Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-30 / 254. szám

TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP Egy magatartásforma ösztönző ünnepe Megyei esemény Csurgón Szombaton, a késő esti órákban Csurgó adott otthont a takarékossági világnap al­kalmából megrendezett me­gyei ünnepségnek. A művelő­dési ház nagytermét zsúfolá­sig megtöltő közönséget, a vendégeket Molnár Gergely, a nagyközségi népfrontbizott­ság titkára köszöntötte. Az el­nökségben helyet foglaltak Kovács Béla, a megyei párt- bizottság titkára, Sarudi Csa­ba, a megyei tanács általános eLnökhelyettese, dr. Szirmai Jenő, az OTP vezérigazgató­ja, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, a já­rás és a nagyközség vezetői, és néhány megyei intézmény képviselője. A takarékossági világnap jelentőségét Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára méltatta. A világnap előzményednek feltárása, a történeti vissza­pillantás után, bevezetőjében hangsúlyozta az előadó: — Ez az ünnep jó alkalom a szám­vetésre, a takarékosság idő­szerű kérdéseinek áttekinté­sére, hiszen ez a fogalom az utóbbi években az érdeklődés homlokterébe került. Annak a társadalomnak van ugyanis jövője, az az életképesebb, mely a társadalmi szükségle­tek mind teljesebb kielégítése érdekében megtalálja az em­beri értékek, a természeti kin­csek ésszerű és takarékos hasznosításának módját. Eb­ből következik, hogy hiba len­ne a takarékosság fogalmát leszűkíteni akár a pénzmeg­takarításra, akár a gazdálko­dásra. A takarékosság —mint a szocialista társadalom lé­nyegi vonása — összetettebb fogalom ennél. Mint követel­mény, azonos az életformá­val: gondolkodás- és magatar­tásformát jelenít A feltárt ér­tékekkel való ésszerű gazdál­kodást, az új lehetőségek ki­aknázását, a jövőre való tar­talékolást is magában foglal­ja. E gondolat szellemében szólt az előadó — a XI. kong­resszus határozatai nyomán — gazdaságpolitikai feladataink­ról, az ország helyzetéről, a világpiac hatásáról. Erőtelje­sen hangsúlyozta: a lakosság igényeiben, a fogyasztása szer­kezetben végbement, illetve várható minőségi változásokat csak a termelés szerkezetének változtatásával, a munka mi­nőségi tényezőinek fokozásá­val lehet kielégíteni. Ez a ta­karékosságnak — mint élet­formának —, a gondtalanabb élet forrásának legidőszerűbb kérdése. Kovács Béla ezután megem­lékezett az utóbbi években megismert és követett gazda­ságpolitikai intézkedésekről, követelményekről, a haté­konyság és a gazdaságosság, a nemzetközi versenyképesség kialakításának, megteremté­sének elkerülhetetlenségé­ről, majd a pénztakarékosság jelentőségét méltatta. A takarékosság legfőbb nép­szerűsítői a takarékpénztárak — mondotta, s hozzátette, hogy a pénztakarékosság »szó­szólóiként-“ nem feledkeznek meg az anyaggal, az energiá­val, az idővel és a munkaerő­vel való takarékosságról sem, hiszen ez nemcsak az egyén, hanem azj egész társadalom ügye és érdeke. Azon fárado­zik a megyei OTP is, hogy a takarékossági szokások meg­honosodjanak a lakosság min­den rétegében, különösen az ifjúság körében. Ezzel együtt újabb és újabb betételhelye­zési formákat dolgoz ki, igyek­szik tökéletesíteni és gyorsíta­ni ügyfélszolgálatát. Az elő­adó jó néhány adattal bizo­nyította e megállapítás igaz­ságát. Elmondta például, hogy Somogy lakóinak takarékállo­mánya elérte a 4 milliárd fo­rintot Kiemelte az ifjúsági takarékbetétet, mely az idén 100 millióra növekedett, a KST hasznát amelynek kere­tében 23 290 lakó 73 millió forintot takarított meg So­mogybán. S hogy milyen hal­latlan jelentősége van a pénz­megtakarításnak, az értékeket beosztó életformának, azt az­zal bizonyította, hogy miként gazdálkodik a takarékpénztár a betétállománnyal. A betét kétharmada ugyanis nem más, mint a lakossági hitelek for­rása. Érdemes feljegyezni: csak az idén lakásértékesítés­re 98, lakásépítésre 243, kor­szerűsítésre, tatarozásra 98 millió forint hitelt biztosított a takarékpénztár. Áruvásár­lásra 140, mezőgazdasági ter­melési célokra 47 millió fo­rint hitelt adott az OTP. S a betétek harmadik harmadát — a Magyar Nemzeti Bank kezeli — központi fejlesztési célokra, elsősorban a lakosság ellátását szolgáló tervek meg­valósítására fordítják. E meggyőző számadatok után így fejezte be ünnepi Te esítés beszédét a megyei pártbizott­ság titkára: — A takarékossá­gi világnap célja az, hogy fel­hívja a figyelmet a takaré­kosság előnyeire, fontosságára, és elősegítse a takarékosság eszméjének terjedését. Kívá­nom, hogy sok siker kísérje a takarékosság ügyében mun­kálkodók tevékenységét, s a takarékos emberek sokasodá­sa, szorgalma teremtsen úiabb sikereket Somogy fejlődésé­ben, lakosságának gazdálko­dásában. Az ünnepség kedves epizód ja volt, hogy itt osztották ki . m„./3„azxl.,sáei a takarékossági pályázat dí- . . mezogazdasagi üzemek , .... . , . gépeinek nagy részé meg ja­jait. Ezuten lendületes es szí-I vaban dolgozik, hiszen még nes, átütő sikerű műsort adott I az őszi csúcs felénél tar­a BM Kaposvár Táncegyüt- I tanak. Vannak azonban olyan tes. I munkaeszközök is, amelyekre az idén már nem lesz szük­ség; ezek rendbetétele, télie- sítése legalább olyan fontos feladat, mint a még munká­ban levők napi karbantartása. A képen látható Nyiva már A darányiak Jelszava „Három a magyar igazság" Amikor kívülről, majd pe­dig belülről is megnéztük Darányban a felújított — át­adásra váró — művelődési házat. egyetértettünk dr. Kozma Ákos tanácselnökkel, aki ezeket mondta: — Ügy tartjuk, »-hároim a magyar igazság...“ Először 1976-ban, majd tavaly nyertük meg a településfejlesztési versenyt, és szeretnénk az idén is az élen végezni: harmadszor is elsők lenni... önelégültség nélkül Novemberben veszik birto­kukba a darányiak — egy műsoros esten, ahol a kör­nyező községek öntevékeny csoportjai lépnek föl — ezt a szépen berendezett műve­lődési otthont. Valóban olyan feltételeket teremtettek itt, amilyennel kevés község büszkélkedhet. A tanácselnök nemcsak ar­ról adhatott 6zámot a napok­ban tartott végrehajtó bizott­sági ülésen, hogy az össze­gyűlt 3,5 millió forintból jól gazdálkodtak, hanem arról is, hogy megteremtették — hosszú évekre — a művelő­dés, a szórakozás feltételeit Azt is elmondhatta a kibőví­tett ülésre meghívott társköz­ségek népfront vezetőinek, a népfront tanácskozó testüle­tének, a párttitkároknak, hogy mind az öt községben tervszerű a településfejlesz­tés, és ebben a munkában a lakosság többsége részt vett. A társadalmi munka érté­ke szeptember végéig néhány forint híján elérte a kétmil­liót. Ebből 512 forint jut egy lakosra. S ha a hátralevő he­teket, . hónapokat is úgy hasz­nosítják, mint a múlt esz­tendőben, akkor társadalmi munkában túlteljesíthetik az 1978. évi kétmillió 384 ezer forintot. Brigádok, KISZ-esek Az eredménynek előzmé­nye is volt: a tanácstagok­nak sikerült mozgósítaniuk a lakosságot, ök maguk is pél­dát mutattak, s bevonták a tevékenységbe a népfrontbi­zottságokat, az aktívákat, a KISZ-szervezeteket. meg a különböző vállalatokat gaz­daságokat. Évek óta jól szolgálja a darányi tanács körzetének fejlődését a barcsi Vörös Csillag Tsz-szel kötött együtt­A megnyitásra vári művelődési ház Daránvhan Beszámoló előtt Mérhetőek a változások Dossziék, megkezdett jelen­tés, brosúrák tömege fekszik a párttitkár íróasztalán. Aki véletlenül benyit, azonnal látja, hogy Lábas Elemér, a Böhönyei Állami Gazdaság személyzeti vezetője nagyon elfoglalt Hol az ajtón ko­pognak, hol cseng a telefon, pedig már késő délután van. — Jövőre lesz húsz éve, hogy itt dolgozom a gazda­ságban. Azelőtt is volt hír­neve, csak nem olyan, mint most. A két évtized alatt nagy a változás gazdasági, társadalmi, politikai szem­pontból is. Ez persze nem függ össze az én tevékeny­ségemmel. Amikor például az első taggyűlést tartottam, bármiről volt is szó, a hoz­zászólók oda lyukadtak ki, hogy az én ajtómon befúj a szél, a gyerekek kitörték az ablakomat. Azóta megváltoz­tak a körülmények, mi is változtunk, 6 más lett a kö­vetelmény. — S min mérhető ez a változás? — Talán a legnagyobb a párttagok tudatában, persze ezt nem lehet a pártonkivü- liek fejlődésétől különválasz­tani. Ott van például a mun­kához való viszony. Az em­berek megértik azt, hogy most kétszer annyi kukorica termett, s egy percre sem állhat le egy betakarítógép sem, így vasárnap is dolgo­zunk. Az iroda falán fényképek láthatók a légi életről. Lá­bas Elemér színesen, érdeke­sen beszél arról, mint köl­töztek el a családok a pusz­tákról a községekbe, kezdtek új életet a jobb körülmények között. Ma könnyű erről me­sélni — mondja —, pedig nem volt kis dolog ért a nagy változást elérni. Tizen­hat éves párttitkári munká­jának szép területe ez. — Most, amikor a vezető­ség a beszámoló taggyűlésre készül, hajnalban éppen arra gondoltam, hogy legalább kétszáznyolcvan dolgozónak van gépkocsija körülbelül nyolcvannak villája, hétvégi háza a Balatonnál. Most majd összeszedem a pontos adatokat. Olyanról nem is tudok, akinek nincs rádiója és tévéje. Azt hiszem, ha akadna egy krónikás, és megírná, mekkorát változott a pusztaiak élete 1960 óta, abban nagyon sok érdekes­ség lenne. — Milyen a pártszervezet kisugárzó hatása a gazdasá­gi munkában ? — Ez a fegyelemben és mindenben érződik. A két­százötven dolgozó közül öt­venegy a párttag. A pártcso­portok mostani értekezletein úgy tették mérlegre a kom­munisták tevékenységét, hogy első helyen állt. miként végzi el mindennapi munkáját. Nem találtak olyat, aki el­hanyagolja a feladatát, akár kanász, akár sertésgondozó, akár traktoros. Azt persze nehezebb ellenőrizni, sőt le­mérni. melyik párttag ho­gyan áll ki — s mind kiáll-e — a politika mellett, mint érvel, próbálja meggyőzni a társait. Ezen feltétlenül vál­toztatni szeretnénk, erről a vezetőség is tanácskozott. C Vannak persze olyanok, akik a nyolc osrtályt sem végez­ték el, úgymond ki se me­rik nyitni a szájukat, viszont példamutató szorgalom­mal dolgoznak. Mindenkép­pen szükség van rá, hogy fiatalítsuk a pártszervezetet, s olyanokat szeretnénk kom­munistává nevelni, akik a végzettségük folytán erre is képesek. Itt van például a pártoktatás; nem azért van­nak együtt a magasabb vég­zettségűek és a tájékozatla­nok, mert nem lehetne két tanfolyamot szervezni. Az a célunk, hogy a tapasztaltab­bak vitájából tanuljanak azok is, akik a fárasztó napi munka után már nemigen nyitják ki a könyvet... Az alapszervezet és a községi pártbizottság között jó a kapcsolat. Lábas Ele­mér és egy traktoros a vb tagja, a pártbizpttságban pe­dig 1 hatan vannak a gaz­daságból. Lábas Elemér a községi pártbizottság tit­kárának állandó helyette­se, ha távol van, s tapaszta­latait a pártépítési munkabi­zottság vezetőjeként is ka­matoztatja. Bevonták a párt­értekezlet előkészítő munká­jába, tagja a szerkesztő bi­zottságnak. — Mindenképpen gyümöl­csöző a kölcsönös segítség, bizonyos biztonságot ad a konzultálasi lehetőség. Igyek­szünk olyan szinten végezni a politikai munkát, amilyen a gazdasági eredmény. Én azt tartom, hogy nem lehet jó a pártmunka ott, ahol rossz a gazdasági tevékeny­ség. Ujj Imre, a községi párt­bizottság titkára megerősítet­te, hogy valóban ilyen a kapcsolat Ez az alapszerve­zet az egyik legjobb az ő te­rületükön. Taggyűléseiken megvitatják a pártélet, a gazdasági munka, az ideoló­gia legfontosabb kérdéseit. E fórumokat az őszinteség jel­lemzi, egészséges a kommu­nisták kritikai szelleme. A pártvezetőségnek, az alap­szervezetnek tekintélye van a gazdaságban. Ezt támaszt­ja alá, hogy az öt év alatt nem volt személyi változás a vezetőségben. Hat párttagot vettek föl a beszámolási idő­szakban, az azonban valóban gondot okoz, hogy nehéz gya­rapítani a soraikat fiatalok­kal, fizikaiakkal, nőkkel, az ide kerülő fiatalok ugyanis nem a fizikai kategóriába tartoznak. Szabó Gyula, az állami gazdaság igazgatója szintén elismeréssel beszélt az alap- szervezetröl, s különösen ah­hoz mérve, milyen követel­mények állnak ma előttük. — Tíz évvel ezelőtt nem is gondoltuk, hogy lehet 2500 hektáron kukoricát termel­ni ... Akkor még azt mond­tuk: ki kapálja meg. ki tör­je le . . Ahhoz, hogy ide el­jutottunk, technika is kel­lett. S persze mindaz, amiről a párttitkár már beszélt. Lajos Géza befejezte ez éVi »pályafutá­sát“; a téliesítés legelső moz­zanataként megtisztítják n nyári szennyeződéstől, s aztán a műhelyben elvégzik a szük­séges karbantartást. működési szerződés. A szö­vetkezet jelentős anyagi tá­mogatást nyújt, a művelődé­si házhoz például 350 ezer forintot adott A tsz az óvodákat és a bölcsődéket is segíti, részt vesz a lakosság igényeinek kielégítésében, javítja a hen­tesáru-, a tej- és a tejter­mékellátást. Jelentős az is, amit a szö­vetkezet tagsága, elsősorban a szocialista brigádok végez­nek a településfejlesztési fel­adatok megoldásában. Hosz- szan lehetne sorolni a példát mutató embereket és közös­ségeket. A Baracsi László ve­zette Gábor Áron brigád — traktorosok — vagy Takács U 'vánnéval az élen a Ma­gyar Lajos asszonybrigád, va­lamint Paksi János és trak­toros társai, meg a többiek mindig mentek. ha szabad idejükben társaikért dolgozni kellett. Nyílt községpolitikát A kibővített vb-, illetve a tanácskozó testületi ülésen a közös tanács elnökének be­számolója a településfejlesz­tési tervek valóra váltásáról nemcsak összegezés volt: a célokat is tartalmazta. E be­számoló anyagát ismertetik hamarosan a már hagyomá­nyos őszi falugyűléseken. Még nyíltabb községpolitikát szeretnének kialakítani. A tervek elkészítésébe és a fel­adatok megoldásába még job­ban — az eddiginél is haté­konyabban — be akarják vonni a lakosságot. S ezeken, a falugyűléseken a darányi­ak, ’ meg az l6tvándiban, a Kaslélyosdombón, a Dráva- gárdonyban és a Drávatamá- siban élők bizonyára nem­csak azt mondják el. hogy mit kérnek a tanácstól, ha­nem azt is: miként segítik ők életük szebbé, kulturáltabbá tételét Sok a feladat, van bőven tennivaló. így többek között folytatják az út- és járdaépí­tést, javítják a településeken a szolgáltatást; öregek nap­közijét, illetve szociális ott­hont létesítenek Drávatamá- ! siban; javítják az anya- es csecsemővédelmet tanács­adó létesítését tervezik Da­rányban. És még jónéhány feladat van, amelyet a ta­nács csak a lakossággal együtt tud megoldani. Sike­rül-e? Ez nagyrészt attól függ. hogy miként készítik el a falugyűléseket, s olyan terveket fogadnak-e el, ame­lyeket a lakosság kér és ja­vasol. Vajon első lesz-e a telepü­lésfejlesztési versenyben és tartja-e majd jövőre is ezt a helyet a darányi tanács? Egy biztos: ha a jövőben is úgy sikerül a közös célok érdeké­ben az együttműködés, mint az elmúlt években, akkor to­vább gazdagodhatnak e köz­ségek. Szalai Lás/iő Somogyi Néplap m

Next

/
Oldalképek
Tartalom