Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-02 / 230. szám

Megyei labdarúgó-bajnokság r (Folytatás a 4. oldalról) VBKM Vasas ifi—Boglár- lelle ifi 1.-0. Csupor Gyula Csurgó—Karád 1:0 (1:0) Csurgó, 350 néző. V.: Bog­nár. Csurgó: Jancsi — Kovács J., Kisgéczi, Kiss L., Horváth, Hosz- sicú, Kütsön, Polgár, C. Kovács, Bodó, Eleki. Edző: KütsÖn László. Karád: Keresztes — Szalai, Ellen- berger, Komáromi II., Egyed, Ko­máromi I., Kudomrák, Buzsáki, Lepényé (Barabás), Szabó. Hop­pár. Edző: Stammler László. A végig lendületesen és nyomasztó fölényben, játszó hazai támadósor égy idényre való helyzetet ügyetlenkedett el. A karádiak lelkesen véde­keztek. Góllövő: Bodó. Jók: Kovács J., C. Kovács, Bodó, illetve Keresztes, Komáromi I., Kudomrák. Csurgó ifi—Karád ifi 4:1. Kovács Antal Marcali—Tab 0:0 Marcali, 400 néző. Vj Szerrt­györgyi. Marcali: Bart» — Filagics, Haj­dú, Beck, Sándor, Pálfi, Ko­vács, Greguss, Molír (Izsák), Las­sú, kuka. Edző: Sándor Imre. Tab: Gróf — Németh, Vendl, Ba­rabás, Molnár, Androsovics, Vink­ier, Kovács, Balázs (Kaveczki), Reichert, Berki (Kurucz). Edző: Puha József. Két ellentétes félidő. A küzdelmes első játékrészben a marcaliak bebiztosíthattál?: volna győzelmüket. Szünet után feljöttek a tabiak, és akkor ők nyerhettek volna. Kiállítva: Hajdú, illetve Mol­nár a 80. percben durva já­tékért, Izsák a 85. percben tiszteletlenségért. Jók: Barta, Beck, illetve Gróf, VendL Ko­vács. Marcali ifi—Tab ifi 0:0. Bősz, Ádám Táncsics— Fonyód 5:1 Kaposvár, 300 néző. V.' Fo­nód!. A lelkesen, de megillető­döftten játszó újoncok ereje többre nem futotta. A hét válogatottja: Barta (Marcali) — Répás (Kiss J. SE), Kövér (Latinca). Kovács (Mernye). Bencze (Kiss J. SE) Miskei (Siófok). Kovács (Tab). Pintér (Barcs), Bardek (Barcs). Fürtös (Siófok), Pó­réi (Vasas). 1. Siófok 8 8 _ _ 32-7 1 6 2. Kiss J. SE 8 6 2 — 27-7 14 3. Táncsics 8 6 1 1 27-5 13 4. Vasas 8 5 2 1 16-8 12 5. Barcs 8 4 3 1 11-8 11 6. Mernye 8 4 1 3 10-14 9 7. Lati ne a 8 4 — 4 12-13 8 8. Kadarkút 8 4 — 4 17-25 8 9. Boglárlelle 8 3 1 4 L5-IS 7 10. Csurgó 8 3 1 4 9-16 7 11. Marcali 8 2 2 4 8-13 fc 12. Nagyatád 8 2 1 5 16-13 5 13. Tab 8 1 3 4 6-8 5 14. Fonyód 8 1 1 c 17-28 3 15. Karád 8 1 1 6 7-24 3 1«. Lábod 8 — 1 7 3-28 1 RC autómodellek megyei bajnoksága A rajt előtti pillanat. Kaposváron a Köjál előtt lezárt útszakaszon rendezte |rp£gj szombaton délután a me­gyei modellező-szakszövetség a rádióirányításos autómodel- lek idei megyei bajnokságát. Élénk érdeklődés kísérte az eseményt. Másfélezren vol­tak kíváncsiak a verseny­programon kívüli bemutatóra, amelyen Mohai István, a Pé­csi Ércbányász versenyzője látványos helikoptermodell­bemutatót tartott. Ezután k8- •yetikeztek.A. megyei . bajnok­ság résztvevői és számos meg­hívott egyesület versenyzői: a budapesti MK, az ÉVIG, a Ganz-MÁVAG, a Pécsi Érc­bányász MK ... Mellettük ott voltak a kaposvári városi modellezőkor, a Kaposgép V. L. versenyzői is. Sport- és formakategóriában döntöttél? el a bajnoki címek sorát. 2x i 15 perc alatt remek küzdel­met láthattak az érdeklődők. Ebben az. évben a megyei baj­noki cím mindkét kategóriá­ban a fővárosba került Eredmények: Sportkategória: 1. Szénási (Bp. MK), 2. Gál (ÉVIG), 3. Mohai (Ércbányász). . Formalcategória: 1. Szilágyi (Bp. MK). 2. Nyitrai István (Kappsvári Városi MK). 3. Alvási Tibor (Kaposvár Váro- I si MK). \ Múzeumi és műemléki hónap A somogyi ásatásokról Gyermekfoglalkozás a Rippl-Rónai Múzeumban. A tizennyolcadik múzeumi és műemléki hónap megyei megnyitóját tegnap tartották a múzeum baráti körében. Az idei program előtérbe helye­zi a műemlékvédelmet és a természetvédelmet. Somogy­bán különösen sokat hallunk ezekben a napokban a me­gyében folyó ásatásokról: a múzeum régészei megyeszerte ismertetik legújabb ásatási eredményeiket Tegnap dél­után a múzeum baráti köré­ben dr. Kovács László, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének tudo­mányos munkatársa tartott előadást a magyar pénzverés kezdetének legújabb kutatási tapasztalatairól. Ugyancsak tegnap Barcson a művelődési házban a szennai restaurálá­si munkálatokról számolt be Vámosi Lajosné, a Rippl-Ró- nai Múzeum munkatársa. A múzeumi és műemléki hónap megyei műsorfüzeté­ben tallózva sok értékes elő­adásra hívhatjuk föl olvasó­ink figyelmét. Az ősi magyar hitvilág régészeti és néprajzi emlékeiből a tabi művelődé­si központban Együd Árpád, a megyei múzeumok igazga­tóhelyettese és dr. Magyar Kálmán régész tart előadást Régészeink az idén is számos felfedezést tettek a múltban. Bárdos Edit a legújabb so­mogyi ásatásokról a legfiata- labb múzeumbarátoknak szá­mol be, a kaposvári helyőrsé­gi klubban pedig a Kaposvár határában végzett kutatásai* ismerteti. A nyáron lapunk­ban is beszámoltunk dr. Ma­gyar Kálmán régész büpusz- tai kutatásáról. A somogyi honfoglaló nemzetség köz­pontjáról a kadarkúti műve­lődési házban, illetve Bodro­gon tart előadást. A kutatóárok menti közsé­gekben különösen sok embert foglalkoztatnak, miről valla­nak a földbein talált »kin­csek«. Ezért elsősorban azok­ban a községekben adnak számot a régészei? kutatásaik eredményéiről, ahol a közel­ben ásatások folytak. Seges-d régészeti és néprajzi emlékeit avatott szakemberek ismerte­tik a faluban: Honti Szilvia régész a Siófok határában végzett ásatásokról a DRVV- nél tart előadást. A Dráva menti nemzetisé­gek életéről számos emlék fennmaradt. Ezeket gyűjtöt­ték össze az új barcsi múze- j um számára, amely nemsoká­ra megnyitja kapuját az ér- I deklődök előtt A készülő ki­állítás anyagát mutatja be Szilágyi János múzeumigaz­gató Darányban a művelődé­si házban. A műemlékek kutatásáról ad összképet dr. Valter Ilo na. az Országos Műemléki Felügyelőség tudományos fő­munkatársa október 11-én Szennában. Csurgó népi la­káskultúrájáról dr. Kerecsényi Edit, a nagykanizsai múzeum igazgatója tart' előadást a szakmunkásképzőben. Átfogó képet rajzol Dél- Dunántúl XI—XIII. századi történetéről dr. Magyar Kál­mán Babócsán. Szent László hermájáról dr. László Gyula, a megyei könyvtárban tart előadást októöer 19-én. A mesterségek múltját el­sősorban azoknak kell ismer­niük, akik folytatói a hagyó mányoknak. Dél-Dunántúl fa­zekasságáról ezért esik majd szó Kaposváron, az Agyagipa­ri HSZ-ben. Ebben az évben nagyobb figyelmet szenteltünk Móricz Zsigmond és Móra Ferenc munkásságára, születésük szá­zadik évfordulója alkalmából. Róluk is megemlékeznek a múzeumi és műemléki hónap somogyi programjában. Sajnos még október köze­pére sem készült el Zalán a Zichy-emlékmúzeum; a buda­pesti kiállításrendezők elfog­laltsága miatt csak november végén adják át Marcaliban októberben né­pi gyermekjátékokból rendez­nek kiállítást és bemutatják megyénk képzőművészeinek az alkotásait, amelyek a gyer­mekévre készültél?. Október 20-án a kaposvári helyőrsé­gi művelődési otthonban nyí­lik népi gyermek) áték-kiálli- tás. A megnyitó után Szapu Magdolna néprajzos tart elő­adást a somogyi gyerekjáté­kokról. Október 28-án gyer­mekfoglalkozást rendeznek a kiáliítóteremben, és itt Szabó Gyuláné vezetésével a népi gyerekjátékok készítését ta­nulhatják meg a megyeszék­hely kiceinyei.­A Rippl-Rónai Múzeumban 15-én és 29-én délelőtt, a So­mogyi Képtárban 16-án dél­után tartanak bábelőadást. Képzőművészeti témájú kis- filmeket vetítenek 9-én a képtárban; 7-én és 28-án hangversenyt rendeznek. H, B­Á. Tanácsköztársaság meg­döntése után a Drávavidék meg két évig megjelent, hó­napos szünetekkel. E szüne­tel? oka nyamdászsztrájk, pa­pírhiány, hatósági nyomás volt. »Ötezer ember emelte fel tiltakozó szavát — írta Farkas Frigyes a lap 1920. március 14-i vezércikkében — másik ötezer embernek ke­gyetlenül végrehajtott kivég­zése, elpusztítása ellen. Barcs lakossága csatlakozott a pé­csi negyvenezer embernek ama határozatához, hogy nem fogja tűrni, hogy Ostenburg, Prónai, Héjjas és más nevek­ké! ellátott »különítmény« cí­mű bandáik itt is ugyanazt a terrort érvényesíthessék, ugyanazokat a gaztetteket el­követhessék, mint odaát, — túl a demarkációtn,« Egy másik vezércikk S mun­kások bérharcát támogatta: »Mert az nem baj, ha a mun­kások százai munka nélkül, megélhetési lehetőségek nél­kül maradnak az amúgy is nagy munkanélküliségben — de az a nagy szerencsét­lenség, ha a szegény részvé; nyesek, Mfe igazán sokat fá­radoznak — • szelvények vagdalásával •— kisebb oszta­lékot kapnak! A munkás dol­gozzék szakadásig, éhesen, anyagi gondoktól meggyötör­tén csak azért, hogy munká­ja a tőke amúgy is nagy va­gyonát szaporítsa.« A Drávavidék volt az egyetlen olyan lap Somogy­bán, amelyik 1919 első felé­ben indult, s évekkel túlélte a tanácskormány lemondását. 1921 júliusában szűnt meg. Elhallgatásának oka egy sai- tóbibliográfia szerint az volt, hogy »a lap a Pécsi Szocia­lista Pártból kivált szélsőbal orgánum lett és — valószínű­leg — a szerb hatóságok által a kommunista eszmét valló csoport ellen indított táma­dásnak esett áldozatul.« De 1919 első felében nem­csak új hetilapok születtek, a Somogyi Tükör vagy a Drá- vavddék, akadt olyan is, amely utolsó lapzártát ért meg. a Tanácsköztársaság kikiáltá­sával. A Kaposvári Munkás- tanács március 28-i ülésén Gerő Manó, a Somogyi Hír­lap szerkesztője —akit ugyan­ekkor a megyei sajtóügyek előadójává neveztek ki — négy kaposvári hetilap meg­szüntetését javasolta. Közülük kettőt érdemes megemlíteni — nem annyira e lapok jelentő­sége, mint inkább szerkesz­tőjük személye miatt. Az Éb­redés című hitéleti folyóiratot Biczi Gyula kaposvári káplán, a Somogyi Kisgazdát pedig dr. Neubauer Ferenc kapos­vári ügyvéd szerkesztette. Mindkettőjük körül politikai forgószél támadt 1919 tava­szán. A káplán A veszprémi püspök 1917 januárjában, hélyezte Kapos­vár» Biczi Gyula Somogy-; berzencM káplánt Itt gyor­san kapcsolatba került a he­lyi sajtóval; a Somogy vár­megye című laphan jelentek meg a politikai tárgyú cikke:. 1918 októberének végén már saját lapot indított »Ébredés« címmel »... az intelligencia számára egy kath. hitvédei- mi íüzetsorozatot.... hogy megismertesse a keresztény­ség modern problémáit« írta a Somogyvármegye. Bi­czi káplán az első füzet egyik cikkében azt hangoztat­ta, hogy az egyház nem fél a társadalmak modern, de-, mokratikus átalakításaitól, sőt azokat szívesen látja. Nem valószínű azonban, hogy a püspöki uradalmakban szívesen látták Biczi Gyulá­nak az 1918. november 26-i Somogyvármegyében meg­jelent cikke azon részét, ahol az egyházi birtokok felosztá­sának szükségességét is han­goztatta. »Ne legyen az or­szágban magyar ember, aki ebből a földiből, amelyet ha­zának nevezünk ... legalább egy darabot már életében sa­játjának ne vallhasson« — írta a harmincéves káplán. Eddig határozottan, haladó ál­láspontot képviselt a c'kk. amelynél? a végén — záró­jelben — ezt olvashatjuk: »A névvel ellátott cikknek he­lyet adunk, bár a mi állás­pontunkat nem fedi.« Pedig a cikk írója már a követke­ző mondatban félig vissza- vomta, amit előbb írt: »Ezzel i^em azt mondom, hogy most menjünk ki a mezőre, s osz- szuk fel a földeket... Hanem, amint a kormány is tervezi, az állam váltsa meg a parcel­lázásra alkalmas nagybirtoko­kat es csak megbízható, (!) szorgalmas, takarékos embe­rek kapjanak abból, mert kü­lönben minden ötödik évben földosztást lehet rendezni.« (Folytatjuk) Hétfő — műsorszünet Hétfő reggel van. Kelle­metlen az ébredés. Csupán tíz perc alvás is jó lenne még. Ugrás az ágyból. A fürdő hi­deg vize lassan kijózanít az álomból... Számba vesszük a nap programját, A munkaidő már biztos pont. De mi lesz este? Idős bácsi sétál az utcán — újságot venni indult. Ráérő­sen nézegeti a kirakatokat. Nem is látszik meglepődött- nek, mikor idegen állítja meg. — A hétfő nálunk kivételes nap — mondja —: mivel nincs tévéműsor, a régi barátokkal találkozunk. Ma épp mi lát­juk őket vendégül, pontosab­ban: a feleségem, hiszen ő fő­zi a vacsorát. Kártyázunk, el- borozgatunk, s nyugdíjasok lé­vén tíz órakor, szokás szerint, elbúcsúzunk. Míg dolgoztam, gondolni sem mertem volna az ilyen kényelmes, öreges egy ütnétek re, most pedig el­képzelhetetlen nélküle a hét­fő. Udvariasan, ismerősen kö­szön az újságárusnak. Néhány kéVdes a gyerekekről, végig­futja a legfrissebb híreket... Otthon még végigtelefonálja g barátokat: ugye, nem felej­tettétek el a mai estét... A divatüzletben délelőtt még »gyenge« a forgalom. Az eladónö barátságosán for­dul hozzám. Kissé meglepi, hogy nem kérni, hanem kér­dezni szeretnék. Az ő hétfője? Szinte mindig ugyanaz. — Két gyermekem van, a nagyobbik most indul gyü­mölcsöt szedni. Este a vasalás vár... Szórakozni ? Nemrég voltunk a férjemmel a Eatin- ca művelődési házban. Nem knbb kézimunkázok, még a tévéműsor alatt is. Barátok, rokonok elég ritkán kerülnek sorra. Vége a tanításnak, az isko­lákból özönlenek a diákok. Vajon mit változtat a hétfő az ő napirendjükön? Nagy csa­pat jön velem szemben. Né­hány szó megüti a fülemet: — Na, most hová menjünk? — Egy órát még lógunk a városban, aztán hazamegyünk tanulni, ötre már biztosan kész lesz valamennyiünk. — Ifipárk már nincs, vala­mi fijat kell keresni. — Ki tudja, mit játszanak a moziban ? . — Van egy ötletem: a bá­tyám nincs itthon, végig hall­gatjuk a lemezeit! — Te! Én ma megkaptam az érettségi tételeket! T- Majd holnap. Hétfőn nincs kedvem ilyesmihez... Egy vidám hétvége után. — Mit csinálsz ma? —kér­dezem egyik barátomtól. — Azon gondolkodom, hogy mit csináltam szombaton. A gyógyszertárban nagy csomag orvosságot pakol a táskájába egy fiatal nő. Az arca fáradt, de nem látszik betegnek.-r A kislányom az este be­lázasodott, fenn voltam egész éjszaka. Már beszóltam a munkahelyemre, hogy nem megyek dolgozni, nincs kire hagynom, egyedül nevelem. Vele leszek ma, és mesélek neki. Sajnos, csak ilyenkor jut rá idő, hogy többet együtt lesvünk. Véget ért a délelőtti mű­embereket. Az állomás hirte­len megtelik, majd a vonatok indulása után újra csendes lesz. A kék ruhás szolgálatve­zető készségesen irányítja az érdeklődőket, bár ilyenkor ke­vés akad. — Ugyanez lesz az esti szó­rakozásom. Ma még jó is, mert nincs semmi érdekes a tévében. Bár olvastam, hogy rendkívüli adásnap lesz, dé tudja, az engem nem nagyon érdekel. Majd sietek haza a jó vacsorára. A parkok a hidegebb idő­vel elnéptelenednek, csupán néhányam sakkoznak a törzs­asztalnál. Kezük ügyében az esernyő, s reménykednek, hogy ma nem zavarja el őket az eső. A férfitársaság játéká­nak furcsamód egy női szem­lélője is akad. Csendesen fi­gyelmezteti a férjét, hogy ide­je indulni már. — ‘Félék, hogy megfeledke­zik az esti műsorról. Nagyon szeretjük a komoly zenét, s a tévé azt sugároz ma. Egyéb­ként, mint az öregek, korán- fekvők vagyunk, de ezt sze­retném végignézni. Hétfő. Ilyenkor csupán szür­ke mezőt látunk a máskor ér­dekes képeket vetítő készülé­ken, s ez egy kissé kizökkent életrendünkből. Több idő jut a barátokra, a könyvekre, * beszélgetésre. Műsorszünet — de nem programszünet. Izményi Éva túl gyakran járunk, élj itt- i-szak, az autóbuszok ontják az

Next

/
Oldalképek
Tartalom