Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-30 / 254. szám
Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatós a 4. oldalról) ' A forduló vat/ygatottja: Keresztes (Karód — Czimbalek (Nagyatád), Vendl (Tab), Laczlcovdcs (Vasas), Fitt (La- timca), Vitális (Táncsics), Czuczka (Latinca), Zámbori (Fonyód), Bardelt (Barcs), Izsák (Marcali), Horváth (Siófok.) A bajnokság állása: 1. Siófok 12 12 _ _ 46-12 2 4 2. Táncsics 12 9 2 1 42-10 20 3. Kiss J. SE 12 8 2 2 32-11 18 4. Latinca 12 7 1 4 23-18 15 5. Barcs 12 6 3 3 17*15 15 6. Vasa-s 12 6 2 4 21-14 14 7. Boglárle-lle 12 3 1 6 24-21 11 8. Tab 12 2 6 4 10-11 10 S. Marcali 12 4 2 6 15-23 10 10. Csurgó 12 3 4 5 11-* 10 11. Mernye 12 4 1 7 14-26 9 12. Kadarkút 12 4 1 7 19-33 9 13. Fonyód 12 3 2 7 22-30 8 14. Karád 12 3 2 7 11-27 8 14. Nagyatád 12 2 2 8 20-25 6 16. Lábod 12 2 1 9 8-38 5 i Nagy küzdelem jellemezte a Táncsics—latinra mérkőzést. Országos ifjúsági bajnokság: Rákóczi—PMSC 0:2 (0:1) Országos serdülőbajnokság: Rákóczi—PMSC 2:0 Rekordnevezés a magyar nemzetközi asztalitenisz-bajnokságra Harmincöt emlékezés Egy tisztelgő margójára K Dr. Lakaton György, az asztalitenisz szövetség elnöke hétfőn Miskolcra utazott, hogy a helyszínen győződjön meg arról, minden rendben lesz-e a jövő héten kezdődő nemzetközi bajnokságon. Bérezik Zoltán, a válogatott edzője ezen a héten Tatán irányítja a játékosait, itt fejeződik be a közös felkészülés a versenyre. Mindez bizonyítja, hogy a sportágban serény előkészületek folynak a miskolci sport- csarnokban november 8—11-el között sorra kerülő XII. I nemzetközi bajnokságra. Rekordnevezés érkezett: 17 ország indítja játékosait; a KNDK és Libanon első ízben. Előbb a csapatküzdelmeket bonyolítják le (26 férfi és 24 nőd együttes), majd az egyéni és páros számokra kerül sor. A nevezésekből kitűnik, hogy a világ- és Európa-baj- nokok egész sora vonul fel a különböző számokban. A férfiaknál a magyar vb-győzte- sek mellett a svéd Bengtsson, a jugoszláv Surbek. a francia Secretin, a csehszlovák Orlovski, a nyugatnémet Sporthírek ’X etániai Odenseben befejeződtek a vízilabda bajnok- csapatok Európa-kupa tornáján azok a selejtező mérkőzések, amelyeken a Vasas is részt vett. A piros-kékek har- .jldáőlk találkozójukat is gólzáporral nyerték, és így az első helyen jutottak tovább a középdöntőbe. • * • Két új világrekordot ért él a 18 éves szovjet Jurik Szar- ki6zjan a súlyemelők 56 kg- os kategóriájában. A lökésben 152,5, az összetettben 267,5 kg az új világcsúcs. Mindkét régit a bolgár Kod- jabacsev tartotta 152, illetve 265 kg-rnal. » * • Az Öbuda Tsz versenyzői a Leitold—Raffinger páros, a nemzetközi Wartburg-rallyén kategóriájában a harmadik helyen végzett, az abszolútban a 17. lett. * * • Valószínűleg hamarosan kenyértörésre kerül sor a Lieck és a koreai Yo Yong Hoa »fémjelzi-« a versenyt. A nőknél a magyar Európa- bajnokok teljes számmal szerepelnek, nevezett az idei vb-n egyéni ezüstérmet nyert koreai Li Song Suk, a román Alexandra (húsz éve az első magyar nemzetközi bajnokságon is jelen volt és Pitica- val az oldalán a női párosban első lett), az angol Ham- mersley a jugoszláv Palatínus, a francia Bergeret, a csehszlovák Uhlikova, a svéd Heilman és a nyugatnémet Hendri'ksen. \ A névsort tekintve a kontinens úgyszólván valameny- nyl kiválósága ellátogat Miskolcra. Az európai férfiranglista első 15 helyezettje mind itt lesz s a nőknél