Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-12 / 239. szám

Á közegészségügy alapjait hazánkban lerakó Fodor Jó­zsef már fölismerte: ahhoz, hogy az emberek megtanulják és megértsék, az egészség kincs — mégpedig a legdrá­gább —, mindamnyiunk gon­dolkodását át kell alakítani. Igaz, másképp nézünk szem­be ma a higiénia, a testkultú­ra, a táplálkozás — a példá­kat még sorolhatnánk — egészségnevelési feladataival, ám a helyes életmód kialakí­tásának a fontossága azóta sem került le ,a napirendről. Üj és új jelenségek sokszo­rozzák a feladatokat, de idő­közben a helytelen »-örökség­gel-“ is le kell számolni. A hi­giéniával különösen sok a gond mostanában. Anyagi gondról nem beszélhetünk a tisztaság elmaradottságával kapcsolatban, inkább a szem­lélettel van baj. Felismertük, hogy az egész­séges életmód kialakítását már a csecsemőkorban el kell kezdeni. A bölcsődékben, az óvodákban az életkori sajátos­ságokat figyelembe véve meg is követelik a kicsinyektől a helyes szokások betartását. A szülői házban ezeknek a nor­máknak a megtartása és erő­sítése a feladat. A későbbi gyerekkorban azonban mintha lazulna ez a fegyelem. Gon­doljunk csak arra, hogy elég­gé elterjedt a nagyobb diá­kok körében a dohányzás, többen isznak rendszeresen, önmagában" a felvilágosító szó kevés ahhoz, hogy meg­változzon ezeknek a gyere­keknek az életmódja, felfogá­sa. Mindenki tudja, hogy kü­lönösen káros a fiatal szerve­zetre a dohányzás, az italfo­gyasztás, otthon és a felnőt­tek világában azonban már elfogadott,. elnézett jelensé­geknek számítanak ezek. A megyében szeptembertől az év végéig egészségnevelési rendezvények sorát tartják a különböző társadalmi szer­vek. Nem kívánnám szaporí­tani a számukat — tizenheten ü ták alá az egészségnevelési hónapok programját —. de szembetűnő, hogy a közműve­lődés irányítói nem találhatók az, iménti táborban. A közmű­velődési törvény pedig meg­fogalmazta az intézmények feladatát e téren is. A prog­ram hatékonysága nem attól függ, hogy hány rendező szerv vállal közösséget a tervezett előadássorozat végrehajtásá­ban. Azokhoz a közösségek­hez, kell eljuttatni a felvilágo­sító sízót, melyeknél a befoga­dás feltételei biztosítottabbik, miiit az alkalomszerű hallga­tóságban. Az iskolákon kívül az ifjúsági klubokban, a mun­kahelyeken, a szocialista bri­Fekete Gábor Anno 1919. gádokban fogékonyabbak az emberek általában. A négyhónapos rendezvény- sorozatot körültekintően állí­tották össze' a megyei egész­ségnevelési csoport irányítá­sával. A már lezajlott prog­ramok közül kiemelkedő volt a megye védőnőinek egészség- nevelési ankétja. ök nagyon közel állnak azokhoz a csa­ládokhoz, amelyeknél látoga­tásaik során sok hasznos ta- náósot adhatnak a rászorulók­nak. A szocialista brigádveze­tők ankétja Siófokon azért volt jelentős vállalkozás, mert a munkahelyek élenjáróival találkoztak az egészségügyi szakemberek. A bri gádvezetők fölkészítésére szükség volt, mert feladatuk sokrétű: a ter­melés hatékonyságának a fo­kozása mellett az emberrel is foglalkozniuk kell. Személyi­ségalakító hatást várnak tőlük a művelődésben és az egészsé­ges életmód kialakításában. Csurgón — a tavalyi barcsi példa nyomán — a cigányla­kosságnak tartottak orvosi fel- világosító előadást. A kapos­vári kismamaklubban havon­ta tartanak előadást, á beszél­getésekhez filmvetítés, külön­böző bemutató szolgáltat pél­dát. Október végén Nagyatá­don kiemelt rendezvényként kerül sor az egészségnevelési tanácskozásra, melyen dr. Gonda György, az Országos Egészségnevelési Intézet igaz­gatója tart tájékoztatót a leg­főbb tennivalókról. A So­mogy—Zala megyei Fűszert és a helyi áfész rendezésében táplálkozási és higiéniai cik­kekből rendeznek kiállítást. A megye harminc termelőszö­vetkezetében elsősegélynyúj­tásra oktatják azokat, akik még nem sajátították él az < alapokat. Az ifjúmunkások körébe is eljut ezekben a hó- j napokban a felvilágosító szó.; Az osztályfőnöki munkakö­zösségek vezetői a pedagógus­továbbképzés keretében fog­lalkoznak a tanulók tisztaság­ra nevelésével. A megyei ! KISZ-bizottság egészségneve­lési aktívát rendez diákoknak november 13-án. A gyógyszer­fogyasztással kapcsolatos té­mákra is felhívják a figyel­met ebben az időszakban, a termelőszövetkezetekben pe­dig a növényvédő szerek he­lyes kezeléséről és alkalmazá­sáról . lesz szó. Az egészségnevelési hóna­pokban az átlagosnál több szó esik majd egészségünk megóvásáról, a követendő életmódról. A hallottakon ér­demes elgondolkodni, sőt a gyakorlatban átültetni az áj ismereteket. Horányi Barna Tervek, viták, rendezvények Garai Gábor nyilatkozató — Már a jövő évi progra­mokat formáljuk, az 1980-as rendezvényeket készítjük elő a napokban.. Es bár még csak nagyjából körvonalazódnak a következő év rendezvényei, célunk változatlanul az, hogy tovább bővítsük az írószövet­ség nemzetközi kapcsolatait, ■különösen a szocialista orszá­gok társszervezeteivel. Ki­emelt feladatként készülünk a hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából a Szovjetunióban megrendezen­dő magyar kultúra napjaira, illetve a hazánkban sorra ke­rülő szovjet kultúra napjaira. Ebből az alkalomból a két írószövetség vendégül Lát a másik országból alkotókat, és arra törekszünk, hogy az írók, költők, az olvasóknak minél Szélesebb rétegével találkoz­hassanak, szerezhessenek él­ményt, számoilihassamak be ta­pasztalataiknál — mondotta Garai Gábor Kossuth-díjas költő, a Magyar írók Szövet­ségének főtitkára Kárpáti Miklósnak, az MTI munka­társának adott nyilatkozatá­ban. — Egy másrik, már biztos­nak tűnő, jövő évi progra­munk a cseh és a szlovák iro­dalmi napok megrendezése Magyarországon á jövő év má­jusában, illetve a magyar iro­dalmi napok rendezvénysoro­zata 1980 októberében Cseh­szlovákiában. Ezek az irodalmi napók jó alkalmat teremtenek arra, hogy megismerkedjünk egy­más élő irodalmával, a klasz- szikussá érlelődött literatú na­val, az értékálló irodalmi ha­gyományokkal; erősí tsük, szo­rosabbá fűzzük az írók közöt­ti kapcsolatokat A csehszlo­vákiai irodalmi napok alkal­mából azt tervezik, hogy meg­hívják a Radnóti . Irodalmi Színpad művészeit, és kétnyel­vű irodalmi esteket is rendez­nek magyar írók műveiből. — Még az idén is gazdag program vár ránk — mondta Garai Gábor. — Október 15-e és 23-a között rendezik meg Bukarestben a szocialista or­szágok ír ószövetségi vezetői­nék értekezletét. Izgalmas el­méleti kérdés szerepel a ha­gyományos tanácskozás napi­rendjén: miként segítheti az irodalom a szocialista tudat alakulását formálását, fejlő­dését. Ezenkívül természete­sen beszélünk közös dolgaink­ról; beszámolunk fontosabb hazai rendezvényeinkről és a nemzetközi gyermekév alkal­mából értékeljük azt is, hogy az írószövetségek miként tá­mogatják az ifjúsági és gyer­mekirodalmat. Október 25— 27-e között kerül sor a deb­receni irodalmi napok ese­ménysorozatára. amelyet a Móricz-jubileum jegyében ren­dez meg a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Irodalomtudo­mányi Intézete, az Irodalom­történeti Társaság, Debrecen tanácsa és az írószövetség. El­sősorban Móricz . valóságlátá- sárói cserélünk tapasztalatot, s a maigyar írók, kritikusok mellett számítunk a szocialis­ta országok irodalomtörténé­szeinek. 3 móriczi életmű ide­gen nyelvű átültetésével fog­lalkozó műfordítóinak részvé­telére. — Kiemelt hely illeti meg nemzetközi kapcsolatainkban a Szovjetunió írószövetségé­vel való együttműködésünket, amely évről évre mind tartal- masabbá, gyümölcsözőbbé válik. Október utolsó napjai­ban a magyar—szovjet iro­dalmi vegyesbizottság moszk­vai tanácskozásán nyílik lehé- tőségünik arra, hogy számba vegyük ez évi eredményeinket, megbeszéljük egyebek között a kölcsönös kiadásra szánt mű­veiket, az írószövetség közös rendezvényért, szakmai talál­kozóit Épp a kétoldalú kap-1 csőlátók alapján kerül sor no-1 vem bér első hetében egy ma- | gyár—szovjet kerefeasztal- beszélgetésre, amelyen a két' ország irodalmának forradal­mi hagyományairól és Zalka Máté írói életművéről lesz szó. Az óv végére is jut kiemel­kedő rendezvény: már készü­lünk a szocialista országok irodalmi folyóiratai főszer­kesztőinek tanácskozására, amelynek december 4-e és 10-e között aduink otthont. A budapesti tanácskozáson meg­vitatjuk a realizmus, a népi­séé és a pártosság szerepét mai irodalmunkban. Társren­dezőként veszünk részt az évi utolsó programunkon: a Bol­gár Kulturális Központtal kö-' zösen emlékezünk meg a nagy forradalmár, antifasiszta köl­tő, Nikola Vapcarov születésé­nek 70. évfordulójáról. Hétvégi tájoló Magyar rapszódiv és Csárdáskirálynő A -televízió Nézőpont című kulturális műsorában hallot­tunk a böhönyeiek panaszáról: a filmklubot meg akarják szüntetni — »-felülről«. Azaz nem kapnak több filmet a klubvetí tésekre. A Hétvégi tá­joló szerkesztője mos* öröm­mel vette kezébe a böhönyei művelődési otthon igazgatójá­nak levelét, amelyben arról tájékoztatott, hogy a hatodik évadját is megkezdi a film­klub, amely 1973 óta mit sem veszített népszerűségéből. Mintegy százam látogatják rendszeresen az előadásokat Á Tavaszi zápor című film bemutatójával kezdődik a Mokép filmklubja Botrányén. Szombaton a nagyközségben ifjúsági színházi előadást tar­tanak az általános iskolások számára: Kovács Gyula Já- szai-díjas rendezésében a Ka- cor király című kétrészes me­sejátékot mutatják be. Filmmel kezdtük, folytassuk filmmel! A hét végién Kapos­váron a Vörös Csillag film­színházban Jancsó Miklós— Hernádi Gyula Magyar rap­szódia című filmjét vetítik. Mikor a Megvető kiadó ta­valy kiadta Vitám et sanqui- nem címmel azt a filmregényt, Hat új könyv Hat új könyv szerepel a Corvina kiadó októberi ter­veiben. A közkedvelt »Művé­szet és elmélet-« sorozat új kö­tete Antal Frigyes műwéseet­Somogybán Zsemley kilépéséről a So­mogyi Munkás július 26-i szá­ma adott hírt: »Zsemley Osz­kár elvtárs, a »Somogyi Mun­kás« jeles munkatársa a .mai napon kilépett lapunk szer­kesztőségének kötelékéből. ... Távozásának oka az, hogy a tolnamegyei szocialista kommunista-párt Szekszárdon napilapot indít, amelynek ve­zető szerkesztőjeként Zsemleyt hívták meg, akit egyben ki­neveztek á tanácselnökség sajtóügyi előadójává.” A szekszárdi kinevezés előz­ményeiről K. Balog János, a Tolna megyei Levéltár igaz­gatója a ko'vetkező felvilágo­— A Magyar Tanácsköztár­saság időszakában Tolna me­gyében 1919 márciusától 1919 július második feléig az Igaz­ság című lap jelent meg. A megyei intéző bizottság elé­gedetlen volt a lap szociálde­mokrata hangvételével és úgy döntött, hogy egy három tag­ból álló szerkesztő bizottságra bízza a lap szerkesztését. Mi­után ez az intézkedés nem hozta meg a kívánt eredményt, a somogyi lapok bátor, balol­dali 1 írásainak ismeretében Zsemley Oszkárt hívták meg lapszerkesztőnek. A Tolna megyed Vörös Uj- ság július 31-i számában ol­vasható, hogy »a tanácselnök­ség sajtóosztálya Zsemley Oszkár hírlapírót, a Tolna­megyei Vörös Üjság vezető szerkesztőjét Tolnavármegye területére sajtó tudósítónak nevezte ki.