Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-02 / 257. szám

Tisztelt Szerkesztőség! A lap vasárnapi számában a gázszivárgásról szóló cikk címétől is megrémülteim, hisz családommal együtt érintettek vagyunk. A mi lakásunk is egészen a közel­ben van: a Zaranyi lakótelep 20ja épületben, A gázszivárgásnak vannak közvetlen okai, amelyeket már biztosan földerítettek. Vannak azonban közvetettek is, amelyeknek, a gyökerét nagyon mélyen keU keresni. Mindennap jártam a telepen, a lakásban elszomorító dolgokat kellett tudomásul vennem. Mindennap más in­dok miatt nem kötik be a házba a gázt, a villanyt. A la­kásszövetkezet vezetősége képtelen úrrá lenni a helyze­ten, s mindezért 32 család kerül sok tekintetben hátrá­nyos helyzetbe. Ami probléma volt már ennek a lakóte­lepnek az építkezésén a kivitelezéssel, a közművek épí­tésével, az már egyszerűen szégyen. Ennél az épületnél javulni látszott a helyzet, a kivitelezőnek majdnem sike­rült tartania a befejezési határidőt, a közműveket majd­nem sikerült időre elkészíteni. Aztán mégsem így tör­tént, a kivitelező hathónapos határidő-módosítást kért, de azt sem tudta tartani. A Somber is megfeledkezett a köz­művek továbbépítéséről, pedig a kivitelező határidő-mó­dosítása neki kedvezett. Ilyen előzmények után kért még türelmet a Kapós- mérői Építőipari Szövetkezet, s azt, hogy vegyék át a la­kók a lakáskulcsokat a lakhatási engedély nélkül, taka­rítsanak, rendezgessék a lakásukat, és majd elvégeznek minden hiánypótlást, szeptember elseje helyett október 20-ra lakható lesz az épület. A lakók pedig az ígéret fe­jében tekintsenek el kötbérkövetelési joguk érvényesíté­sétől. Az ígéretre válaszul az építő a gáz bekötéséhez hiányzó négy, körülbelül egy köbméteres munkagödröt egy 16 év körüli fiúval ásatta ki, tíz napig tartott a munka. A belső építési hulladékot többszöri kérés elle­nére sem szállította el a bejárati ajtóból. Elmulasztotta a durva tereprendezést is. Állandó vita van a közművek építői és a kivitelező között arról, hogy kinek mi a fel­adata. Ezek után érthető, hogy néhány lakó a hideg ellenére a szomszéd épületből átvezetett villannyal, fűtés nélkül várja a végleges befejezést. A többség meg türelmetle­nül sürget mindent, amit lehet és vár; a lakok jogait itt olyan fondorlatos módom, sértik meg, hogy az élettapasz­talat nélküli fiatalok nem tudják kivédeni. Hiányzik a lakásszövetkezetnek egy megfelelő állandó jogi képvi­selet is. Tiszteletiek Gyurákovics Lajos ______________ Kaposvár, Zaaranyi 1+p. 2lO/a, A I MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 257. szám. Péntek, 1979. november 2. Doromb és tekerőlant a klubban Dudaiskola néven április­ban indított hangszeres okta­tás-sorozatot a Somogy me­gyei Művelődési Központ Eredményes működését bizo­nyítja, hogy az eredetileg har­minchetes létszám októberre hatvanhétre emelkedett. A sorozat célja Dunántúl nép­zenei hagyományának megőr­zése, a különböző arcaikus hangszerek megismertetése az iskola tagjaival, valamint elő­adásokon a közönséggel. Olsvai Imre zenetudós, a Magyar Tudományos Akadé­mia Zenetudományi Intézeté­nek munkatársa vállalta a dudaiskola szakmai irányítá­sát népzeneelméleti élőadá- sok tartását. A duda, a do­romb, a tekerőlant oktatója ifj. Csoóri Sándor, a furulyá­ké Juhász Zoltán furulyamű­vész, a vonósok és a tambu- ra tanára Balázs István, s klarinété, a töröksipé Bakos Rezső népzenész. Mivel ilyen jellegű oktatás csak megyénkben van, jönnek résztvevők Pécsről, Szekszárd­I ról, Zalaegerszegről, Dombó­várról, Kőszegről, Szombat­helyről, Érdről és Budapest­ről is. A haladó, kezdő és if­júsági csoportoknak havonta egyszer tart foglalkozást az iskola. — Az eredményes évközi szereplés alapján határoztuk el, hogy a nyáron tízhónapos tábort szervezünk — mondja Csikvár József, a művelődési központ főmunkatársa. — Szennában, majd Balaton- földváron volt a tábor »szék­helye«. Bekapcsolódtunk a helyi kulturális programokba, Lellén, Zamárdiban, Siófokon szerepeltünk, térzenét, utca­zenét adtunk tizennégy alka­lommal. E népzenei hangsze­res oktatás keretében a részt­vevők megtanulják az álta­luk használt hangszer készí­tését, a dunántúli dallamvilág motívumainak eljátszását há­rom-négy hangszeren. Nem kottából, hanem hallás után tanulnak, így könnyebb kí­Nehéz helyzetbe kénült a Somogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat az egyik szállítójának a maga­tartása miatt. A tatabányai cementműből hozzák a 450- es minőségű cementet Kapos­várra. A Tanép kétezer-száz tonna kötőanyag júniusi, jú­liusi szállítására kötött szer­ződést a tatabányaiakkal. A határidő már régen lejárt, amikorra — októberben — megérkeztek az el6Ő külde­mények a vasúton. Végül a Tanép vezetői okosabbnak vélték, ha személyesen pró­bálnak elérni valamit a hajt­hatatlan cementgyártóknál, akik semmibe vették a szer­ződést. Dombói János, a Tanép fő­mérnöke elmondta: a cement- szállítók azt javasolták, jöjje­nek érte saját gépkocsijukkal, rakodókkal, mert hasonlóképp csinálja minden megrendelő­jük. A Tanép ezt nem vállal­hatta, hiszen a kétezer-száz tnrmu rement közúti Szállttá­Újságszerkesztő diákok Szép kiállítású lap a Mun- kácsy-Krónika harmadik, ok­tóberi száma. A megye né­hány középiskolájában már régi hagyománya van a diák­újságírásnak, most a kapos­vári Munkácsy Mihály Gim­názium és Egészségügyi Szak- középiskola tanulói is meg­próbálkoztak ezzel. Diákok írják, diákok szerkesztik, ró­luk és nekik szól. Am nem­csak számukra érdekesek a megjelent írások, néhány igé­nyes cikk figyelmet érdemel. Az új tanév első kiadványa a nyarat idézi. Olvashatunk spanyolországi élménybeszá­molóról, a szünidei munka tapasztalatairól, s olyan gon­dolatokról, melyek egy film kapcsán keletkeztek. A té­maválasztás mutatja, hogy mi érdekli, mi foglalkoztatja a gimnazistákat. A szerkesztő meg is jegyzi, hogy vád érte őket, mert túl komolyak. Ezt inkább dicséretnek kellene venni. Sokan a diáklapoknál kaptak az első idíttatást arra, hogy később az újságírói pá­lyát válasszák, s e lapok ad­nak helyet 'az ifjú poéták el­ső próbálkozásainak. A Munkácsy-Krónika szí­nes, erdekes cikkeivel rend­szeresen tájékoztat ezután is a diákélet fontosabb eseme- tywíá» , sának fuvarköltsége jelentő­sen meghaladná lehetőségei­ket. Még szerencse, hogy Be- remendről jött megfelelő mennyiségű, 350-es minőségű kötőanyag: bizonyos munkák elvégzéséhez azonban hiány­zott a tatabányai is. Egyes időszakokban például le kel­lett állniuk az útépítésekkel, mert kötőanyag híján nem tudták teríteni a betonburko­latot. Igaz, hogy húszszázalé­kos túladagolásai bizonyos munkákat el lehetne végezni a 350-es cementtel is, de mindent nem. Még szerencse,, hogy a beremendi szállítások, a MÁV- jóvoltából, pontosak és megbízhatóak voltak. Kényelmes a tatabányai ce­mentmű álláspontja. Érvényes szerződés ellenére nem igé­nyel a MÁV-tól vagont, azt nem rakja meg. Ezzel meg­takarítja a vasúti vagonkeze­léssel járó költségeket, és egy részét áthárítja a megrende­lőre, aki ezt kénytelen eltűr­ni. A Tanép gondjai végül is majd féléves késéssel, de megoldódtak, igaz, úgy. hogy a makacs tatabányaiakat fö- löttes hatóságuk kényszerítet­te a teljesítésle. Cs. U. sérni az alkalmi énekeseket i6. A Kerékkötő és a Szél­toló együttes a tagok sorából került ki. Felnőtteknek, kis­iskolásoknak, óvodásoknak adnak műsort, igen nagy si­kerrel. Tavasszal például az igali gyermeknapon szerepel­tek. Sajnos, a távolabbi vá­rosokból, falvakból érkezők útiköltségét nem tudjuk meg­téríteni, s hogy a létszám mégis emelkedik, az az iga­zi népzene és a népművé­szet szeretetét jelenti. Jó len­ne, ha minél többen csatla­koznának hozzánk, minél töb­ben sajátítanák el az ősi ma­gyar népzene előadásának tu­dományát Több figyelmet az öregekre, mozgássérültekre Idős kaposvári asszony hív­ta szerkesztőségünket a mi­nap, s elmondta: rendszeresen utazik autóbuszon. A föl- és leszállást nagyon megnehezíti, hogy a busz nem áll közelebb a járdaszegélyhez. Az utasok tülekednek, elég egy rossz mozdulat, s már kész a baj. A sofőr azt mondta, nem áll­hat közelebb a szegélyhez, mert lefröcsköli a megállóban várakozókat — csakhogy ak­kor éppen heteken át tartott az októberi szárazság ... Segítsünk az idős gyalogo­soknak, utasoknak a közleke­désben, ahogyan tudunk. A Német Szövetségi Köztársa­ságban egy tudományos föl­mérés már évekkel ezelőtt megállapítottá: a közúti köz­lekedési balesetek áldozata: között kétszer annyian varí­na I: a gyalogosok, mint a jár­művek vezetői és utasai együttvéve. Hazánkban a helyzet — sajnos — igencsak hasonlít az NSZK-beli állapo­tokhoz. Íme. a múlt évi ada­tok: a közúti közlekedés ha­lálos áldozatainak száma ná­lunk 1597 volt 1978-ban. ebből 912 a gyalogos, s. közülük is 789 ű hatvan évnél idősebb sze­mély. Az utóbbi két szám -fi­gyelmeztet! Magyarországon mintegy hárommillióan tartoz­nak abba a csoportba, amely­nek tagjai a különösen veszé­lyes helyzetben levő gyalogo­sok: nyugdíjasok, mozgássé­rültek, mozgásukban valami­lyen oknál fogva gátoltak — terhes nők, betegek, gyerekek, szellemileg többé-kevésbé fo­gyatékosak. És sorolhatnánk még, kikre s miért kell foko­zottan vigyázniuk azoknak, akik a volánnál ülnek. Az esősre váltott őszí idő­járás növeli a veszélyhelyze­tet a somogyi utakon. Bizo­nyos. hogy ilyen időben ke­vesebb idős ember vállalkozik sétára, s arra, hogy gyalog­Sártenger a város közepén Olyan nagy a víz, a sár, hogy elkelne a másodfokú árvízvédelmi készültség — sóhajt nem. egy siófoki ezek­ben a napokban. Különösen azok, akiknek át kell kelniük a Tanácsház utcán. Bokáig ér a latyak, a pocsolya, puhára ázz>tt a talaj, sok kiterjedt víztükör csillog az utca köze­pén. Pedig mostanában aligha lesz vége. Jön a keményebb ő&z, a tél, a tavaszi hóolva­dás. S az út megváltozására legföljebb a jövő év végén van remény. Ez a hosszú sza­kasz ugyanis tavaly óta mun­katerület. Fölváltva dolgoznak rajta a különböző alvállalko­zók. Víz-, gáz- és távhő veze­téket, csatornát fektetnek. S jövőt« egy négv nyomsávos, korszerű út épül itt. Sió-híd­dal. Az eredmény remélhetően végül is kárpótolni fogja a siófokiakat a mostani bosszú­ságért. De az építőknek szá­molniuk kell azzal: minden további késés a befejezési ha­táridőben nemcsak az út át­adását odázza el, hanem, a vá­rosközpont szivében, is tarté- l atlia .a ioilordiúask szerrel látogatóba induljon ismerőseihez, rokonaihoz — vásárolni azonban naponta­megy. Vigyázzunk rájuk, ve­gyük számításba, hogy moz­gásuk jóval lassúbb, mint a fiataloké. Ezt az intést a gép- járművezetők »kalkuláló« ma­gatartása indokolja: gyakran úgy közelítik meg a zebrát, hogy 'arra számítanak, a jár­dáról lelépő gyalogos úgyis átér a túloldalra, mire a jár­mű az átkelőhelyhez érkezik... A veszélyeztetett gyalogosok népes csoportjába tartoznak az alkoholisták is, akikben a veszélytudat időlegesen hát­térbe szorult, és képtelenek fölmérni helyzetüket a forga­lomhoz képest. Érik a pincék­ben az új bor — hallani a megjegyzéseket a volán mo­gul. amint a gépkocsi előtt egyik pillanatról a másikra veszélyhelyzetet teremt egy- egy szpmmel láthatóan alko­hol befolyása alatt álló, dü­löngélő gyalogos. Ha baleset történik, megállapíthatják az ö vétkességét is, de ettől a gépjárművezetőre vonatkozó előírás nem veszít érvényéből. A fokozott óvatosság sok köz­úti balesetnek elejét veheti, számos gyalogos testi épségét megkímélheti az okkal »ve­szélyes üzemnek" minősített közlekedésben. H. F. Ajándék az újszülöttnek Néhány percre ünnepélyes­sé vált a hangulat a megyei kórház szülészetének egyik kórtermében tegnap délelőtt. A takarékossági világnapon a megyében elsőnek született csecsemőt kétezer forintos ta­karékbetétkönyvvel ajándé­kozta meg az Országos Taka­rékpénztár. A Somogy megyei Igazga- I tóság nevében Szentes József osztályvezető és Varga Béla főmunkatárs köszöntötte a boldog mamát. A 28 éves óvónő, Lehoczki Hajnalka no­vember 31-én 0 óra 50 perc­kor 4 kiló 900 grammos fiú­nak adott életet. Barna a ne­gyedik fiúgyermek a család­TAB M SOROK Üj színdarab — Igaz, hogy Jtrro az új színdarab rendezője, főszereplője és szerzője egy személyben? — Igaz. És amióta lát­tam a próbát, úgy gondo­lom, hogy még a nézőkö­zönség szerepét is a szí­nészeknek kell játszaniuk. A hét vicce Á munkaügyis megkérdi az osztályvezetőt: — Milyen az új titkár­nőd? _ — Piriké? Rosszul gé­pel, de remek ötletei van­nak. — A munkában? — Nem, A helyesírás­ban. Ravaszság Vadásztársaságban a ró­kák ravaszságáról beszél­getnék. Valaki megjegyzi: — A róka igén könnyen rászedi az embert Nem­rég egy álló napig voltam a nyomában, egynek, és amikor lelőttem, akkor derült ki, hogy kutya. Figyelmeztető tábla Égy amerikai kisváros iskolája előtt a járda szélén, hatalmas figyel­meztető tábla, autósok számára. — Vigyázz, iskola T Ne gázold el a gyerekeket! Girbe-gurba betűkkel va lak i hozzá írta: — Várd meg, amíg a tanárok jönnek! Megoldja — Mondd, szivem, te ' mit adsz a férjednek, ha nem ízlik neki az ebéd? — A kalapját és a ka­bátját. .. Halasztás — Helló, Irma, csak azt akarom veled közölni, hogy két hónapra elha­lasztottam az esküvőmet Janival. — Ó. szívem, és miért? — Azért, mert ma me­gyek feleségül Csabához, Tanács ügy asszony panaszolja az orvosnak: — Professzor úr. mi­helyt lefekszem, elalszom. — Minden este ez tör­ténik? — Igen. Mit tegyek? — Cseréljen férjet..! Somogyi Néplap Aa MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő s JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár PL 31. 7401 Telefon: 11-510.11-511. 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 7401 Telefon: 11-518, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hirlapkézbesítd postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetés! dfj február 1-töl egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft. egy évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—060« Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár, Május L u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg éf »sat k&L&anj| mnaftÉ A szerződés ellenére i Nem jött a cement

Next

/
Oldalképek
Tartalom