csak a szovjet Bak.su tova és a holland Vriesekoop hiányzik. A szervező bizottság elkészítette a hét szám sorsolását. A férfi egyesben Klaim- pár, a női egyesben Li Song Suk, a férfi párosban a Surbek—Sztipancsics, a női párosban a Palatínus—Perku- csin, a vegyes párosban a Secretin—Bergeret kettős az első helyen kiemelt. A férfi csapatban a világbajnok magyar válogatott, nőiben a vb 2. helyezett KNDK »indul« az első helyen. Utoljára két évvel ezelőtt, ugyancsak Miskolcon volt a színhelye a nemzetközi bajnokságnak, és akkor mindössze egy »fél- aranyérmet sikerült a magyaroknak nyerniük, Gergely a csehszlovák Orlovski oldalán a férfi párosban lett első. Az idén i többre készülnek Bérezik tanítványai ., r I őszön töm a zenét. A fenséges művészetet, az emberiség legfényesebb, legigazabb aranyértékét. A tiszta szárnyú hangokat, a félhangoljat. A hú ros és billentyűs hangszereket. A kottát (a kiapadhatatlan világnyelv irodalmát), szívek berozsdásodott zárát is nyitó könnyed violinkul csőt. Méltóságos fanfárok köszöntsék a zenét, zengjék a kristályvizű forrás — a népzene — dicséretét. A földig áttetsző forrásét, melyre — miként hímes patakra a szomjas szarvas — kívánkozott a fonográfos Vikár Béla Lajtha László, a táltos tekintetű Bartók és Kodály. Elindultak megkeresni, mint mesebeli királyfiak, vándorbottal, tarisznyával, irdatlan tájon, úttalan úton, magyar földön. Keresték az ösvényt, a titkosat, amely hivalkodó lombozató nótafák között a forráshoz vezet. Addig-addig jártak töretlen hittel, fáradozással (őket csillag sem vezette más, mint amely kupolás homlokuk mögött ragyogott), míg gyomok és indák szövevénye alatt meglelték a forrást, s merítve annak vizéből, látták; fényes- sége6 tisztasága a napfényé, s enyhet adó hűvössége a földé. NépdaL Milyen varázsos szép ez a szavunk. Milyen sokféle jelentésámyalattal bővítette az idő, ez a mindössze fél évszázad: micsoda szivárványos magasságokat megrendítő mélységeket láttat: milyen harmatos a mosolya, mélyen búgó a bánata. Mennyi hasig, menynyi szín, mely fölszánt, majd vísszahanyaüott — mint »föl-földobott kő« a szabadesés törvénye szerint —, mennyi egyedi, megismételhetetlen dalolás kelt, majd hamvadt el az évszázadok pusztaságain. És mint roppant kórus, egy hanggá, egy énekké, népdallá lényegültek át. A hajnalcsillag szemérmes világosságánál újra ' és újra testet ölt (ringó járású lányalakban: ükanyáink és húgaink alakjában) a földön járó szerelem. Örök Varga Julcsák, megvéníthet.etienek, deli Garzó Péterek, megtörhetetlenek' vonulnak a réten, ösvényeken, eltűnnek a táj ködében, majd újra előbukkannak valamerről. Aztán a többiek: öregek, bujdosók, »hosszú útra menők" (de mindig visszatérők), bánatosak (de sosem csügge- dők), balladai betyárok (a sírban is dacolok), Fábián Pesták, Vidróczkik, Bogár Imrék. A népdal velünk van. Nélküle már nem élhetnénk, mint gyökér nélkül a fa és a virág. Mienk a népdal, a tiszta forrás, mienk a zene. Mert csillagok jártak előttünk. akik megmutatták, hol és miként lelhető, s megtanítottak kitárni érte szívein két. M Énekel az ország, s helyenként tisztán, szépen. Mert meg'tanította a nagy magyar tanár, aki a világot is tanította, tanítja. Nyelvét megértik a szovjet földön Franciaországban, Hollandiában, Amerikában. Roppant életműve szétsugárzók, s hí rét, nevét öregbíti a magyarnak. Géniusz volt, sokarcú ember. ,A »Nyári este« alko