« E bejelentés nincs ellentmondásban a So­mogyi Munkás július 26-i hí­rével: más volt ugyanis a saj- tőelőadó és más a tudósító. Mint előadó Zsemley Oszkár Tolna sajtóügyeinek irányító­ja volt, mint tudósító viszont a központi sajtószolgálatot tudósította volna a megye ese­ményeiről •— de másnap le­mondott a tanácskormány ... Egy évvel később az Uj- Somogy című lap július 30-i száma hozta Zsemley elfoga- tásának hírét: „— Megcsípték Zsemley Oszkárt. A kommu­nista őrület, hírhedt sajtóha- ramiáját, a mosdatlanszájú, piszkolódó tolibajnokot, a proletárvilág alpári újságíró­ját, Zsemley Oszkárt egy sze­rencsés véletlen folytán sike­rült felismerni és elcsípni, bujkálóhelyén, Cegléden. Ka­posvárra szállítása érdekében megtörténtek a szükséges in­tézkedések. >A társadalmi ve­zetőtényezők kicsúfolója, az aktív tiszteket hírlapikig gú­nyoló ’Oszifca elvtárs’ így ha­marosan bírái elé kerül, hogy feleljen elvetemült írásaiért (•'Mikor a krém alulra kerül’, ’A vadember csárda titka’ stb.)” Hozzáfűznivalónk csupán a stílushoz van: nem az Uj-So- mogy volt 1920-ban az egyet­len lap Magyarországon, amelynek hangvétele a Ta­nácsköztársasággal kapcsola­tos cikkekben többnyire kri­tikán aluli... Néhány nappal azután, hogy dr. Magay Ferenc kaposvári törvényszéki jegyző szabad­ságra utaztában a ceglédi vasútállomáson fölismerte és lefogatta a volt újságírót, Ka­posvárra hozták Zsemleyt. Megérkezésekor — július 29- én — azonnal az Irányi Dá­niel utcai rendőrségre vitték kihallgatásra. A főtárgyalás azonban csak október 6-án kö­vetkezett Erről szintén beszámolt az Uj-Somogy. A tudósításból — az újabb szitokáradat olvasását elke­rülendő — ezúttal csak a lé­nyeget idézzük: »Az ötös ta­nács ma délelőtt háromnegyed 9 órakor hozta meg ez ügy­ben az ítéletet, mely szerint Zsemley Oszkárt 8 rendbeli izgatás és 1 rendbeli rágalma­zás miatt összbüntetésképpen 4 évi börtönre, 2000 korona pénzbüntetésre és a költségek megtérítésére ítélték, a pénz behajthatatlansága esetén pe­dig további 100 napi elzárás­ra. A büntetésből 2 hó és 13 nap vizsgálati fogházzal le­tölt öttnek nyilváníttatott. A többi 4 rendbeli izgatás vádja alól Zsemleyt felmentették. Az ítélet kihirdetése után, mely ellen fellebbezésnek he­lye nincs, Zsemleyt átadták a kir. ügyészségnek.« * * * 19:18-ban. a »Magyar váro­sok és vármegyék monográ­fiája« sorozatban »Rákospa­lota és Rákosvidék« címmel jelent meg egy helytörténeti tanulmány Budapesten. Eb­ben élesen elítélő szellemben írt a Tanácsköztársaságról a könyv megjelenésekor közel hatvanéves Zsemley Oszkár... Politikai konjunktúralovag lett volna 1919-ben? Az adott társadalmi rendszer meggyé-, ződés nélküli kiszolgálója, aki j magát eszmék fölé helyezve, írta cikkeit? Újságíró politi- ! kai meggyőződés nélkül — al- ! kotásra képtelen. S hogy Zsemley mit alkotott a szó igazi értelmében a Somogyi Vörös Újság és a Somogyi Munkás hasábjain, azt cikkeit', olvasva értjük meg igazán. > 'Folytatjuk.) törté-nesznek, á művészetszo­ciológia világhírű képviselőjé­nek Stílustörténet című köny­ve lesz. amely a romantika és a klasszicizmus kérdéseivel foglalkozó tanulmányokból ad válogatást. Castiglione László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének igazga­tóhelyettese Hellenisztikus művészet című tanulmánykö­tetében azokat a társadalmi és ideológiai tényezőket elem­zi. amelyek e művészetet ki­alakították és benne kifeje­zésre jutottak. A Helleniszti­kus művészet az egyetemes művészet történetében is je­lentős szerepet játszott, mert belőle nőtt ki a római, s ez­által a későbbi európai mű­vészet, továbbá termékenyítő- leg hatott Európa, Afrika és Ázsia művészetére is. A_köny- vet több színes és csaknem kétszáz fékete-fehér kép il­lusztrálja A műv észéi etrajz-soi'ozat a napokban két új kötettel gyarapodik; Krüger Renate művéből a reformáció korá­ban élt népszerű és tevékeny német - festő, idősb. Lucas Cranach életét ismerheti meg az olvasó. Henri Perruchotról, a múlt század második felé-, nek egyik legnágyobb mű- ! vészegyéniségéről Eduard Mo- netrol írt életrajza is októbe­ri könyv újdonság. Először jut el a magyar ol­vasókhoz tanulmánykötet Andrea Palladióról, a XVI. századi, késő reneszánsz épí­tészet egyik legnagyobb alko­tójáról. Palotái, villái, köz­épületei elsősorban az észak- olaszországi Vícenzában, templomai főként Velencében találhatók. amelyből eddig két rész ké­szült ei, érezhető volt, hogy a triólógia egyféle életműese­ménye lesz a nemzetközi ran­gú szerző párosnak. A ffflm- trilógia kétharmada elkészült: a Magyar rapszódiát és az Allegro barbárát már vetítik a mozikban. A fitatregésiy és a kamerával írt -regényfüm« szinte csak részletekben ta­lálkozik, (A fWmtrilógia má­sodik részét október 2S-tő! játsszák a Vörös Csillag föm- szín házban.) A főbb szerepek­ben Cserhalmi Györgyöt, Ba- lázsovits Lajost, Koncz Gá­bort, Udo Kiért, Sáfár Ani­kót látjuk, a fiam operatőre Kende János. A KPVDSZ-fculturális napo­kon szombaton 18 órakor a homokszem tgyörgyi kisven­déglőiben a ladi Tinódi Kórus, a szuloki nemzetiségi együt­tes, valamin* a barcsi irodal­mi színpad közös műsorral mutatkozik be. A hét végén kiállítás nyílik Nagyatádon a Gábor Andor Művelődési Központban: szombaton 17 órakor- Dór esi Sándor, a vá­rosi pártbizottság titkára nyit­ja meg Kraumann Erik festő­művész emlékkiállítását. Este »Nyílik a rózsa« címmel nép­dalesten lépnek föl neves énekeseink Oláh Kálmán és Sánta Ferenc népi zenekará­val. Ma délután 18 órák*«: a Ki­lián György Ifjúsági és Úttö­rő Művelődési Központiban a fiatal utazók klubjában az érdeklődők föld alatti barlan­gokban tehetnek »felfedezése­ket« Vukov Péter amatőr bar­langász segítségével: vetített képes előadáson kalauzolja hallgatóit a titkok világába. A ma,i magyar színpadnak két »biztos értéke« van: a Hamlet és a Csárdáskirálynő — állapította meg korábban egyik kritikusunk. A kaposvá­ri Csiky Gergely Színház mű­sorra tűzi Kálmán Imre nép­szerű nagyoperettjét, rendha­gyó módon a bemutatót szom­baton este tartják. L. Stein és B. Jenbach szövege alapján Békeffy István és Kellér De­zső alkotta a librettót, a ver­seket Gábor Andor szerezte. A kaposvári, előadás bizonyá­ra meglepetést tartogat szá­munkra: az operettkedvelők és a más műfajok iránt von­zódok között talán »igazságot« tesz ez az előadás, amelyben Szilviát, a sanzonettet — vagy ahogy Cecília mondja: »a kis csárdáskirálynőt« — Nagy Anikó alakítja. A »kis csár­dáskirálynő« nemcsak a da­rabban hódít, hanem a né­zők szívébe is belopta magáit, és igazi Csárdáskirálynő lett. Edvin szerepében Medgyessy Pál mutatkozik be a kaposvá­ri közönség előtt. Kiss Ist­vánt, Papp Istvánt, Cecília szerepében Olsavszky Éva K os&uth -d í i as színmű vész­nőniket. Béni gróf szerepében Svindler Bélát. .Stázi grófnő szereoében Csákányi Esztert láthatjuk. Hevesi András az előadás zenei ötleteivel bizo­nyára újszerű megoldásra vállalkozott. A rendező Ács J.ános főiskolai hallható. Egészséges életmód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom