Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-09 / 236. szám

Berlini üzenet A nyugati hatalmakon a válaszadás sora Közlemény Konszlantin Karamanlísz és Lázár György tárgyalásairól Világszerte nagy figyelem kisérte Leonyid Brezsnyev berlini beszédéi. Az SZKP főtitkárának 6zavai abban a városban hangzottak el, amelyben — elsősorban a szovjet hadsereg és a szov­jet nép hősiessége és hatal­mas áldozata nyomán — vé­gétért a második világhábo­rú. Ez a város ma az első német munkás-paraszt állam fővárosa — oiyan államé, amely mélységesen elkötelezte magát a társadalmi haladas és a béílte ügye mellett. A helyszín tehát egyszer­re emlékeztetett a múltra és a jelenre, hiszen a szocialista német állam a kerek három évtized alatt megtett utat ün­nepelte. A beszéd azonban nemcsak az' ünnep, hanem a hétköznapok szempontjából is különösen fontos időpontban Hangzott el. Olyan időpont­ban, amikor mind a lehető­ségek, mind a veszélyek meg­növekedtek. Az enyhülési fo­lyamat sorsáról van szó. Né­hány hónapja az osztrák fő­városban a két legerősebb hatalom államfője aláírta a SALT—II. egyezményt. Ez a szerződés a nemzetközi to­vábblépés kulcsa. A megál­lapodás amerikai ratifikálása azonban nemcsak késik. Ira­nern egyenesen kérdésessé Hétfőn közös közleményt hoztak nyilvánosságra a Leo­nyid Brezsnyev vezetté szov­jet párt- és kormányküldött- ség NDK-ban tett baráti lá­togatásának eredményeiről. A közlemény bevezetőben rámu­tat: a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság lankadatlanul törekszik az enyhülés elmélyítésére, világ­méretű kiterjesztésére, a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok közötti hosszú távú, kölcsönösen előnyös együtt­működésének megteremtésé­re. Ez az együttműködés azon­ban csakis a teljes egyenran­gúság, a bel ügyekbe való be nem avatkozás élvének, a függetlenség és a szuvereni­tás kölcsönös tiszteletben tar­tása elvének alapján fejlődhet sikerrel. A felek kijelentették: to­vábbra is határozottan visz- szautasítják bizonyos nyugati körök minden olyan kísérle­tét, hogy a nemzetközi poli­tikában a »»keletről fenyegető veszély« ürügyén felélesszék a »-hidegháború« szellemét, fo­kozzák a háború anyagi és propagamdisztikus előkészíté- sénék kampányát Elítélték néhány állam hegemonisztikus törekvését, ami komoly aka­dály az enyhülés útjában. A jelenlegi nemzetközi helyzet kulcsproblémája — folytató­dik a közlemény — a fegyver­kezési hajsza korlátozása és csökkentése, a reális leszere­lésre való áttérés. Ezzel ösz- szefüggésben mindkét fél .an­nak a reményének adott kife­jezést, hogy a SALT—II ha­tálybalépése utat nyit a hadá­szati fegyverrendszerek to­vábbi korlátozása és csökken­tése előtt, erős Impulzust ad ahhoz, hogy újabb lépések történjenek a katonai enyhü­lés más irányaiba is. — Napjainkban — hangoz­tatja a közös közlemény — különösen időszerű feladat minden nukleáris fegyverfaj­ta gyártásának beszüntetése és a készletek fokozatos csök­kentése, egészen a nukleáris fegyverek teljes megsemmisí­téséig. Egy ilyen megállapodás jelentős lépés lenne a nukleá­ris háború veszélyének elhá­rítása terén. A felek nagy figyelmet szenteltek az európai helyzet megvitatásának. A háború A hidegháború erői nem tudták megakadályozná az aláírást, de megpróbálják el­gáncsolni a ratifikálást, a törvényerőre emelést. Ezt lát­ványos koncentrált és veszé­lyes támadással tették, amely­nek során nem válogattak az eszközökben. Az ok közis­merten és az amerikai kom­mentátorok által is bevallot­tan belpolitikai-választási ter­mészetű. Nem kevesebbről van szó, minthogy az ameri­kai törvényhozás és kormány­zat bizonyos erői vélt vagy valóságos hatalmi érdekekre kacsintva nemcsak a szerző­dés, hanem a világ sorsával játszanak. Az Egyesült Álla­mok belpolilikailag nehéz helyzetben lévő elnöke és szűkebb környezete részben belement ebbe a kockázatos játékba és a jelek szerint most riadtan ismeri fel en­nek beláthatatlan veszélyeit. Ilyen helyzetben a szoká­sosnál is fontosabb az erőt, magabiztosságot sugárzó hig­gadtság, amely a mesterséges »»kubai krízissel« kiélezett kö­rülmények között a Szovjet­unió valamennyi lépését meg­határozza. Ez a magatartás jellemzi a szovjet államfő, berlini beszédét is. Mivel az enyhülés ellenfe­lei jobb hiján ismét legfőbb utáni években végbement po­zitív európai változások ked­vező feltételeket teremtettek ahhoz, hogy újabb konstruktív lépéseket lehessen tenni az európai államok közötti együttműködés és a kölcsönös megértés növelése irányában. Az európai politika napirend­jén mind fontosabb helyet foglal el a katonai szemben­állás csökkentésének szüksé­gessége. Ebben az összefüg­gésben a tárgyaló felek meg­vizsgálták a bécsi haderő- csökkentési tárgyalások kilá­tásait. A Szovjetuniónak 'és a Német Demokratikus Köztár­saságnak meggyőződése, hogy ezeken a tárgyalásokon tovább lehet jutni, ha a nyugati rész­vevők is építő módon köze­lednek hozzájuk, lemondanak arról, hogy megkíséreljék a maguk javára billenteni az Európában jelenleg fennálló erőegyensúlyt A jelen helyzetben rendkí­vül élesen vetődik fel az a kérdés, hogy a NATO-országok olyan új amerikai közép- hatótávolságú nukleáris raké­tafegyvereket terveznek tele­píteni Nyugat-Európában, amelyek a szocialista államok területét fenyegetnék. Az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság — kü­lönös buzgalmat tanúsítva e tervek kivitelezésében — ve­szedelmes játékot űznek. A fegyverkezési hajsza újabb fokozása súlyos csapást mérne az enyhülésre, és végső soron a nukleáris háború kockáza­tát növelné. Természetes, hogy az Európában jelenleg fennál­ló katonai egyensúly megbon­tására irápyuló kísérlet nem maradhatna megválaszolatla­nul a másik fél részéről. A tárgyalások részvevői felhív­ták a NATO-országokat, hogy mondjanak le ilyen elképze­léseikről. Még nem késő meg­állítani az események vesze­delmes alakulását. Ellenkező­leg: van reális lehetőség az európai katonai szembenállás lényeges enyhítésére. Ez a le­hetőség összefügg azzal az új és fontos szovjet bókakezde­ményezéssel, amelyet Leonyid Brezsnyev fejtett ki október 6-i berlini beszédében. A Szovjetunió a jószándék gesztusaként kész a jelenlegi szinthez képest egyoldalúan csökkenteni a Szovjetunió érvként használják a Szovjet­unió katonai erejét és állítc- lagos »támadj» szándékait«, rá­galmaik zöme ilyen vonatko­zású. Hogyan reagált erre a hadjáratra Leonyid Brezs­nyev? Kijelentette, hogy 1. A Szovjetunió európai részén egy évtizede nem nö­velték a nukleáris hordozó­eszközök mtennyiségét, 2. Kölcsönösség esetén ezt a tíz év óta állandó mennyi­séget is kész csökkenteni a szovjet fél, amely ráadásul 3. egyodalúan és jelentősen csökkenti Közép-Európában állomásozó csapatainak lét­számát! 4. Moszkva kész megvizs­gálni minden más csapat- és fegyverzetcsökkentési elkép­zelést is és 5. a SALT—II. ratifikálása után haladéktalanul hajlandó megkezdeni a SALT—III. tár­gyalásokat. »Most — hangoztatta Brezs­nyev — a nyugati országokon van a sor. Válaszuk megmu­tatja majd, készék-e számol­ni a népek akaratával és lét­érdekeivel«. Létérdek, méghozzá egyete­mes és kölcsönös létérdek: erről volt szó ezen az ünne­pi. de békés hétköznapokat építő jelentős beszédben. H. E. nyugati térségeiben telepített közép-hatótávolságú nukleáris eszközök mennyiségét, azzal a feltétellel, hogy Nyugat-Euró- pában nem helyeznek el újabb közép-hatótávolságú nukleá­ris eszközöket. — A Szovjetunió — olvas­ható a közleményben — úgy döntött, hogy csökkenti a Kö- zép-Európában állomásozó csapatai létszámát Egy év alatt az NDK területéről mintegy 20 ezer szovjet ka­tonát ezer harckocsit és más haditechnikát vonnak ki. A Szovjetunió arra is kész. hogy más országokkal együttmű­ködve további lépéseket te­gyen a bizalom erősítésére és a háború kirobbanása veszé­lyének csökkentésére. A NATO-országök vezetőire történelmi felelősség háruL A népek éberen figyelik, hogy válaszolnak-e a Szovjetunió jó példájára konstruktív lépé­sekkel, vagy pedig a fegyver­kezési hajsza újabb veszélyes szakaszába sodorják Európát? A tárgyaló felek kiemelték a Szovjetunió, Lengyelország az NDK és Csehszlovákia, il­letve a Német Szövetségi Köztársaság között létrejött szerződések, továbbá a Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás jelentőségét, valamint ezek maradéktalan megvalósításának fontossá­gát. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság ha­tározottan. ellenzi a kínai kor­mányzat nagyhatalmi, hege­mon isztikus politikáját, amely homlokegyenest ellenkezik a szocializmus, a népi felszaba­dító harc és a béke érdekei­vel. A tárgyaló felek aláhúz­ták, hogy a továbbiakban is erélyesen vissza kell utasíta­ni Peking expanzionista irányvonalát Ugyanakkor alá­húzták: a békés egymás mel­lett élés elvei alapján készek normális államközi kapcsola­tokat létesíteni a Kínai Nép- köztársasággal. A tárgyalások résztvevői — a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdéseiről folytatott eszmecseréjük után — megállapították, hogy a mozgalom fejlődését a foko­zódó akcióegység és ideoló­giai érettség jellemzi. (TASZSZ) Lázár Györgynél;, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa elnökének meghívására Konszlantin Kara manlisz, a Görög Köztársaság miniszter- elnöke 1979. október 5—8. között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A görög miniszterelnököt fogadta Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke. A görög miniszterelnök ko­szorút helyezett el a magyar hősök emlékművénél. Lázár György és Konsztan- tin Karamanlisz szívélyes lég­körben beható véleménycse­rét folytatott a magyar—gö­rög kapcsolatokról és fontos nemzetközi kérdésekről. A kormányfők elégedetten állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai kedvezően fejlődnek. Az eddig elért eredmények jó alapot képez­nek a magyar—görög együtt­működés további bővítéséhez, a meglévő lehetőségek jobb kihasználásához. A két kormányfő nagy fi­gyelmet fordított országaik gazdasági kapcsolataira Elé­gedetten állapították meg, hogy az árucsere-forgalom az utóbbi években jelentősen, nö­vekedett, s a fejlődés üteme örvendetesen meggyorsult. Ki­fejezték azt a szándékukat, hogy törekedni fognak az áru­csere-forgalom további növe­lésére, a kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági kapcsolatok fejlesztésére. Egyetértettek hosszú lejáratú gazdasági, ipa­ri és műszaki kooperációs megállapodás, valamint egy állategészségügyi egyezmény megkötésének szükségességé­ben. A felek megelégedéssel nyugtázták az ipari kooperá­ció és a vegyes vállalatok létesítése terén, a két ország­ban érvényben lévő rendel­kezésekkel összhangban tett lépéseket. Egyetértettek abban, hogy a gazdasági együttmű­ködés tartósabb és fejlettebb formáinak kialakítása céljából továbbra is ösztönözni kell a A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására október 1— 8. között látogatást tett ha­zánkban az Ausztrál Szocia­lista Párt küldöttsége Allan Miller főtitkár-helyettes veze­tésével. A küldöttség tagja volt Beryl Miller, a központi bizottság nőbizottságának és az ausztrál r, ószövetség végre­hajtó bizottságának tagja. Az ausztrál vendégeket fo­gadta Győri Imre, az MSZMP KB titkára. Megbeszélést foly­tatott a delegációval Berecz János, a Központi Bizottság külügyi osztályának vezetője, valamint a KB több más ve­zető munkatársa. A küldött­ség látogatást tett a Vasutas Szakszervezetnél, a Magyar Posztógyárban, több kulturá­lis és tudományos intézmény­ben, valamint Heves megyé­ben. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken a két test­vérpárt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást orszá­guk helyzetéről, pártjuk tevé­kenységéről és a soronlévő feladatokról. Széles körű esz­mecserét folytattak a nemzet­közi kommunista mozgalom helyzetéről, valamint idősze­rű nemzetközi kérdésekről. Az MSZMP képviselői meg­erősítették pártjuk szolidari­tását azzal a küzdelemmel, amelyet az Ausztrál Szocia­lista Párt a monopóliumok politikája ellen a dolgozók szociális és gazdasági érdekei­nek, politikai jogainak védel­mében, az ausztrál munkás- osztály akcióegységének meg­teremtéséért, a haladó erők összefogásáért és a békéért folytat. Az Ausztrál Szocia­lista Párt küldöttsége hang­súlyozta, hogy az MSZMP nemzetközi tevékenysége jói magyar és görög vállalatok közötti kapcsolatokat A felek örömmel állapítot­ták meg, hogy a kulturális és idegenforgalmi egyezmények keretében folyó együttműkö­dés sikeresen szolgálja a két ország kulturális értékeinek cseréjét, és egymás jobb meg­ismerését. Elismeréssel szóltak az egyezményes kapcsolatok alakulásáról. Üdvözölték, hogy a látogatás, alatt sor került a magyar—görög tudományos és műszaki egyezmény, vala­mint a polgári és bűnügyi jogsegély szerződés aláírására. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere kö­zéppontjában az enyhülés, a leszerelés, az európai bizton­ság és együttműködés kérdé­sei állottak. A két kormányfő hangsúlyozta, az enyhülési fo­lyamat katonai térre történő kiterjesztésének alapvető fon­tosságát. Kiemelték az európai biz­tonsági és együttműkikiési ér­tekezlet történelmi jelentősé­gét. Megerősítették kormá­nyaik azon szándékát, hogy teljes mértékben végrehajtják a helsinki záróokmányt, aktív részt vállalnak abban, hogy az 1980-ra előirányzott madridi találkozó konstruktív legyen és konkrét eredményeket hoz­zon, vigye előre az európai béke és együttműködés ügyét. Lázár György és Konsztan- tin Karamanlisz hangsúlyozta a fegyverkezési hajsza meg­szüntetésének fontosságát, síkra szállt a konkrét leszere­lési intézkedések megtétele mellett. Üdvözölték a szovjet—ame­rikai SALT—II. tárgyalások sikeres befejezését, és kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a szerződés ösztönözni fogja a leszerelés ügyének előmozdí­tását. A két fél véleménye szerint megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a katonai eny­hülés és biztonság előmozdí­tására az európai kontinen­sen. Aláhúznák annak szüksé­gességét, hogy gyakorlati lé­pések történjenek a közép- európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére. szolgálja a világbéke, a tár­sadalmi haladás közös ügyét. Mindkét párt internacionalis­ta kötelezettségének tekinti, hogy a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom egységének további erősítésén munkálkodjon a marxizmus- leninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján Az Osztrák Béketanács és a Magyar Béketanács elnöksége tegnap Budapesten hozta nyil­vánosságra állásfoglalását, el­ítélve az ENSZ közgyűlésének Kambodzsával kapcsolatos döntését. — Mély aggodalommal tölt el bennünket, hogy az ENSZ 34. közgyűlése figyelmen kívül hagyva a tényeket, a Kam­bodzsai Népköztársaság kor­mányának jogait — Kína és az Egyesült Államok nyomá­sára — hozzájárult, hogy to­vábbra is a megdöntött, nép- írté Pol Pot-rezsim képvise­lőit foglalják el Kambodzsa helyét a világszervezetben, s