Somogyi Néplap, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-15 / 293. szám
Hárommillió vendégéjszaka Fejlődött, bővült a fizetővendég-szolgálat Tovább építik Szántódpusztát A megye —■ ezen belül a Balaton déli partja — idegen- forgalmának fejlesztésében, szervezésében jelentős szereke van a Siotournak. Elsősorban a hazai vendégek, de a külföldiek számára is gondoskodik szálláshelyről, kulturális és szórakoztató programokról. Az 1979-es esztendő eredmé nyeirol és a jövő évi tervekről beszélgettünk dr. Fodor Jánossal, a Somogy megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetőjével. — Hazaiak és külföldiek egyaránt sokan vették igénybe szolgáltatásainkat az idén is — mondta. — A belföldi forgalom 5 százalékkal nőtt tavaly óta. A szocialista országokból körülbelül annyian érkeztek a nyáron a Balaton- partra, mint a múlt évben, a nyugati államokból viszont többen jöttek. A nyugati nyaralók 19 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek szálláshelyeinket, mint tavaly. Az idén összesen 4 százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma a SiotournáL Örvendetesen fejlődött, bővült a fizetővendég-szolgálatunk: ez évben 27 600 ággyal rendelkeztünk. Érdemes megjegyezni, hogy Siófoktól Szemesig csupán 1 százalékkal, Szemestől Balaton berényig 4,8 százalékkal, az úgynevezett belső területeken viszont 45 százalékkal nőtt a szálláshelyek száma. Ismeretes, hogy a gyorsfejlesztési program keretében központi segítséggel és saját erőből öt új kempingset nyitottunk meg, következésképpen zsúfoltság csökkent, illetve helyenként megszűnt a táborokban. A vadkempingezők --száma is elenyésző volt az idén. A fejlesztés révén elértük, hogy az első osztályba sorolt kempingekben csak annyi vendéget fogadhattunk, amennyire a táborhelyet méreteztük. Az új kempingek egyelőre csupán az alapvető szolgáltatásokat nyújthatták, többre nem futotta az erőből, az időből. Viszont helyet mindig tudtunk adni a sátorozó knak. A szemesi Bagó-dombi és a gamászai új kempingekben például sohasem volt telt ház. A hivatal évi bruttó bevétele szeptember végéig 460 millió forint volt, s ez 21 százalékos növekedés a múlt évi eredményhez képest. A valutaforgalom (ugyancsak szeptember végéig) 18 százalékkal nagyobb volt, mint az 1978-as év azonos időszakában. Eddig 2 995 000 a vendégéjszakák száma a Siotour- nál, de az év végéig minden bizonnyal elérjük a 3 milliót. Ez rekord a hivatal történetében. — A kempingeken kívül számos új, az idegenforgalmat szolgáló létesítménnyel gazda godott a déli part, illetve Somogy megye a Siotour révén. — A kisebbeket említeném először. Üj kirendeltséget építettünk Balatonszemesen. Ugyancsak ebben a községben játéktermet adtunk át, Siófokon szintén. Űj minigolfpályákat létesítettünk Szemesen és Főtt yód-Béla telepen. Tavasszal megnyílt a buzsáki népművészeti tájház, s a szezon kezdetén a szántódpusztai idegei forgalmi és kulturális központ. A műemlék majorban rendezett kiállításainknak, rendezvényeinknek nagy sikerük volt. — Mit várhatunk az idegenforgalmi hivataltól jövőre? — Mindenekelőtt színvonalas szolgáltatást, s az eddiginél is szervezettebb forgalomirányítást. Az utóbbival kapcsolatban hadd mondjam el, hogy az idén e téren jelentős eredményeket értünk eL A szezonban például minden héten háromszor az összes érdekeit felet (tanácsokat, hatóságokat, utazási irodákat) tájékoztattuk. 'hogy hol hány szabad helyünk van. Röplapokat is nyomattunk, amelyek több nyelven ismertették többek között az új kempingek helyét szolgáltatásait. Jövőre jobban... Minden évben ez a jelszavunk, miközben felkészülünk az idényre. . Ami az új beruházásokat illeti, mindjárt egy »régivel« kezdeném. RéméLhetöieg az idén válóban megnyithatjuk a balatonberé- nyi kempinget, amelynek jeMunkahelyi közösségek A szövetkezeti demokrácia fontos fórumé X munkahelyi közösségek létrehozását két évvel ezelőtt, 1977-ben írták elő a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló jogszabályok. A szövetkezetek méretének növekedése miatt a közgyűlés alkalmatlanná vált az egyes tagokat érintő kérdések érdemi eldöntésére, szükségessé vált a szövetkezeti önkormányzat, a szövetkezeti demokrácia továbbfejlesztése. Eaért rendelkezett a jogszabály kötelezően a munkahelyi közösségek kialakításáról. Azóta két év telt el. s ahogy lapunkban is foglalkoztunk már vele, a fiatal szervezet számos kezdeti nenéz- séggel küzd. Nem mindenütt töltik be még ma sem szerepüket, nem egyformán tisztázott mindenki előtt jogkörük, hatáskörük. Termelőszövetkezeteink megyei szövetsége ez év derekán mérlegelte a helyzetet, és sok más szövetséghez hasonlóan feltárta ezeket a fogyatékosságokat. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa nem hagyta válasz nélkül ezeket a jelzéseket, s a közelmúltban a TOT-füzetek sorozatban kiadványt jelentetett meg. Dr. Orbán Sándor Munkahelyi közösségek a termelő- mövetkwetekben című kézikönyve értékes átfogó tájékoztatást ad. A szerző munkájával kettős célt kívánt * r Olgái ni. Egyrészt azt, hogy mindenki ismerje meg pontosan az új önkormányzati szerv helyét, szerepét, feladatát, másrészt segítséget adjon a közösségek eredményes, egységes működéséhez. öt fő fejezetben foglalja össze a fontos ismeretanyagot a szerző. Az első két nagy fejezet a munkahelyi közösségek jogállásával, illetve létrehozásuk, megszervezésük tudnivalóival foglalkozik. A harmadik fejezet tárgyalja a közösségek hatáskörét, feladatait, jogait és' kötelezettségeit. A negyedik fejezet a működés szabályait összegezi — mikor kell összhívm, hogyan kell levezetni a tanácskozást, milyen kötelezettségei vannak a szövetkezet vezetőinek a közösségekkel szemben. Az Ötödik fejezetben jól hasznosítható iratmintákat közöl a szerző. Bizonyos, hogy ez a most közreadott kézikönyv hozzásegít ahhoz, hogy a jövőben, még eredményesebben, célratörőbben működjenek a szövetkezeti demokrácia fontos fórumai, a munkahelyi közösségek. lentős szerepe lesz partunk nyugati részén. Korszerűsítjük, bővítjük a szemesi Hullám kempinget’ is, az ifjúsági turizmus fontos bázisát. A za- márdi Autós és Rév kempingeket (hogy első osztályú kategóriába tartozhassanak továbbra is) hatmillió forint költséggel korszerűsítjük. A tavaly létrehozott úgynevezett gyorskempingek fejlesztésére 13 milliót költünk. Balatonmárián szeretnénk kirendeltséget építeni. Elkészül Fi) Id varon az új utazási irodánk, amely télen is nyitva tart majd. Borkariéi len szintén új irodát építünk. Igaban egy 9 szobás, úgynevezett mikro- motel várja a vendégeket az idei nyártól kezdve. Barcson egy 50 ágyas szállodát adunk át, amelyhez 150 személyes kemping fog tartozni. Ugyancsak Barest« megkezdjük a Boróka motel építését, s ez előreláthatólag 1981-ben készül el. Épül a siófoki üdülőhelyi klub, remélhetőleg a jövő év végére átala is gazdagodunk. Egy négypályás teke-, három tenisz- és egy mimgolf- pálya tartozik majd hozzá. Az üdülőhelyi klub télen is nyitva tart majd, a közelében jégpályát létesítünk. Szántódpusztát tovább építjük; elkészül egy épület, amelyben állandó kiállításokat rendezünk. Bemutatjuk a puszta történetével kapcsolatos írásos és tárgyi dokumentumokat, s megnyitjuk a Pálóczi Horvbáth Ádárn életét, munkásságát idéző emlékkiállítást. Mint ismeretes, a jeles literá- tor egykor bérlője volt a pusztának. Az endrédi csipke- kiállítás is itt kap majd helyet. A kastélyban Tüskés Tibor József Attiia-díjas író, kritikus (Szántód szülötte) képzőművészeti magángyűjteményét állítjuk ki áprilisban. Ezt a tárlatot június 30-ig tekintheti meg a közönség. Július 2-án pedig a Ló és lovasa magyar képzőművészetben című kiállítást mutatjuk be a Nemzeti Galéria anyagából. Október 15-ig tart nyitva ez a tárlat. A kastély pincéjében az egykori apátsági birtok történetét idézi majd egy kiállítás. A szezon kezdetére elkészül az egyik istálló is. ahol a pánik mellett 20 hátasló kap helyet. Lesz lovasbemutató, nemzetközi kutyakiállítás, Ja- kab-napi búcsúvásár stb. Megrendezzük a nemzetközi vízi- labdatoriját is, immár negyedszer. Sz. A. Zsebre vágott húszasok Az ötszázasra mindenki vigyáz Zsebre vágjuk, gyűrjük másnak adjuk. Sírunk érte örülünk neki, szeretjük é hajszoljuk, szidjuk és keressük. Hogy mit? Természete sen a pénzt. Ezt a papírt — esetleg érmét —, amely szép ábrákkal van tele, sok szín ben készül és összehajtogat ható egész kicsire. Mint a | szorgalmas méhecskék, gyűj- I tögetjük, rakosgatjuk. A pénz mint papír, valóban nem sokat ér. Ezt azok vallják- leginkább, akik a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságán naponta sok ezer darabról döntik el, hogy a zúzda legyen-e a »sorsuk-«. A hosszú asztalon pénzrengeteg, különböző csoportokra oßztva. E csoportok csak növekednek, aztán elszállítják őket. Ki gondolná, hogy az asztalon levő — sokat emlegetett — papír nagy része értéktelen? Ezt a jó szemű dolgozók döntik el. Az értéktelennek minősített kötegeket egy ügyes gép fél perc alatt megszámlálja, egy másik gép négy nagy lyukat üt bele, egy harmadik százas kötegbe csomagolja — aztán sorsuk a megsemmisülés. A pénz értékkezelését az úgynevezett emissziós csoport végzi. Ez amolyan »banki« kifejezés, inkább meghatározni lehet: az emisszió a bankjegyekkel, érmékkel kapcsolatos mindennemű tevékenységet jelenti. Nadrai József, a kaposvári bank emissziós csoportjának vezetője két kö- teg húszforintost mutat: — Ez még bekerülhet a '’orgalomba, ezt viszont — mulat a másikra — már selejtezni kell. A legtöbb kiselejtezett pénz húszas vagy százas; legkevesebb az ötszázasok közül kerül kí. A húszast jóformán nem is kezelik bankjegyként. Összegyűrik, zsebre rakják — és nem a pénztárcába —, hogy kéznél legyen. A százas a bevásárlásokhoz szükséges; »ő« megy keresztül a legtöbb kézen. Az ötszázasra viszont vigyázunk — eltesszük, gyűjtögetjük —, mert »ha felváltom, akkor elmegy«. Érdekes, hogy az ötvenforintost általában nem szeretik az emberek. Kis vásárláshoz sok) nagyobbhoz kevés* így valahogy elkallódik, ritkán fizetünk vele. Egy százforintos megközelítőleg tízszer kerül tőlünk forgalomba, egy ötszázas élettartama viszont sokkal hosszabb. Az érmékkel nincs sok baj: ezek szinte elhasznál hatatlanok. Ezért is szerencsésebb a fémből készült tízforintos: sokkal gazdaságosabb, mivel tovább tart. — Milyen szempontok szerint döntik el, hogy egy bankjegy selejtes-e vagy sem? — Tulajdonképpen beszélhetnénk szubjektív megítélésről is, de vannak olyan közös tulajdonságok, amelyek minden esetben meghatározóak. Ilyen a tartósság. Tehát hogy milyen a papírnak í minősége, a szennyezettsége a tépettsége, vagy hogy ra gasztott-e a pénz. A selejtezés válogatással kezdődik, kézi munkával. A lyukasztássá értéktelenítünk. Még a gél által kinyomott kis karikákal is gyűjtjük, s az értékteiení- tett, ezer darabonként kötegelt csomagokkal együtt £ budapesti központba szállítjuk. »Sbrsa« a zúzdában ér véget. — Magánemberek fordulhatnak-e önökhöz, ha fizetéskor vagy a boltban szakadt, gyűrött pénzt kapnak? — Lényegében ez a közvetlen kapcsolatunk a lakossággal — mondja Nyakas Lajos- né osztályvezető. — Bizonyos százalék hiányában a bank átveszi a pénzt, és a sérülésnek megfelelő összeget téríti. Ezt a meghatározási táblázat dönti el. Ha a pénznek a sarka hiányzik, akkor hiányos bankjegyként kezeljük, és százszázalékos a térítés. A csonka bankjegy már nagyobb százalék kiesést jelent, a kettészakadt pénzért a fele értéket térítjük, ha azonban a bankjegy még kisebbre »zsugorodott«, akkor már nem válthatjuk be. Érdekességként egy rövid történet: egyik »kliensünk« szorgalmas gyűjtögetőként értékpapírjait a cserépkályháiba rejtette. A feleség nem tudott a dologról, s mit sem se’jtve begyújtott. Emberünk időben észre vette, de a sok ezer forintnyi kötegnek így is csak a közepe maradt meg. Ez volt a szerencséje; meg lehetett számolni, hogy hány bankjegyről volt szó. Persze ilyen mennyiségű pénz megtérítését már Budapesten végzik, s még a hamuját is megvizsgálják. Nem mindegy tehát, hogy hol lejiegetünK! — A pénz körforgalma meglehetősen egyszerű — mondja — Steiner Józsefné igazgatóhelyettes. — Tőlünk a vállalatok, a szövetkezetek kapják. A megye valamennyi gazdálkodó egységét mi látjuk ti. Munkabér formájában így kerül a lakossághoz, tőlük pedig a boltokba vagy más befizetőhelyekre, s onnan újból hozzánk. A lakosság körében a Nemzeti Bank legtöbbször az OTP-t jelenti, holott azt az intézményt szintén mi látjuk el pénzzel. A körforgalom nem kedvez kimondottan a pénz minőségének, bár a forint mind minőségi, mind esztétikai szempontból nemzetközileg elismert fizetőeszköz. Zárójelben hozzáteszem, hogy ezt is szigorúan ellenőrizzük. Megyénkben igényesen selejteznek, tehat egy látszólag tűrhető állapotban levő bankjegyet sem engednek ki, ha úgy látják, hogy nem bír ki még egy forgalmat. Igaz, ez nem gazdaságos, de épp a lakosság érdekében vigyáznak a forgalomképes pénzre. Sokszor előfordul, hogy az üzle-' tekben a pénztáros nem fogad el például egy húszast,’ mert az szakadt, s az illetőnek talán ez az utolsó pénze. Így a bank dolgozóinak kapcsolata a lakossággal minden tényleges érintkezés nélkül is közvetlen, mert a selejtezést mindannyiunk érdé-’ kében végzik. Ambrus Ágnes Budapest két évezrede A budapesti Történeti Múzeumban megnyílt a Budapest két évezrede című állandó kiállítás. Képünkön: A századforduló divatja a kiállítás egyik vitrinjében. KÖNYVESPOLC ítélet után A szó eredeti értelmében izgalmas dokumentumregény Tyimofej Szokolov hét kiadód ívnél alig vaskosabb műve, az ítélet után. Azt is ki kell mondanunk: nem irodalmi érték. Nem versenyezhet ugyanis például Vaszil Bikov kisregényeinek: fegyelmével, Csingiz Ajtmatov etnikus* ugyanakkor egyetemes érvényű prózájával, Bulat Okudzsava gunyorosan -tudathasadásos« műveivel vagy Jurij Trifonov lényeglátásával, technikájával. Tyimofej Szokolov dokumentumregényének értéke másban keresendő. Abban — hogy a magyar irodalomból vegyünk példát —, amiben Urban Ernő Írott mnalaszt című oknyomozó munkája, Zdm Tibor kritikus hangvételű, Inter- urbán címmel publikált kisregénye. Azaz: az igazságkereső szenvedélyben, s ennek olva- sóba-táplálásd szándékában. Nem véletlenül adta Szokolov a művének ezt az alcímet: Egy nyomozás története. Aki krimit vár, persze csalódik. Egy, már lezártait bűnügysorozat ítélettel pecsételt »eredménye« után kezdi meg a történet főhőse —- föltehetően maga az író — a nyomozást. A szovjet irodalomban nem példa nélküli ez a kezdetben Don Quijote-i vállalkozás és papírra fogalmazása: az Ei*sópa Kiadó Modern könyvtárában napvilágot látott A város a hegyekbe ment című ocsenk- gyűjtemény is tartalmaz egy Ítélet utáni ripwrtot, amelynek szerzője a valódi igazság nyomába szegődik. Nagy ritkán ugyan, de a szocialista törvénykezésben is előfordulhat, hogy téves az ítélet. Ártatlan ember kerül a szibériai bűnte- tőtetepre Tyimofej Szokolov dokumentumregényében: olyan becsületes személy, akiben szkepticizmust érlelt egy korábbi elmarasztalás: »a tények fontosabbak az embernél«. Ez determinálja magatartását a tárgyalás során is. A justiz- mordot megelőzi, »megalapozza« egy becsvágyó, de céljaihoz minden eszközt — a meg nem engedette* is — felhasználó nyomozó tehetségteLen- ségre valló munkája. Szokolov művében azonban nem is maga a bűnügy — kétszeres nemi erőszak — a lényeges. Nem is az, ahogy az egyes szám első személyében beszélő • »főhős« lépésről lépésre — sok óv távlatából is — eljut deduktív módszerével az igazsághoz, amely a tévesen elitéit egykori falubeli kiszabadulásához vezet A Novij Miiben publikált mű legnagyobb erénye: azt a folyamatot tudja meggyőző erővel érzékeltetni, míg a nem gyakorló jogász — tehát egy állampolgár a sok közül — eljut addig, hogy kétségek köz*, de lépjen az általa nem is ismert, de ártatlannak érzett emberért. A lelkiismeret könyve Tyimofej Szokolové, s önvizsgálatot indukál az olvasóban: én megtenném-e? Végig- jamaxn-e a stációkat, melyeket e könyv szerzője — idejét, anyagi lehetőségeit sem kímélve — megjárt? Ügyvéd ismerősei, évfolyamtársai lebeszélik a kilátástalannak látszó harcról; benne azonban mindig felülkerekedik a lelkiismeret, a tisztesség, így jut el a legfelsőbb fórumokig, így a tett színhelyéig sőt a tudományos bizonyításig »védence« ártatlanságát illetően. Ahogy Nyikolaj Csisztakov hadbíró altábornagy utószavában olvashatjuk: »Szokolov kisregénye olvastán az ember örül, hogy az igazság diadalmaskodott, s Tyelepi n ártatlansága bebizonyosodott« Még egy nagy tanulsága van a dokumentumregénynek. Az aka- dókoskodók a — mondhatni gáncsosikodók és beijedtek mellett akadnak olyanok isi, akik segítökészségükkol,' ráhangolódásukkal támaszt jelentenek az igazságot keresőnek. A könyv az Európa kiadónál látott napvilágot Gellert György fordításában. E>. U
