Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

- I ■ r Alberto N*tusc)i Busch őrnagy, a csiitörtök hajnali bo­líviai államcsíny vezetője átvette az országban a hatalmat és kinevezte magát Bolívia államfőjévé — jelentik ,a hír- ügynökségek La PazbóL A helyi rádióállomás gyons- híre szerint Busch az elnöki palotában tartózkodik, és on­nan lépett érintkezésbe Wai­ter Guevara Arze megbukta­tott államfővel, valamint Da­vid Padilla tábornokkal, a hadsereg eddigi főparancsno­kával. Részleteket nem közöl­tek, de La Pazban továbbra is úgy tudják, hogy mind Guevara Arze, mind Padil­la szembehelyezkedik az ál­lamcsínyt végrehajtó tisztek­kel. Egyelőre ellentmondásos hírek érkeztek Guevara Arze hollétéről. Egyes jelentések szerint a politikust házi őri­zetben tartják, mások vi­szont tudni vélik, hogy az ed­digi kormányfő ismeretlen helyen tanácSko^k volt kor­mányával. Natusoh Buscih a délután folyamán rádiónyilatkozatot intézett az ország népéhez. Ebben bejelentette, hogy a kongresszus 1980 márciusában választja meg az ország elnö­két és alelnökét. ígéretet tett arra, hogy a vezetése alatt álló mozgalom teljes mérték­ben tiszteletben tartja az al­kotmányt, sértetlenek marad­nak a szakszervezeti jogok. »A parlament zökkenőmente­sen fog működni, alkotmá­nyos feladatát eredményesen elláthatja, ebben nem akadá­lyozza majd a végrehajtói tes­tület« — hangsúlyozta a lá­zadó tisztek vezetője, és hoz­zátette, hogy az új kormány Megtámadták Guatemala nagykövetségét Ellenpuccsot terveznek Salvadorban? Ismét kiéleződött a helyzet Salvadorban és az államcsíny- nyél hatalomra került kor­mányzat ellen végrehajtott akciók során legkevesebb 1-1-en vesztették életüket. Sah. Salvadorban számos incidens zajlott le. Ismeretlen fegyveresek bombát dobtak egy rendőrautóra. Az ennek nyomán kirobbant tűzharcban hat támadót megölték. Ugyan­csak a fővárosban katonaru­hába öltözött, ismeretlen tá­madók elraboltak egy üzlet­embert, miután testőrét meg­gyilkolták. Az Egyesüli Államok San Salvador-i nagykövetsége el­len kedden végrehajtott táma­dás után, szerdán Guatemala nagykövetségét támadták meg, kőzáport zúdítva az épületre. Személyi sérülés nem történt. A Népi Forradalmi Tömb (BPR) elnevezésű baloldali tömörülés kormányellenes fel­vonulást rendezett. Tüntetés volt a San Salvador-i székes- egyház előtt is, amelyet a BPR tagjai napok óta meg­szállva tartanak. A rendferin- tartó erők tüzet nyitottak a tüntetőkre, és többeket meg­sebesítettek. Az ismétlődő incidensek nyomán a hatóságok körül­zárták a főváros központját, ahol a BPR két minisztérium épületében változatlanul fog­ságban tart több túszt, négy templomot pedig kormányel­lenes gerilláik: tartanaik meg­szállva. A fővárostól mintegy 70 ki­lométerre fekvő Acarmenben felfegyverzett polgári szemé­lyek megtámadták egy kato­nai járőr tagjait, hat nemzeti gárdistát megöltek, kettőt megsebesítettek. Megfigyelők szerint az or­szágszerte elszaporodott erő­szakos cselekmények veszé­lyeztetik a junta elgondolá­sainak megvalósítását Elter­jedtek olyan hírek isi, hogy egyes szélsőjobboldali elemek, amelyek a kormányt az erő­szak megfékezéséhez gyengé­nek tartják, ellenpuccsot ter­veznek. 71 áldozatot követelt a mexikóvárosi iégikatasztrófa névsorát hantarasam nyilvá­nosságra hozzák. Bolívia demokratikus szer­vezetei első nyilatkozataikban elítélték a csütörtöki állam­csínyt. Nem sokkal a hata­lomátvétel után La Pazban spontán tüntetés volt. A lá­zadó katonai alakulatok tü­zet nyitottak a felvonulókra; három embert megöltek, töb­bet pedig megsebesítettek. A bolíviai munkásközpont álta­lános sztrájkra szólított fel az alkotmányos rend védelmé­ben. Az ÁFP La Paz-i tudósító­ja jelentette, hogy csütörtök délután az Amerikai Államok Szervezetének IX. közgyűlé­sén résztvett valamennyi kül­döttség katonai repülőgépe­ken elhagyta Bolíviát. A 25. évfordulón Erit sugárzó díszszemle Algírban Algéria csütörtökön ünne­pelte a forradalom kitörésé­nek 25. évfordulóját. Algírban katonai díszszemlével kezdő­dött el a nagyszabású ünnep­ségsorozat, amelyen 140 kül­földi küldöttség vesz részt. 25 évvel ezelőtt, 1954. no­vember 1-én dördültek el az első lövések Algírban, jelez­ve a fegyveres függetlenségi harc, a francia gyarmatosítók ellen kirobbant kezdetét. A véres háború hét és fél évig tartott. Egymillió algériai ál­dozta életét a szabadságért. Az ország 1962-ben vált füg­getlen népi demokratikus köztársasággá. A fővárosi katonai szemlén az észak-afrikai ország had­serege korszerű fegyverek, harckocsik és rakéták egész sorát vonultatta fel. A dísz­tribünön Bendzsedid Sadli, az pi Köztársaság és az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front elnöke mellett külföldi állam­fők, vezető politikusok tekin­tették végig az erőt sugárzó díszszemlét. A szovjet küldöttség veze­tője, Vo szili) Kuznyecov, a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének el­ső helyettese szerdán érkezett meg Algírba. Az Egyesült Államok delegációját Zbig­niew Brzezinski, Carter ame­rikai elnök nemzetbiztonsági főtanácsadója vezeti. Algírban tartózkodik Mehdi Bazargan iráni miniszterelnök is, akinek ez az első hivatalos külföldi útja. Csütörtökön ér­kezett az algériai fővárosba Kadhafi, a líbiai forradalom vezetője. Az ünnepségeken részt vesz Asszad szíriai el­nök és Jasszer Arafat, a I Algériai Demokratikus és Né-1 PFSZ vezetője is. Hetvenegy halálos áldozata van a mexikóvárosi repüJögép­szerencséttiesnségneJwj A legfrissebb jelentései szé-’ rint hetvenegy halálos áldo­zata van a szerdán Mexikó­város repülőterén bekövetke­zett légikatasztrófának: a re­pülőgépen tartózkodott 75 utas közül mindössze tizenhatan, a 13 főnyi személyzetből pedig csak ketten éltek túl a sze­rencsétlenséget. Az utasok: többsége mexikói és amerikai volt. Életét vesztette a leszál lópályán tartózkodott teher autó vezetője is. A mexikói kormány híva talos bejelentése szerint i »Western Sifiänää« amefikai légitársaság Los Angeles és Mexikóváros között közlekedő DC—10-es gépe a földi irányí­tóközpont utasítása ellenére egy javítása miatt már két hete lezárt leszállópályát vá­lasztott. Leszállás közben a ködben a pályán tartózkodó teherautóba ütközött, lecsú­szott a pályáról, belerohant egy épületbe, majd lángra lobbant. A'köd ellenére a lá­tási viszonyok megfelelőek voltak — állapítja meg a je­lentés. A katasztrófa előtt 25 perccel egy ugyancsak Los Angelesből érkezett Boeing 727-es mexikói gép sikeresen ért földet. Egyesült Államok — SALT-II. Egyhangúlag döntött a külügyi bizottság Az Egyesült Államok szená­tusának külügyi bizottsága szerdán egyhangúlag elfogadta azt a javaslatot, amely bizto­sítja, hogy a SALT—II. szer­ződés 1981 után ne akadá­lyozza az MX és a szárnyas- rakéták rendszerbe állítását. A most megszavazott javaslat olyan kikötést tartalmaz, hogy a SALT—II. szerződéshez csatolt jegyzőkönyv hatályát 1981-ben esedékes lejárta után ne lehessen meghosszabbítani a szenátus kétharmados több­ségének jóváhagyása nélkül. A javaslatot Frank Church és Jacob Javíts szenátor terjesz­tette be. Egy másik határozat az 1985-ig érvényes szerződésnek a meghosszabbítását is a sze­nátus kétharmados többségé­nek a jóváhagyásához köti. Washington Howard Baker megpályázza a Republikánus Párt elnökjelöltségét :Howard Baker, az amerikai Republikánus Párt szenátusi csoportjának vezetője szer­dán Washingtonban hivatalo­san bejelentette, hogy meg­pályázza pártja elnökjelöltsé­gét az 1980-as amerikai el­nökválasztási küzdelemben. Az 54 esztendős Bakeren kívül további hét politikus pályázik a republikánus parti elnökjelöltségre. A SALT—IL egyik első szá­mú ellenzőiéként ismert Ba­ker szerdai sajtókonferenciá­ján ismét sürgette a szerző­dés elutasítását. Azt állította, hogy »-a szovjet stratégiai fö­lényt elismerő szerződés« jó­váhagyása a Szovjetuniónak biztosítaná azt a »(tűrési ha­tárt«; amely eddig az Egye­sült Államoké volt.« Baker szűklátókörűséggel vádolta mind Carter elnököt, mind annak demokrata párti riváli­sát, Kennedy szenátort, azzal kapcsolatban, hogy mindket­ten a SALT keresztülvitelét szorgalmazzák. Á demokrata párton belül Carter kontra Kennedy pár­viadal várható esélyeit mérte fel a Los Angeles Times elő­zetes közvéleménykutatása. A felmérés szerint Kalifornia állam megkérdezett demokra­ta párti híveinek 56 százaléka Kennedyt, s mindössze 25 szá­zaléka Cartert tartja esélyes­nek a párt elnökjelöltségére. MKint ismeretes, a jegyző­könyv ugyanólyan kötelező érvényű, mint maga a szerző­dés, de hatálya 4 évvel ko­rábban jár le. A jegyzőkönyv tiltja a mozgatható indítóállá­sú (MX) rakéták próbarepü­lését és rendszerbe állítását, valamint a földi és tengeri in­dítóállású számyasrakéták rendszerbe állítását. Az Egyesült Államok stra­tégiai fegyverkezési program­ja szerint a szárnyasrakéták rendszerbe állítását 1982-ben, az MX rakéták próbarepülését 1983-ban kezdik meg. A külügyi bizottság várha­tóan még ezen a héten befe­jezi. a SALT—II. szerződéssel kapcsolatos munkáját és je­lentését valószínűleg novem­ber második hetében küldi meg a szenátus plénumának. Hat szenátor szerdán közös nyilatkozatban szólította fél 84 kollégáját, hogy még eb­ben az évben ratifikálják a SALT—II. szerződést. Mint a három demokratapárti és há­rom republikánus szenátor felhívása is mutatja, mind ha­tározottabban körvonalazód­nak azok a törekvések, hogy a SALT—II. támogatására lét­rehozzák a demokraták és a republikánusok átfogó koalí­cióját. Robert Byrd szenátor-, nák, a szenátus demokrata­párti csoportja vezetőjének környezetéből származó fel­mérések szerint jelenleg 60 szenátor van a ratifikálás mellett, 30 ellenzi azt, 10 pe­dig még nem döntött­Algéria negyedszázada Negyedszázados jubileumát ünnepelte az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság. Huszonöt éve vette kezdetét a francia gyarmatosítók elleni felszabadító háború, amely hét évi küzdelem és egym.il- liónyi emberáldozat után el­vezetett a függetlenséghez. Méltó körülmények közölt emlékeztek meg a nemzeti ünnepről, s az el nem kötele­zettségi politikát folytató or­szág nagy nemzetközi tekinté­lyét jelzi, hogy sok állam ma­gas- rangú küldöttséggel kép­viseltette magát Algírban. A Szovjetunió megbecsülését Va- szilij Kuznyecov, a Legfelsőbb Tanács elnöksége elnökhelyet­tesének a jelenléte tanúsítot­ta. hazánkat pedig Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja képviselte. A függetlenség elnyerése óta Algéria következetesen antiimperialista politikái foly­tatott és teljes energiával tö­rekszik a gazdasági független­ségre is. Az ország vezető ereje, a Nemzeti Felszabadí­tási Front (FLN) már 1964- ben meghirdette a szocialista átalakulás programját, am,ely azóta folyamatosan megvaló­sul. A természeti kincsek — elsősorban a kőolaj és a föld­gáz — államosítása; iparosítá­sa állami szektor révén; a földreform, az iskolahálózat és az egészségügyi szolgálat kiépítése az algériai fejlődés főbb mérföldkövei. A feszített beruházási poli­tika jelentős mértékben csök­kentette a munkanélkülién milliós seregét. Az erőteljes fejlesztést egyébként a nép- szaporulat rendkívül magas — évi 3,2 százalékos — üteme is diktálja. Algéria befolyásos tagja az arab népek családjának, s :aktív részvevője az úgyneve­zett szilárdság frontjának, amely elutasítja az amerikai védnökséggel összetákolt' egyiptomi—izraeli különbékét. Algéria erőteljes támogatás­ban részesíti a Nyngat-Szaiha- ra felszabadításáért küzdő Polisario Frontot. * Nemzetközi fórumokon; az ENSZ-ben, az Afrikai Egység­szervezetben és másutt Algé­ria következetesen haladó ál­láspontot képvisel Bumedien elmök tavaly bekövetkezett halála óta az ország élén Bendzsedid Sadli ezredes áll, de az ország politikai irány­vonalának folyamatossága tö­retlen. Nem lehet kétséges: az FLN közelgő kongresszusa ugyancsak megerősíti a ne­gyedszázados próbát kiállott politikát. P. V. ■—e­Az EGK küszöbén Portugália: segélyre várva Áz Európai Gazdasági Kö­zösséget, közismert nevén Közös Piacot eredetileg bat ország hozta létre. Később ez a szám kilencre, majd nem­régen — Görögország felvéte­lével — tízre emelkedett. A »tizek« célja most további két ország —■ Spanyolország és Portugália — bevonása a nyugat-európai integrációba. Bár a közösség elsősorban gazdasági feladatokat tűzött maga élé, a valóságban a gaz­dasági érdekek szorosabbra fűzésével politikai, sőt kato­napolitikai célokat is el akar­nak érni. A három dél-euró­pai ország csatlakoztatásával elsősorban a NATO déli szár­nyát kívánják erősíteni. Az új tagok felvétele azon­ban gazdaságilag mind nekik, mint a regjeiknek gondokat okoz. Ezért mondta nemrég Schmidt-nyugatnémet kancel­lár, hogy a végleges csatlako­zást körülbelül tízéves illesz­kedési folyamatnak kell meg­előznie. Az egy főre jutó nem­zeti termék tekintetében a há­rom dél-európai állam köze­pesen fejlett országnak szá­mít, míg a régiek (Írország kivitelével) a világ legfejlet­tebbel közé tartóznak; Ezek­nek a gazdaságoknak az ösz- szehangolása az újaktól az ipari- és mezőgazdasági szer­kezet teljes átszervezését, a kilencektől jelentős anyagi áldozatokat, a közösségtől pe­dig a beindított integrációs programok elodázását követeli meg. Az új hármak ipara a vámunión belül kiszolgáltatott helyzetbe kerül a régiek me­zőgazdaságát pedig újabb ne­hézségek sújtják. A felvételt tehát minden esetben súlyos viták nehezítik, Görögországot követően,' de Spanyolországot megelőzve, Portugália több mint két és fél éve jelentette be csatla­kozási szándékát. S bár a tárgyalások már egy esztende­je megkezdődtek, eddig vajmi kevés az előrehaladás. Lissza­bon közös piaci belépése ugyanis — amely várhatóan csak a 80-as évek közepén válhat teljesjogú tagsággá — : mindkét fél számára. ..súlyos pénzügyi és gazdasági’» nehéz­ségekkel jár. A-z EGK "'Lissza­bon belépését bizonyos felté­telek teljesítésétől teszi füg­gővé. Mindenekelőtt az im­portkorlátozások megszűnte­lését, az exporttámogatásról való lemondást és a szabad tőkemozgás garantálását kö­vetelik Portugáliától. Brüsszelben a tárgyalások vontatottságát elsősorban Por­tugália jelenlegi belső nehéz­ségeivel magyarázzák. Két kérdésben: a vámunió és a harmadik országokkal fenn­tartandó gazdasági kapcsolat kérdésében a Közös Piac nem kap megfelelő választ a por­tugál kormánytól. S az év végi választások, az új végleges kormány megalakulásáig nem is várható ezen a téren ér­demleges mozgás. Az új kormány december­ben rgen nehéz gazdasági helyzetet kap örökségbe. Az ipari termelés növekedési üte­me évek óta csökken. A leg­fontosabb iparágak — a tex­tilipar, a hajóépítő- és javí­tóipar, a vegyipar és az acél­ipar — pang. A munkanél­küliek aránya a múlt év vé­gén megközelítette a 13,4 százalékot. Ha a Jelenlegi irányzat folytatódik, 1'983-ban már minden ötödik portugál állás nélkül lesz, — figyel­meztetett a pénzügyminiszté­rium legutóbbi felmérése. Az év elején Í8 százalékos pénz­romlással számoltak, a tény­leges infláció azonban már júniusban elérte a 21—22 szá­zalékot Szakértők becslése szerint az Európai Gazdasági Közös­ségnek különböző forrásokból évente több mint 1 milliárd dollár támogatást kell nyúj­tania Lisszabonnak a portu­gál fizetési mérleg javításá­hoz, az elmaradott gazdaság fejlesztéséhez. * Az elmúlt években Portu­gáliában elsősorban a petro- kémiai ipar fejlődött: az év eleje óta nagy teljesítményű olajfinomító működik és el­készült az óriás tankhajók befogadására alkalmas kikötő is. A Közös Piac Ipari Bizott­sága hozzájárult az acélipar rekonstrukciós programjához, 700 millió dolláros beruházás­sal korszerűsítik a Lisszabon melletti kohászati kombiná­tot. A Renault-céggel aláírt megállapodás keretében 400 millió dollárt fordítanak a következő 6—8 évben az autóipar fejlesztésére. A ter­vek szerint 1987-ben már 80 ezer személygépkocsit állíta­nak elő Portugáliában, ami­nek 30 százalékát exportál­nák. A Közös Piactól várják a pénzügyi segítséget a hajó­építő-ipar korszerűsítésen ez is. G. I. Tüzet nyitottak a tüntetőkre r Államcsíny Bolíviában A munkásközpont általános sztrájkra szólított fel

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom