Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-18 / 295. szám

Biztos ótmotatiént szolgálnak A pártkongresszus irányelveiről tárgyait az Országos Szövetkezett Tanács X mezőgazdasági termelő­szövetkezetek, az ipari, a fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek közös tanácskozó tes­tületé, az Országos Szövetke­zeti Tanács, hétfőn — az MSZMP KB fölkérésére — megvitatta a XII. pártkong­resszus iráyelveit. A tanács­kozáson részt vett Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A vitaindítót Hév Lajos, az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöke tartotta. A hazai szövetkezetek több mint há­rom és félmilliós tagsága ne­vében a többi között hangsú­lyozta: —Az a gyakorlat, hogy a Központi Bizottság országos vitára bocsátja irányelveit, a párt demokratizmusának olyan példája, amely elő­segíti a közéleti, s ezen be­lül' a szövetkezeti demokratiz­mus szélesedését, elmélyülését is. A szövetkezetekben a már elvégzett munka értékeléséhez és a megoldásra váró felada­tok kijelöléséhez, végrehajtá­sához biztos útmutatóként szolgáló irányelvek valameny- nyi fejezete a magyar szövet­kezeti mozgalom ügye is. A vitában felszólalt Rév Lajos, az QjKISZ elnöke, Szlamenicky István, a SZÖ- VOSZ elnöke, Békés Miklós, a Gépipari Szövetkezetek Szö­vetségének elnöke, Bencze Ferenc, a Halászati Szövetke­zetek Szövetségének elnöke, Nagy László, a Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetke­zetek Országos Szövetségének elnöke, Béres József, a Haj- dú-Bihar megyei Mészöv el­nöke, Szabó István, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöke, Gyenes An­tal, a Szövetkezeti Kutató In­tézet igazgatója, Gyerő And­rás, a Tolna megyei Kiszöv elnöke. Czimbalmos Béla, a TOT főtitkára, Kiss József, a Somogy megyei Mészöv elnö­ke. Csele Gusztávné, a lébény- miklósi Lenin Mg. Tsz párt­titkára, Somlai Miklós, a Ská­La-coop osztályvezetője, la­kásszövetkezeti elnök. A felszólalók egyetértésüket fejezték ki az irányélvekben meghatározott politikai, gaz­dasági, ideológiai célokkal. Elismeréssel méltatták, hogy a párt következetes, töretlen politikája — amelyben kife­jezésre jut a munkás-paraszt szövetség erősödése —, a szö­vetkezeteket a társadalmi-gaz­dasági építőmunika fontos té­nyezőjeként tartja számon. Az .irányelvekhez fűzött ja­vaslatokból, észrevételekből is kitűnt: a szövetkezetekben erőteljes a törekvés a társa­dalmi és gazdasági előrehala­dást, a termelést befolyásoló eszközáruk »bevetésére«, ami­nek egyértelműen az a meg­győződés az alapja hogy a szövetkezeti mozgalomnak ha­zánkban nemcsak múltja, eredményekben gazdag jelene, hanem további fejlődést ígérő jövője is van. Ezt erősítette meg felszólalásában Borbély Sándor, a Központi Bizottság titkára is Erőteljesen fejlődik a híradástechnika és a műszeripar A kohó- és gépipari miniszter a tervekről és feladatokról A Görög KP küldöttsége Budapesten ' A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Bu­dapestre érkezett a Görög Kommunista Párt küldöttsége. Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével. A delegáció tag­jai: Mina Jannu, a politikai bizottság tagja, • Vaszilisz Ka- lamatianof, a központi bizott­ság póttagja és Alekosz Ala- vanof, a KB .munkatársa. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Gyenes András, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára fogadta. Kevesebb energiával .Kisebb lakótelepek és a táv­fűtésbe be nem kapcsolható épületek fűtésére alkalmas ener­giatakarékos gáztüzelésű kazánok gyártását kezdték meg az Épületgépészeti Termékeket Gyártó Vállalatnál. Az új típu­sú, korszerű kazánokkal iskolák. ABC-áruházak, kisebb ipari és mezőgazdasági üzemek füthciök gazdaságosan. (MTI-fotó — Balaton József felv. — KS) Szovjet—japán tárgyalások Azonosak a két párt nézetei Moszkvában tegnap megkez­dődtek a tárgyalások . a Szov­jetunió Kommunista Pártja és a Japán Kommunista Párt küldöttsége között. A szovjet delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a japán delegációt Mijamoto Kendzi, a Japán KP Központi Bizottsá­ga elnökségének elnöke veze­ti. A szovjet delegáció tagjai között van Mihail Szusziov, a Politikai Bizottság tagja és Borisz Ponomarjov, a PB pót­tagja. a KB titkárai, valamint a KB több más tágja. A ja­pán küldöttség tagja többek között a Központi Bizottság elnökségének két elnökhelyet­tese: Nisizava Tomio és Ueda Koicsiro is. Mint a tárgyalásokról ki­adott közlemény megállapítja, az eszmecsere során igen sok olyan kérdést érintettek, amely kölcsönös érdeklődésre tart számot. Áttekintették az idő­szerű nemzetközi kérdéseket, az SZKP és a JKP kapcsola­tait, a Szovjetunió és Japán kapcsolatainak távlatait. A meleg, elvtársi légkörben meg­tartott tárgyaláson megnyilvá­nult, hogy a két párt nézetei azonosak korunk nagy kérdé­sednek megítélésében. Megalakult a Magyar Népművelők Egyesülete Az alapszabály és a prog­ram elfogadásával, a 35 tagú elnökség, valamint az ellenőr­ző bizottság megválasztásával vasárnap befejezte munkáját a magyar népművelők egyesü­letének alakuló közgyűlése. A Budapesti Kertészeti Egye­temen szombaton megkezdő­dött tanácskozás második nap­ján a résztvevők plenáris ülé­sen folytatták az egész társa­dalmat átfogó közművelődési program végrehajtásán mun­kálkodó szakemberek tenniva­lóinak megvitatását. hí alakuló Közgyűlésen ki­alakult élénk vitában a hoz­zászólóig gyakorlati taoasztala- taik alapján az eredmények mellett a továbblépést akadá­lyozó gondokat is érzékeltet­ték, a többi között rámutat­tak: sok helyütt még nem is mérték fel a közművelődésnek az élet minden területére ható fontos szerepét, s ezért a nép­művelők egy részének — fő­ként a kisebb településeken — az előítéletekkel, a közöm­bösséggel is meg kell küzde­niük. Az anyagi javak eseten­ként túlburjánzó hajszolása sem szolgálja a tudás, a mű­veltség társadalmi presztízsé­nek erősítését. Az egyesület mind a népművelők körében, mind az egész társadalomban tovább kívánja erősíteni az egységes "közművelődési szem­léletet. Az egyesület első elnökévé Gyarmati Kálmánt, a Debre­ceni Művelődési Központ Ál­lami-díjas igazgatóját válasz­tották. VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! Ara: 1.20 R SomulHénlap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 295. szám 1979. december 18., kedd Á gépipar termelése az öt­éves tervidőszakban 32 száza­lékkal emelkedik, amely meg­közelítően megfelel a terve­zett növekedésnek — állapí­totta meg Soltész István kohó- és gépipar időszerű kérdései­ről és a feladatokról tartott előadásán. Mint elmondta: a terv célkitűzéseivel összhang­ban növekedett a híradástech­nika és a műszeripar, csök­kent a gépek és gépi beren­dezések, valamint a fémtö­megcikk ipar részaránya. Megindult — bár üteme még nem kielégítő — a gazdaság­talan gyártmányok számának csökkentése is. A gépipar szocialista ex­portja a népgazdaság összes exportjának 57 százalékát te­szi ki. Eredménynek minősít­hető, hogy a gépexport har­mada gyávtmányszakosítási megállapodások alapján bo­nyolódik. Javult az export szerkezete, csökkent az anyag- igényes berendezések kivitele, ncvekedett a híradástechnikai, számítástechnikai termékek és az orvosi műszerek, beren­dezések exportja. A miniszter a továbbiakban elmondta: a gépipar termelé­sének növekedése a belföldi felhasználás Csökkenésének hatására az idén a vártnál is jobban mérséklődik. A terve­zett. 4 százalékkal szemben 3—3,5 százalék a várható fej­lődés. A tavalyihoz képest mérsékelt az előrelépés a vil­lamos gép- és berendezés, va­lamint a közlekedési eszközök gyártásában. Ugyanaikkor a legdinamikusabban a műszer és híradástechnikai alágazat- ban növekszik a termelés. A gépipar termelésnövekedése évek óta első alkalommal az idén nem haladja meg az ipa­ri átlagot. A kohászatban, a tervezett 2 százalékkal szemben 3 száza­lékos ütemnövekedés várható. felhasználó igények mér­séklődése következtében a belföldi értékesítés a tavalyi­ké» képest csökken. Az ipar­ágon belül a rubelexport-ki­vitel a gépijiar termékekből nő a leggyorsabban. A nem rubelelszámolású országokba irányuló kivitel­ben az ipar és a külkereske­delem több éves erőfeszítésé­nek eredményeként az ága­zat 1979-es évi feladatainak eleget tett. A kohászat 40 szá­zalékkal, a gépipar 25 száza­lékkal magasabb exportot realizál, mint egy évvel ko­rábban. 1980-ban a legfontosabb gazdaságpolitikai célnak a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javítását és a továb-1 bi javulás megalapozását kell tekinteni — emelte ki a kö­vetkező évek tennivalói közül a miniszter. A KGM, valamint a Vasas Szakszervezet vezetői ugyan­csak hétfőn vitatták meg az idei év tervteljesítéséneik ta­pasztalatait, értékelték az 1980-ra szóló vállalati terve­ket, áttekintették az év indí­tásával kapcsolatos termelési, gazdasági, illetve az élet- és munkakörülmények alakulá­sával összefüggő tennivalókat. A tanácskozást Soltész István miniszter és Herczeg Károly főtitkár vezette. Január 2—15: népszámlálás Január 2-a és 15-e között a számlálóbiztosok az ország va­lamennyi lakását felkeresik, hogy összeírják a lakosság személyi adatait, továbbá a lakások és a magánüdülők, il­letve beépített üdülőtelkek adatait — közölte hétfői saj­tótájékoztatóján Nyitrai Fe- rencné államtitkár, a KSH el­nöke. Az 1980. évi népszámlá­lás eszmei időpontja január 1. nulla óra, a kérdőíveket en­nek megfelelően kell majd ki­tölteni. összeírnak tehát min­denkit, aki 1979. december Háztartási porcelán edények exportra 31-én 24 órakor, életben volt, így azt is, aki például január 1-én vagy később meghalt. összeírnak minden állandó vagy ideiglenesen bejelentővel rendelkező személyt és azokat is, akik bejelentés nélkül hu­zamosabb ideig a lakásban tartózkodnak, függetlenül at­tól, hogy január 1-én 0 óra­kor a lakásban voltak-e vagy sem. Nagy súlyt helyeznek a ha­zánkban élő nemzetiségiek számának pontos megállapítá­sára, ezért mindenkitől meg­kérdezik, hogy milyen nemze­tiségűnek vallja magát, mi az anyanyeíve és az anyanyelvén kívül milyen nyelvet beszél. A pontos adatok birtokában mérhetik fel a nemzetiségi sa­játosságok megőrzését elősegí­tő oktatási és művelődési in­tézmények iránti tényleges igényeket. Aranyat ért az aranyvasárnap Vásárlók és drukkerek »/öcsapás*' iránya a játék- és' a cipőosztály volt. Nyolcez­ren egymillió forintot költöt­tek. s a pénztárak az ezüst- vasárnapi bevétel háromszo­rosával teltek meg. A. Csibiben jött ki a leg­jobb átlag, az ötszázharminc vásárló fejenként 264 forintot fizetett. Apró különbségek azért akadtak: az egyetlen maradék bőrkabát is elkelt tízezerért. Itt a kínai kord­bársony ing volt a sláger. Jól sikerifit tehát az arany- vasárnapi bevásárlás. Azok­nak. akik ezen a héten men­nek vásárolni, vigaszt nyújt­hatunk: van még bőven ven- n' való. Siófok üzletei egymillió-hét­százezer forintot forgalmaztak az arany' vasárnapon. Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár gyáregységében új, korszerű eljárásokat ve­zettek be. melyek eredményeként korszerűsödött és nőtt a termelés. A díszített porcelán i edények nagy részé exportra készül­Bevált a kereskedők arany- vasárnapi számítása. A kapos­vári Somogy Áruházban nyolcezerötszáz ember egymil­lió-hétszázezer forintot ha­gyott. Két és fél ezerrel töb­ben . vásároltak, és ötszázezer forinttal többért, mint ezüst- vasárnapon. A kereslet válto­zott.: tegnapelőtt kevesebb tar­tós fogyasztási cikket akartak elvinni az emberek: a sálak, kesztyűk, sapkák és hasonlók voltak kapósak. Meglepően 6ok kabát kelt el, úgy lát­szik, az eddigi enyhe tél mi­att kemény új évre számíta- nax az emberek. Természete­sen most is sok nézelődő volt az áruházban. A több min' nyolcezer vásárlón kívül még 'tgalább tízezren kibiceltek. A Zselic Áruházat is meg rohamoztak az emberek. A1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom