Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-24 / 301. szám
T udni már tudjuk, hogy nehéz idők elébe nézünk. Ebben-abban már érezzük is. Értjük is. hogy az eddigiekhez képest új, más gyakorlatra van szükség. Csakhogy az eddigiek túl mélyen rakodtak le tudatunkban. 1 Termelj ma többet, mint tegnap! — mozgósító erejű jelszó volt ez. A százszázalékos tervteljesítés pedig hovatovább inkább számított szégyennek, mint dicséretesnek. Ma már mindenképp külön korszaknak kell teíkintenünk gazdaságépítő munkánkban azokat az éveket, amelyekben a teljes foglalkoztatás megteremtése és ebből következőleg az üzemek vidéki telephelyeinek Szaporítása állt a gazdaságpolitika homlokterében. Megtehettük, mert volt munkaerő, amennyi kellett, s a termeléshez könnyen szerezhettünk olcsó energiát, nyersanyagot. Az előbbiekhez tegyük még hozzá, hogy exporttermékeink értékesítése sem ütközött különösebb nehézségekbe, hiszen a tőkés-világpiacon még szelét sem lehetett érezni a később robbanásszerűen kitörő válságnak. Ez az időszak az, amely az ország mezőgazdasági vidékein is gyorsította az iparosítást, megteremtette a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű műszaki, technikai és technológiai alapjait. Az említett korszakváltás tulajdonképpen a IV. ötéves terv utolsó két esztendejében következett be, s bár gazdasági rendszerünk —- még inkább. árrendszerünk — sajátosságai falként fogták föl a világgazdasági korszakváltás káros következményeit, itthon is látnunk, ereznünk, tapasztalnunk kellett, hogy váltanunk kell. A fejlesztésekben nem számíthatunk tovább arra, hogy pusztán a munkahelyek számának növelésével is bővíteni tudjuk a termelést. Alapvetővé és döntővé. váltak a hatékonyság, termelékenység, a gazdaságosság kérdései. A j V. ötéves terv indításakor tehát a korszakváltás nem a küszöbön állt, nem kopogtatott, hanem itt volt — átitatva mindennapjainkat. Ez tükrözték a párt Központi Bizottságának napvilágot látó határozatai is, amelyek • a termékszerkezetváltást, a hatékonyságot, a termelékenység növelését, a munkaidőalap jobb kihasználását s egyáltalán a tartalékok föltárását — köztük a munka- és üzemszervezés korszerűsítését — sürgették. A gyakorlat azonban — valljuk be — nagyon keveset és nagyon lassan változott. A késlekedés okát kutatva, aligha célravezető felelősök után kiáltani. Legföljebb egymásra mutogatnánk. A korszakváltás megtörtént. Ám ami volt, túl mélyen rakódott le a gyakorlat után baktató tudatunkban. Ez utóbbit egyébként sok minden erősítette még. Különösen az, hogy ideig-óráig a régi gyakorlat is föl tudott mutatni sikereket. »Mezogaz- gazdasági« megyéinkben ez még hatványozottan is jelentkezett, hiszen itt az országos átlaghoz képest lépéshátrányban volt még az iparosítás, nem fejeződött be a mezőgazdaságban a technikaváltást követő mezőgazdasági munkaerő átáramlása az iparba, vagyis az extenzív fejlődésnek is maradtak tartalékai. Gondoljunk csak vissza budapesti központú nagyüzemek leg- újabbkori térnyerésére ezeken a vidékeken! Ez a korszak azonban mindenütt lezárult. A korszakok változását a szemléletátalakulás rendszerint fáziskéséssel követi. Nagyon sok múlik azon, hogy ez a fázis menynyire nyúlik el. Mikorra érik meghatározóvá; természetessé tetteinkben, gondolkodásunkban mindaz, ami néha még most is — konkrét startalom híján — üresen cseng fülünkben: a minőségi munka, a minden piacon haszopna] értékesíthető termék, a teljesítmény ps a bér szoros összefüggése, az anyag- és energiatakarékos termelés — vagyis mindaz, ami az új korszakot jellemzi. Amely nemcsak a szemléletünket formálja át, hanem jövőnket is megalapozza. k. r. Melléküzemág — együttműködéssel Üj melléküzemág megszervezését határozta el a tabi termelőszövetkezet. Az évek óta veszteségek, kedvezőtlen adottságú tsz-programot dolgozott ki a gazdaság megszilárdítására, s ennek fontos része a melléküzemági tevékenység fejlesztése. Azokat a gyepterületeket, amelyeket gazdaságosan nem lehet művelésbe vonni, fűzzel telepítik, be. A jövő évtől 300 hektár füzest alakítanak ki, s a Háziipari Szövetkezettel együttműködési megállapodást kötöttek a feldolgozásra meg az értékesítésre. Az új melléküzemág a szövetkezetben legalább ötven nőnek ád állandó munkát. Tab környékén ez a háziipari tevékenység eddig ismeretlen volt, s ezért már most, a telepítés megkezdése előtt gondoskodnak arról, hogy- a szövetkezet. asszonyai, megismerjék a szakma fogásait, Nemcsak a fűzzel kapcsolatos munkákra, hanem például a gyékenyfo- nás »tudományára« is megtanítják az asszonyokat. így addig is, amíg’ a szövetkezet füzese »termőre fordul«, az asszonyokat bedolgozói rendszerben tudják foglalkoztam. Üjra és újra végiggondolom a hetet. Minden esemény, minden történés kapcsán, egy kilencbetűs szót fedezek föl. készülődés.. A legszemélyesebb cselekvéstől kezdve a megye, az ország életét, sorsát befolyásoló felelősségteljes döntésekig. És bár sokféleképpen lehetne méltatni a készülődés nagyszerűségét, ezúttal mindössze csak annyit' kevés szebb és kevés felelősségteljesebb emberi tevékenység van ennél. Az Országházban népünk képviselői törvényt alkottak: mipdannyiunk nevében elfogadták, jóváhagyták azokat a költségvetési célokat^ amelyeknek megvalósítása alapvető kötelességünk és legszemélyesebb érdekünk. Nyomban ide kívánkozik az is,' hogy a megye lakóinak képviselői, a tanácstagok is hasonló céllal gyűltek össze a héten: ők már arról határoztak, hogy az országos feladatokból mi hárul ránk, somogyi emberekre, a rendelkezésünkre álló anyagi eszközökből mit lehet és mit kell • megvalósítanunk A megyei tanácsülésen a tanácstagság úgy fogalmazta meg a fő költségvetési célt, hogy a kiadásoknak elsősorban az alapellátás javításét kell szolgálniuk. Részletekben ez azt jelenti, hogy jövőre többek között az egészségügyi és szociális ágazat kiadásaira csaknem tizenöt százalékkal, a kulturális ágazatra pedig pontosan tizenöttel többet fordítunk, mint 1979-ben. Készülődés a holnapra — a megyei pártbizottságnak a héten tartott ülését is. ez a szándék határozta meg. Átfogóan értékelték a megye gazdaságának ez évi tapasztalatait, ebből ■ kiindulva állást foglaltak 1980 legfontosabb feladataiban, döntöttek azokról a jelentős tennivalókról, amelyek a VI. ötéves terv előkészítését szolgálják. Nyugtalanító gondokról, igen nagy erőfeszítéseket igénylő feladatokról esett itt szó, de annak tudatában, hogy a tennivalók elvégzésére képesek vagyunk. A megye lakossága többször bizonyságát adta ennek. A megyei pártbizottság az év utolsó tanácskozásán elismerő köszönetét fejezte ki az itt élő embereknek, mivel a nehéz körülmények között egyre több tanúj elét adják annak, hogy nemcsak akarnak, hanem tudnak is jobban dolgozni. A feladatok egységes értelmezésére elengedhetetlenül szükség van, s így lényegében nagyon szorosan kapcsolódott a pártbizottsági ülésen elhangzottakhoz a párt-végreha.jtó-bizott- ságának tanácskozása: itt az agitáció — elsősorban a gazdasági agitáció — fő feladatairól és módszereiről volt szó. A készülődés izgalmát, tettekre buzdító felelősségét lehetett fölfedezni a megye lakosságának döntő részét érintő két megyei szervezet, ' a MÉSZÖV és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségének évet záró küldöttközgyűlésén is. Mindkét szövetség mérlegre tette 1979 munkáját és állást foglalt az új év leglényegesebb feladaEgységes rendszer Új számítógép Kaposváron Üjabb fordulóponthoz érkezett a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat kaposvári számítóközpontja: négyhetes szerelés után átadták az új R 22-es számítógépet. E-z a berendezés mintegy két és félszer nagyobb teljesítményű, mint a számítóközpontban eddig működő gép, a Félix komputer. Az R 22-es száz százalékig az egysége; számítógéprendszerébe illik. Üzembeheiyezásével nemcsak az elektronikus adatfeldolgozás lehetőségei nőttek meg, hanem a távadatfeldolgozá; előtt is új távlatok nyíltak. A megye különböző helységeiben később beolvasó- és kijelzőegységeket lehet elhelyezni, az ott betáplált adatokat a számítóközpontban feldolgozzák, majd az eredményt a helyszínen kiíratják. Ez a gazdálkodási feladatok megoldásában, az intézmények nyilvántartásában gyors, pontos és költségkímélő eszköz lesz. A táv- adatfeldolgozás sikere azon áll, hogy a postai vonalak milyen minőségűek lesznek. Fél évvel ezelőtt megkezdték a SZÜV-nél a szervezésiprogramozási munkákat, hogy az új gépet minél előbb ki használhassák. Gazdálkodási szempontból is fontos a mielőbbi teljes kihasználás, hi- -zen a költségek nagy részt akkor is fennáll, ha áll a gép. A körülbelül ötvenmillió forint értékű berendezés évi amortizációja meglehetősen nagy. A megnövekedett adatfejdol- gozó kapacitás nemcsak a somogyi vállalatok, hanem más megyék igényének kielégítésé re is szolgál; a szekszárdi húskombinát fölvásárlási rendszerét viszik számítógépre január elsejétől, de budapesti vállalatok is adtak megrendeléseket. Az új számítógépet most. töltik föl, programokkal. A légkondicionált teremben fz uralkodó szín a kék, a memóriák. a központ, a kiíró berendezésék' színe »laboratóriumi« kék. Dr. Övári László igazgatótól kérdeztük: — Mi lesz a régi berendezés, a Félix sorsa? — Félixre még hosszú távon számítunk. Jól bevált berendezés: akik vele dolgoznak, elégedettek, és szeretik. Azt is mondhatnám, hogy az elektronikus adatfeldolgozást a Fé- lixcn tanulták meg. A SZÜV huszonnégy számítógéprend.- szert működtet az országban. A . táv-adatfeldolgozás mellett a fejlődés következő minőségi fokozata az, hogy összekapcsolják - a rendszereket. Ez annyit jelent, hogy például a kaposvári számítóközpontból bármelyik SZÜV-központ elérhető lesz; adatforgalmat és -feldolgozást lehet majd lebonyolítani. A számítógéprendszerek összekapcsolása a nyolcvanas évek közepére várható. A fejlődés következő lépcsője a miniatürizálás. — Kik irányítják a gépet? —■ A gép multikonzoros, s ez az operátorok munkáját megkönnyíti. Az operátorok közül kettő, Lcnhoffcr Ferenc és Novak Csaba épp dolgozik, a többiek tanfolyamon , vesznek részt: a fővárosban és Győrben ismerkednek a szállítás- technika újdonságaival! Reggel elindítják a gépet, előkészítik és betáplálják a programozói anyagokat, s a különféle k i j elzöbe rend éy ése k felügyeletét látják el. Ezeknél a gépeknél feltétlenül kell az operátori felügyelet, mert egyszerre három-négy program fut egymástól függetlenül, és az opeátornak készen kell állnia, hogy bármelyiket különválaszthassa. kiírathassa. Cs. L. Fizetés vagy bér? Tartalé Ebben az évben mindenütt a hatékonyságtól függő elosztásról. az ösztönző bérrendszerek kialakításáról, a mennyiség és minőség szerinti anyagi elismerésről beszéltek. A kérdést megvitatták már. szigorba tudományos alapon, s mindenki egyetért' vele. Elviekben. Sokan a gyakorlatban is. Néhányan pedig csak a mások gyakorlatát illetően, ök vannak kevesebben. A kelleténél több adminisztratív munkahely nemcsak a vállalatok belső tartalékképzési szándékára hívja föl a figyelmet, hanem a hozzá nem értésre, a tehetetlenségre is I ütal. Ha valaki nem tudja ellátni a feladatát, fölvesznek mellé egy munkatársat — hátha kettőjüknek sikerül.,. faival kapcsolatban. Folytatom a sort a még ennél is »szőkébb« közösségek készülődésével: a héten fejeződtek be megyénkben a falugyűlések. A gyorsmérleg arról tanúskodik, hogy a somogyi települések lakossága minden korábbinál jobban érdeklődik lakóhelyének helyzete és jövője iránt. A javaslatok sokasága érzékeltette, hogy nagyon sok értékes tenniakarás feszül még bennük. Az év ötvenegyed ik hetén hadd emlékezzem meg a legkisebb egység, a család, az egyén készülődéséről is. Arról az ezerszínű, szép törekvésről, amely megelőzte a mai estét. Jártunk — és mi tagadás kifosztottuk — az üzleteket, hogy az év bensőséges, nagy családi ünnepén megajándékozhassuk a számunkra legkedvesebbeket. Sütöttünk, főztünk már a hét közepétől. Ki utazásra készült, ki a családot várta — és hadd említsem azokat is, akik nem mennek és nem várnak senkit. Amikor ma este a karácsonyi gyertyák fényében, a készülődés beteljesedésének pillanataiban békét, boldog ünnepeket kívánunk egymásnak, rájuk is gondolunk. Vörös Márta Rövid idő alatt új osztályok alakulnak. Ezek azután méltóképpen képviselik saját szülőanyjukat: a semmit. E torz kinövések nyesegetésével kevesen foglalkoztak eddig. A vállalatok számára . látszólag szükséges osztályok, csoportok elsőként állnak minden új kezdeményezés mellé, ha előjogaik csorbítatlanok maradnak. Mihelyt azonban rájuk kerül a sor, abban a pillanatban ők lesznek az általános érvényű szabályokat erősítő kivételek, és azonnal az utasítások, szabályzatok, rendelkezések tömkellegét kezdik ontani. Sok csoportérdek fűződik a vállalaton belüli szervezetlenség fenntartásához. Minden szervezési szakember ismeri ezt a jelenséget. Épp ezért cél- ravezetőek és hatékonyak a megbízás alapján, külső intézmények által végrehajtott átszervezések. Ezek olykor egész funkcionális osztályokat szüntetnek meg ésszerűen átcsoportosítva a munkaerőt. Egy neves külföldi szervezési szakember csak a vállalatok legmagasabb vezetőit is érintő teljes hatalom birtokában vállalt el szervezési megbízásokat. Díjazását is az átszervezést követően kimutatható hatékonyságnövekedés után kérte. Húsz-harminc százalékos hatékonyságnövekedésnél ritkábban ért el rosszabb eredményt Tehát: minden kritikus posztra meg. tudta fogalmazni a számonkérés alapjául szolgáló, 4 közvetlenül vagy közvetve ható mennyiségi és minőségi kritériumokat. A munkást azért fizetik, hogy jó minőségben, a lehető legkevesebb 6elejtszáMlékkal termeljen. »A munkást ezért állítják a gép mellé« — mondta az elektroncsőgyárban egy szinte önálló munkakörben dolgozó, idősebb szaki —. »és nem azért, hogy a saját munkájához szükséges feltételeket megteremtse«. Azért van anyagkiadó, -beszerző, hogy ellássa a munkahelyeket. De amíg egy vidiáért könyörögni kell meg hatvan -bizonylattal ehet csak felvételezni, addig hol a hatékonyság, a. termelékenység? A nyugodt, egyenletes munka nélkül ..nem megy” a minőség sem.« »A technológiai osztálynak ismernie kell a gépeket — mondta a véleményét egy fiatal szakmunkás a nehézgépgyárban. — Ha a gépekhez nincsenek jó szerszámok, akkor a minőség sem lehet magas színvonalú. Engem nem izgat különösebben a minőség szerinti bérezés: jó szakmunkás vagyok és tudom, hogy az én munkámra mindig szükség lesz itt. Azt is számításba kell venni: ahhoz, hogy valaki az én gépemen dolgozzon, három-négy szakmát kell értenie és használni. Ezt a tudást meg ia kell fizetni.« A vélemények bizonyítják: a munkások nagyon jól tudják, hogy milyen követelményeknek kell eleget tenniük. A követelményeket azonban nem elég csak megfogalmazni: teljesítése és a túlteljesítés esetén az ígéreteket be is kell váltani. A követelményeket r.em elég csak az üzemekben megfogalmazni: »följebb« is általánossá kell tenni, mert a vezetőt — még a középvezetőt is a kielégítő, magas színvonalú irányításért fizetik. Eddig sokan fizetést kaptak, és nem munkabért. A fizetés sok szerepet töitfött már be. Volt jövedelemnivelláló eszköz, a társadalmi juttatás egyik fajtája, a magasabb életszínvonal biztosítéka, a szociálpolitika eszköze, sőt a kiemelkedő társadalmi tevékenység elismerése is. Itt az Ideje, hogy eredeti funkciója szerint a társadalmi tiszta jövedelem elosztását szolgálja — a végzett munka mennyisége és minősége alapján. S ne csak a munkapadok mellett, hanem ott is, ahol a folyamatos és egyenletes — tehát a jó minőségű — munka feltételeit teremtik meg. Cs. tu Korszakváltás
