Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

Az egyszerűhez bonyolult út vezet A z a pergő nyelvű bálvá­ny ősi ' asszony, aki a • nyár végén az igali fürdőnél buszra várva panasz­kodott társainak, bizonyára nem aszerint íléli meg a ta­nács munkáját, hogy ott mi­lyen határozatokat hoznak. . Mondjuk: arról, hogyan lehet­ne — kellene! — úgy javíta­ni a tanácsi szolgáltatásokat, hogy mennél gyorsabban, pon­tosabban, egyszerűbben intéz­zék' az ügyeket. . öt ugyanis háromszor utaztatták be a közös tanácshoz, rhíg < nagyke­servesen kibogozták »össze- kutyult« adóügyét. És amint az lenni szokott, társainak is akadt hasönló esete, régebbi vagy újkeletű sérelme. De melyünk nem tudna saját ta­pasztalatából is előszedni né­hányat? 'Nem vigasztaló, ellenkező­leg: a tanácsi ügyintézők is hosszan sorolják keserveiket, ha a munkájukkal kapcsola­tos panaszok kerülnek szóba. Tengernyi az egymást átfedő, kiegészítő, módosító jogsza­bály, rendelet, utasítás, hatá­rozat, körlevél stb. — mond­ják —, amely különösen a lépcső legalsó fokán ülők nya­kába zúdul. És újabban mind­ezek tetejébe összesítések, je­lentések, fölmérések, intézke­dési tervek kötelezettsége ar­ról, hogy mit tesznek, mit ter­veznek a tanácsi munka kor­szerűsítésére, az ügyvitel egy­szerűsítésére. — Tessék mon­dani — kérdezték az egyik ta­nácsnál — az egyszerűsítés­hez csak bonyolult többlet- munkán keresztül visz az út? A kérdés paradoxonnak hangzik, bár a felelet kétség­telenül az: igen. A változta­táshoz nem tudják nélkülözni az alapos tájékozottságot a jelenlegi állapotokról_ Ez pe­dig gyakorta elkerülhetetlenül írásbeliséggel, de még inkább időigényes tevékenységgel jár. Mert ^például arról, hogy va­lamely, jogszabály alkalmazá­sa mennyire bonyolult, illetve milyep nem várt következmé­nyekkel járt és hogyan lehet­ne módosítani rajta, elsősor­ban a végrehajtó szerv gya­korlata alapján lehet véle­ményt mondani. De az egyéb tapasztalatok, javaslatok, vé­lemények is csak úgy jutnak el — és eddig is jutottak, mégpedig szép számmal — a felettes, . hatáskörileg illetékes hatósághoz vagy a szervezé­si intézethez, ha az ügyinté­zők veszik a fáradságot és az egymásnak mondogalódás he­lyett átgondoltan megfogal­mazzák, . és fölterjesztik. A helyi tanácsoknál — több városban,. nagyközségben is megfordultam e témát vizsgá­lódva — kissé idegesek, ha szóba hozom e bonyolultnak és szerteágazónak látszó tö­rekvéseket, így például a me­gyei tanács vb egy évvel ez­előtt elfogadott középtávú fel­adattervét. Azt mondják, épp elég gondot okoz elevickéini a napi munka forgatagában, nem még azon törni a fejün­ket, mit jelentsünk, milyen tervet állítsunk össze. Persze, azért megcsinálják, hiszen a megyei terv több pontiának határideje az év végén io.’ár. M egnéztem néhány adap­tációt, azaz helyi fel- adattorvet. Az egvikbe apau-anyait belezsúfoltak, azaz olyanokat is. melyeket már más rendelkezések es a kialakult gyakorlat szerint bevezettek — például a falu- napok szervezése, a tanácsta­gok jobb tájékoztatása stb. — másutt a sok közül néhány fontosabbat ragadtak ki, de a valóságban annál jóval töb­bet tettek. Annyi azonban bi­zonyos : több helyen ezt a széles körű feladattervet is úgy kezelik, mint sok más kezdeményezést az elm'Vt években, melyek nagy lendü­lettel megindultak, majd s/ép csendesen hamvukba holtak. Egyelőre kevés helyen ismet'k föl igazán — így jó példaként Barcsot. Kaposvárt, a siófoki járás néhány községét kel! említeni, de Nagyatádon és a járásban, továbbá Marcali­ban is sokat tettek —, hogy a tudományos igényességgel végzett felmérő- és tervező- munka meg kell hozza a gyü­mölcsét, ha nem is azonnal. Nevezetesen; csökkenti az ügyintézők munkáját, arányo­sítja a terheket, áttekinthetőb­bé teszi a hatósági' folyama­tokat; végsősoron • nagyobb igényességet, körültekintést, figyelmesebb magatartást tesz lehetővé az ügyintézés­ben. A cél tehát a lakosság hatósági szolgáltatása színvo­nalának emelése, és ez első­sorban közvetlenebb kapcsola­tot, gyorsaságot, egyszerűsé­get jelent. Mindehhez' csupán eszközül szolgálnak azok a technikai és szervezési meg­oldások, melyek a középtávú tervekben szerepelnek. Teljesíthetetlen követel­ményeket tartalmaz a terv — hallottam többször is. Tagad­hatatlan: jó néhány helyen — mindenekelőtt Kaposváron és Nagyatádon — egyelőre el­helyezni sem tudják egyetlen épületben a különböző osztá­lyokat, csoportokat, nemnogy a sokat emlegetett törökszent­miklósi modell alapján — a pénzintézeteknél alkalmazott nagytermes, pultos megoldást kialakítva — egyszerűsítenél: a betérő ügyfél dolgát. De ahol a közeljövőben építenek tanácsszékházat — például Nagyatádon — vagy bővítés­re. átalakításra van lehetőség, ezt a külföldön is bevált módszert kell választani. Sok­ba kerülnek a korszerű, pá- ternoszter működésű iroda­szekrények is. De jelentősei meggyorsítják a munkát, idői takarítanak meg velük! Akár1 csak a peremlyukkártyás nyil­vántartással, a központi ikta­tás megszervezésével. A mag­nós diktálási mód és a leíró- iroda megszervtvése egyc^ís- les terhe:ést, munkariimust biztosít — és a tapasztalatok szerint néhány gépíró alkal­mazását is fölöslegessé teszi. Igaz, hogy ez más minőségű munkát követel az ügy.nté- zőktcl, de hát végtére is érre törekszünk az élet minden területén. A felsoroltak több-keve­sebb anyagi befektetés­sel járnak. De szép számmal várnak valóra vál­tásra olyanok is, amelyek el­sősorban több figyelmet, gon­dolatot, ötletességet, elemző- készséget igényelnek. Ilyen a belső — osztályok közötti — eljárások egyszerűsítése, a kö­telező igazolások csökkentése a házi nyomtatványok felül­vizsgálata, érthetőbb megfo­galmazása, a célszerűbb belső szervezet kialakítása, az ügy­felek dolgának megkönnyíté­se társhatásági, vállalati bi­zonylatok, igazolások beszer­zésével stb. Nem mindenek­előtt pénzre, hanem olyan vezetői módszerre van tehát szükség, amely — az e mun­ka irányításával és összehan­golásával megbízott igazgatás­szervezők lelkes közreműkö­désével — az egész apparátus­sal elfogadtatja a változtatás szükségességét, és erre ösz­tönző légkört alakít ki. Olyat, amelyben egy pillanatra sem tévesztik szem eTől. a celt: a jobb, megbízhatóbb, egysze­rűbb hatósági szolgáltatást. Paál László A gyermekdivat műhelyében A pauszpapírokon hosszú lábú kamaszfiúk, apró leány­kafigurák — a legújabb divat szerint -öltöztetve-«. Külön­böző — divatlapokból ismert — pózokban, mintha egy ké­szülő rajzfilm első kockáit látnánk a tervézöaszta’on. Parányi szobában, tervraj­zokkal, divatlapokkal zsúfolt asztalok mellett dolgozik a Kaposvári Ruhagyár tervező- csoportja: a hazai gyermek- ruhadivat egyik irányítóköz­pontja ez. — Hogyan jön létre egy ú,j modell? — Nemcsak a fantázia szü­leménye — mondja Nagy Jó­zsef né, a tervezőcsoport ve­zetője. — Hosszas előkészítés, tájékozódás előzi meg. Rend­szeresen megkapjuk a jelen­tősebb külföldi divatlapokat i és a Magyar Divatintézet elő­rejelzéseit. Évente kétezer a nemzetközi vásárokon bemu­tatott ruhák divatirányzatairól is kapunk tájékoztatásit. To­vábbi segítséget és ötleteket adnak a gyárunk által elvál­lalt bérmunkák. • A külföldi megrendelő ide küldi a sza­básmintáit, nekünk ez is sok információt, jelent. — Tehát »koppinlanak«? — Tájékozódunk. Meglehe­tős késéssel érkeznek hozzánk a divatújdonságok, már csak ezért sem lehet szó máso­lásról. Másrészt: többnyire a felnőttek divatjáról kapunk információkat, ezeket át kell ültetnünk a gvermeköltöztetés sajátos szabályai szerint. — Melyek ezek? — Sportos, játékos vonal- vezetés a fazonban, hogy ne afféle mini felnőttöttönyök szülessenek' könnyen kezelhe­tő anyagok, amelyeket vasalni sem kell; vidám, világos szí­nek. Ezek a legfontosabb szempontok. — Ha megszületett a terv. mi lesz a további sorsa? — Először az osztályon be­iül, a munka társakból álló házi zsűri dönti el, hogy me­lyikből készítsünk modellt: Ezt a szabászműhelyünk meg­varrja. Amikor elkészült a gyár vezetői nyilvánítanak vé­leményt hogy a termék al­kalmas-e a sorozatgyártásra. Az elbírálásban részt vesz többek között a gyár főmér­nöke és főtechnológusa. A tervezéskor mi is figyelembe vesszük, hogy modelljeinkei olyan anyagból tervezzük, amely kapható a hazai piacon, és elfogadható legyen az ár. a végső szót azonban ők mondják ki. — Mindig a. tényezők szája íze szerint döntenek?’ — Nem. Egy szép dísz oly­kor lemarad, mert munkaigé-. nyes, időt rabló, vagy nem illeszthető a gyártási folya­matba. Ilyenkor vérzik a szí­vünk, de nem tehetünk mást, alkalmazkodnunk ítéli a nagy­üzemi technológiához. — A legutóbbi pályázaton szép sikert értek, el. — A Könnyűipari Minisz­térium olyan modell családok­ra írt ki pályázatot, ame'yek iskolában, kiránduláshoz, sporthoz egyaránt jól használ­hatók. Nyolc kollekciót küld­tünk be, és három második díjat nyertünk. A modellekéit bemutattuk az őszi BNV-n, ahol szintén nagy sikert arat­tak, — Meg is vásárolhatjuk ezeket? — Csak olyan termékeket engedtek kiállítani, amelyek sorozatgyártását a cég vállal­ja. Nemsokára összeülünk a kereskedelem képviselőivel, és ha azok rendelnek belőle, a tavasszal már az üzletekben lesz. L J. Búzavetők A munkák egymást követik Körkép Csokonyavisontáról öt kombájn sorjáz a sárgu­ló kukoricában, gyűjti az ér­tékes szemeket, melyeket az utóbbi évek legkeservesehJi munkájával állítottak elő • a csokonyavisontai termelőszö­vetkezetben. A terület 80 szá­zalékába még az ősszel gabo­nát vetnek, ennek október 25- ig be kell fejeződnie. A két nagy Rába kettős mű­szakban, a középgépek nyúj­tott műszakban dolgoznak. Mindent előre kiszámítottunk, a gépeket felkészítettük, a szóba jöhető alkatrészeket beszereztük. Pedig a két Rába motorját váratlanul ki kellett cserélni. A nagyobbiknál már ideje volt három év után, a kisebbik azonban másfél évi működés után »-mondott csü­törtököt«. Ez emelte a költsé­geket, pedig a költségmegta­karításra nagyon oda keli fi­gyelnünk. — Nagy Istvánnak, a termelőszövetkezet elnöké­nek szavai ezek, akivel az őszi kilátásokról és a nyári tapasztalatokród beszélget­tünk. A majd ötszáz hektár ku­korica alaposan »megtréfáita« a gazdálkodókat még a tavasz- szal. Az elvetett mag kéthar­mada nem kelt ki, s jelentős többletköltséggel újra vetet­ték a kiszántott táblákat. Még mindig nem zárult le a vizs­gálat, ki a felelős a csírakép­telen magokért A késés, az aszályos idő ellenére is úgy fest, elérik a 40 mázsás át­lagtermést, mely az itteni ho­mokos talajon szépnek szá­mít. A terv 42 mázsát ír elő, s az elnök véleménye szerint nem látszik elérhetetlennek. De ami fontosabb: mázsán­ként 230—240 forintnál nem lesz nagyobb a költség, s ak­kor, ha bejön a várt termés. 35—40 forintot hozhat má­zsája. — Nekünk nem új a költ­ségtakarékosság. Növényvédő szerből a tavalyihoz képest 400 ezer forinttal kevesebbet használtunk föl. Nem a fnenv- nvisége csökkent, hanem ol­csóbb anyagokat kerestünk, azonkívül az aszály miatt a lombtrágyázás területét és mennyiségét növeltük. Ehhez persze megfelelő gé­pek kellenek, hogy af értékes szerek a kellő időben és A kukorica víztartalma 32 százalék. egyenletesen jussanak ki a földre. Napra pontos kam­pányterv tartalmazta ezeket a munkákat. Az aratás a jó föl­készülést példázza: tavaly és az idén is az országban első­nek, 11 nap alatt végeztek vele. Amit nem lehetett számításba venni, az az időjárás. A bur­gonyánál ezt már jól lemér­hetik a szakemberek. 230 má­zsát vártak egy hektárról, s a burgonyaszedés félidejénél úgy látszik: jó, ha a 180—190 mázsás átlagot elérik. A ve­tésterület értékesítési gondok miatt csökkent a tavalyihoz képest, ezt 40 hektáron diny- nyével kívánták pótolni. A dinnye jól termett, ám nem­csak itt,- hanem az egész or­szágban. Ä gyümölcs ára Je­ment, s évek óta először ki­lónként egy forintért is adtak el belőle. — Ha mérleget .vonok — mondta az elnök —, az idő­járást nem hagyhatom ki a számításból. A gabona majd négy mázsával hozott keve­sebbet, a kukorica költségeit növelte a kétszeri vetés. Pót­lásként az erdészet idei bevé­tele 3 millióról a kétszeresére nőtt, a kibocsátott termék 72, százaléka lett az értékesebb ipari fa» tehát a minőséget is sikerült javítani. Egy gazdaság leleménnyel kell pótolja azt, amit a föld és az idő elvett. A csokonya- visontaiak 500 vagon cukrot tárolnak a Kaposvári CuKor- gyámak, az építők bérmunkát végeznek, s alapos megfonto­lás előzi meg a nélkülözhetet­len vásárlásokat is. A most folyó nagyarányú talajjavítás már a jövő évi eredmények egyik záloga. Évente mintegy 400—450 hek­táron meszeznek, s javában folyik a melioráció. A tervek között szerepel, hogy a Dél­somogyi Állami Gazdasággal közösein víztározót létesítenek. Ez még terv csupán, mint ahogy az egész szántóterület, és 2200 hektár gyepet érintő talajjavítás is. A . gazdaság elnöke szerint a hatalmas munka költsége öt év alatt megtérül. Bizonyíték rá azok­nak a területeknek az ered­ménye, rpe'.yekrfil elvezették j a vizet. A vezetők véleménye szerint abban, hogy az óv vé­gi zárszámadáskor a terv tel­jesítéséről számolhatnak be, ennek is része lesz. B. A, Október van, mézsárga fé­nyű október. Vetik a búzát. A csbroszlyákon villanásnyi idő alatt surran mag mag után a földbe Az új élet az új kenyér születésének első pillanatai. Sajátos jelenség, hogy ezeket az első pillanatokat a közvé- i lemény általában sohasem kíséri akkora figyelemmel, mint a folyamat záró szaka­szát, az aratást; Nem kétsé­ges, hogy rekkenő nyár'nagy mezőgazdasági munkájához évszázadok verítéke, ezernyi, hol szívszorító, hol szelíden derűs legendája fűződik. Mély gyökerei vannak annak, hogy az aratás miért válhatott mindenki ügyévé. Mindezt tudva és elismerve, úgy ér­zem, méltatlanul kevés szó esik a körforgás kezdetéről, a kenyér születésének císö pil­láiul fairól. Nem azért vallom ezt mert a mostani időszak­nak ez az egyik legfonitosabb mezőgazdasági munkája, és ezért »időszerű« erről beszél­ni, hanem azért mert jelké­pesen az aratás most kezdő­dik. és nem akkor, amikor a fakúszóké táblára kigördül a kombájn. Akkor már nem sokat tehetnek azért, hogy egy-egy hektár mennyit ad­jon. kivéve azt a kötelezett­séget hogy ami a kalászok­ban van, az minél kisebb veszteséggel kerüljön a mag­tárba. Az aratás valójában csak egyetlen munkafolyamat, és ma már a technika jóvol­tából egy kis embercsoport dolga. A vetés összetettebb, jóval több. sokrétűbb feltétel biz­tosítását kívánja meg. A tel­jesség igénye nélkül idézem: a fajta megválasztása, a mag előkészítése, a talaj fertőtle­nítése, a megfelelő tápanyag­gal való-ellátása; a talajmű­velő munkák sora hogy jó ágya legyen a búzának. A vetés sokak, sokirányú, mégis egységes, összehangolt mun­káját igényli. És ha csak egy láncszem hiányzik, vagy rossz­kor, illetve rosszul illeszkedik, ez már mázsákat jelenthet. Gyakran példálózunk az év kedvezőtlen tapasztalataival. Utalunk a mostoha időjárás­ra, mely aZ idén több sza­kaszban, különféle módon ne­hezítette á mezőgazdaság munkáit; nemcsak veszélyez­tetett, tömérdek aggodalmat keltett, hanem veszteségeket is okozott. Több kultúrának is, de talán legtöbbet éppen a gabonának, a kenyerünknek ártott. Mégis — egy szövet­kezeti elnök szavait idézem —: »önmagunkkal szemben fele­lőtlenség. ha a hiányzó, meg nem termett mázsákat kizá­rólag az időjárás nyakába varrjuk. Mert oka volt a ter­vezett alatti termelésnek —- de nem egyedüli okal-x És ha a becsületes önvizsgálat ' ta­pasztalatai nem most haszno­sulnak. az egy évvel ezelőtt elkövetett hibák megismét­lődnek, akikor újra nagyon rosszul kezdjük a jövő évi aratást. És ezt nem akarja senki. A búzavetőnek — és ebbe beleérték mindenkit a .trakto-j. fosoktól a fajtát kiválasztó ag­rárszakemberig — nagy a fe­lelőssége. Csak a szükségesnél méltatlanul kevesebb szó esik erről. Azt tudjuk, hogy a nyá­ron ki kombájnolt a legtöb­bet, név szerint ismerjük, ki­nek a teljesítménye volt a megyében a legkiemelkedőbb. Ez rendjén is van, az elis­merésre, a megemlékezésre tisztességgel rászolgáltak. De hallottunk-e valaha is ilyen értékelést a búzavetőkről?! Tudom, a gazdaságokban számon tartják, ismerik, hogy ez és ez végzi legbecsüle­tesebben a rábízott' feladatot, ennek és ennek van a legna­gyobb tapasztalata. Mégis ke­vésnek tartom ezt. Mert az aratásra már rendszerint ki­törd az idő az emlékezetből, hogy melyik táblán ki mun- kálkodott az új kenyér szü­letéséért. , Hallottam egy javaslatot, hogy legyen a terület szélén, egy tábla, és álljon ott azok neve. akik a munkákat vé­gezték.. »A munkád mellé add a neved« — más ágazatokban is van ilyen kezdeményezés. Figyelemre méltó, hasznos ja­vaslat. érdemes megpróbálni. Mert az aratás most kez­dődik. A búzavetőktől is függ, hogy milyen kenyerünk terein jövőre Vörös Márta Szakmát tanulnak a vízmű kezelők Oj szakma képzése kezdő­dött október elsejével Siófo­kon. A Dunántúli Regionális V.'rnű és Vízgazdálkodási Vállalat, valamint az 523. sz. Ipari Szakmunkásképző Inté­zet szervezésében vízműke­zelői szakmunkásképző iskola indult huszonhárom felnőtt dolgozóval, akik a DRVV mű­ködési területéről, hat dunán­túli megyéből jöttek szakmun­kásképzettséget szerezni. A képzés országosan tavaly kezdődött Budapesten, Békés-; csabán és Szombathelyen. Az idén megszervezett siófoki iskola általános iskolát vég­zett és hároméves szakmai gyakorlattal rendelkező dol­gozók oktatásával foglalkozik. Két hét bentlakásos, elméleti k zés után két hét üzemi szakmai gyakorlaton vesznek részt a hallgatók, akik május 6-án vizsgáznak. Somogyi Néplap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom