Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-05 / 233. szám

A tiszta Balatonért Ajánlások, szakmai javaslatok-Ä tiszta Balatonért« jel­szóval környezetvédelmi tá­bort szervezett szeptember 20—23-a között a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat KISZ-bi- zottsága. A Fonyód-Bélatele- pen tartott tanácskozáson azoknak a vállalatoknak:, szer­vezeteknek a képviselői yet- tek részt, amelyek valamilyen kapcsolatban állnak a Bala­tonnal. Így a környezetvéde­lem hivatalos szervei, az er­dőgazdaságok, a környező me­gyék KISZ-bizottságainak fe­lelősei. A tábor résztvevőit tá­jékoztatták a lényeges kör­nyezetvédelmi gondokról, a három nap alatt értékes elő­adásokat hallgattak meg, ellá­togattak a Zala torkolatához, a keszthelyi láphoz, s Keszt- lelősei. A tábor résztvevői ta­nácskozás zárásaként ajánlá­sokat tettek, hogy ki-ki a maga , területén mivel járul hozzá a Balaton vízgyűjtő te­rületén a most már veszélyes környezeti változások lassítá­sához. Fontos feladat a ter­mészeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, a kör­nyezeti ártalmak megelőzése, a szennyezést előidéző forrá­sok feltárása és megszünteté­se, a keletkezett károk helv- reállítása, valamint a környe­zet megfontolt átalakítása. A tó környékén működő KISZ-szervezetek is végezhet­nek környezetvédelmi munkát,, az a fontos, hogy ezt megter­vezzék az akcióprogramban. A tanácsi apparátusban dolgozó fiatalok szintén haté­kony segítséget nyújthatnak. Az egyik eszköz az ismeret- terjesztő előadások szervezé­se. Az ajánlásokban megha­tározták, hogy nagyobb fi­gyelmet kell fordítani az üze­mek, a kempingek, az üdülők területén az egészségügyi és a higiéniai előírások megtartás •sára. A vízügyi ágazaton belül működő hatóságok és vállala­tok fiataljainak közös felada­ta a vízminőség védelme, a partvédelem, a növény- és ál­latvilág megóvása érdekében. Ehhez tartozik az előzetes ku­tatás, a szennyeződések feltá­rása, a vízügyi hatóságok tá­jékoztatása. A szennyvízelvezető és -tisz­tító berendezéseket üzemeltető vállalatok dogozói sokban hozzájárulhatnak munkaterü­letükön a veszélyek elhárítá­sához. Javaslatokat dolgozhat­nak ki a víztakarékos techno­lógiákra, a hatékonyabb tisz­tításra, s a szennyvíziszap vé­dett területen kívüli felhasz­nálására. Az ipari létesítmények . é» szolgáltató egységek KISZ- szervezeteinek szintén vannak teendői. Megoldást kereshet­nek az ipari hulladékanyagok felhasználására, a szennyező­anyagoknak a védett területen kívüli elhelyezésére. A műtrágyák és a növény­védő szerek tárolása és fel­használása is figyelmet kíván. Ajánlatos lenne, ha a kister­melőket és a házikert-tulajda- nosokat felvilágosítanák a megelőzés módjairól. A tanulóifjúság sokat tehet a környezet védelméért. Hi­giéniai és egyben esztétikai igény a zöldterületek ápolása, növelése; a diákok már edd;g is szerveztek ilyen akciókat. A KISZ megyei bizottságai a szervezés összefogjsát vál­lalják. A javaslatban szerepel, hogy nyissanak a Balaton környezetvédelmére készülő létesítményeknél építőtábo­rokat, vonják be a KISZ-ese- ket a természetvédelmi mun­kákba. A huszonöt intézmény, vál­lalat képviselői elhatározták, hogy ezután évente összeül­nek, megbeszélik a gondokat, a feladatokat, egyben számot adnak a munkáról. Szakszervezeti bizalmiak tanácskozása KPVDSZ kulturális napok Qiplomá&ok a városárt Megbecsülik az értelmiségieket A Nagyatádi Városi Párt- bizottság a közelmúltban na­pirendre tűzte a városban dolgozó értelmiség helyzeté­ről, közéleti tevékenységéről, szerepéről készített jelentést. 1975 óta a létszámuk több mint a kétszereseire emelke­dett, s ma csaknem hétszáz értelmiségi dolgozik Nagy­atádon. Legmagasabb a növe­kedés aránya a műszaki ér­telmiség körében, őket a köz­gazdászok, a jogászok, az or­vosok és a pedagógusok köve­tik. Ez összefügg az ipari re­konstrukcióval, a korszerűsí­tésekkel, az új kórház meg­épülésével. Az értelmiség 80 százaléka a felszabadulás után szerezte meg a diplomáját Nagy gondot fordítanak szak­mai és politikai műveltségük fejlesztésére. Évenként 30—35 százalékuk tanul tovább szer­vezett állami oktatásban, és hasonló az arányuk a politi­kai iskolákon, tanfolyamokon. A szakmai ismeretek fejlesz­tésében egyre többen élnek a rendszeres önművelés lehető­ségeivel. Jelentős szerepet töl­tenek be a közgondolkodás alakításában, a marxista vi­lágnézet terjesztésében. A párt-, a KISZ- és a szakszer­vezeti politikai tanfolyamok vezetőinek mintegy 65—70 százaléka értelmiségi, A testület szerint az értel­miségiek szívesen vesznek részt a munkahelyi és a lakó­helyi környezet alakításában, növekedett körükben a kész­ség a társadalom javát szol­gáló önzetlen munkára. Egyre többen kapcsolódnak be a tö­megszervezetek és -mozgal­mak, a tudományos egyesüle­tek tevékenységébe, vállalnak társadalmi tisztséget. Különö­sen említésre méltó a TIT- ben kifejtett ismeretterjesztő, közművelő tevékenységük. A nagyatádi értelmiség több mint 40 százaléka tagja a pártaak. A párton kívüliek szintén szívesen vállalnak a munkaterületükkel összefüg­gő politikai, gazdasági és tár­sadalmi feladatokat. Sokrétű segítséget nyújtanak az ifjú­sági mozgalomnak. Sajnos, a fiatal értelmiségiek égy része távol tartja magát a KISZ munkájától. A tapasztalatok szerint e réteg tagjai igénylik a város vezetőitől a tájékozta­tóikat, helyeslik a nyílt város­politikát. A közművelődésben fejlődött a részvételük, azon­ban meg nagyok a tartalékok. Egyes értelmiségieknél érdek­telenség is tapasztalható. A politika, a társadalom, a nép­gazdaság jelenségeinek csak szemlélői, elzárkóznak a köz­életi tevékenységtől, vagy csupán jogaik érvényesítése érdekli őket. Természetesen olyanok is vannak, akik azért nem végeznek közösségi mun­kát, mert eddig nem kaptak megbízatást. Az értelmiség közéleti tevé­kenységének erkölcsi megbe­csüléseként többen kaptak ki­tüntetést, valamint helyi elis­merést. A fiatal értelmiségiek álta­lában zökkenő nélkül illesz­kednek be az új munkahe­lyen. A párt-, a gazdasági és társadalmi vezetőkön kívül az idősebb értelmiségiek is segí­tik ebben őket. Zömük jó szakmai képzettségű, felké­szülten lép munkába. Többen viszont elkedvetlenednek, mi­kor a helyes elvek nem min­dig jutnak érvényre a gyakor­latban. Meglehetősen nagy a városban a nyugdíjas értelmi­ségiek száma, közülük többen vállalnak részmunkát. A jövőben tovább kell ne­velni az aktivitásukat, a meg­becsülésüket. Gondoskodni kell az értelmiségiek még szé­lesebb körű bevonásáról a közéletbe, a közművelődésbe, a munkahelyi feladatok meg­oldásába. ». S. A KPVDSZ Somogy me­gyei kulturális bizottsága ren­dezésében tegnap a hagyomá­nyos őszi rendezvények kere­tében, az eseménysorozat megnyitóján a szakszervezeti bizalmiak tanácskoztak az SZMT-székház'ban. A kulturális napok október végéig tartó programja me- gyeszerte tartalmas eseménye­ket ígér a lakosságnak. Irá­olvasó találkozókat, kiállítá­sokkal egybekötött könyvvá­sárokat rendeznek, a szak- szervezeti bizottságok kirán­dulásokat szerveznek. A dol­gozók elmennek a megye, az ország nevezetes helyeire, ahol jelentős művészeti, néprajzi kiállításokkal ismerkedhetnek meg az érdeklődők. Hobbi- kiállításokon adnaik számot több helyen is a szocialista brigádok a szabad idő hasz­nos eltöltéséről. A tegnap délelőtti megyei megnyitón a szakszervezet; bizalmiak megnövekedett jog­körük gyakorlatának a ta­pasztalatairól adtak számot. Mikolai Zoltán,, a KPVDSZ osztályvezetője tartott előadást az 1976-os h atá rozat vég rehaj - tásárál, a főbb tennivalókról, majd Temesi Józsefné. a KPVDSZ megyei bizottságá­nak a titkára a megyei ta­pasztalatokat fűzte a vitain­dítóhoz. melyhez többen hoz­zászóltak. / Az 1976-os határozat alap­ján a szakszervezeti bizalmiak jogköre alaposan bővült. A gazdasági vezetők mellett je­lentős szerepet kaplak a kü­lönböző intézkedések vélemé­nyezésében. A KPVDSZ megyei bizott­ságának "a titkára elmondta: fontos, hogy a gazdasági ve­zetők és a szakszervezeti bU zalmiak együttműködjenek a döntések meghozatalában. A nagyobb egységekben kedvező tapasztalatokat szereztek töb­bek között a bérintézkedések­nél és a jutalmazásban. Ez­zel szemben a kisebb létszá­mot foglalkoztató egységek­ben formális a kapcsolat, mi­vel a bizalmi nem ismerheti a szétszórt munkahelyeiken dolgozók teljesítményét, A szakszervezeti bizalmiak jogköre nemcsaik a szakszer­vezetek tagjaira, hanem va­lamennyi dolgozóra is kiter­jed — állapította meg a há­rom évvel ezelőtt hozott ha­tározat. A néhány évi tapasz­talat azt mutatja, hogy a jö­vőben gondosabban kell fel­készíteni a bizalmiakat jogkö­rük még teljesebb gyakorlá­sára- — mondta Temesi Jó- zseíné. A KPVDSZ kulturális na­pok , megyei megnyitójával esett egybe Péter János fotó­kiállítása, mely tegnaptól látható a Latinca Sándor Mű­velődési Központban. A kiál­lítás címe: Képes útinapló. A kaposvári fotós zömmel olasz- országi képeit mutatja be. Ve­lencében ;— gumicsizmában, ezt a címet is a fotók fölé írhatta volna, hiszen kiállítá­sának sikeres képsora a pusz­tuló város természeti csapását ábrázolja az ellesett pillana­tok füzérével. A megáradt tenger »városcsúfoló“ hullá­maival szemben azonban Pé­ter János fotóin kibontakozik Velence gazdag műemlékei­nek a szépsége is. HÉTVÉGI TÁJOLÓ Őszi hagyományok Somogytúr nevezetessége, a Kunffv-kuria is mk érdekű­dét vonz. Pályázat Emlékező falu A két évvel ezelőtti kedve­ző tapasztalatok alapján a Ma­gyar írók Szövetsége, a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pályázatot hirdet a felszaba­dulásunk óta eltelt esztendők falusi» szövetkezeti és mező- gazdasági jellegű, megtörtént jellemző eseteinek — vidám történetük vagy egyéb okból emlékezetes históriáinak — megírására és beküldésére. A pályázaton bárki részt vehet, több történetet is beküldhet, kivéye azokat, amelyek már más’ pályázat alapján nyom­tatásban megjelentek, vagy a rádióban elhangzottak. A tör­téneteket legfeljebb 3 gépelt vagy kézzel írott oldalon szer­Néhány hagyományos ren­dezvényt tartunk számon az ősz kezdetén. Megyénkben is megkezdődött a múzeumi és műemléki hónap eseményso­rozata. Mostanában is sokan láto­gatnak el a hazai és a külföl­di turisták, kirándulók Szen­nába. Közép-Európa egyetlen olyan szabadtéri néprajzi gyűjteménye látható itt, mely az élő faluban kapott helyet: a népi építészet megyei reme­kei és a velük járó berende­zési tárgyak. A múzeumi rendezvényso­rozat része az a hangverseny, amelyet vasárnap délután öt órakor a Somogyi Képtárban tartanak. A kaposvári Barokk együttes műsorát hallhatjuk. A Somogyi Képtárban ha­gyományosan rendezik meg a Barátság hídja nemzetközi fo­tókiállítást. Megnyitó: ma dél­után 6 órakor. Tizedik alka­lommal mutatkoznak be a So­mogyi Fotó- és Fiirftkíub tag­jain kívül az élenjáró külföl­di fotósok Kaposváron. Har­minchat fotóklubtól százhu­szonnyolc szerző százkilenc- ven alkotását mutatja be a ki­állítás. A legtöbben a Szovjet­unióból szerepelnek. A KPVDSZ kulturáüs na­pok programja találkozik a múzeumi és műemléki hónap rendezvényeinek a témáival is: Balatonmárián, a könyv­tárban az óíész rendezésében Somogy megye népi építészé­ről hallhatnak előadásit L» Szabó Tündétől szombaté* 18 órakor. Barcson — ugyancsak szombaton 18 ór akor — a Bo­róka néptánc-együttes és a g-ermekcsoport mutatkozik be a helyi irodalmi színpaddal együtt a művelődés házban, A siófoki Csepel-üdülőben * KPVDSZ kulturális napok ke­retében ma 14 óraikor ház? népdalversenyt rendeznek. A1 marcali művelődést házban kéthetenként szombaton ta­lálkoznak a gyűjtők. 6-án 18 órától: cserebere. Szombatom zárul Kanyó Ferenc fotómű­vész kiállítása, a Mechanikai Művek marcali gyárában, A művelődési központban még 25-ig tekinthető meg a Tet- temanti Béla szatirikus grafi­káiból rendezett bemutató. Kaposváron, a Kilián György Hiúsági és Úttörő Művelődési Központban ma 18 árakor tartja összejövetelét a fiatal utazók 'klubja. Bencze József vetített képes útibeszámoiót tart lengyelországi élményei­ről. Segesden, a művelődési ház­ban fotókiállítás nyílik ma a nagyatádi Durgó Tibor alko­tásaiból A Csilky Gergely Színházban a hét végén Moliére Don Juan című vígjátékát játsszák. A Vörös Csillag Filmszínházban délután Sztrogoff Mihály ka­landjait vetítik, este a Júlia című amerikai film látható a vásznon. Sztárok szerepelnek a filmben: Vanessa Redgrave, Jane Fonda, Maximilian SoheTL Fekete Gábor • ­Anno 1919. A Tanácsköztársaság két somogyi napilapja körülbelül napi 8—10 ezer példányban jelent meg. A nagyvilág híre­it és az országos események­ről szóló tudósításokat a fő­városból kapták a vidéki szer­kesztőségek — a központi saj­tóosztály hírszolgálata útján —, a községi munkástanácsok által kijelölt sajtóbizalmiak révén pedig a megye falvai­ban történtekről is informá­lódhattak az olvasók. S a nyelv sem volt akadály — hogy csak egyetlen példát emeljünk ki —, a Somogyi Munkásban ilyen »furcsa« Című cikk is megjelent: »An die Hausfrauen und an die deutschsprechenden Haus­haltungsangestellte.« Egyes háziasszonyok ugyanis elhall­gatták az újságokban közzé­tett szakszervezeti híreket a csak németül beszélő háztar­tási alkalmazott elől, s ők így nem szerezhettek tudomást a gyűlésekről. A Somogyi Vörös Újságban angol újságíró is írt cikket a szocializmusról, H. N. Brailsford, a londoni The Daily Herald 1919-es magyar- országi tudósítója. A külföldi újságírók 1919. április 12-én vörös­katonákból álló díszszázad vonult ki a kaposvári vasút­állomásra. A budapesti vonat­tal vendégek érkeztek. Ham­burger J enö földművelésügyi népbiztos, illetve Móricz Zsigmond és Biró Lajos kí­séretében külföldi újságírók látogattak Somogyba, hogy az országban elsőként itt meg­alakult szövetkezeteket tanul­mányozzák. Négyen voltak: H. J. Oosterven Hollandiából, a hágai Vaderlamd, a stock­holmi Allehanda és a Neue Zürcher Zeitung tudósítója; egy amerikai újságíró, Hiram K. Morewell, a The Masses és a Newyork City megbí­zásából; valamint H.N. Brails­ford, a londoni The . Daily Herald és O. M. Hueffer, az ugyancsak angol The Daily Chronicle kiküldött munka­társa. A vendégeket Tóth Lajos, a megyei direktórium tagja fogadta: »A somogymegyei proletárok nevében üdvözlöm itt a íjyugat sajtómunkásait.« A tolmács Gondek Károly volt, egyes korabeli híradások szerint földmunkás, valójában pincér, aki 1914-ben vendég- munkásként került Londonba. A világháború kitörése után mint ellenséges ország állam­polgárát Isle of Man szigeté­re internálták, ahonnét 1919 márciusában tért haza. Másnap, vasárnap hajnal­ban a vendégek tizennégy ko­csin indultak ei megtekinte­ni a szocialista termelőszövet­kezeteket. A felsoroltakon kí­vül eLőkísérte őket Latinca Sándor, Tóth Lajos, a külügyi népbiztosság sajtóosztályának több tagja, s minden bizony­nyal a két somogyi napilap egy-egy munkatársa is. Vala­mennyien fellelhetők azon a közismert képen, mely az egyik termelőszövetkezetben tett látogatáskor örökítette meg a jelenlevőket A felvételből kinagyított re­produkció bal szélén ül Oosterven, »a nagy vö­rös szakállú hollandus új­ságíró« — ahogy Móricz Zsig- mond írta »A szentjakabi is­kola« című cikkében a So­mogyi Vörös Üjság április 15-i számában. Oosterven mellett foglalt helyet Brails- ford, Morewell és Hueffer. Jobboldalt, lent Móricz Zsig- mond látható a képen. A vidéki sajtóosztály jelen­tése szerint a külföldi újság­írók »meglepetésüknek adtak hangot afölött a munkatelje­sítmény fölött, melyet az elv­társak a szovjetköztársaság kikiáltása óta eltelt aránylag rövid idő óta végeztek«. (Folytatjuk) Somogyi Néplap kesszék meg és min4«n eset­ben tüntessék fel az évszá­mot, a történet helyéi, s le­hetőleg ,a szereplők „ijsyj&t, js, A pályázat jeligés, s ennél­fogva a pályaművön fel kell tüntetni a jeligét, s hasonló­képpen egy lezárt borítékon is, amely a pályázó nevét, foglalkozását, muikah^lyét és pontos címét tartalmazza. A pályázatokat egy példányban kell elküldeni postán, legké­sőbb 1980. április 4-íg a MÉM információs központja ’ (Budapest 13. pf. 15. 1253) cí­mére. A borítékra írják rá a pályázat megnevezését: Emlé­kező falu. A pályázat eredmé­nyét jövő év augusztusában teszik közzé, s a legjobb mun­kákat díjazzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom