Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-13 / 240. szám

Tisztelt Szerkesztőség! Cigánykölcsönnel 1971-ben lakást vásároltunk, ennek telekkönyvi rendezése annak idején megtörtént, a tör­lesztést fizetjük. Ilyen kölcsönnel vásárolt lakásnál ille- télcet nem kellett fizetnünk, és a tanácstól is megkap­tuk a 15 éves házadómentességet. A Somogy megyei Illetékhivatal 1979. augusztus 29- én kelt 35.287,1979. sz. fizetési meghagyással 18 700 forint illeték megfizetésére kötelezett — a Barcs Városi Föld­hivatal 622 1979. szánul határozata alapján —, mivel Kálmáncsán térképkészítést végzett és tévedésből a régi. tulajdonosra írtáíc az általam már megvett házat. A földhivataltól tájékoztatást kértem az ügyben, de azt mondták, hogy nem tudják helyesbíteni tévedésüket, bár éii bemutattam a korabeli okiratokat. Tanácsolták, hogy adjak be kérvényt az Illetékhivatalhoz. Személyesen be­mentem, de onnan is elküldték, hogy adjak be kérvényt 20 forintos illetékbélyeggel? majd akkor elintézik az ügye­met. Tudomásom szerint bármely intézmény köteles a té­vedését helyesbíteni hivatalból, ha személyesen keresem föl panaszommal — mivel írni—olvasati nem tudok —, s jegyzőkönyvbe kellett volna foglalni, nem pedig elkül­deni azzal. hogy kérvényt írjak. Kérem, segítsenek, hogy ne kelljen hivataltól hivata­lig szaladgálnom egy olyan ügyben, ami részemről ren­dezett i'olt, és most a földhivatal figyelmetlensége miatt zaklatnak fizetési meghagyásokkal. Tisztelettel: Kőszegi Laios Kálmáncsa, Kossuth Lajos u. 110. +■■■* XXXV. évfolyam, 240. szám. Szombat, 1979. október 13. Lengyel mezőgazdászok látogatása Somogybán TV-JEGYZET Portré Takáts Gyuláról Nem pótolhatjuk az olva­sói elmélyedést az olyan írók­ról, költőkről készült portré" film, amilyet pénteken lát­tunk Takáts Gyuláról. A Te­levízió nem kényezteti el a nézőt az efféle bemutatások- kal, tehát nincs «jván veszély, hogy az olvasót »leszoktatja-« a könyvről. Nagy várakozás­sal tekintettünk a Takáts Gyula portréfilm vetítése elé. Az országos nyilvánosság elé olyan költő életműve ke­rült. aki a Nyugat utáni har­madik nemzedék rangos kép" viselője. Munkássága vissz­hangra talál olvasóiban, mél- tatói ( rendszeresen foglalkoz­nak vers- és tanulmányköte­teivel. A Televízió ritkán'szó­laltatta meg: a mostani »fel­fedező- portrétilm — noha a barát és költőtárs. Fodor\ András irányította a beszél­getést — nem is tudott olyan közel jutni Takáts Gyulához, mint ahogy reméltük. »Gyors­fénykép- sikeredett inkább a felvételekből, mint teljesebb igényű portré. A költő Bece-hegyi hajlé­kát körül pásztázó kamera se­gítségével igyekeztek érzékel­tetni Takáts Gyula költésze­tének egyik jellemző vonását, a népi szürreális elemeket is hordozó lira természethez kö­zelítő megnyilatkozását. A kamera e téren is szűkmarkú volt, a vallomást nem tudta képileg megjeleníteni. Kapos­vár bemutatása — a költő gyerekkorának élményekben! gazdag színhelye, majd állan­dó otthona — az életmű szem­pontjából azért lett volna fontos, mert a vidéki életfor­mával bizonyítja Takáts, hogy! a tehetség kiszabadítja az al­kotást a provincializmus alól. Sajnos, , erről a filmről — nem a szereplőjéről és a köl­tő irodalmi értékeiről — nemi ez derült ki egészen. Bemu- • tatása előtt szakértőbb szem-! mel a fogyatékosságai kijavít­hatok lettek volna. H. B. öttagú lengyel mezőgazda- sági küldöttség érkezett ked­den — Stanislaw Rochowski- val. a Ciechanówi vajdaság mezőgazdasági osztályveze­tőjével az élén — é6 tapasz­talatszerző körúton vett részt Somogybán. A lengyel szak­emberek a Magyar Agrártu­dományi Egyesület Somogy megyei Szervezetének vendé­geként azt a látogatást visz.o- nozták, amelyet somogyi ag- rárszakem berek tettek Tóth Károly megyei tanácselnök- helyettes vezetésével a Cie­chanówi vajdaságban. A küldöttség szerdán a Dél­somogyi Állami Gazdaságban megtekintette a burgonyabe- takariiást és "tárolást, a nagyüzem tej termelő-tehe­nészetét, majd a megyeszék­helyen az új tejüzembe és a húskombinátba látogatott Csütörtökön a pusztaszemesi tsz marhahízlalását tanulmá­nyozták, megnézték a Bala- tonboglári Állami Gazdaság­ban a szüretet valamint a borkombinátot és a bormú" zeumot. illet re az üregi aki Állami Gazdaságban a barom­fitelepet. A lengyeL vendégeket teg­nap fogadta Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára: fogadáson veitek részt a me­gyei tsz-szövetségen is. A Ka­posvári Mezőgazdasági- íois­I kólán betekintést nyertek az I intézmény kutatási program­jába, délután pedig a nagy- I berki tsz-ben nézték meg a k uk o r i cu boly ka rf tás t és a szö­vetkezet sertéshizlalási tevé­kenységét. A lengyel testvérmegye szakemberei • ma utaznak el Somogyból. Csurgón készül az óvári Riportok a Szovjetunióból Színes írások a Fáklya új számában Az orvosok ellenzik _ A baltimorei tekintélyes Johns Hopkins Kórház orvo­sai nemrég a nemek megváL- toztatását célzó nűtétek ellen foglaltak állást Az effajta operációk alkalmával a pá­cienseket, akik úgy érzik, bio­lógiai nemük nem felel meg belső énjüknek, hormonada- golással és sebészeti beavat­kozással hozzásegítik a másik — kívánt — nemhez. 1966 óta Baltimore-ban is 50 ilyen műtétet hajtottak végre, ám az ottani orvosok ezentúl hal­lani sem akarnak a transz- szexuálisokról. Ennek a vál­tozásnak az oka John K. Me­yer, a kórház egyik pszichiá­terének nemrég megjelent ta­nulmánya. Mevernek föltűnt, hogy nemük művi megváltoz­tatását csaknem mindig 20 és 30 közötti személyek kérik, idősebb jelentkező alig akad, mivel az idősebbek már »be- renkezkedtek- arra, hogy férfiként (vagy nőként) éljék le életüket, jóllehet nőnek (férfinak) érzik magukat. Ezt követően Mayer megvizsgálta: vajon megoperált páciensei a műtét nyomán valójában jobban boldogulnak-e az életben, mint korábban. ■ Az eredmény nem túlságo­san bíztató. A Fáklya október 7"én megjelent 19. száma cikkben köszönti az NDK íennállásá- ríak harmincadik évforduló­ját. A lap zömét alkotó ér­dekes, a Szovjetunió különbö­ző tájaira elkalauzoló ripor­tok közül kitűnik a Belo­russziával foglalkozó írás, amely a szovjetköztársaság vegyiparával. foglalkozik. A Lett SZSZK legnagyobb ha­lász-kolhozának életét tudósí­tás és színes képek mutatják be. Ugyancsak színes képeken elevenedik meg az őszi Sza- markand építészeti szépségek­ben bővelkedő világa. Az Oka folyó vízparti nyírfaligetekkél, festői horgószhelyekkel ékes környékével ismeretet meg egy másik riport A tudomány és technika hírei sorában említést érde­mel, hogy szovjet tudósok Tallin ban kísérletet végeztek a lézersugárnak információto­vábbításra való fölhasználá­sára. Olvashatunk a nikkel erdekes tulajdonságáról arról is, hogy Voln‘á-1 néven az elelttrokardiogramm rádión történő közlésére szolgáló ké­szüléket készítettek az orvo­sok számára. Folytatódik Amoszov pro­fesszor cikksorozata, amely az egészséges életmód kialakí­tásához nyújt megszívlelendő tanácsokat. A moszkvai Szatíraszínház október—novemberi bulgá­riai és magyarországi vendég­szerepléséről is tudósít egy színházi riport. A lósport, a lovak kedve­lői két cikket is olvashatnak a színes képekkel kísért ösz- szeállitáshan az ember egyik legjobb barátjáról és segítőjé­ről. A szovjet gimnasztika 'egyik új, nagy reményekre jogosító ifjú sportolójáról, Natalja Jurcsenkóról ad port­rét a sportoldal. Hagyományos anyagokkal, Fáklya-fotóval, orosz nyelv­leckével, keresztrejtvénnyel es filmismertetőved zárul e és szám. Naponta 55—60 ezer liter tejet dolgoznak föl a Kaposvári Tejipari Vállalat csurgói sajt üzemében. 35 mázsa trapista és 15 mázsa óvári sajtot készítenek belőle. Az üzem az idén már 17 tonna sajtot exportált Kanadába. Országos vizslaverseny Száll a pernye... Jobban hasznosítják a nyersanyagot Szinte hihetetlenül nagy a szám, a szakemberek szerint azonban igaz: hazánk erőmű­veinél mintegy 60—65 millió tonna pernye halmozódott föl eddig, s évente újabb ötmillió keletkezik e gazdaságosan is fölhasználható nyersanyag­ból. Hogy mi mindenre jó a pernye? Az energiatermelő és az ipari erőművekben eltüzelt szén hamuja kitűnően hasz­nosítható például a talajjaví­tásban, a cement- és aszfalt­gyártásban, töltések építésé­kor, a tereprendezések so­rán. a habarcsgyártásban, de említhetjük • betonadalékként, önálló kötőanyagként is. Vannak országok, ahol a pernye 80 százalékát haszno­sítják. Nálunk ennek csak egy tizedét: mindössze 8 szá­zalékot. Pedig igencsak bőven van. Ha ehhez hozzátesszük, hogy a gázszilikát — a köny- nyűbeton — pemyetartalma mintegy 80 százalék, s tudjuk, hogy a forgalomban lévő épí­tőanyagok közül ez az egyet­len, amelynek hőszigetelő ké­pessége megfelel az 198ö-ra előírt szabvány követélmé­nyeinek — érthető, hogy szakmai fórumokon sokat foglalkoznak a pernye gazdá­sági fölhasznál fisának lehető­ségeivel. Minisztériumi irány­elvek, megállapodások, kuta­tások hívják föl rá a figyel­met. Rendelkezés mondja ki a bánhidai erőmű ilyen be­rendezésének bővítését, s en­nek a mintájára működhet majd az 1986-ban üzembe ál­ló bicskei erőműnél is. A szakemberek szerint 1990-ben a jelenleginél há­rommillió tonnával több per­nyét hasznosítainaik Magyaror­szágon. Burgonyaföld mint rovarcsapda A ragadós leveleikkel rova­rokat fogó burgonya növényt kilencévi kutatómunkával termesztették ki a nagy-bri- tanniai Hertfordshire-ben. A rovarcsapdát az a tobbmillió apró szőr adja, amely egy bizonyos folyó6-ragadós anya­got tartalmaz. Elsősorban a levéltetvek, atkák és néhány bogárfajta ellen hatásos ez a növényi, csapda: ezek ugyan­is nem tudták kiszabadítani magukat arról a kísérleti par­celláról, amelyikre leszálltak Elpusztultak, mielőtt szapo­rodhattak vagy a növényt károsíthatták volna. I SOZOK. Alamizsna Smith úr alamizsnát akar adni egy koldusnak és hosszasan kutat a zse­bében a megfelelő pénz­érme után. Egy idő múl­va a koldus türelmetlenül mondja: — Legyen szíves sies­sen, mert a tilosban par­kolok! Lánykérés — Hiszen tudja, hogy mennyire szeretem ma­gát! Nem akar a felesé­gem lenni? — De hiezen már a múlt héten megmondtam, hogy nem! — igazán? Az maga volt? Gyerekszáj — Hogy lehet, hogy ilyen sárosak a cipőid, pedig az utcán egyáltalán nincs is sár? — Dehogy nincs, ma­ma! Csak meg kell talál­ni ... Biológiaórán — Miért repülnek a gó- Uyák ősszel a melegebb országokba? — Azért, tanár úr ké­rem, mert az emberek ott is akarnak gyereket... Dicséret — Voltam a kiállításo­don és megállapítottam, hogy csak a te képeidet lehet megnézni — mond­ja Kokosik úr a barátjá­nak, a festőnek.­— Ugyan ne mondd! — szerénykedik boldogan a festő. . — De igen! A többi kép előtt ugyanis annyi az ember, hogy nem lehet hozzájuk férni. Memória — A feleségemnek na­gyon rossz memóriája van. — Mindent elfelejt? — Ellenkezőleg: min­dent megjegyez! „Jó szomszédok” — Mondtam neked, hogy a szomszédasszony meg fog pukkadni az irigységtől, ha meglátja, hogy új bútorunk van? — kérdi jarnila asszony a férjétől, — Honnan tudod? — Ma Károlykának a születésnapjára egy fű­részt adott, és egy köny­vet, aminek a címe: »A kis asztalos.« StmmíMépkp Ax MSZMP Somos? megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő s JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paá! Lászlő Szerkesztőség: Kaposvár, Latiné» Sándor u. S. Postacím: Kaposvár Pl. 31. 7404 Telefon: 11-310,11-311* 11-513. Kiad]» a Somogy megyei Lapkiadő Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor a. z. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 5401 Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő posiahivataloknal és kézbesítőknél. Előfizetési díj február 1-től egy hónapra 30 Ft, negyedévre 60 Ft. egy évre 360 Ft, Index: SS 967 ISSN 0133-0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé» ben. Kaposvár, Május 1. u. 101 Felelős vezető: Farkas Béla igazgató. Kéziratokat nem Őrzünk meg és nem küldünk viaszai A Magyar Vadászok Országos Szövetségének nyolcadik or­szágos vizslaversenyét Tiszaalpáron, valamint a lakitclki (őserdőben rendezték meg. A tizenhét »résztvevő« keresés- j ben, nyúl- és fácánhozásban, illetve vizivad kihozásában | mulatta meg »tanult mesterségét«. Képünkön legelöl: So­mogy versenyzője. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom