Somogyi Néplap, 1979. november (35. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

Egy fogalom változása Nii korszerű a mezőgazdaságban? ' Korábban teljesen egyértel­műnek látszott, hogy mi a korszerű, és mi nem. Korsze­rű a légkonidicionált, nagy teljesítményű traktor, de el­avult a lovas borona. Kor­szerű a növényvédő-helikop­ter, míg a zetor vontatta föl- di permetező csak ócskaság. Korszerű a csempézett falú, csillogó üvegvezetékekkel há­lózott tehenészeti, szaktelep, míg a szentás istálló csupán szegényes örökség... Mostanában egyre több jel mutat arra, hogy nem ennyi­re egyértelmű az egész. Az egyik gazdaságban el­mondtak, hogy hagyományos sertéstelepük kétmilliós re­konstrukció nyomán, elfogad­ható eredményeket produkál, míg 40 milliós beruházással épült szaktelepük öt év után is vajúdik, s mindeddig egyetlen fillér nyereséget sem termelt. A főállattenyésztő az okot is tudta: a hagyományos »kifutós-karámos« épületben jobban érzik magukat az ál­latok. míg a sötét betonodut megsínylik. »Mi mást tehetünk? A ta­pasztalatokból okulva igyek­szünk elviselhetőbbé tenni az új telepen is a tartási körül­ményeket ...« A szóban forgó gazdaság­ban fotót is akartunk készíte­ni az .' elmondottak . illusztrá­lásaként ... »Azt javasolnánk, a szaktelepünkön fényképez­zenek. A? mégis csak korsze­rűbb, mutatósabb«. Íme, egy példa arra, ho­gyan keverjük össze máig is a mutatósság és korszerűség fogalmát! Másképpen fogal­mazva: a látványosság és a korszerűség között könnyeb­ben találunk kapcsolatot, mint a korszerűség és az eredményesség között. ; íie-l'­Az egyik dél-somogyi gaz­daságban lovas borona járta a vetést. Mint kiderült', né­hány kisebb tábla utóboroná- lását végezték, s erre a kis munkára nem akartak traktort fölvonultatni. Ahogy az elnök szellemesen mond­ta: miért végeztessék 180 ló­val, amit 4 is megcsinál. A rokonszenves megoldás ugyancsak képre kívánkozott, a gazdaság vezetője azonban szabadkozott. »Ne szégyenít- senek már meg bennünket az­zal, hogy ezt a korszerűtlen vacakot fényképezik. Nálunk is dolgoznak modern, nagy gépek!« Félreértés ne essék: a ló­borona akkor sem válik kor­szerűvé, ha adott feladat el­végzésére igen ésszerű. Ami elgondolkodtató: az illető ve­zető inkább elviselte volna, hogy a dinb-darab táblákon Rába traktort fényképezzünk az ésszerűtlenség példájaként, mint hogy dicsérő sorok mel­lett az .öreg vasderesek képe álljon ott. A teremben mindenki érez­te, »van ebben valami«, még­is nehéz volt megbarátkozni a gondolattal, hogy az az eszköz, amit eddig a »mező- gazdasági technika csodája­ként« tartottunk számon, bi­zonyos esetekben pazarló luxus, és a »hétköznapi« gé­pek olykor többet érnek. A növényvédelmi helikop­ter vitathatatlanul a mező- gazdaság egyik legkorszerűbb eszköze. Általános megrökö­nyödést okozott hát, amikor nemrég az egyik szakmai ta­nácskozáson az egyik hozzá­szóló fölvetette, hogy bizonyos esetekben a helikopteres mun­ka az okszerű védekezés cél­ja ellen hat. Magyarán: heli­kopteres permetezésnél az a fő cél, hogy a gép minél rö- yidebb idő alatt minél több anyagot kiszórjon. Ez pedig óhatatlanul pazarlással jár, ha egy nagy táblának csak egyik sarkában jelentkezett kárte­vő, míg a többi részén — különböző »mikrosajátossá- gok« révén — kártétel nem is várható. »Tény, hogy a nö­vényvédelemben olykor órá­kon múlik, hogy nem si­kerül megvédeni a termést; és az is tény, hogy a heli­kopternél nincs gyorsabb esz­köz, csakhogy jól kiépített előrejelzőszolgálat és a terü­letnek szinte minden négy­zet riiéter éré* 1 kitérjédő ’’kárte­vőmenetrend,, mellett a földi gépek olcsóbb és hatéko­nyabb védekezést tesznek le­hetővé.« A fentiekhez hasonló példák nyomán néhány gazdaság irányítói átesnek a ló másik oldalára. Az ésszerűség jel­szavával odáznak el minden­féle fejlesztést. »Régi tehenészeti telepün­kön 2500 liter tejet termel­tünk, átlagban, és még így sem fizettünk rá. Mi nem is szándékozunk kacsalábon forgó szaktelepet építeni, mert az az elvünk, hogy in­kább kevesebb legyen, de az ésszerűen és gazdaságosan.« Kétségkívül a »friss szele­ket« is vitorlába fogó. jól hangzó nyilatkozat ez. De va­jon helytálló-e? Nem egy gazdasági vezetőt jellemez ez efféle » dupla vagy semmi« szemlélet, önmagában a »rá nem fizetés« vagy az önmagá­ért való modernség mit sem ér. Egy düledező istállót az sem tesz korszerűvé, ha — egyelőre — nyereségesen ter­mel. Ugyanígy egy szaktelep sem jó pélSa pusztán amiatt mert »korszerű«. Egy átgondolt, gyors fel­újítás az előbbinél akkor is ésszerűbb, ha drágább. Lehet, hogy utóbbi korszerűségével nem vetekedhet, ez viszont nem von le értékéből. Szezon után is sok a feladat Csendes nap a határon Talán ennyiből is látszik, hogy átalakulóban van a kor­szerűség fogalma és megítélé­se. A korszerűség továbbra is feltételezi az új technikai vív­mányok alkalmazását. csak­hogy nem mindenáron Vé­gül is a korszerű mércéje ma az ésszerűség. Bíró Ferenc Tizenkét majort felszámoltak Üzemi támogatás a településfejlesztéshez Jókora mezőgazdasági nagy­üzem a Dél-somogyi Állami Gazdaság: területe két város — Nagyatád és Barcs —, va­lamint 16 község határában található. Ez a helyzet ma. Hogy a IV. ötéves terv első évében mit mutatott a gaz­daság »lakóhelyi térképe«, ar­ról így szól egy tájékoztató jelentés: »1971-ben még 18 belterületi településhez 36 külterületi település is kap­csolódott gazdaságunk terü­leté... A kisebb-nagyobb ma­jorok >_ 'V részében még vil­lany sem volt, sőt akadtak olyanok is, amelyeket az őszi esőzés beállta után alig lehe­tett megközelíteni a rossz utak miatt« A gazdaság tizenkét kisebb majort fölszámolt, a termelési szerkezet változásával párhu­zamosan. Az üzemi munkákat is átszervezték, illetve átszer­vezik. Nemcsak a lakásokat szüntetik meg ezeken a he­lyeken — jelentős összeggel segítve a dolgozókat, hogy az üzem területén is nagyobb te­lepüléseken jussanak korszerű lakáshoz —, hanem a gazda­sági épületeket is lebontják. Szentlászló, Kispuszta, Pe- tenye, Vadas. Homok, Fülecs. Gézapuszta, Csertelek, Ara­nyos, Kistarn’óca, Feréncte- lep, Alsögyörgyös — ezek azok a gazdasági majorok, r nelyek teljesen elnéptele­nednek, Felsőgyörgyös csak részben. Új lakások épülték és épülnek másutt — említet­tük. A gazdaság és a barcsi meg a nagyatádi tanács kö­zött, előzetes megállapodás szerint Barcson például 30, Nagyatádon pedig 40 OTP- munkáslakás épül a VI. öt­éves tervben a dolgozóinak... laknak vagy az üzem más Ahol a gazdaság munkásai laknak, vagy az üzem más r-ódon — például úthasználat folytán — érdekelt a telepü­lés fejlesztésében, jelentős anyagi támogatással is segíti a közcélú beruházásokat és a fenntartást. Tavaly például a gazdaság építette a békepusz­tai köves utat 6,4 millióért, Somogytarnócán