Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

TÁRSKÖZSÉGEK

Á tanács jelenléte

Fejlődés és visszafejlődés, megelégedettség és elégedetlenség. Ilyen ellentétek fogalmazódnak meg, ha tíz-tizenöt társközségben szélnézve meghallgatjuk az emberek vélemé nyét. A politikai, a társadalmi szervek rendszeresen és tervszerűen foglalkoznak Somogty 171 társközségének fejlődésével, távlataival.

A megye aprófalvas

szerkezete, a felgyorsult városiasodás miatt családok tömege költözik a környék nagyobb központjaiba. Emiatt a társközségek egy részében csökken a lakosság, a tanácsok elsősorban az alapellátás megoldására törekszenek.

A települések másik részében azonban új házak épülnek, a tanács, a szövetkezet sokat áldoz a fejlesztésre — mint össze- állításunk is bizonyítja. Van tehát jövőjük, távlatuk a társközségeknek. A lakosság jogos igénye viszont, hogy sokkal jobb an törődjenek a gondjaikkal, akár ügyes-bajos dolgaik elintézéséről, akár politikai tájékozódásukról van szó.

A tanáé», a tsz-központ, az iskola elköltözhetett ugyan, a lakosság azonban ugyanaz, s nemhogy kisebb lenne az igénye, inkább nagyobb az egyenlő társ érzésének kifejezése

iránt. A tanácsoktól, a társadalmi szervektől függ. hogy a helyzet tovább javuljon ebben az értelemben is.

A községi közös tanácsok kialakításával jelentősen megváltozott azoknak a településeiknek a társadalmi élete, melyek helyi államhatalmi, -igazgatási szervek nélkül maradtak. A rendszeresen meg-artott vezetői fogadónapok, a tanácstagi csoportok a legtöbb helyen nem tudták betölteni azt az űrt, melyet az intézmény .távozása okozott. Bár egyáltalán nem leitek mostohagyerekek a fejlesztést er, de kár lenne 1a- gatini: a közéleti, közösségi tevékenység jó néhány helyen

— legalábbis átmenetileg — kárát látta a társközségi rendszer létrehozásának. Hogyan ítéli meg a kialakult helyzetet dr. Tóth Sándor, a megyei tanács jogi és szervezési osztályának, a vezetője?

— A községi tanácsok kialakítása, még a sokat emlegetett több nagyobb települést magában foglaló körzeteit

— mint a lengyeltóti, a ho- mokszentgyörgyi vagy az iga- li — esetében is az államigazgatás korszerűsítésének szükségszerű lépése volt A tanácsi munka ugynais ma már minden szinten elméletileg jól felkészült, gyakorlott, egy- egy területen alaposan képzett

szakembereket kíván. Az egyre bonyolultabb feladatokat ugyanis csak kellően tagolt apparátussal lehet elvégezni. Az azonoan kétségtelenül igaz hogy miközben ezek a körzetek kialakultak, a társközségek többsége erőteljesen megérezte a helyi intézmény hiányát. Ennek az is oka, hogy a községi tanácsok gyasran átvettek vagy jelentősen segítettek — persze ez is az adott kor társadalmi, politikai követelményeiből faltad — olyan feladatköröket, illetve konkrét tennivalókat, melyeket politikai, tár- gasdalml szervezeteknek,

mozgalmaknak kellett volna, általában önállóan, ellátniuk. Ma már azonban mások a követelmények, és ennek megfelelően nagyobb szerep kell jusson például a népfrontbizottságoknak. a különböző szervezeteknek és mozgalmait. De ettől függetlenül el kell ismerni, hogy a sajátos tanácsi feladatok elvégzéséhez is kedvezőbb személyi, szervezeti feltételekre van szükség.

— Hogyan lehet a jelenlegi helyzeten segíteni? Milyen ■ehetőség van a tanácsi jelenlét erősítésére?

— Az a törekvésünk, hogy a közös tanácsok társközségi képviselőinek legtekintélyesebb tagja, aki a település lakosságát a végrehajtó bizottságban is képviseli, töltse be a helyi tanácsi vezetők tényleges szerepét. Ennek egyik módja — elsősorban a nagyobb községekben —, hogy elnökhelyettesi rangban látnák el megbízatásukat. Be a kisebb falvakban Is szeretnénk megerősíteni a tanácstagi csoportok vezetőit, és szabályozással, illetve társadalmi segítséggel elérni, hogy teljes mértékben élvezzék a lakosság bizalmát mindazokban az ügyekben, melyekben intézkedni jogosultak, illetve képesek. Nemcsak hatalmi tekintélyüknél, jogálásuknál, Iránén^ emberi magatartásuknál, közéleti felelősségüknél fogva. És nem is elsősorban hatósági ügyekben, inkább emberi kapcsolatok rendezésében : útbaigazítással, szervezéssel, tájékoztatással, jó tanáccsal. Vagyis szeretnénk, ha nemcsak a testület részeként működne jobban a tanácstagi csoport, hanem annak vezetője az egész lakosság elismert irányítója, szervezője lenne.