az úgynevezett kambodzsai kérdés felkerült az ENSZ- közgyűlés napirendjére — hangsúlyozza a dekrétum. — E döntéssel szemet hunytak az utóbbi évek leg­súlyosabb, legkegyetlenebb barbársága felett; szentesítet­ték a Kambodzsában elköve­tett népirtást, hárommillió ártatlan lemészárlását, az emberi jogok legdrasztiku- sabb megsértését. Kambodzsának erőteljes nemzetközi szolidaritásra, hu- manitáriüs segítségre lenne i Az erről szóló bécsi tárgyalá­sokat nagy jelentőségűnek tartják a béke és biztonság erősítése szempontjából. Re­mélik, hogy ezeken a tárgya­lásokon mielőbb eredmény születik, valamennyi részvevő ország — beleértve a külön­legesstátuszú államokat is — csorbíthatatlan biztonsága el­vének betartásával. Eszmecserét folytattak a ciprusi helyzetről, s megálla­pították, hogy annak rende­zetlensége fenyegeti a térség békéjét és stabilitását. Hang­súlyozták a ciprusi kérdés mielőbbi rendezésének szük­ségességét a Ciprusi Köztársa­ság függetlenségének, szuvere­nitásának, területi sérthetet­lenségének és el nem kötele­zettségének tiszteletben tartá­sával és a vonatkozó ENSZ- határozatok végrehajtásával. A közel-keleti helyzettel kapcsolatban a két kormány­fő annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az ENSZ határozatain alapuló tartós béke a térségben csak úgy teremthető meg, ha az izraeli csapatokat kivonják vala­mennyi 1967-ben megszállt arab területről, elismeri k a palesztin nép törvényes jo­gait, és tiszteletben tartják a térség valamennyi államának: jogát, hogy békében és biz­tonságban éljen saját hatá­rain belül. Lázár György és Konsztan­tin Karamanlisz teljes mér­tékben elégedett volt tárgya­lásaik szívélyes légkörével és eredményeivel, valamint azzal, hogy a két fél álláspontja több fontos kérdésben azonos vagy hasonló. Aláhúzták, hogy a magyar és a görög kormányfő talál­kozója a két ország gyümöl­csöző együttműködésének fon­tos eseménye volt, amely hoz­zájárulást jelentett az európai biztonság és együttműködés ügyéhez is. Konsztantin Karamanlisz miniszterelnök hivatalos gö­rögországi ' látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztáreaság Minisz­tertanácsának elnökét. Lázár György a meghívást köszönet­tel elfogadta. és elősegítse a világ haladó antiimperialista erőinek ösz- szefogását. Az ausztrál test­vérpárt küldöttségének látoga­tása tovább mélyítette az elv­társi együttműködést a két párt között. Az ausztrál pártküldöttség hétfőn elutazott hazánkból. (MTI) szüksége ahhoz, hogy viszony­lag gyors konszolidációval le- küzdje az éhséget, megszün­tesse a járványveszélyt, fel­számolja az elmaradottságot. Sajánlatos, hogy ehhez — az új Kambodzsg ellen szövet­kezett erők manőverei miatt — nem kap megfelelő segít­séget. Az ENSZ-nek kell cse­lekednie ilyen értelemben. A kambodzsai nép győzel­mének jelentősége túlmutat Kambodzsa határain, s meg­teremti annak a lehetőségéi, hogy Kambodzsa a feszültség, az állandó határháborúk tér­ségéből a béke és biztonság zónájává váljék. Az osztrák és a magyar békemozgalom aggodalmát fe­jezi ki az ENSZ alapokmá­nyát és szellemét sértő dön­tés ellen. Bízunk abban, — kérjük is —, hogy akik a kambodzsai nép ellen foglal­tak állást, vizsgálják felül döntésüket és — a lehető leg­rövidebb időn belül — Kam­bodzsa népének törvényes képviselői foglalják el jogos helyüket a világszervezetben és szakosított szervezeteiben — fejeződik be az állásfogla­lás. II — vált. KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Leonyid Brezsnyev vezette delegáció látogatásának eredményeiről Az MSZMP KB meghívására hazánkban járt az Ausztrál Szocialista Párt küldöttsége flz ENSZ-nek kell cselekednie Az osztrák és a Magyar Béketanács állásfoglalása

Next

/
Oldalképek
Tartalom