pedig tíz évig összesen 2,5 millió fo­rinttal járul hozzá a törpe v" mű létesítéséhez. Az úthá­lózat kiépítését Tarnócán ta­valy - 800 ezer forinttal segí­tették, jövőre félmillióval tá­mogatják ... Lábodon 1981-ben kezdődik és 1982-ben befejeződik az új óvoda építése a gazdaság la­kótelepének közelében (ta­valy kezdődött itt, a Bercsé­nyi utcában az első lakótelep építése), s ennek megvalósí­tásához 700 ezer forintot ad. A művelődési ház fenntartá­sához évente 20 ezer, a sport­egyesületnek pedig 25 ezer forintot fizet. A nagyatádi gyermekintézmények is élve­zik a Dél-somogyi Állami Gazdaság segítséget, hiszen fenntartásukhoz az idén fél­millió forintot adott, s ugyan­ennyit szán jövőre is — 1981- tői 1985-ig 1,5 milliót biztosít —, ezenkívül évi 125 ezer fo­rinttal járul hozzá ezeknek az intézményeknek az üzemelte­téséhez. Somogyszobon az óvodai és a napköziotthoni férőhelyek bővítéséhez 1983—1985 között 400 ezer forinttal járul hozzá. Barcs, Nagyatád, Somogy- tarnóca, Lábod, Somogy- szob ... A külterületi majo­rok fölszámolása, amely a IV. ötéves terv időszakában kezdődött, ezekre a települé­seikre és még néhány nagyobb 1. ségbe »vitte« — és »viszi« — a továbbiakban a gazdaság dc’.gozóit. S ezeken a telepü­léseken különböző formában mindenütt támogatja a lakás­építést, illetve -vásárlást Hóval borított vasúti sze­relvények futnak be a gyéké­nyes i állomásra. A csaknem néptelen állomás is a közele­dő telet jelzi: régen eltűnt vár a hazánkba érkező vagy innen távozó turisták áradata. Ám ha egy-egy nemzetközi gyors érkezik, a siető határ­őrök, vámosok éppúgy mun­kához látnak, mintha csúcs- idi volna. — Nálunk a szezont nem lehet, nem szabad az időjá­rással összekapcsolni. Van elég feladatunk; határőreink­nek együtt kell működniük a vámőrséggel meg a vasút dol­gozóival, az itteni önkéntes rendőrökkel, határőrökkel, hogy megakadályozhassunk minden visszaélést. Sajnos, naponta vannak különböző szabálysértések, bűncselek­mények ... Sok évi tapasztalat mondat­ja e szavakat Csete Károly határőr őrnaggyal. Épp a szerelvények átvizs­gálására indul Vucskics József tizedes és Harsányt László ha­tárőr. Magatartásukon is lát­hatjuk a munkájuk iránti fe­lelősséget. Példás magatartá­sukat, Jaczina László és Kat- hi András fegyelmezettségét, meg a többi fiatal eredmé­nyes munkáját Is dicséri a pa­rancsnok, illetve a politikai helyettese, Nagy János száza­dos. Ezek a határőrök — együtt a vámőrökkel — eev- egy alkalommal 200—300 ezer forint értékű elrejtett árura bukkannak a szerelvények alapos átvizsgálásakor. — Az itt szolgáló határ­őrök valamennyien KISZ-ta- gok. Közösen csatlakoztunk a XII. pártkongresszus, a fel- szabadulás 35. évfordulójá­nak tiszteletére a határőrség­nél indult versenymozgalom­hoz. A szolgálat fegyelmezett ellátásával, a visszaélések megelőzésével szeretnénk el­érni, hogy harmadszor is ki­érdemeljük az élenjáró őrs címet — mondják mindketten. Szavaikat napi munkájuk, a szolgálat kiváló ellátása Dizo- nyítja. 2. Néhány napja népes csoport érkezett Gyékényesre. Külföl­diek. Állításuk szerint hazá­juktól távol tanuló diákok, s Magyarországon akartak ke­resztülutazni. Ám a halomnyi csomag tartalma nem épp diákokra, inkább vásározó kereskedőkre vallott: volt azokban kötegszám farmar- nadrág (57 darab), bunda is néhány, meg 22 műbőr kabát, aztán csizma, ékszer, összesen 150 ezer forint értékben. Mi lett volna vajon ezeknek a sorsa? Bizonyára a főváros­ban a Keleti-pályaudvar vagy a Bosnyák tér környékén ér­tékesítik ... Erőszakoskodva, hangoskodva bizonygatták jó­hiszeműségüket, a nagy meny- nyiségű árut azonban mégsem vihették tovább. Nem ők az egyedüliek, akik a vámelőírásokat kijátszva szerettek volna jelentős érte­ket behozni az országba. Csu­pán a módszerek változnak, a cél egy: kijátszani a határőrö­ket, a vámőrség éberségét. A hozott áru egy részét bevall­ják, arra gondolva, hogy ez­zel elterelik magukról a fi­gyelmet. Érkezett olyan kül­földi csoport is, amelyik 120 Magukénak érzik a szövetkezetei Ifjúsági fórum Boglárlellén Sok és sokféle kérdésre vá­laszoltak a boglárlellei ve­gyesipari szövetkezet vezetői a napokban rendezett ifjúsági fórumon. Mindenekelőtt be­számoltak az ifjúságpolitikai intézkedési terv időarányos végrehajtásáról, s az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról. Szóltak továbbá a gazdasác eredményeiről, a soron levő feladatokról. valamint az 1980. évi gazdasági szabályo­zók lényegéről, várható hatá­sáról. A fiatalok tájékozottsága, érdeklődése azt bizonyította, hogy magukénak érzik a szö­vetkezet eredményeit, gond­jait. s ezután is készek arra, hogy segítsék a gazdasági és a társadalmi feladatok megv valósítását. A kedvező hatású ifjúsági fórum után hat fia­tal dolgozónak adtak át jutal­mat jó munkáért. farmert akart becsempészni, s találtak még elrejtve 287- et... — Elsősorban a külföldiek­kel, az irakiakkal, indiaiakkal, az afganisztániakkal van na­gyon sok baj. Magyar állam­polgárral szemben igen ritka esetben kell eljárnunk. Még most is a farmernadrág a legkelendőbb, utána az ék­szer. Az elrejtett valuta föl­kutatása jelent gondot, s alig van olyan külföldi, aki ne kísérelné meg az engedélye­zettnél több forint behozata­lát. Találtunk elrejtve dollárt. i árkát, rubelt, levét és más pénzt is — hallottuk a tájé­koztatást. Volt olyan nap, hogy 540 ezer forint értékű valutát fog­laltak le. Százával a farmero­kat és a különböző értéktár­gyakat, november elejéig mintegy 3 millió forint ér­tékben. Érdekesen alakul a határát­kelőhely forgalma. Az Uiasok száma meghaladja a 400 ez­ret. Míg a múlt évben 107, az idén már 136 ország állampol­gárainak okmányait .«zeltek. Sokan , jöttek Pakisztánból, Bangladesből, a Távol-Keiet különböző országaiból. * * « Ottjártunkkór csendes nap volt a határon, nem történt különös esemény. Csak a né­hány napja lefoglalt, 150 ezer forint értékű árut, a különbö­ző személyektől elkobzott fo­rintot és más valutát csoma­golták a határőrök, a vám­őrök — és továbbították a rendeltetési helyre, Az utasok többsége tiszte­letben tartja a vámelőíráso­kat — őket ennek alapján fo­gadják a határon dolgozók. Ám a csempészeket, az üzér­kedő »turistákat« a jövőben sem várják szívesen. Szalai László Ötezer köbméter víz Kaposvárnak Kaposvár sürgető vízügyi gondjain van hivatva segí­teni a most épülő balatonösz ödi vízkiviteli mű, amely ki­egészíti a DEVIG-hálózatot. Ehhez úsztattak tegnap a FOKA dolgozói két 275 méter hosszú csövet. A csöveket a DRW hegesztette össze. A napokban fogják csőágyba fektetni. A csőpár rögzítése fa tartókkal. A rögzített csőpárt motorcsónakkal húzzák a vontató- hajóig. A cső vontatása a rendeltetési helyére. (Makai Károly felvételmi

Next

/
Oldalképek
Tartalom