Új házak épülnek

— Még összeszámolni is lehetetlen azt a sok kilométert, amelyet én ebben a faluban lejártam. Valamikor még ott a dombokon Is volt néhány

. házsor, szerencsére ma már nem kell oda kijárni. Képzelje el, öt kilométer hosszú a község, hát épp elég ez is a lábamnak.

Takács Gyula, a tanácsi hivatal egyetlen képviselője Somogy ha bod on. A község lakói 1971 óta Hátrányba mernek ügyes-bajos dolgaikkal, akkor volt a közigazgatási egyesülés. Csupán a hivatalsegéd maradt a régi helyén.

— Huszonhét éve vagyok hivatalsegéd, már közeleg a nyugdíj. Hogy milyenek a babodi emberek? Valamikor mindenki csak magával törődött, az utóbbi időben egyre többet tesznek közösen. Neveket mondjak? Első helyen a tsz-elnököt kell említeni, ő sokat szervez.

Az egykori kastély ma a tűz irodáinak ad helyet. Az 520G hektáron gazdálkodó terme' í>- szövetkezet munkáját 1983 óta Bártfai Imre irányítja. Itt dolgozik a somogybabodiak kilencven százaléka.

—• Három község: Somogy - túr, Garrtás és Somogybabod egyesült, a tsz-ben, 970 tagunk van, ebből hatszáz állandó dolgozó. Tízéves a műanyagüzemünk, ott főként nőket foglalkoztatunk. A mezőgazdasági munka elég nehéz, a terület darabol tsága miatt több helyen nem lehet a nagyüzemi módszereket alkalmazni. Nemrég készült el a tsz gépműhelye, már épül az ugyanakkora gépszín is.

Szépen fejlődik Somogybabod. évente három-négy ház épül, nemrég alakítottak ki.

IS új házhelyet. Közös erővel készült a művelődési otthon, | most csináltuk meg a vízve- j zetékrendszert, társadalmi í munkában mindenki kiásta az árkot a háza előtt. Tavaly új élelmiszerüzlet készült, ott a tanácstagok dolgoztak sokat. Szívesen tesznek itt az emberek, ha jól megszervezzük.

A község általános iskolájába az alsósok járnák, a nagyobbak Látrányban tanulnak. A szép művelődési ház sokáig üresen állt, mostanában azonban élet költözött a falai közé. Egy éve, hogy a termelőszövetkezet egyik bérelszámolóját, Reidi Imrét megbízták a kultúros munkával. Azóta esténként gyakran halük ki nótaszó az épület- j bői.

— Nyolc fiatal nÓ népdalkórust alapított, már terüle i bemtatón is szerepeltek. Gyerekkoromban tanultam meg hegedülni, én kísértem őkei egy tangóba rmonik -Ssal

együtt. Kaposvárra járok a dudaiskolába, ott sok új népdalt össze lehet gyűjteni. Szívesen énekelnek a lányok, még tánccsoportot szeretnénk alakítani. Sajnos, a férfiak eléggé húzódoznak.

A látrányi tanácson dolgozik most Somogybabod egykori tanácselnöke. Gulyás Károly. Ha elkerült is a faluból, azért szemmel tartja az ottani munkát.

— Látrányhoz három társközség tartozik. . egvformán támogatjuk mindegyiket. Lelkes tanácstagjaink vannak; ha közös összefogásra van szükség, jól szerveznek.. A fejlődést leginkább az úlabh létesítményeken és az egymás után épülő házakon lehet lemérni, :J

A falu közepén háromfelé ágazik az út. A polányiak azl mondják: a templomnál kell elfordulni, de valójában csak egy harangláb áll az elágazásnál. A régi tanács épületénél állunk meg. Meg ott vannak a falon a táblák. Mellette a hajdani Iskola. Az ajtók azonban mindenütt zárva.

A mernyei tanácsnál — ide tartozik Po.ány — megtudjuk: hetenként járnak ki a tanácsiak. 438 ember ügyelt kell elintézni, jobbára öregekét, nyugdíjasokét. Polány öreg falu. Ezen a napfényes deielőttön alig páran vannak az utcán, igyekeznek a bolt felé. Pedig nem olyan régen még nagy volt a nyüzsgés a községben. Az 19tíü-as nép- számlálás adatai szerint 1D4D- en éltek itt. Azóta azonban az iskolát be kellett zárni, hiszen alig 18 általános iskolás korú gyermek él a kis faluban.

Szerencsére kitűnő út köti össze a községet a 67-essel. Jó az autóbuszközlekedés, a gyerekek ezzel jutnak el a feicsőmocsoládi, a mernyei iskolába. Csak éppen zsúfoltak a buszok, alig jut hely a tanulóknak.

Polányban vége a világnak,

Régen Remetepusztán ért véget az út, arrébb már Bárányjárás házal álltak. Ma Bárányjáráson egy idős család él. Remetepuszta pedig nincs többé.

Polány öreg, mégsem halott falu. Áll az óvoda a régi kastélyban, a művelődési ház mellett. Igaz. kévés a gyerek, jó, ha tizennégyen járnak ide, és nem mind polányiak. Mégis van egy kis élet. gyerekzsivaj. Juhász Józsefné óvónő

keserűséggel a hangjában beszél a jövőről.

— Minden évben úgy volt, hogy bezár az óvoda, de azt hiszem jövőre valóban így is lesz. Honnan jönnének a gyerekek, ha egyszer nincsenek...

Az óvónő húsz éve él a községben. Nemcsak a gyerekeket tanítja, hanem a felnőttekkel is állandó kapcsolatot tart, szervez, segít.

— Hat éve szűnt meg a tanács, egyre nehezebb elintézni a dolgokat. Van K1SZ- szervezetünk 18 fiatallal, de. egyre nehezebb társadalmi; munkára mozgósítani, A fiatalok másutt dolgoznak. Azért megtesszük, amit tehet. Műsorokat, előadásokat szervezünk. Természetesen ezen nagy része elsősorban az idős embereknek szól, hiszen Polány öreg falu. A TlT-elö- actások főleg a he yes táplálkozással, az egészségüggyel kapcsolatosak. Van kű.öin ifjúsági klubunk, összejöhetnek a fiatalok. Ott készülünk a j lflturális szemlékre. Nagy gondunk, hogy egyetlen lány sincs a KISZ-esek között.

Polány nem halott falu, s bár öreg, mégsem jellemző rá az öregek szunyókálása. Azt nem mondhatjuk, hogy pezsgő a élet, rle nem is amolyan alkony előtti. Az idős emberek például énekkart alakítottak. s föllépnek különböző helyeken, nehogy valahol elfelejtsék a falu nevét. S nincs gazdátlan ház sem a községben. Igaz. hosszú évek óta nem volt felújítás, építkezés sem, de amelyik ház megüresedett, oda nagycsaládosokat költöztetett a tanács. Polány még él, s bár lassan öreg- 1 szik, a házak udvarát nem veri fel mégsem a gyom.

Polány öregszik

Az egyesülés óta Cjj orsab b a fejlő d é s

Somban több mint egy évtizede nincs önálló községi tanács. Ezen a nyáron, június 30-án múlt tíz éve, hogy megszűnt az önállóság, s 1978 végéig a Nagy herényi Községi Közös Tanácshoz tartozott a falu. Az idén január elsejétől aztán Ságvár lett a térség közigazgatási közponlja, ide tartozik a központi község cs Som meiiett Nagyberény, Nyim. s lakott településként Daránypuszta és Simonmajor is. összesen több mint 4500- an lakják a falvakat, a pusztákat.

Szeptemberben múlt egy éve, hogy az akkori nagyberé- nyi közős tanács az egyesülés óta először megtárgyalta Som társközség gazdasági és kulturális helyzetét. Győri József tanácselnök — ma a Ságvári Községi Közös Tanács elnöke — akkor így fogalmazott az előterjesztésében: »A tanácsok egyesülésekor néhányon úgy vélték, hogy Som majd elsorvad, nem lesz gazdája. Kilenc év után elmondhatjuk: az egyesülés után gyorsabban fejlődött, mint annak előtte...« Ez idő alatt a tá ősközség beruházásaira fordított összeg meghaladta a 2,7 millió forintot.

— Som fejlesztése azóta

sem állt meg, függetlenül attól, hogy ma már Nagy bölénnyel együtt a ságvári Köz- igazgatási körzetbe tartozik — mondta Győri József. — Rövidesen használatba vehetik a gázcseretelepet. Ez csaknem teljes egészében társadalmi összefogással létesült. Rendeztük a házhelyeket: többen

jelezték ugyanis, hogy építkezni szeretnének Somban, ezt a munkát ezért kellett sürgősen elvégeznünk.

— A somiak mindig is türelmetlenek voPak. ez azonban nem baj,, hiszen az egészséges türelmetlenség előbbre viszi a 'dolgokat. A falut és külterületeit ma több mint nyolcszázan lakják, s a körzet négy községe közül itt

vállalják az emberek legszívesebben a társadalmi munkát

Szigeti József, a községi pártvezetőség titkára, és Pintér József vb-titkár megerősíti a tanácselnök állítását Pöczön Margit, a tizenegy somi tanácstag egyike, aki egyben a tanács számvizsgáló bizottságának elnöke hozzáfűzi 3

— Szívesen dolgozunk a falunkért — magam is megfogtam a lapátot a gázcseretelep építésénél. A lakosság azonban elvárja, hogy a tanácstól támogatást kapjon. Erre eddig nem lehetett panasz. Persze, vannak, akik észre sem veszik, hogy a környezetükben mi minden történt értük, pedig néhány létesítményünket örömmel elfogadná a járás akármelyik községe.

Joggal lehetnek büszkék például a régi épületből átalakított körzeti orvosi rendelőjükre, mely 1977-től áll a lakosság rendelkezésére.

A szépen berendezett, korszerűen fölszerelt rendelő -gazdája-, dr. Botos Zoltán körzeti orvos, szívesen kalauzolt bennünket a szép, tiszta helyiségben Az. egészségügyi ellátás javításáért sokat tett. egyik kezdeményezője volt a különféle társadalmi megmozdulásoknak a faluban.

A kereskedelmi ellátás, a közlekedés jó. Napjában több mint negyven busz halad át a falun, és a vasútvonal szintén érinti 'Somot.

— Mi az, ami még hiányzik ahhoz, hogy aZ itt születettek és az utóbbi időben letelepedettek még jobban érezzék magukat?

Pöczön Margit nyolc éve tanácstag, itt született, jól ismeri a somiak »nagy óhaját«:

— Most a vízgondunkat kellene megoldani. Tárgyalások folynak arról, hogy majd rákapcsolják a falut a regionális hálózatra. A lakcsrág szívesen vállalná a társadalmi munkát címez.

Érzékenyek lettek az emberek. Sok fórumon szóvá tették például azt a valóban szerencsétlen meg fogalmazást, hogy az ö településük — úgymond — szerepkör nélküli. Somogy több mint egy évtizedes gazdasági és közigazgatási fejlődése során átrendeződtek a központok: tanácsok, szövetkezeti központok költöztek máshova. A lakosság többsége azonban maradt, s természetes igénye: ugyanolyan gondot fordítsanak az életkörülményeikre, mint a székhely- községben, ugyanúgy intézzék az ügyes-bajos dolgaikat, mint régen.

Somogybán 171 település számít társközségnek. Nagyon találó és szép ez a szóösszetétel, a tartalmát azonban a gyakorlat határozza meg. Ahol sok a panasz, s a lakók úgy érzik, hogy mostohagyerekek, ott a tanács még n%m telt meg mindent azért, hog-y társnak érezhessék magukat. A mostani összeállításból is érezhetjük, milyen sokat számit, ha a társközségek öntevékenységére, társadalmi munkájára alapozva szép távlatot kap egy-egy falu. Van, ahol még az alapellátás megteremtése okoz gondot, máshol már előrébb járnak a fejlesztésben.

A gazdasági központok változása miatt szintén sokan lettek el- és bejárók. Ki a saját jármüvén, miis az állami gazdaságok, a tsz-ek, a vállalatok buézain, a tömegközlekedési eszközökön utazik a mynlcahelyére. A máshol dolgozás azonban nem jelenti, hogy más a kapcsolata a lakóhelyével, sőt egyre nőnek az igények. Mindenképpen rosz- szul esik, ha minden intézmény és az értelmiség is kivonul a társközségből. Nem egy helyen már csak a népfront- bizottság tevékenykedik, nincs pártszervezet, nincs KISZ sem. Nagyon érthető igény, hogy ha bármilyen szervezet tevékenykedik is a településen, támaszkodjon az emberek közéleti érdeklődésére, vonja be őket a körzet fejlődését előmozdító döntések kialakításába, mozgósítsa őket 'a szebb és jobb életüket segítő közhasznú munkákra.

Nem a rangoktól — székhely- vagy társközség — függ az emberek közérzete/ Az a fontos, hogy a fejlesztések elhatározásakor, a lakossággal való foglalkozáskor mindenki érezze az egyenrangúságot. Ez szárnyakat ad a társadalmi munka vállalásakor, s a székhely elképzeléseinek támogatásai is megsokszorozza.