Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-11 / 238. szám

Ara: 1.20 F& MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 238. szám 1979. október 11.. csütörtök Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap Varga Péternek, a megyei párt­bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott a megyei pártbizottság: Megárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1970. feb­ruár 13—19-i, a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetének javítására hozott hatá­rozat megyei végrehajtását, és feladattérvet fogadott el a további tennivalókról. Ugyan­csak megvitatta a testület a megyei pártbi­zottság 1974. június 19-i közművelődési ha­tározata végrehajtásának tapasztalatait. Ezután a megyei pártbizottság feladat­tervet fogadott el a XII. kongresszus politi­kai és szervezeti előkészítéséből adódó me­gyei teendőkről, majd tudomásul vette a két pártbizottsági ülés között végzett végrehajtó bizottsági munkáról készített jelentést. Ha­táskörébe tartozó személyi ügyekben dön­tött, és ajánlásokat fogadott el. Részt vett és felszólalt az ülésen Herczeg Éva, a KB munkatársa és Ráíkai Ferenc, a KB osztályvezető-helyettese. Román ifjúsági delegáció Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első tit­kára fogadja Pantejon Gavancscut. A KISZ Központi Bizottsá­gának meghívására tegnap ha­zánkba érkezett a Román Kommunista Ifjúsági Szövet­ség delegációja, élén Pantelei­mon Gavanescuval, a Román KISZ Központi Bizottságának első titkárával, a Román Szo­cialista Köztársaság ifjúsági miniszterével. A vendégek tagadására a • Ferihegyi repülőtéren megje­lent Maróthy László, a?, MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára. Leien volt Victor Bolojan, Ro­mánia magyarországi nagy­követe. Délután a KISZ KB székházában megkezdődtek a magyar—román ifjúsági tár­gyalások. Sarlós István látogatása Békésben Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára kétnapos látogtást tett Békés megyében. Kedden délelőtt Békéscsabán, a megyei pártbizottság szék­házában 'Sarlós István meg­hallgatta Frank Ferenc első titkár tájékoztatóját a megye politikai, gazdasági és társa­dalmi életéről, ezt követően pedig a Békéscsabán épülő- fóliben lévő lakótelep legújabb oktatási intézményét, a József Attila Általános Iskolát láto­gatta meg. Délután Méhkeréken talál­kozott a község párt, tanácsi, gazdasági vezetőivel, majd a helyi román nyelvű általános iskolában ismerkedett az ok- tátó-nevelő munkával. Ezt követően Sarkadra utazott, ahoi a helyi pártbizottságon tájékoztatták a nagyközség gazdasági, politikai életéről. A látogatás második nap­ján, tegnap. Sarlós István Orosházán, az üveggyár szo­cialista brigád vezetőivel foly­tatott eszmecserét. Délután 1 pedig a román nemzetiségű i Kétegyháza nagyközség hely- I zetével, fejlesztési terveivel I ismerkedett. Ezt követően a helyi mezőgazdasági sza&mun­Í kásképző intézetet, végül pe­dig a Békéscsabai Állami Gaz­daságot látogatta meg. Müanko Renovica Fejér megyében Müanko Renovica, a Bosz­nia—Hercegovina Szocialista Köztársaság Végrehajtó Ta­nácsának elnöke és kísérete tegnap Fejér megyébe látoga­tott. Először all 000 hektáros Agárdi Mezőgazdasági Kom­binát zichyújfalui tápkeverő üzemét és sertéstelepét majd pedig a Székesfehérvári Köny- nyúfémművet kereste fel. A látogatás következő, egy­ben utolsó állomása a duna­újvárosi Dunai Vasmű volt. Milanko Renovica mindkét kohászati üzemben megtekin­tette a korszerű hengerművet és az országaink közötti ko­hászati, illetve alumíniumipa­ri