Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-07 / 261. szám

Testvérváros Barcstól délre A község (opdna) Jugoszlá­viába^ mást jelent, mint Ma­gyarországon. A jugoszláv közigazgatásban község alatt egy várost és a hozzá tartozó, vele szorosan összefüggő 8— 10' települést (falut) értenek. A Bjelovári Községek Szö­vetségéhez tartozik Bjelovár, Csazma, Daruvár, Gyurgye- vác, Gáresnica, Grubisno Pol- je, Koprivnica, Krizsevci, Pakrác, Virovitica. Szerelőcsarnok a Traktorgyárban. kevesebb, mint a Horvát SZK-ban, ahol átlag 78,3 em­ber jut egy négyzetkilométer­re. A lakosság 76,3 százaléka horvát, 15,4 százaléka szerb, 3,3 százaléka cseh, 1,6 száza­léka magyar, 3.4 százaléka egyéb nemzetiségű. Az 1971-es népszámláláskor a lakók 58,9 százaléka foglal­kozott mezőgazdasággal. A Horvát SZK-ban ez az arány 32,2 százalék. Az aktív kere­sők adják a la­kosság 51,9 szá­zalékát. Ez az arány maga­sabb a köztár­sasági átlagnál és abból adó­dik, hogy sok a mezőgazdaság­ban foglalkoz­tatott. A mező- gazdaságban ugyanis az is­kolás gyereke­ket és a nagyon idős embereket k i vév e mi nd en- kit az aktív ke­resők kategóri­ájába soroltak. A háztartá­sok megoszlása a kereseti for­rások sízerint 1971-ben a kö­vetkező volt: bjelovári Tomo VinUovics Kalinyinban ma felvonul­nak a város kerületeinek la­kói, a gyárak, a mezőgazda- sági üzemek dolgozói. Mint minden november 7-én, a táblákról, transzparensekről »leolvasható«, milyen eredmé­nyeket ért el a terület. Testvérvárosunk gyorsan és látványosan fejlődik, erről azok a somogyiak is meggyő­ződhetnek, akik gyakrabban eljutnak a Volga-parti szép településre. Üj városrészek, üzemek épültek, gyorsan nő a lakosság száma. Három és fél év alatt például több mint százmillió rubelt fordítottak a fejlesztésekre. Ennek köszön­hető, hogy javult a távfűtés, jobb a vízellátás. A tervek ugyancsak szépek: új hidakat építenek, hogy meggyorsíthas­sák a közlekedést a város egyik részéből a másikba. A környezetvédelmet szolgálja, hogy elsősorban a trolibusz- közlekedést fejlesztik a város­ban. A családok ezrével költöz­nek az új lakótelepekre, s na­gyon fontos, , hogy közel le­gyen minden, ha már haza­mentek a munkából. Az úgy­nevezett Déli városrészben most adták át a kereskedelmi központot, s már épül az is­kola, a kórház, a szülészet. Az Ifjúság lakótelepen 320 sze­mélyes óvodát avatnak hama­rosan. Sokatmondó adat szá­munkra is — mégha - eltérőek is az arányok —, hogy három és fél év alatt a gyermekin­tézmények 1840 hellyel gyara­podtak, s további 1320 hely épül még az ötéves terv vé­géig. A turisták többsége inkább a város középpontját, belváro­sát ismeri meg. Az ide látoga­tó hazai és külföldi vendégek biztosan meglepődnek a válto­zásokon néhány éven belül, Korszerű áruházat nyitottak Kalinyinban. ugyanis megkezdődik Kali- nyin történelmi városközpont­jának a rekonstrukciója. To­ronyszálloda, ezerszemélyes hangversenyterem épül majd, bővítik a buszpályaudvart is. Az egész Szovjetunió figye­lemmel kiséri a kalinyini atomerőmű építését, akárcsak nálunk a paksiét, noha ott egyszerre több ilyen nagybe­ruházáson dolgoznak. Az épí­tők egyre gyorsítják a tem­pót. Most a gépterem építésén dolgoznak a legtöbben. Már állnak a hatalmas acéloszlo­pok, fent a munkások hegesz­tőnek, messze látszanak ezek a fel-felvillanó »jelzőtüzek«. A testvérmegye lakossága, üzemei sok meglepetést tarto­gattak a gyerekeknek az idén a nemzetközi gyermekév al­kalmából. Iskolát, óvodát, ját­szótereket építettek nekik, gazdag riiűvelődési, sportprog­ramokat szerveztek. A rzsevi járás Lenin kolhoza külsőre is szép bölcsődét és óvodát épített nemrég. A szakembe­rek, gépészek, állatgondozók gyerekei nagyon megszerették az új gyermekintézményt. A Lenin kolhoz bölcsődét és óvodát ajándékozott a gyere­A statisztika is bizonyítja, hogy mindent megtesznek a gyermekekért a testvérmegyé­ben. A 963 gyermekintéz­ményben több mint 77 ezer gyermek nevelkedik, a terület 1260 iskolájában a diákok száma meghaladja a 178 ezret. A testvérmegye 47 szakmun­kásképző iskolájában készül az életre tizennyolcezer fiatal. S még egy érdekes adatsor: a Kalinyin terület negyven úttörő- és iskolai művelődési házzal, tizenegy fiatal techni­kusok házával, két természet- barát állomással, tizenhét gyermek-ifjúsági sportiskolá­val, 1241 iskolai könyvtárral dicsekedhet. Két színház — az ifjúsági és a báb- — gon­doskodik a tartalmas szóra­koztatásukról. S amire különösen büszkék a kalinyiniak: mindig megle­pik az országot fontos, új ter­mékkel. Most például a Kali­nyini Vagongyár került a köz­vélemény középpontjába. A Moszkva és Leningrad között közlekedő Auróra, Orosz Troj­ka expresszvonatok tervezői megint előrukkoltak egy érde­kességgel. Elkészült az első vasúti kocsiszekrény rozsda­álló acélból. A gyár szakem­berei és a tudományos-kutató szervezet tudósai több évig fáradoztak a legjobb megoldá­sokon. Kidolgoztak egy újfaj­ta rozsdaálló acélfajtát a ko­csiszekrények gyártásához. Az új anyag alkalmazása meg­hosszabbítja a vasúti kocsik élettartamát, csökkenti a sú­lyukat, s így nagy megtaka­rítást jelent majd a sorozat- gyártása a szovjet gazdaság­nak. I>. G. „Boszorkánykonyha“ Kardzsaliban Nép Szocialista Szövetsége, a Szocialista Ifjúsági Szövetség és a Harci Szövetség fejt ki tevékenységet, szervezi az itt élő embereket. E • szervezetek a társadalmi élet minden te­rületére hatással vannak. Te­vékenységüket a szövetséghez tartozó közösségekben fejtik ki. A politikai, társadalmi szervezetek munkaprogram­ját a nagyobb társadalmi-poli­tikai közösségek a köngresz- szusokon, a szűkebb közössé­gek pedig a választó-progra­mozó gyűléseken alakítják ki, hagyják jóvá. E programok az önigazgatási rendszerben a nép közvetlen részvételével valósulnak meg. 1919—20-ban ezen a terüle­ten 23 pártsejtben, a Jugoszláv Kommunista Pártnak már 211 tagja dolgozott, 1941-ben a fegyveres felkelés előkészíté­sekor a JKP-nak ezen a te­rületen dolgozó 81 sejtjének 402 tagja volt. 1921-től 1925- ig itt dolgozott Joszip Broz fémmunkás, aki részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban. Az itt eltöl­tött idő alatt Joszip Broz tag­ja volt a JKP bjelovári kerü­leti bizottságának. E területről 31 232 harcos vett részt az 1941—1945-ös forradalomban és járult hozzá a fasizmus fölött aratott győ­zelemhez. A terület népfelsza­badító hadseregében és a Ju­goszláv Ellenállási Mozgalom brigádjaiban 656 magyar har­colt partizánként. Az 1941—1945-ös forradalom alatt 17 353 ember esett a fa­siszta terror és a harcok áldo­zatául. Ma a Bjelovári Községek Szövetségének a területén a kommunista szövetségnek 17 ezernél több tagja van, a szakszervezetek szövetsége 65 ezer, a Dolgozó Nép Szocia­lista Szövetsége 205 ezer, a Szocialista Ifjúsági Szövetség­ben 51 ezer, a Harcosok Szö­vetsége pedig 21 ezernél több tagot számlál. CieczEianów mezőgazdasága országosan elismert rülete 6400 négyzetkilométer, s a lakossága négyszázezer. Sokban hasonlít Somogyhoz, Sokban pedig eltér. A vajda­ság neve elől például még mai sem hagyhatják el a paraszti i jelzőt, hiszen az egyéni gaz­daságok aránya 89,3 százalék. { Az irányítás, az ellátás szem- j pontjából sem könnyű feladat; a 65 ezer gazdaság, az ötezer úgynevezett kétlaki gazdaság fejlesztése. A szerződéses rendszerek és sok más egyéb A Bjelovári Községek Szö­vetsége enyhén lankás terüle­ten 'fekszik. Északon a Magyai Népköztársaság, keleten s Pszunj- és a Papuk-hegység nyugaton a Káínik-hegység és a Medvedica nyúlványai határolják. Délen a moszlavai fennsíkon a Zábráb—Belgrád autóútig terjed a közigazgatáí területe. Ennek a területnek különös jelentőséget az ad, hogy ked­vező a földrajzi, a közlekedé­si helyzete. Közel van Zág­ráb, Varasd, Eszék, Banja Lu­ka és erre viszi az út a Ba­latonhoz. Aszfaltozott mindén fontosabb közyt és a legjelen­tősebb idegenforgalmi köz­pontokhoz vezető útvonal. Amióta megnyílt Barcsnál a nemzetközi közúti átkelőhely, Közép-Európából Magyaror­szágon keresztül erre vezet a legrövidebb út az Adriai-part középső részéhez. Sajátos arculata van ennek a tájnak: -alföldeket, szőlőket, folyókat, tavakat, halastava­kat, búzamezőket éppen úgy találnak az ide látogatók, mint nagy kiterjedésű, sűrű bükk- és tölgyerdőkkel borí­tott alacsonyabb hegyeket. A Bjelovári Községek Szö­vetségének területe 5903 négy­zetkilométer: a Horvát Szocia­lista Köztársaság egész terüle­tének 10,3 százaléka. Ebből mezőgazdasági terület 3575 négyzetkilométer, a megmű­velhető viszont csak 2453 négyzetkilométer. A szövetség területén az 1971-es népszámláláskor 389 906 lakos élt. A lakosság száma csökken: a becslések B?;erint jelenleg 380 000— 685 000 ember él itt. A népsűrűség 63,7 négyzet- blométerenkénti valamivel Amikor egy nagy üvegbe zárva zölddió nagyságú gyü­mölcsöt mutattak, hogy »ez bizony Magyarországon is te­rem-«, hazánkfiai kétkedve rázták a fejüket. »Nem, ilyen nincs nálunk« — mondták, S akkor előkerült az »ősgyü­mölcs«, és egy csapásra szét­oszlatta a kételyeket. Csipke­bogyó volt, mely a nemesítés következtében tízszeresére nőtt a Rodope lankáin. Büszkén számolt be az igazgató, dr. Georgi Anatoliev a Mezőgaz­dasági Komplex Kutatóintézet sikereiről. S hogy az erőfeszí­tések hasznát is eláruljuk: Kardzsaliban 26 féle terméket — köztük gyógyszert, nektárt, pürét, lekvárt, teát, lisztet. — állítanak elő a nemesített csipkebogyóból. Ez a gyümölcs mellesleg hatszor annyi C-vi- tamint tartalmaz, mint a na­rancs, s telepítésével az eró­zióvédelmet is szolgálja a ku­tatóintézet. [ Ha jól meggondoljuk: egy rendkívül hasznos »boszor­kánykonyha« működik test­vérmegyénk székhelyén. Ti­zenhét tudományos kutató és harminc kisegítő (kémikus, agronómus, laboráns) faggatja a természetet és formálja sa­ját szükségleteinek kielégíté­sére. Nem tudták pontosan megmondani, hány év telt el, amíg a mogyoróbokrot fává nemesítették. S hogy mi a haszna? Az, hogy az ültetvény géppel művelhető, s a termés könnyen betakarítható. Az in­tézet igazgatója ezért a tudo­mányos eredményért kapott | doktori címet, s a programot azóta is ő irányítja egész Bul­gáriában. Nfem csalétek, amit mondott: 100 gram mogyoró­ban 644 kalória van! Többek között ezért nevezik nemesített terményüket szexsalátának testvérmegyénk lakói. De sok más »turpisságot« is i elkövetnek az intézet kutatói. Nem tűrhették például, hogy- barackosaik évről évre meg­betegedtek. Rájöttek, hogy azért, mert a barack túl korán virágzik, és nem tudja elvi­selni a hirtelen hőmérséklet- változást. Akkor született meg az ötlet, s megkezdődött a kísérletsorozat. Ma már ered­ményekről számolhatnak be. Nem tettek mást (mintha ilyen egyszerű volna . . .), mint hogy keresztezték a barackot a szilvával. S mivel a sóivá jóval később virágzik, neme­sített fáikat megkímélték a betegségektől. Igaz, nem mindegy, hogy a hegyek olda­lába milyen magasságban te­lepítik a fákat. De rögtön hozzátették: lehet érdeklődni! Szívesen várják sqmogyi bará­taikat. A víztároló gátak mentén 600 hektárnyi cseresznyést te­lepítettek, Nyugat-Németor- szágbói hozták az alapanya; 9 Toronyszálló épöl Kalinyinban Csipkebogyó és szexsaláta got, s most azzal bajlódnak: milyen tudományos közbe­avatkozásra tudna végképp meghonosodni ez a gyümölcs is a hegyek között. De nem lennének hűek természeti adottságaikhoz," ha nem fog- | lalkoznának a megye legfon- I tosabb mezőgazdasági termé­kével, a dohánnyal. Az or­szágban mindenki tudja, hogy. ez a kutatóintézet fejlesztette ki Bulgária négy leghíresebb dohányfajtáját Az úgynevezett vegetatív házban — a kísérleti telepen — már a jövőt faggatják. Ügy tetszik: az éghajlat alkal­mas hozzá, ezért a' déli hatá­rok mentén narancsot és mandarint akarnak meghono­sítani. Az eddigi sikerek' alig­ha teszik ezt kétségessé. Testyérmegyénk híres kuta­tóintézetéhez egyébként 3000 i hektár kísérleti terület, egy' technikum tartozik, de külön­böző szerződések révén — I specialisták közreműködésé- > vei — az egész országban fi­gyelemmel kísérik kutatás: eredményeik gyakorlati meg- 1 valósítását.. segíti elő, hogy bekapcsolód­janak az országos gazdasági életbe és az igényeknek meg­fejelő termelésbe. Az új követelményeknek megfelelően most nyolcezer szakosodott gazdaságot alakí­tanak ki a Ciechanów vajda­ságban. A kedvezmények, a fölszerelések, a gépek ösztön­zően hatnak ezek alakítására. S_az is, hogy jövőre bevezetik a nyugdíjrendszert a paraszt­ságnak. S közben alakulnak a különböző fokú társulások,' szövetkezetek is. Testvérmegyénk a 12. he­lyen áll a mezőgazdasági ter­melésben, de szeretnének a 7. helyre feljutni, ugyanis a vá­ros neve ABC-sorrendben szintén a hetedik. A Varsóhoz közel levő vajdaságnak nagy a szerepe a főváros ellátásá­ban. Ezért határozták el az állattenyésztés, a tejtermelés még gyorsabb növelését. A vajdaságban évente nyolcvan- ezer tonna sertéshúst vásárol­nak fel. A két cukorgyár »testvére« is épül, ez lesz az országban a legkorszerűbb. A baromfitenyésztéséről is nevezetes a testvérmegye. Jó hírüket tovább öregbíti a most épülő, 34 ezer tonna évi teljesítő képességű baromfifel­dolgozó. Az ipari termelés 54 százalékát az élelmiszeripar adja. Az évi 364 millió liter tejet feldolgozó ciechanówi tejipar eredménye olyan, hogy országosan a második-harma­dik helyen állnak. A vajda­ság 211 ezer aktív keresőjéből 111 ezren a mezőgazdaságban dolgoznak. Ciechanów vajdaság a köz- igazgatási átszervezés során, 1975-ben alakult meg. Mi sem természetesebb, hogy most a lengyel testvérmegye vezetői- 1 nek fő feladata megalapozni a továbbfejlődést. Az átszerve­zés éppen azt a célt szolgál­ta, hogy az addig háttérbe; szorult területek sokkal na­gyobb ütemben lépjenek előre az új szervezeti keretek kö­zött. A lengyel testvérmegye te­A Bjelovári Községek Szövetsége 46,9»/, 17.4" « 35,6», A Horvát Szövetség Köztársaság 21,6«/, 14,5«, 63,8«,, A Bjelovári Községek Szö­vetsége területén a kommu­nisták szövetsége, a szakszer­vezetek szövetsége, a Dolgozó

Next

/
Oldalképek
Tartalom