Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-28 / 278. szám

Tisztelt Szerkesztőség! A Laborfalvi Róza «tea 76. szám előtt az úttestet kö­rülbelül egy évvel ezelőtt vízbekötés (javítás) miatt föl­borították. A kb. két négyzetméternyi burkolat helyreállí­tását három-négy alkalommal kértük az fi KV-osztály­tól. Azt a választ kaptuk, hogy a munka elvégzését meg­rendelték a városgazdálkodási vállalatnál. Miért van az, hogy ilyen balesetveszélyes állapot megszüntetését az illetékesek nem érzik feladatuknak? Miért kell ilyen és hasonló esetek miatt a Somogyi Nép­laphoz fordulni? Tisztelettel: Gelencsér Tivadar Kaposvár, Laborfalvi Róza u. 59. Tisztelt Szerkesztőség! Lépcsőházunkban mintegy két éve kitörtek az abla­kok. A kilincsek rosszul záródnak, és így ha nagyobb szél van, könnyen kivágódnak. Esős időben két emeleten keresztülfolyik az esővíz — le, a földszinti lakó ajtajáig. Itt a tél, nemsokára a havat fogja a szél behordani. A lépcsőházi nagy huzat miatt a konyhák hidegek, nehéz felfűteni őket. Számtalanszor szóltunk a házfelügyelőnek, de intéz­kedésre nem került sor. Pedig a lakbérben az esetleges lépcsőházi javítások költsége is benne van. Tisztelettel: Kiss Jánosné Nagyatád, Aradi u. X/A 1/2 4- 11 aláíró Bicebóca meg a kökény Emlékszem, gyerekkorom- Ixtn mi is tanultuk Móra Fe­renc könnyes-kedves történe­tét a kis Bicebócáról, erről az apáilan-anyátlan árváról, akinek gyerekszívet megható históriáját regénybe is emel­te az író, cím szerint a Kincs­kereső kis ködmönbe. Ez a kedves, okos kisfiú. , míg iskolatársai ebédjüket költik el a szülői házban, út menti bokrokban szedett kö­kényt majszol. A számban éreztem a kökény — mi köké­nyének mondtuk — fanyarát, amikor olvastuk ezt az olvas­mányt. Dércsípte, kékes feke- , te bogyók; szívesen rágcsál­tuk, hogy belepásott a fogunk. Ez volt gyerekkorom »rágó­gumija«, a napraforgóval \ együtt. No, de ebédnek bi- ] zony szegényes! A mai kis másodikos is tanulja, olvassa a tör­ténetet. Aztán közösen fel­dolgozzák Móra e kis re­mekét. A tanítóriő föl­teszi a kérdést: »Miért ebé­delt kökényt a kis Bicebóca?-« Várja, hogy a csillogó szemű tanítványok emlegessék a sze­génységet, az árvaságot. Vár­ja az »eszmei mondanivaló« felszínre búkká ruísát. De ezt a választ adja a ne­buló: »Biztosan azért ebédelt kökényt a kis Bicebóca, mert a napköziben már nem kapott ebédet...-« Olyan távoli a kis Bicebóca sorsa az övétől, mint a Föld és csillag között az a sok fényévnyi távolság. f L. L. Újra érettségi tárgy lesz 1981-től ismét érettségi tárgy lesz a középiskolákban a történelem — erről intéz­kedett az oktatási miniszter. A jelenlegi negyedikesek szá­mára még a korábbi jogsza­bály érvényes: ők tehát vá­laszthatják érettségi tárgy­ként a történelmet, a mosta­ni harmadikosok — és az al­sóbb évesek számára azon­ban megszűnt ez a lehetőség. A bevezetés 1981. évi határ­ideje épp azt a célt szolgálja, hogy azoknak a diákoknak is módjuk legyen kellően föl­készülni, akik eddig netán könnyebben vették e tárgy ta­nulását. A miniszteri utasítás értele­mében tehát 1981-től a gim­nazistáknak magyar nyelv é6 irodalomból — a nemzetiségi gimnáziumokban a nemzetisé­gi nyelvből és irodalomból is 34 év után Több mint 34 éve véget ért a háború, de még ma is előfordul, hogy egymást el­veszettnek vélt rokonok egy­másra találnak. Ez történt a belorusz Jacunov testvérekkel is. Margarita és Alekszandr a háború kitörésekor a poloc- ki gyermekotthonban élt. 1941 őszén a fiú iparitanuló-dsko- lába került, s akkor szakadt el húgától. A várost az elő­renyomuló fasiszták elől ki­ürítették. de a gyermekotthon 190 lakóját már nem sikerült elmenekíteni: a németek el­vágták útjukat. A gyere­kek azonban szinte a csodá­val határos módon, partizá­nok segítségével megmene­kültek, s 1943 februárjában repülőgépen szállították őket a hátországba. Filmfelvételt is készítettek akkor, s ezen több gyerek veszi körül a pi­lótát. Köztük volt Margarita is. A filmeseik segítségével si­került fölkutatni Margaritát, a