tója, egykorú fényképeken Petőfi-arcú, körgalléros, szerény, de öntudatot sugárzó tekintetű ifjú. Nemrég végezte el — Eötvös-kollégistaként — a magyar—német szakot az egyetemen, s egy időben a Zeneakadémiát zeneszerző tanszakon Koessler professzornál. A »Psalmus Hungaricus« és a »Háry János« komponistájának arcát mintha engedetlen-kemény köbe faragták volna. »Ez az arc mást és mást mutatott minden közegben — vallja egykori tanítványa, Bónis Ferenc, a zenei kiadónál megjelent kötet szerkesztője. — Másnak látták, akik mesz- sziről nézték, másnak, akik közelről, vagy még közelebbről. A szigor ‘és a jóság, a Á tudományok központja A Lengyel Tudományos Akadémia, a PAN központja Varsóban- működik, de néhány nagyvárosiban is van kihelyezett osztálya. A PAN-t 1951 őszén hívták életre, és az 1874- ben alapított Krakkói Akadémia és a Lengyel Tudományos Társaság hagyományait toSzalontay Mihály z utolsó nap De nem kellett félnem ettől sem, nem volt számomra szent tárgya, melyhez ragaszkodtam volna, nem voltak javak, amelyeket szentként tiszteltem. Oly ősök örökségét hordozom idegrendszeremben, kiknek nem voltak »marháik-. De féltem, nagyon féltem a kiszolgáltatottságtól, amelyet legutóbb a nyugatnémet CDU—CSU választási programjának szabadságértelmezésében olvastam, ami szerint kétely esetén az egyén képtelen az erkölcsi önrendelkezésre, nyomás alá kell őt helyezni, mert: »Egyedül a bűm tetőssel való fenyegetés puszta létének is befolyása van a lakosság érték elképzeléseire és • magatartásimódjára.« Féltem tehát, s holtomban is félni fogok a saját elbutu- lásomtól, vagy ahogy manapság mondjuk, öregkori »leépülésemtől-. Attól, hogy külső vagy belső tényezők hatására elveszthetem szemem elől a válttá zsal, meseszerű fogódzókat találni a rációnál i tásos belüli irracionálissal. Kinek Isten ez, saját vagy közös Isten, kinek fantasztikus bolygók apró zöld emberkéi... Minél okosabbak leszünk, annál inkább megkísértenek eleink naív, de talán szükségszerű hiedelmei, akik gyakorta intuícióval is próbálták tudásukat gyarapítani, nemcsak racionális gondolkodással. Jó volna most is, de hűen ifjúságunkhoz, hűen eszméinkhez. Ha harcainkhoz nem is, hiszen azt nem mindig ml választottuk; sem a küzdőterei sem a fegyvereket, csak az ellenfeléket és a barátokat. És nagy összefüggésekben a ma parányi helyünket És ez kezd most összezavarodni. Ki a barát itt, öregem? És ki az ellenség? Mindegy, nekem már mindegy, fáradt vagyok, és »... szorgos szerveim (üdk újjászülnek napról napra), már fölkészülnek, hogy elnémuljanak.) De addig mind kiált...- Kiált? Mindig ugyanazt. Mit kellene tenni? S tet- tem-e azt, arait tenni kellett? Persze, hogy nem,.. nem eléggé, s rosszul De én vagyok a hibás? Én is! Zavaros vagyok öregem, és fáradt, s vénségesen vén, ötezer éves.. És abba is hagyom ... Abbahagyom ,. .• &9kgbastjuk) vábhtfejlesztve látja eä feladatait. A PAN autonóm! tudományos szervezet, amely mags választja tagjait, ugyanakkoi állami intézmény, az ország központi tudományos szerve Legmagasabb fóruma a közgyűlés, mely a tudományos tevékenység általános irányait szaljja meg, ezenkívül felügyelő, kutatást ellenőrző szerepe is van. Az akadémia elnökségét három évre választják, az elnökből, alelnökök- ből, tudományos titkárból és helyetteseiből, az egyes osztályok különféle tudományágakat képviselő személyiségekből áll. Az elnökségi tagságot a kormány erősíti meg, a tudományos titkárt a miniszterelnök jelöli ki, aki azután javaslatot tesz az osztály titkárainak és helyetteseinek személyére. A Lengyel Tudományos Akadémiának hét osztálya van: társadalomtu dományi, biológiai, matematikai—fizikait—-kémiai—geólógai—földrajzi, műszaki—tudományos, mező- és erdőgazdasági, orvostudományi és legújabban a bányászati és talajtani osztály. Jelentősebb kutatóállomásai a Katowicéi Kutatóközpont, a Tudományos Információs Központ, a Rendszer- szervezési Intézet, a találmányok védelmére hivatott és a tudományos kutatásokat értékelő intézmény. A vidéki tagozatok Krakkóban, Katowicében, Poznanban, Lódzban és Wroclawban tevékenykednék. Különösen jelentős a Lengyel Tudományos Akadémia tudománykoordinálő szerepe. Három kormányzati, tíz központi és harminchat minisztériumi programra vonatkozó kutatás egyeztetése jelenleg a komolyság és a derű végtelennek tetsző hihetetlenül érzékeny beosztású skálája tükröződött ezen az arcon.« elyik volt az igazi Ko-' dály-arc? Valószínű valamennyi — együtt. T óbb nemzedék képviselői vallanak róla e kötetben: zömmel tanítványai. Kik a Zene- akadémián, a zeneszerzés vagy a zenetudományi tanszakon, kik ugyanitt népzenei órákon, de olyanok is, akik más tanárnál végeztek, mint Farkas Ferenc, a »törvénytelen tanítvány« például; valamennyien mesterüknek vallják. »Munkatársai, tanítványai mindig is Tanár úrnak szólították« — emlékezik Vikár Béla. Muzsikus körökben, ha valaki a »Tanár úrról« beszélt, mindenki tudta, hogy róla van szó. Nemcsak ő, a környezete is furcsállotta, ha valaki mesternek, maestronak, profesz- szomak. művész úrnak szólít tóttá. Aki közelebbi kapcsolatba került vele, többnyire »élete legnagyobb ajándékának« érezte (mint például Andor Éva) bíráló, eligazító szavait. A legnagyobb példaképe Szokolay Sándornak is, aki nagyságát nem csa- , pán zenei géniuszában látta.' Az egykori tarhosi diák nemcsak tiszteleg fejet hajt, hanem hódol is Kodálynak, (Hódolat Kodálynak című kantátája is ezt bizonyítja.) És hangsúlyozza (szerintem ez a kötet leginkább megszívlelendő mondanivalója)» ■ünnepeltük életében, s ma nemcsak megfeledkezünk róla, hanem abban az önhittségben élünk, hogy túljutottunk rajta, pedig utol sem értük! Kodály szellemi óriás volt; akik vele vitatkoznak, nem partnerei... ö a magyar kultúra szimbóluma...’ Egy műveltebb és Igazabb Magyarország szimbóluma.. Az ő géniusza kikezdhetetlen ugyan — magunkat azonban kár lenne szegényebbé tennünk.« Hadd említsem az emléke- zők közül a somogyi Happ József nevét, aki karádi igazgató tanítóként a harmincas években vendégül látta falujában Kodályt, és segítette népdalgyűjtő munkájában, Happ Józseffel 1978-ban készített interjút e kötet szerkesztője. A kilencvennégy esztendős pedagógus részlete-: sen beszámolt az azóta hires karádi nóták történetéről.' Először az akkor még fiatal Dávid Gyula érkezett * faluba népdalt gyűjteni. Az eredményt bemutatta Kodálynak, s a mester olyany- nyira elégedett volt, hogy maga is leutazott Karádra. Miután visszatért a fővárosba, az Est című lap munkatársa megkérdezte, érdemes volt-e leruccannia a somogyi községbe. Kodály Zoltán elővett egy »hengert«, lejátszotta, s csak ennyit mondott: »Ez az egy dallam is megérte, hogy leutazzam Karádra.« A híres kórusműről Happ József a következőket nyilatkozta: »1934-ben én rendeztem Karád községgé nyilvánításának 800 éves jubileumát. Erre az alkalomra nagy ünnepséget készítettem elő. Közben lejött Kodály Karádra népdalt gyűjteni; megkértem, hogy állítson össze a Karádon összegyűjtött nótákból egy csokrot, tegye le három szólamra, én azt betanítom. Ez megtörtént, megtette, a kotta, Dávid Gyula írásában, még most is megvan itt, a birtokomban.« E kötet mondanivalói jánafc summája: Kodály életművét, kori szakalkotó jelentőségét akkor értjük meg, ha zeneszerzői, tudományos és nevelői munkásságát együtt vizsgáljuk. Életműve elsősorban a magyarságé, de az egyetemes kultúráé is. Szapudi Andráa Somogyi Néplap m Barcelona és tavaly szerződtetett osztrák sztárja, Hans Krankl között. A baj akkor kezdődött, amikor a tavalyi spanyol gólkirály mind gyakrabban került összetűzésbe az edzővel, Joaquin Rifevel. De még ezt Is megbocsátották volna neki, ha tartja tavalyi formáját Teljesítménye azonban alaposan csökkent, az utóbbi időkben nem is szerepelt az első csapatban, előzőleg pedig lecseréléssel “szégyeni tette- meg őt a szakvezető. Krankl szerződése 1981-ig szól, de hírügynökségi jelentések szerint a klub már előbb meg szeretne válni fegyelmezetlen és rossz formában lévő játékosától. Már utódja után is néznek, a kiszemelt két nyugatnémet- Klaus Allots (Fortuna Düsseldorf). valamint Karl-Heinz I Rummenigge (Bayern München). I got, annak meglevő rendszereit: az életet. És csak azokkal a programokkal törődök, csak azokat látom, amelyek elindításában én is részt vettem. És félhetek, hogy nem látom az életet, mert mindazok az intézkedések, tervek, célkitűzések, mélyek létrehozásában agyam segített, önállósulnak és elfogadhatják az élet szülte problémák helyét. A fontosa bbaikét! Egyszerűen azért, mert már nem vagyok- leszek elég rugalmas — vén hülye lettem, bár ezt különböző fokon szépíthetem, mint ahogyan minden véú hülye szépítheti a maga hivatal adta erejével, már felszedett társadalmi rangjával. Nem vagyok elég rugalmas... mert nem tudok — sokszor más példányaimban nerh is akarok — a körülményekhez hozzáigazodni. Egyszerűen ragaszkodom a világ egyszer megkapott képéhez, ezen nem akarok változtatni, nem gyűjtök többé információkat, nem állok már készen arra. hogy ezt a képet napról napra, újra és újra helyesbítsem. Ezért nem értem — csodálkozva nézem —, ha. a tervek és programok kudarccal végződnek, nem tudom minek tulajdonítani a mai válságokat, s nem érzem, hogy mindez az egyszer megkopottnak az abszolúttá válása, s nyomában régi gyakorlat ismételgetése, új körülmények között. Kicsit változtatott formában... ahelyett, hogy az újonnan megmért valóságból új gyakorlat születhetne, új formában .,. Ettől félek. Ezért hát. mint az egyszeri székely: »a tinómat, aki tavaly elveszett, ha megkerül, Áron öcsémre hagyom. Ha nem kerül meg, akkor a jegyző úrra.« Sofcfajta félelemben eltelhetett volna életem, ha voltak ilyenek, ezek voltaik a főbbek. Egyébként pedig siem embertől, sem állattól, sem szituácitól nem félek. Noha ki ismerheti önmagát? Az embernek magamagáról szerzett ismeretei nagyon hézagosak. Hiába a racionalitás szent tisztelete bennünk, keveset tudunk önmagunkról. Sose leszünk olyanok, mint az Isten: »jónak és gonosznak tudói-, Hiába mondja a Genezis könyve: »Eritis sicut deus...« Hiába mondja. Hiába minél pontosabbak kívánunk lenni önmagunk ismeretében, annál jobban csaló- duk és annál jobban fog el a vágy: megtámogatni önön- tnaguruvat az ős-bobaj-varazs-