együttműködés továbbfej­lesztésének lehetőséged iránit érdeklődött. Csemegekukorica. A Kecskeméti Konzervgyár­ban az idén előreláthatóan minden eddiginél több, mintegy tízezer tonna csemegekukoricát dolgoznak fel. A termesztő gazdaságokból éjjel-nappal folyamatosan napi 200 tonna csöves csemegekukorica érkezik, amelyből a legkorszerűbb vákuumzárásos technológiával csaknem 300 ezer félkilós konzerv az egy napra jutó termelés. A termék jelentős ré" szét exportálják. Három vállalat háromnegyed éve Eredmények és feladatok Az elmúlt az év háromne­gyede. A kilenc hónap gaz­dálkodásának eredményeit ezekben a napokban összesítik a vállalatoknál. Az eddigi adatok birtokában azt is látni lehet már, hogy kell a terv teljesítéséért többet tenni. Há­rom üzemben kérdeztük meg: miként gazdálkodtak az első kilenc hónapban? Több a nyereség A Kaposvári Mezőgép Vál­lalatnál kétszázzal csökkent a létszám, a termelés pedig emelkedett. Somogy legna­gyobb ipari üzeme az idén több miint egymilliárd forint értékű termék előállításával számol. Anyagmozgató és ra­kodógépeket, különleges talaj­művelőiket valamint gyü­mölcsválogató gépsorokat gyártanak. ségün.k is. Az első kilenc1 hónap adatai szerint a terme­lékenység 21 százalékkal emel­kedett, a nyereségünk pedig 32 százalékkal több, mint egy évvel korábban voLt Az eredmény a termékösz- szetétel tudatos változásának és az ösztönző bérrendszernek köszönhető. Három "éve terv­szerűen folyik a vállalatnál a termékkorszerűsítés. Azokat á gyártmányokat nem készítik többé, amelyek technikailag elavultak és gazdaságtalanok is. A korszerű, de gazdaságta­lan termékek gyártását mű­szaki és szervezési intézkedé­seikkel tették gazdaságossá. Több új gyártmányt is beve­zettek : egy részük licencvásár­lás révén jutott a vállalathoz. Az idén eddig végrehajtott 5.2 százalékos bérfejlesztés pedig módot nyújtott arra. hogy az átlagon felüli jó munkát jobban megfizessék. — Ez a szám azt jelenti — mondta Hol! Lajos igazgató —, hogy a hideg január okoz­ta termeléskiesést pótolta a vállalat. Akkor ugyanis fagy­szabadságra kellett küldeni a dolgozóinkat. Nyereségünk a tervezettnek megfelelő. Za­vart csak az okozott, hogy a beruházók, év közben néhány kisebb megrendelést vissza-. vontak. Az így keletkezett ki­esést más munkákkal igye­keztünk pótolni. A vállalat termelése az országos Átlag­nál nagyobb mértékben, mint­egy 6—7 százalékkal nőtt. A nagy munkáknál eddig tartot­tuk az előírt ütemet. A prog­ram szerint készül a Fonyód —Kaposvár közötti regionális vezeték, valamint a for.yód— bélatelepi vízkivétéli mű. Nincs lemaradás a falusi tör­pe vízművek építésénél sem. Keresett a cérna A nagyatádi cérnagyárban az év első háromnegyedében 1257,8 tonna cérnát készítet­tek. Ebből 894,2 tonna tőkés exportra ment — A számokat akkor lehet értékelni, ha mellé állítjuk a tavalyi termelés adatait. 1978- ban egész évben 879 tonna cérnát szállítottunk exportra: kevesebbét, mint az idén ki­lenc hónap alatt — mondta Lpvkó Imre műszaki vezető. — Termékeink mindenütt jói értékesithetők. Ezért is emel­ték meg év közben a tervet: körülbelül 300 tonnával töb­bet készítünk az idén a tava­lyinál. A nagyobb feladatok miatt a jó eredmények elle­nére is nehéz lesz az utolsó három hónap: még 456 ton­nát kell gyártani, döntő több­ségét tőkés piacra. A feladat teljesítése érdekében egy sor intézkedésre volt szükség. Nö­veltük például a motringsú- lyokat és ezzel nőtt a gépek teljesítménye. Kísérletezünk a kettős sodrógépek fordulat- számának növelésével. A mot- ringolóban pedig szervezési intézkedésekkel kívánjuk S— 10 százalékkal emelni a kapa­citást. Á vállalatok helyzetéhez igazítsák a munkaverseny-vállalásokat A SZOT titkárának tájékoztatója A kongresszusi és félszaba- dulási munkaverseny eddigi legfőbb tapasztalata, hogy a korábbiaknál jobban igazodik a helyi feladatokhoz, a meny- nyiségi túlteljesítések helyett a termékek, versenyképessé­gét, a gazdálkodás javítását szolgálja — mondotta sajtó- tájékoztatóján Juhász Ottó, a SZOT titkára. A szakszerve­zetek vaskos példatárban ösz- szegeztók a brigádok vállalá­sait, eredményeit, de még ezek a brigádsikerek sem elégsé­gesek ahhoz, hogy a vállala­tok egészének munkája min­denütt hatékonnyá, állami do­tációk nélkül gazdaságossá váljék. A dolgozóik a korábbiaknál kritikusabban teszik szóvá az anyag- és alkatrészellátás zökkenőit, az állásidőket, a szervezés hibáit, s egyben maguk is segítenek megszün­tetni ezeket a gátló tényező­ket. Ezért alakulnak komplex brigádok, erősödik a külön­böző kollektívák közötti együttműködés. Fejlődés tehát ezen a területen is van, bár korántsem kielégítő mértékű. A SZOT ' titkára fontos fel­adatként említette, hogy le­gyen rugalmas a munkaver- seny, vagyis: a vállalati gaz­dálkodásban végbemenő vál­tozásokat kövesse. A kong­resszusi és felszabadulási munkaverseny 1980. december 31-ig tart, vagyis a két esz­tendő népgazdasági terveinek sikeres megvalósítására moz­gósít. A vállalati felajánlások több vonatkozásban átfogják ezt az időszakot, de nem min­denben. Ezért szükséges, hogy az év végén, illetve a jövő év elején, amikor már részletei­ben is ismertek lesznek a feladatok, a vállalat helyzeté­hez igazítsák a munka verson y - vállalásokat. Célszerű, ha a brigádok legalább negyed­évenként felülvizsgálják vál­lalásaik időszerűségét, értéke­lik végrehajtásukat, és ha szükséges, módosítsanak raj­tuk. Különösen fontos, hogy a szocialista brigádok negyedik negyedé»» teaácakogásain mindazt számbavegyék, an,, az éves terv teljesítéséhez szükséges. Kedvező jelenség, hogy a vállalatok egy része a dolgo­zók felajánlásaival együtt in­tézkedéseket tett az üzem- és munkaszervezés javítására, az anyagi ösztönzés korszerűsíté- ‘ sére, például teljesítménybé­rezés ki terjesztésére. Nagyon fontos, hogy az ilyen intéz­kedések körét tovább szélesít­sék. A munkaverseny szervezé­sénél most mindenütt nagy energiát fordítanak arra, hogy gazdaságpolitikai céljaink tö­meges társadalmi támogatást kapjanak. Egyoldalúsághoz ve­zetne azonban, ha bárhol hát­térbe szorulnának a munka- verseny embertformáló, szo­cialista viszonyainkat erősítő vonásai. Ezzel gazdasági tö­rekvéseink is csorbulnának, hiszen a tenne! és, a szakmai és a politikai képzettség, a művelődés, a közéletiség és a jő üzemi légkör között szo­ros az összefüggés — mon­dotta » S££>T titkára» — Az év első kilenc hónap­jában 811 millió forint érté­kű áru hagyta el a gyárakat — mondta Boros József igaz­gató. — Ez több, mint ameny- nyivei időarányosan számolt a terv. A tervezettnél mintegy 30 százalékkal több a nyere­Pő tolták a kiesést A Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vállalat négy- százmillió forint értékű mun­kát végzett eL Takarékosság a fűtésnél A Fővárosi Távfűtő Mflvejt a fűíőencrgia gazdaságosabb kihasználása érdekében a hőközpontokat fokozatosan fcl- sreli fűtésszabályozókkal. E készülékek a külső hőmér­séklet függvényében szabályozzák a lakásokba jutó fűtővíz hőfokát. Képünkön: Szerelik a fűtöszabáJyozó vezérlőegysé­géi m egyik óbudai hőközpoatttaiio

Next

/
Oldalképek
Tartalom