polocki üvegrostüzem mun- kásnőjét, s azóta már megtör­tént a testvérek boldog talál­kozása isi __ — , valamint történelemből és matematikából kell érett­ségizniük. Magyar nyelv és irodalomból, illetve nemzeti­ségi nyelvből és irodalomból szóban és írásban, történe­lemből szóban, matematikából pedig írásban vagy szóban adnak számot ismereteikről. Eredménytelen matematikai írásbeli vizsga esetén kötele­ző a szóbeli is. Ezenkívül az idegen nyelv, a fizika, a kémia, a biológia és a földrajz közijl még ket­tőt kell választaniuk. A szakközépiskolások 1981- től a történelmen kívül ma­gyar nyelvből és irodalomból, szakmai elméletből és szak­mai gyakorlatból érettségiz­nek, s további egy tantárgyat kell választaniuk a közisme­reti tárgyak közül. Bár eddig választható tárgy volt a tör­ténelem, az érettségizők vi­szonylag kis százaléka élt a lehetőséggel. XXXV. évfolyam, 278. szám. Szerda, 1979. november 28. Karcsii betonoszlopok erde­je magasodik néhány hete Kaposváron az Engels utcá­ban, a deszkapalánkokkal kö­rülvett építkezési területen. A megyei tanács új székha­zát építi a SÁÉV egy nálunk még kevésbé elterjedt építé­si technológiával, az IMS-sel. Az újfajta módszert egy jugoszláv tervezőintézet fej­lesztette kt _— ennek kezdő­betűit jelöli e három betű —. és a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat honosítot­ta meg Magyarországon. So­mogybán a megyei kórház nővérszállása már ezzel a módszerrel épül, az anyagot, a speciális szerszámokat és a szakembereket azonban a ba­ranyaiak küldték. A megyei tanács székháza lesz az első olyan épület, amelyet Kapos­I szilárdságú acélhuzalokkal | "összeszorítják-, s ez az erő megtartja a közéjük illesztett födémelemeket. A módszer biztonságos — még a földrengést is állja —, de nagy pontosságot kö­vetel. Ha csak két centimé­terrel nagyobb vagy kisebb valamelyik elem, már nem pontos az illesztés, és a daru nem tudja beemelni az oszlo­pok közé. — Hogyan vizsgáztak a So­mogybán gyártott első födé­mek? — A minőségük jobb és pontosabbak is, mint amiket a baranyaiak szállítottak. Ez talán öndicséretnek hat, hi­szen a saját telepünkön ké­szítettük őket, ámde ők ma­guk is elismerték ... Ia. J. Útikönyv — írótól Hasznos kiadvánnyal gaz­dagította Tüskés Tibor író a helytörténetben búvárkodni szerető, illetve a magyaror­szági barangolásokra kész tu­rista könyvtárát. A Siklós és vidéke című kis útikönyv hűen tükrözi egy táj törté­nelmi múltját, gazdasági éle­Csak bemutatóteremben tét, jelenét, s felhívja a fi­gyelmet mindarra. amivel ezen a Tádékén ismerkedni érdemes. Az értékes munka beveze­tőjében olvastuk: »Bármi volt az ok. ami először ide­hozott bennünket, a még nem ismert értékeiért szívesen új­ból visszatérünk... A táj az ország legdélibb része, egyet­len közigazgatási egység: a siklósi járás, központja Siklós. Várát király lakta, falait Szulejmán szultán és mindkét Zrínyi Miklós látta... A Baranya megyei Idegen- forgalmi Hivatal kiadásában napvilágot látott útikönyv — amelyet térképek, fotók tesz­nek szemléletessé — olyan kalauz, amelyre nyugodtan rábízhatja magát a tájjal is­merkedő utazó. Nemcsak földrajzi viszonyairól, klímá­járól, flórájáról és faunájá­ról. illetve históriájáról kap pontos ismereteket az érdek­lődő, hanem Siklós és tájkör­zete irodalomtörténeti vonat­kozásait is megismerheti. Az alapos elmélyültségről tanúskodó könyvecskét olvas­va az a meggyőződésünk, hogy Tüskés Tibor jól kama­toztatja helytörténet iránti érdeklődését, szociográfusi kvalitásait. Olvasóját elkalau­zolja Villányba, Nagy har­sányba, Beremendrc. Kar kányba, Gyüdre. illetve az Ormánságba is. Szinte biztat­ja az olvasót: »Ismerd meg hazádat!« Húsgalamb-mintatelep Egyelőre még csak fényképen tudjuk bemutatni, de a for­galmazó vállalat — az Autóker — szerint a közeli jövő­ben árusítani kezdik a hazai gyártmányú teherszállító utánfutó több típusát. íme, néhány az autósok által kere­sett termékekből — a Népköztársaság útja 14. szám alatti bemutatóteremben. (MTI-foto — Pintér Márta felt. — KS) (Tudósítónktól.) A Karád—Koppány völgye A fesz h usaonhárom tagja még 1978 októberében vállalta, hogy a megadott feltételeik szerint foglalkozik húsga­lamb tenyésztéssel. Négyszáz- harminchét pár texán és king galambot kaptak a zalaeger­szegi BOV-tól. A megállapo­dás szerint úgy vették át őket, hogy a 131 ezer forint ellenértéket a BOV, illetve az áfész előlegezte és a te­nyésztők- az árat a szaporulat­ból fizetik meg. A kezdet nem hozta azt az eredményt, atmt vártak. Egy galambpártól évi őt kilo­gramm szaporulatot kellett volna leadni, de ennek csak a felét tudták teljesíteni. Van­nak természetesein olyan te­nyésztőik, akik elegett tettek kötelezettségüknek, de olya­nok is, akik megközelíteni sem tudták ezt az eredményt. A jó módszerek terjesztésére a szövetkezet ifj. Krómé k Pál karádi tenyésztőnél egy min­tatelepet hozott létre. A régi párokat újakkal cserélték ki, s lehetővé tették az áfész ga­lamb ten yésztői nek, hogy ta­pasztalatszerzés céljából meg­látogassák ezt a telepet. T9RM SOROK Nagy haladás Az anya így szól a kis­lányához: — No, Szilvia, hogyan ment a heged űtanulás? — Prímán, nagy hala­dást értem el! A hegedű­tanárnak ma először je­lentek meg sűrű könny­cseppek a szemében,,. Ósz Cíevarefcné mondja a piacon: — Látszik, hogy megjött az ősz. A Maca szakított a fagyialtoKsal, és ismét a fűtővel jár... Látszat és való A vendéglőben többen csodálkozva figyelik, hogy egy igen kis termetű em­ber milyen rengeteget eszik. Az egyik néző nem tudja visszafojtani kíván­csiságé t, s megkérdi: — Hogy lehet az, hogy olyan kis ember, mint ön, oly sokat eszik? — De kérem — teleli az apró termetű —, be­lülről nem vagyok olyan kicsi, mint amilyennek kí­vülről látszom. Asszonyok A Margitszigeten talsB- korak két asszony. Beszél­getnek. Egyszer csak fe­léjük szalad egy kisgye­rek, mire így s®SL az egyik: — Nézze már ért a «Te­reket: milyen vízfejű?! — De asszonyom! Ez az én gyerekem.,. — Igazán ? Miilyen jól áQ. neki.! Gondos nej Ketten beszélgetnek. — Az én feleségem drá­ga, jó asszony. Nines fo­galma róla, hogyan gon­doz engem. Este lehúzza a cipőmet. — Miikor hazajön? — Nem .... amikor el akarok menni. Kávéházban A vendég a kávéház­ban kávét rendel, kalács­csal. Fölháborodva látja, hogy a kalácsban egy légy van. — Pincér! — kiabál. — Küldje ide a vezetőt! A vezető ide-oda for­gatja a kalácsot, aztán így szól: — Tényleg egy légy... De bocsánatot kérek, a több­ség mégis mazsola.,. Somogyi Néplap Aj MSZMP Somos? megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő! JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paá! László Szerkesztőség: Kaposvár. Latiné* Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401 Telefon: 11-510. U-5XL 11-512. Kladia a Somney megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár Latinca Sándor n. 2. Postacím: Kaposvár. Pf. 31 7401 Telefon: 11-51«, ll-Sli. Felelős kiadó: Dómján Sándor Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő nostahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj február l-től »gy hónapra 30 Ft. negyedévre «»0 Ft egy évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—060S Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár. Május L u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg éa Bem küldünk vissz*I j váron készült elemekből sze­relnek össze. — Hetenként egy szinte! j tudunk összeállítani — mond- j ja Űjhelyi Ferenc építésveze- I tő. — Épp a gyorsaság en­nek a technológiának az ! egyik nagy előnye; emellett i körülbelül feleannyi vasanyag szükséges az elemekhez, mint a hagyományos födémekhez, tehát olcsóbb is. December végére készen lesz mind a hat szint, most csak az el­romlott daru hátráltat ben­nünket. Az IMS-ről annyit: a föld­be ágyazott betonoszlopok kö­zé különlegesen kialakított födémelemeket helyeznek, amelyek tulajdonképpen nem nyugszanak semmin. Mégis a helyükön maradnak, mert a * betonoszlopokat nagy szakító-' Somogybán is IMS Egy hét alatt egy szint

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom