Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-29 / 303. szám
Mezőgazdaságunk ma és holnap Beszélgetés dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel Nemzeti jövedelmünk nem lebecsülendő részét a mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazat adja. Dr. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterrel erről beszélgettünk. * — Kére« méniagier eHrtárwat, foglalja össze, hogy sz idén milyen eredménnyel /.arts se eeztendAt ez az Időjárás szeszélyeire oly érzékeny ágazat? — Ma a nemzeti jövedelem egyhatodát adja a mezőgazdaság. 1974 és 1978 között igen erőteljesen csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma, s tovább fogyott a mezőgazdasági rendeltetésű földterület. Ugyanakkor a többi ágazat hozzájárulása gyorsabban nőtt, mint a mezőgazdaságé, így szükségképpen csökkent a részaránya Hazánk területe 93 ezer négyzetkilométer, ennek TI százaléka a mezőgazdaságilag megművelt terület S bár ez, mint említettem, egyre kjsebb lesz, Európában, Dánia után, még így is a legmagasabb a mezőgazdasági terület részaránya. Ez tehát valóban egyik alapvető meghatározója a bruttó termelésnek. Most már a termelés növeléséhez egyre nagyobb ráfordítás szükséges, melyet az utóbbi években csak az állami gazdaságok tudtak ered mén veik kel követni, a termelőszövetkezetek nem. 1979-ben a kedvezőtlen időjárás miatt a magyar mező- gazdaság termelése valamelyest elmarad a tervezettől, s lényegében a tavalyi szántét éri el. Ennek ellenére most már jó szívvel mondhatom: kikerekedett az esztendő, az első félévben bizony rosszabbra számítottunk. A kukorica és több más növény javított a helyzetien, az állattenyésztés, az élelmiszeripar, az erdő- és f a i pa rTered mén yei, is jobbak a vártnál. Az az igazság, hoey a terveket minden esztendőben teljesíteni kell. a mezőgazdaságban azonban annyi a bi- zovvtalanság, amely nem tervezhető. hogy itt főként a tendenciákat kelt számon kérni. azok pedig az utóbbi években jók. — ön néhány esztendeje eey beszélgetés alkalmával elégedetlenségének adott kifejezést a magyar mezőgazdasági növekedési ütemével kapcsolatban. VaJő Igaz, azóta is voltak szűk esztendők, «le ügy látszik, mintha tényleg egyenletesebben emelkedne a termelés. Milyen tényezőknek köszönhető est — Én akikor sem aiz öt-tíz évvel ezelőtti koncepció minősítéseként értettem ezt, hiszen az akkori fejtételezések szerint egy-egy most vitatott elgondolás a legjobb megoldás lehetett. Mégis változtatnunk kellett, mert a feltételek is változtak. Természetes például, hogy jobban ki kell használnunk ingyenes erőforrásainkat. Például azt, hogy ne csak a munka kezdetét, hanem a zömét is optimális időbe helyezzék. Viszonyainknak megfelelő fajtákat kell alkalmaznunk, adott esetben az intenzív, a modern és a hagyományos kombinálása, együttes jelenléte is dicséretes lehet. Tehát nem is annyira az ütem növekedésével van a baj, hanem a lehetőségeink kihasználásával. Mezőgazdaságunk termelési szerkezetét időről időre országosan és termőtájanként is felül kell vizsgálnunk. Az adottságok előnyeit, a költségtakarékos megoldásokat, az ágazattá rsí tás és ugyanakkor a szakosítás előnyeit az eddigieknél jobban kell hasznosítanunk. Az kién például visszafogtuk a tojás- termelést: nem volt gazdaságos exportálnunk, mert csak annyit kaptunk érte, mint amennyit ráfordítottunk. Ennek ellenére a mezőgazdasági exportunk nőtt. Vagy itt van például a juhászat: most a legoptimistább múartyaggyá- rosok. .is. aggódva figyelik az. igények, változását, a juhászat fellendülését. Különösen a dunántúli tájak alkalmasak erre; gondolunk arra is, hogy a Dunántúlon egy juhvágóhi- dat létesítsünk. Tehát nem szükséges nekünk mindig minden ágazat termelését növelni, az igényeket kell rugalmasan követnünk. A kérdés második részére válaszolva a XI. pártkongresszus, majd az 1978. márciusi párthatáro- zat is erősítette a termelési kedvet, a biztonságot, a nagyüzemek és a háztáji gazdaságok együttműködését. Döntő tényező, hogy konszolidáltság, jó értelemben vett egynyelvű- ség jellemzi a mezőgazdaságot. — Az ágazat az ötödik S öve» tervben mintegy 6» milliard forint értekben vásárol uj gépeket. Sajnos csak eny- nylre volt lehetőség. A magyar mezőgazdaság a szellemi értékek hatékonyabb hasznosításával és mostani eszközállományával képes-e olyan mértékű előrelépésre, mely minőségi változást jelent a fejlődésben? — Nekem az a véleményem, hogy a mostani eszközállománnyal lényeges változást nem lehet elérni. Bonyolítja a helyzetet, hogy mi olyan technikát alkalmazunk, mely a hatvanas években — az akkori olcsó energiaárak mellett — a legjobb volt. A következő években úgy kell a termelés növekedését elérni, hogy ne növekedjék a felhasznait energia mennyisége, ugyanis a költségek így is emelkednek majd. Nos, ennek előrebocsátásával is látok lehetőséget, hogy a szellemi értékek maximális kihasználásával, amelyeknek már a technikai eszközök cseréjénél is érvényre kell jutniok, emeljük a mércét. Ha nem akarjuk. hogy a világpiacnál kiszoruljunk, minden eszközt meg kell ragadni, hogy jobb minőségű, olcsóbb, pontos határidőre szállított termékekkel vegyünk részt a világkereskedelemben. Erőteljes szelekcióra, rostálásra van szükség a versenyképesség, általában felkészültségünk, lehetőségeink területén. Ez nem végezhető el csak a mező- gazdaság erejével, hanem a feldolgozó, az értékesítő és minden más szervezet együttműködésével. Ehhez ki kell alakítani a mainál sokkal szorosabb integráció különböző formáit. A gazdaságos ágazatok, eszközök, beruházások létrehozását soron kívül elő kell segíteni. — Tudomásom sverint a gépok gazdaságon üzemeltetése érdekében gépjavító és szerviz- rendszer kialakítására törekszenek. Ügy kell ezt értelmezni, hogy a gépállomás-hálózathoz hasonló rendszer kiépítését szorgalmazzák? — Nem. At keH vennünk azokat a tapasztalatokat, amelyeket korábban szereztünk, de most egészen másról van szó. A termelésben egyre nagyobb szerepet játszó gépek javítása, karbantartása elengedhetetlenül megköveteli, hogy valamennyi érdekelt fél közösen hozzon létre olyan hálózatot, amely alkalmas az említett feladatok elvégzésére. Ez nem lehet csak a mező- gazdaság feladata. A gyártó cégek, a Mezőgép Tröszt, az állami gazdaságok és a szövetkezetek közösen, társulásos formában, közös érdekeltséggel oldják meg ezt a feladatot! Vannak erre már példák is: Cegléden, az Alföldön, s néhány más helyen a régi gépállomásokon létrehoztak Ilyen gépjavító, karbantartó üaemeket — na rnáe a »tervezeti. szerveren kérdésekről e»lk see: mi a véleménye a* olyan élelmiszer-gazdasági komplexumokról, melyek a mezőgazdasági termékeket a legmagasabb szinten feldolgozott élelmiszeripari termékként saját kereskedelmi hálózatunkban hozzák forgalomba, ■ ajtói az egész vertikumba azonos érdekeltségi remltzert dolgoz»** Isii! — Híve vagyok — szerencsére senki sem tiltja, hogy ilyen komplexumok létrejöjjenek. Jövőjük van, a piachoz képesek rugalmasan alkalmazkodni. Nyilvánvaló, hogy az élelmiszer-termelés valameny- nyi ágazatát fejleszteni szükséges, hogy minél kevesebb zavaró körülmény fékezze hatékonyságát. A Szovjetunióban például az utóbbi időben behatóan vizsgálják a termelés valamennyi szakaszát: tehát a gépellátás, gépgyártás fejlesztését, a közbülső helyet elfoglaló mezőgazdaságot, a felvásárlást, áruraktározást, feldolgozást, forgalmazást. A legkedvezőbb eredmények ugyanis ott találhatók, S'al a termelés minden .szakaszában érvényesíthető, jelezhető a végső piaci ítélet, az igazi, a nem átmeneti kereskedelmi érdekeltség. Világosan látni élelmiszeriparunk jövője elválaszthatatlan attól, hogy milyen minőségben, mennyiségben tudja eltarthatóvá, szállíthatóvá tenni termékeit. — Kérem, mondja el, melyek azok a magyar termékek, amelyek mindenkor jó piarra számíthatnak? Törekszünk-e arra, hogy ezeket minél nagyobb mennyiségben, kiváló minőségben, pontos batáridőre kiszállítsuk? — Élelmiszeripari nagyhatalom ugyan nem lehetünk, de néhány cikkel befolyásolhatjuk az árakat. A magyar paprika például a világkereskedelem egyharmadát adja, s ez mar árformáló erőt jelent. Vannak egészen speciális termékeink, mint például a tokaji aszú, az egri bikavér, a Herz és a Pick szalámi, a gyulai száraz áruk, amelyekkel valamikor vitathatatlanul elsők voltunk mennyiségben is, s mindenkor jó piacra számíthattunk. Azonban nem szabad, hogy ez a szemlélet elringasson bennünket. Arra kell törekednünk, hogy egyre több ilyen áru legyen, melyet az adott piac igénye szerint gazdaságosan elő tudunk állítani. Védett minőség kell. rugal masság, jó piacismeret és persze jó nyersanyag, korszerű feldolgozás, fegyelmezett szállítás... Az utóbbiról hadd mondjak néhány szót: nagyon fontos, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a szállításit jól szervezze, rendelkezzen az ehhez szükséges eszközökkel. Jó példa erre a Bó- lyi Mezőgazdasági Kombinát mohácsi hajókikötője. , — A magyar élelmitreor-gazdaságban dolgozó szakemberek az ön mércéjével mérve képesek-e arra, hogy az adott anyagi lehetőségeink között nemzeti jövedelmünk megteremtésében a mostaninál többet tegyenek? — Nemrégiben az ágazat fiatal szalununkásaival találkoztam, feltűnt, hogy saját tevékenységüket is, az irányítókét is milyen kritikus szemmel képesek elemezni. Hogy már eddig eljutottak, az fél sikernek számít. Nagyon jó szakembereink vannak, de a mainál sokkal jobb irányító tevékenységre van szükség; a minisztériumtól a brigádokig érvényes ez. Sőt! Csak más ágazatokkal szorosan együttműködve vagyunk képesek előrelépni, mint ahogy arról már beszéltünk is. A mai magyar mezőgazdaság nem zárt egység, mint régen, amikor sokszor a ruháját is maga állította elő a paraszt. Sok biztató jelét látom annak, hogy szakembereink képesek a mainál többet kihozni az ágazatból. — Végezetül * küszöbön álló. hatodik öteves terv, a nehéznek ígérkező !f»8é-as esztendő lényegesebb feladatairól kérnénk egy rövid áttekintést. — Az 1980-as év és a következő középtávú terv összefügg: a gazdasági folyamatok ugyanis nem választhatók szét. Gondoljunk csak arra, hnív az id°n elvete't búzát jövőre aratjuk, s amil aratünk. az már a hatodik ötéves terv első termesének a Vetőmagja. Bérmunkában dolgoznak Munkalehetőség fiataloknak 30 milliós bevétel Nem titok: nehéz időket élünk. Az ágazatnak azonban most nem ezen kell meditálnia. Az új szabályozókban megmaradt minden fontos elem, mely a munkánkat segíti, a támogatást mint ösztönző eszközt ugyanis az árváltozások ellenére sem nélkülözhetjük. Ez azonban nem jelentheti azt, hoey bárki is csak erre számítson. Sokan panaszkodnak az új szabályozók követelményei miatt, s amikor megkérdezem, hogy mi az, ami nem jó benne, kiderül, hogy még nem ismerik, de hallották. Az alapos közgazdasági elemzést, az új helyzet világos felismerését keű most megkövetelni. A hatodik ötéves terv céljairól még korai lenne részletesen beszélni, annyi azonban bizonyos, hogy nem csökken az ágazat exportfeladata, viszont előtérbe kerül a gazdaságossági kritérium a visz- szafogottabb fejlesztés mellett. Az 1980-as év hasonlóan nehéz feladatot jelent, mint, amikor 1977-ben 12 százalékos növekedést értünk el. A mezőgazdasági termékek bruttó termelését legalább 5, míg az élelmiszeripari termelés bruttó értékét (mindkettőt változatlan áron) legalább 9 százalékkal kell növelni 1980- ban. A növekvői termelési és értékesítési feladatokhoz nem igényelhetünk több erőforrást, mint amennyi az előző években rendelkezésünkre állt. Mindent meg kell tennünk, hogy ne csökkenjen tovább a termőföld, ne legyen kevesebb a munkaerő, ugyanakkor fokozzuk képzettségünket, mert a gépeket csak így tudjuk hatékonyan működtetni, a műtrágyát, növényvédő szert felhasználni. Ha már az adottságok kihasználásáról beszéltem: ez legfontosabb feladatunk. Nálunk sokkal gazdagabb országok is ezt teszik. L. J. A kedvezőtlen adottságú somogyba bodi termelőszövetkezetben tíz évvel ezelőtt, 1969 őszén szerveztek melléküzemági tevékenységet a budapesti VBKM gyárral történt kooperáció eredményeként. — 1973-ban egyesültünk a somogytúri tsz-szel, ennek következtében a kezdetben 15— 20 főt foglalkoztató melléküzem csaknem hatvan emberrel gyarapodott. Ezt követően 1975-ben a hozzánk csatlakozó garnási szövetkezet dolgozóival már 130—140-es- létszámmal folytatódhatott a terme lés — tájékoztatott Bártfai .Imre, a somogybabodi terme- ' Löszé vetkezet elnöke. — Az ! egyesülésekkel melléküzemeink számszerűen is gyarapodtak. Így jelenleg Babodon egy hőre keményedé, Vadé- pusztán egy hőre lágyuló mű- | anyag termékeket gyártó mel( lék üzem működik, míg Gamá- son szerelőrószleg üzemel. Termékeinket elsősorban az elektromos, híradástechnikai és egyéb vezérlő berendezésekhez szükséges bakelit alkatrészek teszik ki. Bérmunka jelleggel dolgozunk, vagyis mi adunk munkaerőt, kiegészítő szerszámokat, helyet — épületet — a termeléshez, viszont alapanyagot, présgépeket az «anyavállalat«. Az határozza meg számunkra, hogy mit gvártsunik. A szövetkezetnek több szempontból is előnyös a melléküzem. Mindenekelőtt folyamatos, biztos munkalehetőséget teremt egész évben. Módot ad arra is, hc%y a csúcsmunkák idején az üzem dolgozói segítsenek a gazdasági feladatok végzésében. De nem elhanyagolható az sem, hogy ösz- szefogja a községekben található szabad munkaerőt, főleg a fiatalokat. (A melléküzemben az átlag életkor harminc év alatt van.) A két-három műszakban termelő melléküzem harminc- harmincegy milliós bevételt hoz évente, ami á szövetkezet százmilliós összes bevételéhez igen jelenítő». Két somogyi vasútvonalon megszűnik a közlekedés Volán-tájékoztató az utazási lehetőségekről — A bejárók három évig kedvezményt kapnak Szilveszterkor megszűnik a forgalom a Kaposmérő—Kö- zéprigóc közötti vasútvonalon és a Csorna—Szabadi—Cserepespuszta között húzódó gazdasági vasúton. A forgalom közútra terelésének előkészítése befejeződött: korszerűsítették az utakat, több település bekötő utat kapott. E program részeként épült meg a Szülök —Barcs közötti út. Űj utat építettek az idén Gölle és Inám- puszta, valamint Cserepes- pusztaés Inam puszta között is. A Kaposimérő—Középrigóe közötti vasútvonal megszüntetésére több éves helyzetfeltáró, elemző munka után került sor. A határozat ji terület lakosságának érdekeit és a gazdasági j lehetőségeket egyaránt mérlegelte. A forgalom biztonságát és az utasok kényelmét több ; új beruházás is szolgálja. Elkészült a barcsi autóbusz-pá- ' udvar. Négy fordulóhelyet. 37 leálló sávot és 16 fedett autóbuszvárót, építettek. Újév napján- indulnak először azok az- Ikarus autóbuszok, melyek a vonatok helyett1 az utasakat szállítják. A Volán 13. sz. Vállalat által elkészített menetrendet és a forgalom átterelésről szóló tájékoztató lapokat mar eljuttatták az utasokhoz. Később az autóbusz-vezetőknél lehet ilyet kapni. A megállókban is elhelyezték a menetrendet. Ebből az derül ki, hogy javulnak a megszűnő vasút mentén élő emberek közlekedési lehetőségei. Naponta 11 személyvonat haladt keresztül ezen a vonalon, autóbusz viszont 26 alkalommal közlekedik majd. Ezenkívül lesznek olyan járatok, amelyek egy rövidebb szakasztól gyűjtik össze az utasokat. Ilyen a Bárdudvarnok—Kaposvár, a Kadarkút— Kaposvár közötti járat. Az autóbuszok menetrendjének összeállításakor figyelembe vették a barcsi üzemek igényét is. A vonatokkal ellentétben érkezésük a műszakkezdéshez igazodik. Az. hogy megfelei-e a változó uUtzaa igény akitek * január 1-én életbe lépő menetrend, majd csak hónapok múlva lehet eldönteni. Ezért úgy határoztak a Volán 13. sz. Vállalat menetrendszerkesztői, hogy minden észrevételt, javaslatot figyelembe vesznek, de változtatni csak azoknak a szerveknek az egyetértésével fognak, melyek a mostanit is jóváhagyták. Elmondták azt is, hogy a bérléttel bejárók három évi" a vasúti díjszabásnak megfelelő összeget fizetik a jegyért. Ez a kedvezmény azokat is megilleti, akik ezután váltanak bérletet. Nekik azonban a munkahelyükön igazoltatni kell, hogy a vállalat hozzájárult volna a vasúti bérlet árához.. A készpénzzel, kedvezmény nélkül utazók már az év első napjától az autóbuszokra megállapított díjszabás szerint válthatják meg jegyüket.
