Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-04 / 259. szám
Tanácskozott a IV. megyei úttörőparlament (Folytatás az 1. oldalról) helyet kaptak a vitaindítóban, mint az egyéb mozgalmi eredmények. A honvédelmi szakaszok működéséről, a KlSZ-szerve- zetekkel való együttműködésről és az úttörők KISZ-taggá neveléséről is részletesen szólt Kraliczki Zoltán. Végül a III. megyei úttörőparlamenten elhangzottakról és a feladatokról beszélt. Vitaindítóját így fejezte be: — Javaslom, hogy a IV. úttörőparlament tolmácsolja a megye 36 ezer kisdobosának, úttörőjének köszönetét a párt, az állámi és társadalmi szervek. a fegyveres testületek megjelent képviselőinek azért az áldozatos munkáért, mely- lyel az elmúlt években is segítették úttörőmozgalmunkat. Kérjük, hogy ezt a támogatást a jövőben is adják meg, tegyenek meg mindent a gyerekek még szebb, gondtafa- nabb életéért. A vitaindítót követően Szenes Imre., a KISZ megyei bizottságának első titkára So-! mogy 23 000 ifjúkommunistá- jának ’ üdvözletét, jókívánságait tolmácsolta. Elismeréssel beszélt a pajtások mozgalmi munkájáról, a közéletben végzett tevékenységéről és a társadalmi feladatokból való részvállalásukról. Azt kérte a pajtásoktól, hogy e munkájukat a jövőben is végezzék hasonló lelkesedéssel, élezzenek felelősséget egymásért; társaikért, segítsék szüleiket, 6, az idős embereket. Megígérte, hogy a KISZ még hatékonyabban segíti őket feladata-1 ik végzésében. A vitaindítót és a felszólalást követően vidám énekszó csendül, föl gitár- és harmonikakísérettel, s a pajtásokkal együtt daloltak a vendégek is. A szekcióüléseken négy munkacsoportban tanácskoztak a pajtások, mindegyiknek egy diáktitkára és két felnőtt vezetője volt. A Közösségbein a közösségért jelszavú szekciót Philipp Györgyi ta6zári pajtás, a Tanulj, hogy taníthass csoportot Kőműves Gabriella magyaratádi úttörő, a Minden értékünk alapja a munka címűt a kaposvári Be- lovári Gabriella, a Szabad időben — hasznosan, célszerűen, tartalmasán jelszavút Tóth Erzsébet kadarkúti tanuló vezette. A parlamenten részt Vett Wolf art Zsuzsanna, az Országos Űttó'rőelnökség tagja, és Harci Tibor, az Országos Üttörőközpont munkatársa is. Az el6Ő munkacsoport ülésén vettünk részt. A téma az úttörőélet alapjait érintette, így a szervezeti élet kialakítását, a közösségi és társadalmi kapcsolatokat, az ünnepségeket 6tb. Az úttörőélet szép, érdekes és mozgalmas, ám mint az eddigi parlamentek is bizonyították, bőven i akadnak gondok. Az egyik fő feladat most épp ezek megvi-j tatása- volt. A társadalmi szervekkel való kapcsolatról | elmondták a pajtások, hogy elég »ingadozó. Szeretnék, ha komolyabban vennék őket a felnőttek. Fontos téma volt a tisztségek létjogosultsága és a tisztségviselők választása. Ez utóbbinál a gyerekek hangsúlyozták a szervezeti szabályzatban leírt demokratizmus megvalósulását. A rajtitkári, őrsvezetői helyekre a legalkalmasabb . tanulókat kell megválasztani. Ezt úgy fogalmazta meg az egyik kislány: nem biztos,- hogy a kitűnő tanuló jó közösségi ember is. Tehát ne a tanulmányi eredményt, hanem az emberi tulajdonságokat vegyék figyelembe a választásnál. . Felvetődött, hogy melyik tisztségre van szükség, s melyiket kellene elhagyni. Hosz- szú vita folyt erről az úttörők között, melynek alapját az egyik pajtás áltaL elmesélt példa adta. Az őrsben mindenkinek megvolt a maga tisztsége, szakács, túrafelelős, tűzfelelős, pénztáros, krónikás, ám ez fölöslegesnek bizonyult,- mert nem jártak túrázni. Így csak a cím élt, mögötte semmi munka nem volt. Nem kell nagy feladatokat vállalni, hisz a gyerekeknek amúgy is sokfelé van kötelezettségük. A szekcióülések délután fejeződtek be, utána a szórakozás következett. Négy órakor a Csiky Gergely Színház előadását, a Hajrá Samu című darabot nézték meg a küldöttek, majd a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ fogadta őket. Itt ismerkedtek össze a vendéglátó kaposvári* családokkal. Ma reggel a művelődési központ népművésjfeti stúdiójának bemutatkozásával kezdődik a program, melyet újra tanácskozás követ. T A beszámoló taggyűlések elé A XII. kongresszus politikai és szervezeti előkészítésének fontos érkeztünk: folynak a pártcsoportértekezletek, amelyek előkészítik az 1979 november 15. és december 15. közötti beszámoló taggyűléseket. S ezek fontosságát az idén több tényező is aláhúzza. Mindenekelőtt az, hogy nem egy, hanem lényegében öt esztendő munkáját kell értékelni, a XI. kongresszus óta eltelt időszakról kell beszámolni. A beszámolási időszak alatt lényegesen, változtak azok a külső és belső körülmények, amelyek közepette hazánk fejlődött. A megfelelő, új és korszerű gondolkodásmód és cselekvés elsődlegesen a párton beiül indokolt. Nem közömbös tehát a követelményekkel az alapszervezet munkájának eredményességét összevetni. Egyben az is cél, hogy a taggyűlések mozgósító erejűek legyenek a párt előtt álló feladatok megvalósításában. A további munka megalapozásáról van tehát szó. Ez persze önmagában is igényli, hogy e fórum megfelelő tartalmi és szervezeti előkészítésére mind az alapszervezeti vezetőségek, mind az irányító pártszervek kiemelt figyelmet fordítsanak. Az eredményes munka egyik feltétele, hogy alapszervezeteink szem előtt tartsák: a párt kongresszusa nem csupán belső pártügy, hanem egész fejlődésünkre kiható, a társadalom széles rétegeit érintő esemény: A beszámoló és az azt követő vita funkciója.tehát kettős, egyrészt az alapszervezet, a vezetőség munkájáról szóló belső számadás; más oldalról e munkának az alapszervezet működési területére, az ott i dolgozó pártonkívüliekre gya-1 karolt hatásáról adott értékelést. Ez utóbbira az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani. A felkészülés és a taggyűlések lebonyolítása során minden párttagnak módjában áll kifejteni véleményét és kívánatos is, hogy erre sor kerüljön. így a vezetőségek beszámolója valóban kollektív munkával készülhet el. Haszpos lenne, ha a beszámoló megfelelő részkérdéseiben ismertté válnának a pártonkívüliek véleményei is. Az»n a néhány helyen, ahol a tagkönyvcsere során türelmi időt kapott párttagok ügyére nem, vagy csak részben tértek vissza ugyancsak pótolható az elmaradás. A beszámoló elkészítése nem igényli az alapszervezeti vezetőségektől, hogy a különféle területeken elemzéseket végezzenek. Ahol az alapvető dokumentumok (emlékeztetők, korábbi beszámoló taggyűlések anyagai stb.) előírásszerűén rendelkezésre állnak, elegendő ezek megfelelő csoportosítása és a szükséges következtetések levonása. A végzett munka minősítésének alapját' az érvényben levő határozatok végrehajtásának állapfbta. színvonala adja meg. A XI.- kongresszus határozatain túlmenően kiemelt figyelmet kell fordítani a Központi Bizottság p.978. áprilisi határozatára a 'termékszerkezet korszerűsítéséről szóló, valamint — az alapszervezetek jellegétől függően — a mezőgazdaság és a/, élelmiszeripar, valamint az építő-, építőanyag-ipar továbbfejlesztésével foglalkozó határozatoknak. A felsorolásból is érezhető. hogy a gazdaságpolitikai kérdések állnak előtérben. Erről a. munkáról az alapszervezeti vezetőségeknek sokoldalú képét kell adniuk, világosan megfogalmazniuk a termelési feladatokkal összefüggő új követelményeket, a munka 'erkölcsi és anyagi elismerésének tendenciáit. A növekvő minőségi elvárások, a hatékonyabb munkaszervezés, az ésszerű takarékosság, a kiemelkedő munkát végzők fokozottabb elismerése a korábbinál nagyobb figyelmet követel a pártalapszervezetektől, és midden eddiginél jelentősebb felelősséget ró rájuk. A pártalápszervezetek sokat tehetnek azért ,is, hogy a vezető és a beosztott partnerként működjön együtt, hogy a dolgozó javaslatainak, észrevételeinek sorsa ne az enyészet legyen, hogy a vezető gondjaiból és felelősségéből a munkahelyi kollektíva is vállaljon át annyit, amennyi saját pozíciója alapján joggal megilleti. A számadás során az alapszervezeti vezetőségeknek ilyen megközelítésben is kell foglalkozniuk a munkahelyi demokrácia hatékonyságával és további feladataival. A szocialista gondolkodás-’ mód, életvitel, a munkához való Viszony és más hasonló kérdésben is sok a tennivalónk. Ezek megoldásában mindennemű tézisszerüség és erkölcsi szólamok hangoztatása céltalan. Döntő fontosságú viszont a kommunisták példamutató helyátállása. Énnek megfelelő felelősséggel kell elbírálni az alapszervezetben dolgozó párttagok munkáját, magatartását, hiszen a párt tömegekkel kialakított kapcsolatának fontos tényezőjéről van szó. Lényeges, hogy miként foglalkozik a vezetőség beszámolója a tömegszervezetek és -mozgalmak munkájával. Ennek során alaposam, önkritikusan kell elbírálni a pártirányítás elveinek, módszereinek érvényesülését, az irányító munka hatékonyságának visz- szatükröződését az említett •szervek eredményeiben. fl’ z a korábban említeti igény, hogy a felkészülés ne jelentsen be- feléfordulást, nincs ellentmondásban az alapszervezet belső életéről, ötéves munkájáról szóló elmélyült önértékelés követelményével. Az ehhez szükséges segédanyagok részben már rendelkezésre állnak, részben az irárfyító pártsaer- veken keresztül rövidesen él-i jutnak az alapszervezetekhez. Abban a Jövőformáló nagy munkában tehát, melyet az MSZMP XII. kongresszusa elvégez, felelősségteljes, és á továbbiak szempontjából fontos részt vállalnak a párt- alapszervezetek. Kiss Zoltán, az MSZMP KB munkatársa Kongresszusi vállalások a Videotonban A székesfehérvári Videoton dolgozói sikeresen teljesítik » párt .XII. kongreszusának és hazánk felszabadulása 35 éves jubileumának alkalmából tett munka verseny-felajánlásaikat. Ezek között szerepei a dől láreis rámol ásó export növelése, húszmillió forint értékű anyagtakarékosság és a termelékenység jelentős növelése. A hét somogyi eseményeinek sorában fontos helyet kapott dr. Dénes Lajos miniszterhelyettes látogatása a mezőgazdasági főiskolán. A miniszterhelyettes kaposvári útja kifejezte azt a figyelmet, amelyet ma a mezőgazdaság országos irányítói a tudománynak szentelnek. A kiművelt emberfők számának gyors növekedése, a tudomány eredményeinek hasznosítása nélkül lehetetlen lett' volna egyre nagyobb termésátlagokat elérni, s mind magasabb szintre emelni a hústermelést. A kaposvári főiskola rengeteget tett ezért. Falai közül sok jól képzett állattenyésztési szakember került ki, tudományos kutatói országosan is élénk figyelmet keltő eredményeket értek el. Ezek az eredmények sosem maradjak az intézmény falai között: többségüket a gyakorlatban is gyorsan alkalmazni tudták. (Ka-hyb, szarvasmarhatartó telepek, húsgalambtenyésztési rendszer stb.). A' megye legdinamikusabban fejlődő nagykereskedelmi Vállalata a Somogy—Zala megyei Füszért. A vállalat évek óta országosan is példamutatóan szervezi é6 végzi munkáját A héten a munkahelyi közérzetet meghatározó tényezőkre^ adtak számot az irányító szerveknek: a munkavédelmi, szociálpolitikai helyzetet és az üzemi demokrácia fórumrendszerének működését értékelték Molnár Károly belkereskedelmi miniszterhelyettes vezetésével. A fegyelem, a rend és a tisztaság, a naprakész szállítások, a szervezett munka a vállalat fnindennapjainak részévé vált. De ezek nemcsak a végzett munkát jelképezik, hanem az emberekről való széles körű gondoskodást is. Régi igazság, hogy ahol a gondosan fölépített szervezetben eredményes munka folyik, ott a dolgozók is könnyebben tudnak beilleszkedni és képesek megtalálni . helyüket A vállalati munkasikerek az egyes ember közvetlen sikerévé is válnak. Ahol pedig rendszertelen, kapkodó a vezetés, a válalati rendszerben c&ikoró^aak! a &ga&kerekek, ott eluralkodik a bizonytalanság, a tanácstalanság. A Fű- szért példája az előbbi igazát bizonyítja. Azért is, mert vezetői gondolnak rá, hogy segítsék az üzemi demokrácia fórumainak olajozott működését, és figyelmük kiterjed a mupkavédelemre, a szociálpolitikára is Magyarországon — más nemzetekkel ellentétben — mindig kiemelkedő fontossága volt az asztalunkra kerülő mindennapi kenyérnek. Ma az ellátás egyenletes, megbízható, de gyakran van baj a pékáruk minőségével. Erről a véglegesen le nem zárható kérdésről tanácskoztak a héten Kaposváron. Egy ilyen tanácskozástól aligha várható a minőség ugrásszerű javulása, hiszen ahhoz számos más technológiai, élelmiszerkémiai és egyéb föltételpk javulásának kell bekövetkeznie. Mégis sokat jelenthet, ha közös asztalhoz ülnek le , a sütőipari szakemberek, kereskedők, mi- nöségellenőrök. Mert rugalmasabb szállítással például gyakrabban árusíthatnak az üzletedben . fess* , kscjserei, péksüteményt S ehhez mindkét féltől több törődésre, gondoskodásra — a vásárló érdekeinek fokozottabb figyelembevételére — van szükség. Mert a sok közül kétségkívül ez az egyik baj. A boltokba betérő vásárló nem válogathat, ha kenyeret kér: amit kap, azt kell szeretni. Azokat az ösztönzőket kellene megtalálni, amelyek a sütőipart, s még inkább a kereskedelmet e természetes emberi igény — legyen mindig friss és finom kenyér — kielégítésére serkentené. Ezért örültünk a hírnek: újra megkezdik a a burgonyás kenyér és a Sió-*semle gyártását Kapos- vái^n. A hét derekától a kaposvári telefonoknál is bevezették az időmérést, s az eddiginél drágábban beszélgethetnek a mondanivalójukat hosszú lére eresztők. A megyeszékhelyen túlterheltek a távbeszé- szélővonalak. Nincs bosszantóbb annál, amikor a munkaidőből értékes negyed- és félórák mennek el, míg a. telefonálni szándékozó vonalra vár. Országos számítás szerint az így kiesett munkaórák értéke milliókra rúgott. Az új rendelkezés bizonyára tömörebb, lényegretörőbb fogalmazásra szorítja bőbeszédű embertársainkat, f&asptí mat. A cukorrépakampány félideje > Negyvenhetedik napja tart a Í CuKorrépakampány. Kopp Károly, a Kaposvári Cukorgyár , igazgatója elmondta, hogy az idei feldolgozás-szezonban eddig minden korábbi rekordot megdöntötték, pedig a kampány elején néhány napig gazos répa nehézségeket okozott. A termelőszövetkezetek közreműködésével sikerült elhárítani az akadályokat, ekkor azonban az új berendezések bejáratása miatt ment kissé vontatottan a kampány. Végül is minden alkatrész a helyére került, és zavartalanná vált a termelés. A gyár a rekonstrukció befejezése ut^n napi háromezer tonna répa feldolgozására lesz képes. — Büszkék vagyunk arra — mondta Kopp Károly igazgató —, hogy a gyár már október második felére elérte a teljes kapacitáskihasználást jelentő napi háromszáz vagonos határt. Ezt elég hoszú ideig tartani is tudtuk, de közben előjöttek a »-gyermekbetegségeik«. Tartósan még nem tudjuk teljesíteni a maximumot, A répaúsztató berendezés korszerűtlen alkalmatlan ilygn hatalmas menyjfeg fogadására. Ka«» a meaakemence, csak vá; sárlással oldható meg a folyat matos munka. A vasúttól visz- szakapott területen most építik az új, nagyobb mészke-' mancét. Bővíteni fogják asze- letprésállomást, mert egy háromszáz vagonos gyárhoz ez is elengedhetetlenüt szükséges. A szeletprés korszerűsítése háromszoros előnnyel jár majd. Kisebb lesz a cukorveszteség, kevesebb energia kell a répaszelet szárításához, és csökkenni fog a fuvarköltség. A berendezések várhatóan nagy költségmegtakarító hatása lesz. A Kaposvári Cukorgyár a múlt évihez képest 620 vagon előnyre tett szert eddig, ez főleg az október második felében végzett kiemelkedő munkának köszönhető. A feldolgozandó répamennyiség helyen százalékát már átvették, a kampányra tervezett teljes mennyiség negyven százalékát pedig feldolgozták. A répa cukortartalma megfelelő, körülbelül azonos a tavalyival. Folyamatosan telnek meg a raktárak. Munkaerőhiány sem gátolja a kampányt