nem ■ fért bele. mert több képviselőt választottak a szocialista brigádokból.. . Egy- egy művelődési’ bizottság ve­zetője sokszor úgy gondolja, munikatervüiket úgyis megkap­ja a könyvtáros... Szerencsé­re nem mindenhol van ez így. Ugyanakkor több megyénkben megindult jó irányú törekvés. Különböző vállalatoknál, ahol a más-más hálózatba tartozó, szakszervezeti és műszaki könyvtárak egyenként. erőtle­nek, gyengén működnek, ösz- szevonják. Nagyobb helyiséget kapnak, összeadják a könyv- beszerzési keretet, és minden más anyagi dologiban, összefog­nak. így főfoglalkozású, szak­képzett könyvtárost is alkal­mazhatnak ! Borsod, Csongrád, Vas és Veszprém megyében élnek ezzel a lehetőséggel. Hellyel-közze! más megyékben is. Ezt sugallja a közművelő­dési szemlélet is. Az anyagi és a szellemi erők összpontosítá­sa minőségi munkát eredmé­nyez, növeli a hatékonyságot — Hogyan, alaktsl a könyv­tárajk és a saociaMsta brigá­dok, kapcsolnia? Formaság-e meg sok helyen a könyvtári tagság? — Pontos adattmlk van er­ről, 1970-ban a könyvtári ta­goknak 30,1 százaléka volt bri­gádtag. 1978-ban már 52,7 szá­zalék ez az arány. Egyre in­kább háttérbe szorul, hogy valaki csak a pontszerzés miatt iratkozzon be a. könyv­tárba. Nagyon sok szocialista bngad-tag el a tótebééís bdl beszerezhető ismeretek, a műveltség gyarapításának kü­lönféle lehetőségeivel. Legyen a brigádoknak több közös kul­turális programjuk, de az egyén művelődését önművelé­sét is értékelni kell. Hiszen egy jól működő szocialista'bri­gádon belül ki kell cserélőd­niük a kulturális élményeik­nek. tapasztal átok n ak. Ezért kell támogatni, elősegíteni az egyénre szabott kulturális vállalásokat A könyvtár sajá- . tos szolgáltatásaival segíti a szocialista brigádokat kultu­rális vállalásaik teljesítésében. A brigádok pedig társadalmi munkával viszonozzák: a könyvtárak helyiségeinek ki­alakítását, felújítását, beren­dezéseinek korszerűsítését vál­lalják. — Hirdetnek-e újabb »Ol­vasó munlcáséri* pályázatot? — Az »Olvasó népért« moz­galom folyamatosam több ak- ciósorozatból épül föl. Egyik kiemelt 'törekvése a munkások rendszeres olvasóvá nevelése. Ez év november közepétől csaknem egy éven keresztül »Könyvpárbaj« címmel nyil­vános vetélkedőt hallhatunk a Kossuth ad ón. A tizenhárom fordulóból áLló vetéikedősoro- zaton szocialista brigádok mé­rik össze tudásukat. A műsor­vezető Rapcsányi László. A vetélkedő célja a kortárs iro­dalom legjobbjainak, a szocia­lista országok életenek, kultú­rájának jobb megismerése, népszerűsítése. Nem a lexikális tudás a fő, hanem az összefüg­gések keresése, megtalálása a. logikus gondolkodásra készte­tés. Tavaly lezárult egy olva­sói pályázat. Az idén alapve­tően azonos céLokíkal útjára indult a másik. Mindez a fo­lyamatosságot teszi lehetővé, elősegíti, hogy elmondhassuk; olvasó sáp «»gyünk! 1. e. a "zenészek. A leendő vendé­gek pedig próbálják a sivító kánont papírtrombitáikon, a erre az alkalomra álarcot öl­tenek. levetve a hivatalit, munkahelyit... Kétszázötven személyre te­rítenek a SÁÉV-szállóban; itt sem maradnak vigalom nél­kül a szilveszterezők. A kaposvári Csiky Gergely Színház 30-án, vasárnap este 19 órakor a siófoki Dél-bala­toni Kulturális Központban játssza el Bereményi Géza Halmi, vagy a tékozló fiú cí­mű tragikomédiáját, melyhez Shakespeare Hamietje a kulcs, illetve az író korábbi művei: A svéd király és a Legendárium című könyvelt, Cseh Tamás dalainak szöve­gei stb. A Gothár Péter ren­dezte műben Lukáts Andor, Tarján Györgyi, Rajhona Ádám, Olsavszky Éva, Kun Vilmos, Spindler Béla, Eper­jes Károly. Serf Egyed, ifj. Mucsi Sándor, Meggyessy Pál, üégi István mi nt vendég játsz- sza a főbb szerepeket. I A kaposvári Vörös Csillag Filmszínház műsoron futó filmje nagy közönségsiker, ; alig lehet rá jegyet kapni. A ! színes, szinkronizált amerikai | alkotásnak Konvoj a címe, C. W. McCall novellája alap­ján William L. Norton írta a j forgatókönyvet Sam Peckinpah ! rendező felkérésére Remek , zenét szerzett a képsorokhoz i Chip Davis. Néhány név a szereposztásból: Kris Kristóf- , ferson, Ernest Borgnine, Lai i MacGraw, Franklin Ajaye, Így indul a történet: »Gumi­kacsa« kamionsofőr vidáman »szekerezik« öreg masináján Arizona orSzágútján, amikor • e)őzés közben egy sportkocsi ; volánjánál csinos, lenge öltö­zetű nőt pillant, meg. Veszé­lyes manőverezésbe kezd, hogy a látványban továbbra is része lehessen. Ám »esküdt« , ellensége a seriff közele­dik ... Tehát afféle western, ahol a lovakat, gépkocsi, ka­mion helyettesíti. A Szabad Ifjúság moziban Kollányi Ágoston Az állatok válaszolnak című érdekes ma­gyar dokumentumfilmjének kockái peregnek az ifjú nézők nagy gyönyörűségére. A ter­mészetűimet 16 órakor vetítik szilveszter napján, és elsején is. A hazai rezervátumokon kívül más földrészek állatvi­lágával is ismerkedhetnek a nézők. Az esti két előadáson a ke­sernyésen vidám Csúfak és go noszak című Ettore Scata-al- kotás szerepel. A színes, szinkronizált olasz filmben Nino Manfredi alakítja a fő­szerepet ragyogóan, maszkkal öregítve magát a figurához. A könyv barátainak figyel­mét Bodosi György nemrég megjelent Vólgyvallatás című kötetére hívjuk fel: Illyés Gyuláról. Dery Tiborról, Né­meth Lászlóról. Keresztúry Dezsőről, Borsos Miklósról, Passuth Lászlóról leap pontos rajzot az olvasó a Magvető Kiadó által megjelentetett portrésorozat segítségével.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom