Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-20 / 297. szám
Az Unitech leckéje Dollárért és dollár helyett ” Idd tervet több mint két hónapja teljesítették a barcsi Unitech szövetkezetnél. pedig ez a terv nem volt laza. Különösen jó eredményeket “értek el a tőkés piacon. Hat helyett tizenhat- millió forint értékű 'dollárért adtak el lakókonténereket. Sokféle. Magyarországon konténernek nevezett egységrakomány szállítására alkalmas terméket készít a szövetkezet. -A »valódi«, az egész világon konténernek számító termékük azonban ez a lakásnak — és sok más célra — használatos nagy »doboz«. A konténer elnevezés ugyanis a föld minden pontian annyit jeleni: ez az alkalmatosság húsz láb hosszú (vagv a húsz láb fele. vagy többszöröse).' egy milliméterrel sem lehet több, és mindössze hat milliméterrel lehet kevesebb. Természetesen a szélessége és a magassága, is szabványos. Eredetileg csak Jordániába és Madagaszkárba szállítottak volna lakókonténereket az idén. időközben azonban Algériából is érkezett egy nagy megrendelés. Az afrikai országban magyar munkások építenek a sivatagban egy építőipari gyárat, nekik állítottak föl egy lakótelepét barcsi konténerekből. 100 ember lakik a dobozvárosban, amelyhez a lakásokon kívül iroda, konyha, étkező, minikórház és fürdő is tartozik. A lakótelep az építkezés végeztével teherautókon bárhova elszállítható és újra fö! állítható. A barcsi konténer nem olcsóbb, mipt a nyugati cégek gyártmányai, mégis szívesen vásárolják meg külföldön, mert jóval tartósabb. Összehasonlították egy olasz vállalat lakókonténereivel; azok három-négy áttelepítést bírtak ki épségben, az Unitech terméke ennél sokkal több szállítást tűrt el károsodás nélkül. Az idén 230-at gyártottak, ezekből 96 került az említett három országba, a többi itthon maradt. Többeik között a paksi atomerőmű munkás- szállásainak egy réske is ilyen konténerekből áil. Az egész országban elterjedtek ezek a lakásnak, irodának, műhelynek használható alkalmatosságok; érdekes, hogy Somogybán runes sikerük. jövőre 350 gvártását tervezik. Nemcsak lakóépületeknek alkalmas konténereket készítenek majd. hanem a Magyar Haió- és Darugvár- nak is ,szállítanak kazánok befogadására alkalmasakat, Egy NSZK-beli mammut- cég. mely az egész világra szállít földmunkagépeket, markolóikat, rakodógépeket, gyártmányainak szervizhálózatát konténerrel oldotta meg. Ilyen félig fölszerelt javítóbázisokat szállítanak a Mali Köztársaságba és Felső-Voltába Barcsról-. Kamerunba raktárkonténerek •mennek, és tárgyalások folynak arról is. hogy a budapesti szállodákat építő osztrák vállalat — mely a húskombinátot is építette — barcsi konténerekben rendezi be munkásszállásait. "Ez a" hegy- ven konténer ugyan jó ideig Magyarországon marad, ám mégis exportnak számít, mert dollárt kapnak értük. 1980-ban még egy nagy vállalkozásba vágnak bele. Aj konténer önmagában ugyanis semmit sem old meg, ha nem tudják szállítani. A húszlábas dobozok mozgatására alkalmas berendezéseket eddig csak nyugatról lehetett be- szereni, hatmillió forint -r-* 1 azaz ennek megfelelő .dollár — volt egv-egy darab. Nemrég elkészült az Unitecl-ii,szakemberei által tervezett és kikísérletezett rakodó- é.s szállítógép prototípusa. Rába alvázra szerelték föl, s mindazt »tudja«, amit a nyugati gépek. A sorozatgyártást még megelőzi néhány kísérlet és tárgyalás, azután a hazai szükségleteket — ez évente ÍO—15 gép — kielégíthetik, sőt akár exportra is szállíthatnak ilyen szerkezeteket. A barcsi szövetkezetnél néhány éve kezdték szőni a nagy terveket. Gyorsan alkalmazkodnak a piaci igényekhez, azt gyártják, amire szükség van. ami eladható, és ami tőkés importot helyettesít itthoni Talán az első pillanatban túl. fényesnek látszanak Özek* a tervek és á már elért eredmények. de csak azért, mert — sajnos — ma még nem mindig és nem sok helyen találkozunk hasonlókkal Pedig csupán arról van szó, hogy az Unitechnél gyorsan megkeresték a mai körülményekből adódó feladatokat, hamar megtanultál? a »leckét«, amelyet ma már ők is föladhatnak másoknak. L. V. Somogybán 19T5 és 1918 között ,az üzemi balesetek csaknem'213 ezer .táppénzes napba «kerültek«. Ennyi időt vett igénybe a gyógyulás, ennyi idő esett ki a munkából négy év alatt. Hatalmas szám ez — még akkor is. ha tudjuk, hogy a vizsgáit négy év közül a legutolsóban 2400 nappal volt kevesebb az üzemi baleseti tánoénzesnaook száma, mint 1973-ben. A csökkenés megyénkben nagyobb, mint országosan, hiszen az csak a 3.8 százalék volt, míg a somogyi 4.4. Elgondolkodtató viszont: ná- lunk 2—4 nappal tovább tart az egy-egy üzemi balesetre jutó gyógyulási idő, mint ameny- nvi az országos átlag. Ugyanakkor a -nem üzemi ba'esetek sérültjei . Somogybán 10—1" •nappal előbb fölépülnek — s kezelő orvos mesé l' apitára szerint —. mint azok. okik üzemi baleset, mialt szorulnak gyógykezelésre. Országosan i« van eltérés a két »kategória« között, ez azonban még fele sincs a somogyinak, hiszen mindössze öt napról van szó. Megyénkben a kaposvári és a nagyatádi járásban az átlagosnál is naevobb a különbség az üzemi és a nem üzemi balesetek gvóayülási ideje között: 13, illetve 14 nappal kell több egy-egy üzemi balesetnél. mint annál, amely nem minősül üzeminek. ! A közelmúltban együtt tar- I tóttá értekezletét az SZMT | munkavédelmi és társadalom- I biztosítási bizottsága, s a kö- j zö® megbeszélésen — oknyomozó szándékkal — e témát is megvitatták. A tapasztalatok - ról Suhajda János, az SZMT munkavédelmi osztály árnak vezetőjét kérdeztük. — A megyei összkép ismeretében négy munkáltatónál külön is megvizsgáltuk a bejelentésre kötelezett, három napon túl gyógyuló üzemi balesetek és a nem üzemi balesetek miatt • kiesett táppénzes napok alakulását, az egy balesetre eső gyógyulási idő okait-. Figyelembe vettük a megyei ellenőrző főorvos e téren szerzett tapasztalatait, s ezek ugyancsak túlmutatnak a négy munkahelyről — a kaposvári cukorgyárról, a húskombinátról, a ruhagyárról, illetve a Somogy megyei Erdő- és FaI feldolgozó Gazdaságról — kialakított képen. A négy munkahelyen három év alatt 32 023 táppénzes napot »gyűjtöttek« a három napon túl gyógyuló üzemi balesetek Sérültjei, ám az utolsó év majdnem kétezer nappal elmarad az előzőtől, s ez biztató. Ugyanez nem mondható el viszont a társadalombiztosítási szempontból •nem üzemi balesetek alakulásáról: itt a három év »összege« 3381 eset, és a gyógyulási idő lényegesen alatta marad — olykor még a felét sem éri el — az üzemi balesetek átlagos gyógyulási időtartamának. — Az illetékes körzeti orvosok olykor helytelenül értelmezik az üzemi balesetet szenvedettek korlátlan táppénzes állományba tartozását! nem kezdéményeznek rokkantosí- tási. illetve rehabilitációs meg- o'dásokat. A gyorsabb ütemű gyógyulást komplexebb terápiás gyógy kezelés segíthetné. A nem üzemi balesetek táppénzes-anyagainak és a dolgozóknak a balesettel kapcsolatban tett nyilatkozata vizsgálatának során olyan tapasztalatokat is szereztünk, hagy a betegek tagadják a baleset tényét, és betegségüket megjelölve táppénzes állományukat nem tartják . baleseti eredetűnek . .. Az SZMT munkavédelmi osztályvezetője fontosnak véli az illetékes osztályod?, munkabizottságok és a szakszervezeti bizottságok szorosabb együttműködését az ellentmondások megszüntetése. az egységes szemlélet kialakítása és alkalmazása véglett. Hogy a nem üzemi balesetek táppénzes ideíe jóval rövidebb mint az üzemi baleseteké, ez azt is sejteti, hogy a dolgozó anyagilag inkább az utóbbinál érdekelt, semmint az előbbinél, hiszen üzemi balesetnél többnyire tá.ppénzkiegiészítést is élvez. Főivént a »háztájiban« gyakori <az egy-három napos gyógyulási idő, s itt a beteg- ellenőrzés is — ha egyáltalán sor kerül rá — körülményesebb. — Egyes esetekben vitai- ható a betegség, a baleseti üzem-;, munkahelyi eredete .— mondta az SZMT osztályvezetője. — A gazdásági vezetők anyagilag érdekeltek abban, hogyan alakul az üzemi baleseti statisztika, következésképpen előfordul, hogy ráveszik a dolgozót: balesetét ne minősíttesse üzeminek. S a dolgozó hajlik a szóra, nem vallja be a valót, csak ha mar elfajul az eset. akkor rukkol «lő az -igazsággal. Mivel késztethetik a tények elhallgatására? Például azzal, hogy figyelmeztetik: ha a balesetet üaemiimek állítja be. fegyelmit kaphat, mert a védőfelszerelést nem használta előíríssze- rűen. Ha viszont hali gat a szóra, megoldják, hogy a keresetkiesését valamilyen formában pótolják ... Tény. hogy a balesetet szenvedett beleseknél a keresőképesség elbírálása nem egységes Somogybán — ez a megyei ellenőrző főorvos véleménye. Ezt a munkavédelmi osztály megállapítása azzal egészíti ki. hogy a táppénzes állományban, tartott betegek 1gyógyítási színvonala sok esetben nem merítheti ki a rendelkezésre álló lehetőségeket. A nem üzemi balesetek számának csökkentése érdekében szükségesnek látják, hogy — megelőzés végett — hatékonyabb felvilágosító tevékenységbe kezdjenek a munkahelyeiken, s bármilyen furcsának tetszik: az üzemi balesetelhárítási oktatásokat is föl kell használni a célból, hogy mérséklődjenek a nem üzemi balesetek. A munkahely ugyanis nem tehet különbséget a kettő között: bárhol történjen is a sérülés, a táppénzes napok idejére távol marad a dolgozó az üzemétől, vállalatától. A munkanapkiesés ugyanis óhatatlanul termeléskiesést von maga után, nem is szólva arról, hagy egyik-másik sérül ésfc csak hónapok múlva követi teljes gyógyulás. A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságinál például 1976-ban két üzemi balesetet szétWe- dett dolgozó csaknem 1300 táppénzes nap alatt vált ;ke- resöképessé. H. F. z utolsó nap — Én nem. Nem kutakszok én senki után. — Hát Fazekas Juliannát is- meri-e? — En nem. — Maga se idevaló? — Már hogyne lennék. Persze ezt csak én mondom, hogy itt meg itt születtem, itt meg itt lakom, de aztán már a magyarok nem vállalnak. A cigány az csak cigány! — No dehát csak kell ismernie akkor. — Hát ez attól függ .. Az öreg feiertet te: — Dohányaik maga? •— Én nem. — Hát( inni szokott-e? '— Már hogy szoknék! Begorombult az öreg. — Hát mit szokott csinálni akkor?! — Nézem itt ezeket a hanA gyakat — mondta a cigányasszony, és az öreg megeskü- dött volna rá, híogy mosolyog. Pedig hallásra halálkomolyan beszélt. Visszaguggolt mellé, hogy most már a másik oldalán, nézte az óriástestű vörös-hangyákat, meg a kicsi feketéket. aztán későn szólalt meg, csendes békességgel és nagyon szomorúan: — Megbántott engem néném nagyon. Játszik vélem maga. szórakozik velem. Pedig én nem adtam rá okot, tisztelettel voltam magához. Miért teszi? Kell nekem beszélni ezzel "a Fazekas Juliannával, és kicsi az időm. • — Nem teszek én semmit, már hogy mernék én egy ilyen úr-elvtárssal, mint maga? — Hát akkor miért nem mondja meg, hogy hol lakik a tanítónő? — Hát mert nem' kérdezte! Zsuzsika néni pedig csak arra felel, amit kérdeznek tőle. Az Öreg mögül jött ez a hang, es ahogy guggoltabam hátranézett, azon mód bele is ült a fűbe, mert igen csak szép lány állt fölötte. Ugyanolyan . szénfekete haja volt, mint a piros szoknyás öreg- asszónyniák, hanem világoskék szemmel, mongol pofacsonttal, édes-szép terek nevető alma arccal. Farmernadrág, farmering, a nadrág csatakos. rojtos szélű, hanem az ing úgy feszült melle két kis halmán, átütött rajta a bimbó, hogy mindenki, világ 'lássa, nem melltartó, maga a meleg gömbölyű élet-álma. van ott.-ibetépett az öreg egy nagy búzasaálat, szájába vette a végét, régieséin: kezdte, es úgy alulról nézte a tornyosuló kislányt, ailcrt bizony nagyon szépnek talált. Villanhatott is tán a1 szeme, avagy úgy nézhette meg a lányt, amitől nővé válik az, mert a ci- gányasszony megérintette a térdit. S most már aztán nemcsak mintha, hanem tényleg nevettek a ráncok: — Ä, nem a maga falatja ez! Inkább való maga énhoz- zám! Az öreg einevette magát, megcsóválta a fejét, de azért belenézett, abba a két világoskék égboltba, másfel méterre maga előtt a nap árnyékában. 37. — Aztán mit akar maga Fazekas Juliannától? — hangzott a magasból. — Beszedem van vele. — Maga a tanácstól van ? Vagy a minisztériumból? — Már miért lennék onnan? — Akkor? ... — Hát — mndta az öreg — kérdezni akarok, csak szabad, nem? — Miért nem beszélget ott, ahonnan jött? — mondta a katona« hang fölül, felsőbbsé- ge biztos tudatában. Fel is állt az Öreg, mert úgy érezte, nem lesz ez így jó, sehogy. Jobb, ha ő néz le a farmerrúhas óríáslányra. aki most, hogy fölállt, a hóraa- aljáig, ha ért. — Azért szép szál ember... lehetett. — Így az öregasszony.-»■ Nem rosszban járok én. — Megvan. Tudom már, rriaga az újságtól jött. ugye?! Az Öreg bólintott, nem is volt ideje kimondani az igent, úgy megörült a lány a felfedezésnek. — Tudtam én. mondtam is én. nem. maradhat ez annyiban! Nem ol yan világot, élünk. Látod Zsuzsika, te meg csak mindig mondtad, hogy szamár, vagyok. Látod, hogy nekjeni lett igazam! — Várd ki a végét! • — Minek? Most már mindegy, hogy mi történik. Valami megmozdult. Ugye az elv- társ ... — s mondta a megyei lap címét — onnan jött? Az öreg megrázta a fejét, mondta a munkahelyét. A lánynak kerekre tágult a szeme, s csak úgy ragyogott a boldogságtól. — Hűha! Nahát, ezt marén se gondoltam volna! Már oda is eljutott. No akkor a Kalán- gyi biztosan most összecsinálja magát! — Ki az a Kalángyi? — Hát az igazgató, aki miatt gyütt. — Jött a rosseb! Nem jöttem és semmiféle igazgató miatt. Magam jöttem. A magam dolgában. Most már az öregasszony is fölállt a földről, és egészen váltott hangon szinte sziszegve kérdezte: •— Hát nem a Fazekas Julihoz jött?! Hat nem .annak a dolgában? Az öreg elvesztette a türelmét: — Idefigyeljen, neném, maga nem ismer semmiféle Fazekas Julit. Itt kérdeztem épp az elébb magától. — No legyen már békességgel. Nem a Juli dolgában jött " (Folytatjuk) NÖVÉNYVÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ Munkák a fólia alatt, az üvegházban Az utóbbi években egyre nagyobb feladat elé állítja az üvegházi, illetve a fólia alatti termesztőket az üvegházi molytetű előfordulása. A hajtatott zöldségféléken kívül a disznövénykultúrakat is károsítja, s terjeszti a virusbeteg- ségeket. A védekezést nehezíti, hogy fejlődésének különböző szakaszaiban eltérő • ellenállást mutat a rovarölő szerekkel szemben, s rendszerint egyidőben találhatók tojások, lárvák, bábok és kifejlett egyedek is. Mivel valamennyi fejlődési alak azonos időben megtalálható, egyetlen védekezés .nem ad megfelelő eredményt. A védekezés alapja ezért a kifejlett egyedek elpusztítása, mielőtt tojásaikat leraknák. Rendszeres védekezéssel, a kifejlett rovarok állandó pusztításával szorítható a kártevő népesség ilyen alacsony szintre. A molytetű imágók ellen eredményesen alkalmazható az Actellic 50 EC 10—30 ml mennyiségben 100 négyzetméterenként 10 liter vízben ki- | permetezve (a szert szakcso- i portok, kertbarátkörök szerve- i zetten beszerezhetik). A kezelést a hőmérséklettől függően 1 3—5 naponként legalább 4 alkalommal kell ismételni. 26 C fok felett és 16 C fok alatt , a szert ne alkalmazzuk, mert magas hőmérsékleten perzselést okozhat, alacsony hőmérsékleten pedig nem tudja kifejteni a hatását. Az uborka és a krizantém kivételével a kártevő ellen eredményesen használható az Unifosz G hajtógázas aerosol is 100 köbméterenként 5 g adagolásban. Kísérleti tapasztalatok alapján megfelelő eredménnyel használható a Bi-58 EC 10 ml-j-Foszfotion 20 ml kombináció is 100 négyzetméternyi területre 10 liter vízben ki permetezve. A kezelésekre legalkalmasabb az esti és éjszakai időszak, így elkerülhető, hogy a napsütés túlzottan . fölmelegítse az üvegházat vagy a fóliasátrat. A védekezéseket mindig öntözés előtt szükséges végrehajtani. Elsőrendű feladat, hogy a kezeléseket követően minden nyílást. 8—12 óra hosszat jól el kell zárni. A termesztő helyiségbe csak intenzív szellőztetés után lehet ismét bemenni. Ez a védekezési eljárás egyúttal a kétfoltos takácsatka ellen is eredményes lehet. Ha csak a levél tét vek fertőzésével kell számolni, mely kártevő ugyancsak a hajtatás egész időszakában veszélyeztetett a termesztő helyiségekben, nagyon jó hatással alkál- mazható a Pirimor permetező szer 3,5—5 g adagolásban 100 négyzetméterre 10 liter vízben kipermetezve. 1980 január elsejétől a MÉM most megjelent rendelet« korlátozza a fenyő fűrészáru felhasználását. A rendelkezés azért vált szükségessé, mert a fenyőfűrészáru döntő részét eddig külföldről szereztük be, I idén azonban az import feltételek az előző évekhez képest romlottak, emiatt a feldolgozó ipar és a lakosság kevesebb ilyen termékhez jutott. Ezért, az ésszerűbb gazdálkodás megköveteli, hogy a fenyőfűrészárut más termékekkel — elsősorban hazai lombos faanyaggal helyettesítsék. Balesetek „szembesítése” Kevesebb — de még mindig sok Szalontay Mihály Rendelet a fenyoflírészáruról
