Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EG Y E S 0 L J E T t K I Ara: 1,20 Ft XXXV. évfolyam 265. szám 1979. november 13., kedd Kalinyini párt küldöttség Somogybán Tájékoztató a megyei pártbizottságon Kalinyini pártmunkásküldöttség érkezett tegnap Somogy­ba hivatalos, baráti látogatásra. A delegációt A. V. Szkrip- nyikov, az SZKP Kalinyin megyei Bizottságának másodtit­kára vezeti. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára fogadta. goznak a Járási és városi pártbizottságok; részletes tá­jékoztatást kértek a járási hi­vatalok működési rendjéről, a megyei és a helyi tanácsok , kapcsolatáról, & választások rendszeréről. A megye iparának és mező- gazdaságának az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában ! eredményeit ismertette ezután a húskombinát sonkakonzerv- üzeme, és most korszerűsítik a cukorgyárat is. A megye ipa­rában az első helyet az élelmi­szeripar foglalja el. Ezt a gép­ipar. majd a könnyűipar köve­ti. Részletes tájékoztatót adott arról is, hogy jelentős változá­son ment át a somogyi gép­ipar: korszerű üzemek települ­tek a megyébe. Beszélt az épí­tőipar munkájáról is. A ven­dégek itt azt kérdezték, hogy m!ként keresnek a munkások, mennyi az építők és a gépipar­ban dolgozók átlagkeresete. A mezőgazdaság eredmé­nyeinek ismertetésekor részle­tesen, szólt az állattenyésztés­ről és a növénytermesztésről. A kalinyini küldöttség tagjai nemcsak azt jegyezték föl, h,ogy mennyit termel ez az ágazat, hanem azt is megkér­dezték, hogy mennyiért állí­tanak elő a gazdaságok egy kilogramm sertéshúst, milyen a tej hozam a megyében, meny­nyi cukorrépa, burgonya, bú­za és kukorica terem egy hek­táron. A számok alapján össze­hasonlítást is tettek. A kül­döttség egyik tagja — P. P. Szmirnov, a Kalinyin megyei Sertéstakarmány-termelő Egyesüiés»«--vezérigazgat',j. — az adatokat nemcsak a hazai számokkal hasonlította össze, hanem a többi szocialista or­szág adataival is. Jónak minő­sítetté a takarmány hasznosí­tást a series tenyésztésben és a tejtermelésben, elégedett volt a tej hozamokkal is. A cukor­répa minőségét viszont kifogán solta: azt mondta, hogy a 16 százalékos cukortartalom ke­vés. A vendéglátók részletesen elmondták, hogy a mi időjárá­si körülményeink között jónak számít ez. A választ újabb kérdés követté: mit csinálnak a szalmával, hogyan haszno­sítják? És elmondták, hogy Kalinyinban — csehszlovák tapasztalatok alapján — takar­mánynak dolgozzák föl, úgy, hogy 20 százalék íenyőliszttel keverik. Kaposváron, a Szabadság parkban — a kora délutáni órákban — a küldöttség meg­koszorúzta a szovjet hősök emlékművét. A koszorúzáson részt vett Klenovics Imre, Ko­vács Béla és Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkárai. • A koszorúzás után a megyei pártbizottság székházéban Varga Péter, a megyei pártbi­zottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke fogadta a vendégeket. Varga Peter tájékoztatójában részle­tesen szólt arról, hogy miként -valósultak meg a párt XI. kongresszusán hozott határo­zatok. Kiemelte, hogy a kong­resszus 'határozata helyes irányban szabta meg a társa­dalom fejlődését. A magyar kommunisták most a XII. kongresszusra készülnek: meg­kezdődött az eddig végzett munka értékelésé. Ebből meg­állapítható, hogy a kongres­szus határozatait végrehajtot­tuk. Vannak azonban olyan területek is, ahol nem sikerüli olyan ütemű fejlődést elérni, mint amilyenre számítottunk. Ezek között külön is említette a minőség javítását, az üzem- és munkaszervezés színvonalá­nak emelését Ezt követően Somogy jelené- az itt élő emberek munká­jának eredményéről adott tá­jékoztatót a megyei pártbizott­ság első titkára. A vendégek érdeklődő kérdésekkel gyakran szóltak közbe: nemcsak arra voltak kíváncsiak, hogy milye­nek a számokban kifejezhető . eredmények, hanem azt is tu­dakolták, miként érték el ezt a megyében. A kérdések kü­lönösen akkor szaporodtak meg. amikor a .pártmunka a nártirányítás módszeréről volt szó. Megkérdezték, mi­ként, rruiyen hatáskörrel áoirí fontosabbnak a megfelelő koncepció kialakítását tart­juk, azt határozzuk meg, hogy milyen irányban fejlődjön a termelés. Nálunk most a gazdálkodás minősége került előtérbe. Az iparban ez azt jelenti, hogy elsősorban jobb minőségű termékek előállítá­sára ösztönzünk. A mezőgaz­daságban a több és a jobb termék előállítása fontos. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a mezőgazdaságban a tájjellegnek, a hagyományok­nak megfelelő termelés foly­jon. A módszerünk az, hogy a megyei pártbizottság — a központi előírásoknak, határo­zatoknak megfelelő — kon­cepciót készít; ennek alapján azután az üzemek kidolgoz­zák saját feladataikat. A já­rási és városi pártbizottságok — a megyei pártbizottság ha­tározata alapján — ellenőrzé­si és végrehajtási tervet ké­szítenek. Természetesen mi­előtt a megyei pártbizottság előkészíti koncepcióját kikéri az állami és tudományos in­tézmények véleményét, meg­hallgatja a szakembereket. A vendégek megkérdezték: ha ennek ellenére mégsem tel­jesíti egy üzem a tervet, mit tesznek az irányító szervek? A felelet: megvizsgálják, hogy belső vagy külső hiba okozta-e, a - gondot, és annak megfelelően járnak el. A vá­lasz újabb kérdéssort indított el: a vezetők felelősségéről, a felelősségrevonás és az el­számoltatás rendjéről, az anyagi érdekeltség formáiról kérdezték a megye vezetőit. Ebben a témakörben olyan részletekig jutották el. mint a háztáji- és kisegítő gazdasá­gok támogatása. A párbeszéd késő este fe­jeződött be. A. V. Szkripnyi- kov azt mondta: — Teleírtunk egy jegyzet- füzetet arról, hogy milyen munkát végeznek; melyek az Hűtőszekrények exportra. A jászberényi gyárban ebben az évben négyszáznyolcvan ezer hűtőszek­rényt gyártanak. Sokat szállítanak ebből tőkés exportra is. (MTI-foto — Cser István felv. — KS) fi bér- és keresetszabályozás új rendszeréről A hatékonyság érdekében 19C0-ban olyan bér- és ke­resetszabályozási rendszert ve­zetnek be, amely a vállalati munka valamennyi területén követelményekhez köti a bé­rek növekedését — mondotta tegnapi sajtótájékoztatóján Pongrácz László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályveze­tője. A jelenleg érvényes bérsza­bályozás nem ösztönöz kellő­képpen a' munka hatékonysá­gának növelésére, ebbén az is közrejátszik, hogy annak ide­jén, amikor a jelenlegi szar bályozó rendszert kidolgozták, még a munkaerő növekedésé­vel számoltak. Mivel a mun­kaerő-tartalékok kimerültek, azokon a helyeken is a bérek növelésére fordítottak jelen­tős összegeket, ahol a létszám nem emelkedett, és a munka sem javult kellőképpen. A szabályozás formájában, konk­rét módszereiben alapvető változás nem lesz ugyan, de változnak a mértékek és né­hány új módszert is alkal­maznak. Az átlagbérgazdál­kodás helyett a bértömeg-gaz­dálkodás kerül előtérbe, amely fokozottan ösztönöz a helyes létszámgazdálkodásra. A ko­rábbi 6 százalék helyett a jö­vőben a bérszínvonal 9 szá­zalékon felüli növekedése ese­tén kell csak adózni, mégpe­dig az eddigiektől eltérően nem progresszíven, hanem egységesen a 9 százalékon fe­lüli bérek 150 százalékát. A többletnyereségnek nem egye­düli, sőt nem is legfontosabb módja a létszámmegtakarítás, sokkal inkább a munka haté­konyságának növelése. Ezért a létszámcsökkenésből szárma­zó bérmegtakarítást legfeljebb a bérszínvonal 3 százalékos emeléséig használhatják fel a vállalatok a befizetési köte­lezettség. vagyis adózás nél­kül. Ezzel veszik elejét an­nak. hogy előnyös helyzetbe kerüljenek azok a vállalatok, amelyek felduzzasztottak lét­számukat. s így egyszerűen létszámcsökkenéssel, a munka javítása nélkül akarnak na­gyobb mértékben bért emel* ni. Hátrányba kerülnek vi­szont. ott, ahol a munka ha- tékonvságát növelik, de nincs többletlétszám. A népgazda­ságnak vannak olyan terüle­tei is, ahol elkerülhetetlen a létszám növelése. Ezekben az ágazatokban továbbra is fenntartják a bérszínvonal gazdálkodást A módosított bérszabályo­zással kapcsolatban megválto­zik a részesedési alap képzé­sének rendszere is. A része­sedési alap adóját továbbra is progresszív kulcsok szerint kell fizetni, a részesedés és a bér aránya alapján. Változást jelent azonban az a szabály, hogy a bérek legfeljebb 4 százalékának megfelelő ré­szesedési alap képzéséig adó- kedvezményben részesül a vállalat. Ez a szabály előnyt biztosít a magasabb haté­konysággal dolgozó üzemek­ben. A Béketanács nyilatkozata a megyei pártbizottság első titkára. Elmondta, hogy meg­indult az ipar szerkezetének átalakítása, jelentős rekonst­rukciók valósultak meg. Be­fejeződött a megye malom­iparának rekonstrukciója, föl­épült az új tejüzem, elkészült A szakmai kérdések után ismét a pú rím unka kérdései kerültek előtérbe. — A mi munkánk — mond­ta feleletül a vendégek kér­désére Varga Péter — alap­vetően az irányítás, a szerve­zés és az ellenőrzés. A leg eredményeik és a gondjaik. Feljegyeztük a módszereket is. Köszönjük a részletes és mindenre kiterjedő tájékozta­tást. A kalinyini pártmunkáskül­döttség ma üzemeket, válla­latokat látogat meg Az Országos Béketanács el­nöksége az ENSZ-közgyűlés kambodzsai vitája kapcsán nyilatkozatot tett közé. A do­kumentum hangsúlyozza: • Az imperializmus háborús erői és a velük összhangban cselekvő kínai reakciós veze­tő körök meg akarják akadá­lyozni, hogy a Pol Pot-rczsim hárommillió kambodzsai éle­tét kioltó tömegmészárlása, az ország rombadöntése után — az űj népi kormány vezetésé­vel konszolidálódjék a hely­zet. Reméljük, hogy ehhez az ENSZ nem nyújt segítséget. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete álékor tölti be az alap- ! okmányában rögzített nemes hivatását, ha visszautasít min­denfajta beavatkozást a Kam- I bodzsai Népköztársaság bei­ügyeibe és lehetővé teszi, hogy a kambodzsai népet a világ- szervezetben a népi forradal­mi tanács képviselje. — A Kambodzsai Népköz- társaság, amelyet több mint 30 ország és szervezet ismert el, élvezi a világ békeszerető erőinek rokonszenvét és tá­mogatását A magyar békemozgalom csakúgy mint eddig, a vietna­mi, kambodzsai, laoszi nép igazságos ügye mellett áll. Csatlakozva a Kambodzsa megsegítésére kibontakoizott világméretű mozgalomhoz, se­gíti e sokat szenvedett ország népét abban, hogy felszámol­ja a Pol Pot-rezsim szörnyű bűntetteinek következményeit és függetlenül, szabadon él­hessen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom