Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-04 / 232. szám

Munka és szenvedély A méhészcsoport tevékenysége önálló szakcsoportként mű­ködik a méhészek közössége a kaposvári áíész-nál. Huszon­nyolc éve alakult, s ma 300- nál is több tagot számlál. Mintegy tízezer méhcsaládjuk van. A tagok főleg a kapos­váriak és a környékbeliek: az idén 22 vagon méz, 50 mázsa virágpor és húszezer üveg lépesméz előállítása szerepel terveikben. Ez forintban . hét és fél milliónak felel meg. — Az időarányos teljesítés alapján azonban ennél többre számítunk — mondja Szőke József, a szövetség elnöke. — Szaküzletünkben is jó ered- irférfnyeí számolhatunk: éven­te átlag négy és fél millió fo- rintot_förga!maz.. Kettős sze­repe van e boltnak: egyrészt a méhészek munkájához szük­séges eszközöket árusítja, másrészt a méhészeti termé­keket. A szakcsoporttal szo­ros a''kapcsolatunk; a több­ség idős ember, jórészt alapí­tó t ag. ' . — Az átlag életkor 30 év fölött van — fűzi hozzá Lö­kés -Ottó, a szövetség viasz­fő zőj ének vezetője. — A mé­hészek általában csak 80—90 éves korukban hagyják abba az aktív munkát, mert ez nemcsak munka, hanem szen­vedély is. A szorgalom, a méhek sze- reiete — és ismerete — az ő tevékenységükben nélkülöz­hetetlen. A szakcsoport ezért előadásokkal segíti a tagok munkáját: rendszerint gazda­sági és méhegészségügyi kér­désekkel foglalkoznak. Sokan látogatják szombatonként a méhészifclubot, amelynek a Május 1. utcai , központ ad otthont. Nyaranként szakmai kirándulásokat is szerveznek. Kedvezményes a viaszfőzés, s ezenkívül biztosítják a képtá­rak készítéséhez szükséges gé­pi famunkák elvégzést is a tagoknak. Az együttműködés­re csak egy példa: a téli ete­téshez szükséges cukrot — közös megegyezés alapján — a teljesítés arányában oszt­ják ki. A méhészkedésMk a jelen­tősége kettős: egyrészt a me­zőgazdaságban, a növények meg porzásában van fontos szerepe, másrészt a méz szá­mottevő valutát hoz az or­szágnak. Ám ennek ellenére, sajnos, igen sok a permete­zésből származó mérgezés. — Gyakran előfordul, hogy elpusztul több tucat méhcsa­lád — veszi át a- szót ismét az elnök —. és hosszadalmas viták, pereskedések révén kapunk csak kártérítést. Akad átmeneti nehézség is: jelen­leg például a kannaellátás. A legnagyobb gond mégis az, hogy a méhészek többsége nem tud vándoraltatni, sok­szor a szállítás nehézségei miatt... A szakcsoport sikerei mégis jelentősek. 1978-ban például országos elismerést szereztek: a Sőtér Kálmán-emlékplakett arany fokozatát. Ezt az idén is megpályázzák. — Egy régi mondás sze­rint: »a méhészetből élni nem lehet, csak meggazdagodni«. Mi úgy tartjuk, hogy az iga­zi méhész valóban nem a méhészetből él, hanem érte — mondja végezetül az elnök. H. J. Az ördöngös készülék Mit tudunk a displayről? Csön-csön gyűrű... Ugye, ismeritek, gyerekek, ezt a kedves játékot? Elindul a gyűrű, sok-sok kézen át. s a bunyónak ki kell találnia a dal végen, hogy fctnek a kezében rejtőzik. En az ovi­ban tanultam ezt a játékot. Mit mondjak? Nagyon élvez­tük. Egyszer az óvónénink le­húzta az ujjúról a jegygyűrű­jét, s ' az indult vándorútra. Tudjátok, mi az? Már mint a jeggyűrű? Nem? Nos, el­árulom: azt jelenti, hogy egy bizonyos néni és egy bizonyos bácsi örök' hűséget fogadott: jóban és rosszban együtt akarnak élni, életük végéig hogy sok kis lurkót közösen fölneveljenek. Szerintem a felnőttek be­csapnak bennünket. Mert a múltkor is láttam, amikor egy szép nénivel találkoztunk — apu szerint szép, nekem nem tetszik, mert csupa festék az arca —, szóval apukámnak nagy nehezen sikerült a ka­rikagyűrűt lecibálnia a kezé­ről és a zakója felső zsebébe rejtenie. És azt mondta, hogy az öccse gyereke vagyok. Az­tán »bájolgott* a nénivel. Ezt a kifejezést otthon hallot­tam, amikor a szüleim vesze­kedtek. Nem tudom, mit kell ■ ezen vitatkozni. A hajolgat jópofa dolog, mert két felnőtt olyan butaságokat tud mon­dani egymásnak! Ja, most jut eszembe vala­mi. Nemrég vendégségben voltunk, sok rokon jött össze. Ott volt két nagybácsim is, akiket nagyon szeretek- Így aztán őszintén beszélek ve­lük. Ebből lett a baj. Mert megkérdeztem, hogy miért van az egyiknek a karórájára, a másiknak a nyakláncára fűzve az a gyűrű, amelyiket a nagynénik az ujjúkon hor­danak. Nagyon összeszidtak hogy mit ütöm az orrom a felnőttek . dolgába. Mindjárt nagy vita kerekedett a dolog­ból. Furcsák a felnőttek. Mert a nagynénik szerint »disznó- ság-x, hogy a bácsik megjátsz- szák magukat. (Ez is jó kife­jezés; majd elmondom a Gyöngyi barátnőmnek.) Végül kiderült a megjátszás jelen­tése is. A nénik szerint eqy- két nő kitalál hasonló turpis­ságot. Na, nem hogy eldugják a jegygyűrűt. A, nem! Ok éppenséggel vásárolnak ma­guknak ilyen ékszert, mert azt tartják, hogy ez »olaj a tűzre*. Állítólag így is lehet védekezni az agyafúrt, szem­telen bácsik ellen. (Csak azt tudnám, mi az az agyafúrt?) A légikisasszonyok vagy a csinál- a másik felszolgálók is Xyent nak. Az egyik elrejti, dicsekszik vele. Ugye. milyen érdekes? Ti értitek? En nem. Aztán megkérdeztem a nagybácsikat, de ők azt mondták, hogy én meg ki­csi vagyok az üyen komoly dolgokhoz. Mi ebben a ko­moly? Ha van karikagyűrű, akkor biztosan szeretik is egymást. S mit mondtak erre? Hogy ez nem ilyen egyszerű... Igaz, én még csak óvodás va­gyok, de szerintem tényleg érthető a dolog. Mindenfele butaságra hivatkoznak az em­berek. hogy miért nem, hord­jak az .ujjúkon azt a bizonyos gyűrűt, hogy akadályozza lökét a munkában, hogy elko­pott, hogy kihízták, ezt én nem hiszem. Láttam már olyan bácsit, aki szívesen le­húzta volna az ujjáröl, de odaragadt. Nem jött le. Sok év után még a nyoma is ott marad. Nincs mese. ez árul­kodó jel. Vagy jelkép. Ez is egy új kifejezés, csak keve­sen értik. En már igen. Tud­játok, mit tennék legszíveseb­ben? Befejeztetném a felnőt­tekkel a játékot: itt csörög, itt zörög, ... .itt adjátok ki. Ne szégyellnétek a gyűrűt! A/nbrus Ágnes Mr a display? Száz közül kilencven ember azt vála­szolná: nem tudom. E foga­lom annyira nem közismert még Magyarországon, hogy nem említi az 1968-ban ki­adott Kislexikon, az 1975-ös Természettudományi , kisen­ciklopédia, és Zsebenciklopé­dia sem. Az 1976-ban kiadott Idegen szavak és kifejezések szótárában találkoztam vele először. Tehát: mi a display?' A szótár a következőket ír­ja: »képmegjelenítő berende­zés, amelynek ernyőjén a szá­mítógépből kijövő információ grafikusan (számok, szöveg, rajz) megjelenik.-« Valljuk be, ez sem mond sokat. Elolvasása után úgy érezzük, valahogy csak meg­leszünk display nélkül még néhány évtizedig. A szűkszaivú meghatározás­ból valóban nem sejthető, hogy néhány év múlva dis­play nélkül nem lesz élet az élet. Mit tud vajon e • titokzatos »hét betű-«? Íme, néhány pél­da! Budapesten repülőjegyet aíkainmk venni a legközelebbi — Honoluluiba tartó — gép­re. Elmondjuk — példáiul — az Air Prance irodájában ülő hölgynek a kívánságunkat; a hölgy elkezdi billegetni az írógép klaviatúrájához meg­szólalásiig hasonlító billentyű­ket. azután vár egy kicsit. Nagyon kicsit. És az Air France Párizsban levő köz­ponti számítógépe — amellyel még jó néhány display össze van kötve — hamarosan kiír égy csomó dolgot a képernyő­re. A kisasszony, visszafordul, s így szól: — Nem biztos, hogy lesz je­gyünk a legközelebbi járatra, amely holnapután indul, de nézzen be holnap, mert ha valaki lemondja, akkor tu­dunk . adni. Ha nagyon sür­gős, akkor ajánl a gép egy! másik megoldást, egy apróbb kényelmetlenséggel: . ugyanis van másik út* de átszállás­sal. ■ .... ... , ! Magyarországon Is a4fcal- maizzák már ezt az elmés szer­kezetet. Sőt, gyártják is! A nemzetközi hírközLés-ben ma már nélkülözhetetlen. Mond­juk I Gyerekjátéknak sem utolsó az ad atmegj eleníjtő készülék. Néhány gomb nyomogatásával át lehet rendezni a sorokat: az írás elejét a végére, a vé­get az elejére lehet vinni; le­het beszúrni, törölni, és még ki tudja, mi mindent Van display, amely kevesebbet van amelyik többet tud. Van olyan, amelyik maga egy kis számítógép, mert memória- egységet is építenék bele, és van, amelyik »semmire sem emlékszik«, csak a számító­gépet szolgálja. A Videoton tabi gyárában gyártanak egy kis displayt. Ez nem sokat tud, ám egy­szerűbb feladatokhoz jó, és sokkal olcsóbb, mint »oko­sabb« társéi. (Így is 28 ezer forint egy-egy darabnak az Önköltsége.) A VSD 47 700 jelű adatmegjelenítöből havonta ötven készül eL Szovjet tv- képcsöveket használnak föl hozzá — ezek értéke körül­belül háromezer forint ’ —, ezért ilyen olcsó! (Egy speciá­lis displayképcső ugyanis ti­zenöt ezer forintnál kezdődik, s azt is dollárra kiöl átszá­mítani.) A gyengébb képcső miatt ez a készülék nagyobb betű­ket ír. mint a társai, és így kevesebb szöveg fér ei a kép­ernyőjén, de, bizonyos «seték­ben nem is kell több. Ilyen displaykéfc szállítottak a szlovákiai népszámláláshoz is. Nemrég egy jugoszláv cég vitt belőlük, és számítógép- rendszerrel egybeépítve a moszkvai olimpián dolgozó i újságírókat szolgálják majd. Angliába is kerültek már mintadarabok. Belföldöm, szin­tén fölhasználják a kis dis­play, t. A képernyőt és néhány mű­szert — ez már a modtJlrend- seer egyik eredménye — a jól ismert . kishépemyős Videoton televíziók dobozába építik be. Hét ember dolgozik Ta­bán a display gyártósorán. Ma már gyorsan megy a irtartka, nemsokára a négyszázad? k ilyen készülék kerül ki a ke­zük közül Ha nem is közismert még ez a szó, és sokan nem tud­ják, hogy mit is takar, las­san föl zárkózunk a világszín­vonalhoz. Tálán a tíz év múl­va készülő kézikönyvekben már megtaláljuk a display ki­fejezést vagy — és ennek a nyelvészek is örülnének — a magyar megfelelőjét. Talán akkor már a mindennapok­ban, munka közben is egyre többen, találkozunk az ördön­gös adatmegjelenítő csodás »•trükkjeivel.«. U V. Növényvédelmi tájékoztató A fe nyőgu bacstetvek kártétele -■ gib Megyénk házikertjeiben, közparkjaiban, a karácsonyfa­telepeken gyakran szembeöt- lik a borzas, rosszul növő lucfenyő. Az ilyen fákon az éves hajtások tövén —• alap­ján — tobozszerű duzzanato­kat lehet látni, kezdetben (ta­vasszal) elszórtan, majd a vegetáció előrehaladtával egy­re több hajtáson. Tömeges megjelenésük esetén figye­lünk föl rá, amikor a fa a megszokott arányosságokat nem mutatja, a gubacsok fe­letti hajtásrészek szabálytala­pedig végleg lekerül a lap fe­jőről. A lap, mint a Somogy- megyei Szocialista Párt hiva­talos közlönye, proletáré: de- keket képviselvén, Somogy megye dolgozó népének szol­gálatában áll s hivatását a lap címében is kifejezésre kivánja juttatni, amidőn a Somogyi Munkás nevet veszi fel.« És április el­sején reggel hat órakor a ka­posvári rikkancsok már ke­zükben lobogtatták a Somogyi Munkás első példányait. A másik megyei napilap a Somogyvármegye átalakítása nem ment ilyen gyorsan. A Somogyvármegye kezdettől — 1905-től részvénytársasági tu­lajdonban volt, a fő részvé­nyesek között akadt alispán, főintéző és festékgyáros is. Április 4-én szocializálták a részvénytársaság nyomdáját, s két nap múlva a Somogy- vármegye is hírül adta, hogy »Hétfőtől kezdve a Somogy- vármegye új köntösben. So­mogyi Vörös Újság címmel fog megjelenni. Az új cím új szellemnek, a bátor szókimondásnak lesz a kifejezője és minden prog­ramja abban van lefektetve, hogy a Tanácsköztársaság ki­építésének megalkuvást nem ismerő, elszánt harcosa le­gyen.« A Somogyi Vörös Új­ság, mint a szocialista párt délutáni lapja, április 8rán jelent meg először. (Folytatjuk) Hiáha volt azonban So­mogy a kisgazda vezér, Nagyatádi-Szabó szükebb ha­zája, Neubauer dr. megbízatá­sa a megyében (is) többség­ben levő szociáldemokraták körében hatalmas felzúdulást váltott lei. A Kaposvári Mun­kástanács tiltakozó gyűléseke szervezett, és a munkásod szocialista kormánybiztos ki nevezését követelték. Hangoz tatták azt is — írta a februá’ 27-i Somogyi Hírlap —, hogj ha kell, »r .egyeszerte általá nos sztrájkot provokálnak é direktóriumot állítanak a me gye élére.« Neubauer Ferenc így csak árnyék kormánybiztos maradt, hatalom nélkül. Hat héttel később az Ébredéssel együtt a Somogyi Kisgazda is meg­szűnt. Neubauert 1919 júniu­sában az átszervezett megyei könyvtár igazgatójává nevez­ték ki; a Somogyi Munkás interjút is készített vele a könyvtár újbóli megnyitása alkalmából, 1919. augusztus 23-án Neu­bauer Ferenc már az Uj So­mogy című ellenforradalmi napilap főszerkesztőjeként ragadott tollat, hogy a prole­tárdiktatúra utáni »igazi« de­mokráciát hirdesse. Vajon hányszor írta le a »demokrá­cia« szót 1925-ben, a korabeli Európa legreakciósaibb válasz­tási rendszerét megalkotó Bethlen-kormány igazság­ügyi államtitkáraként?.., Forradalom a sajtóéletben Egy nappal a Tanácsköztár­saság kikiáltása után, a For­radalmi Kormányzótanács március 22-i ülésén Landler Jenő belügyi népbiztos javas­latára a szociáldemokrata Göndör Ferencet, Az Ember című hetilap szerkesztőjét, az egykori kaposvári újságírót nevezték ki a sajtóügyek nép- biztosánaK, a megalakuló sai- tódirektórium elnökének. Március 23-án a Magyaror­szági Újságírók Szabgiszak- szervezete csatlakozott a Ma­gyarországi Szocialista Párt­hoz. s a vidéki újságírók megalakították a Vidéki Hír­éül nőnek; a tűlevél lehull, esetleg a fiatal fa el is pusz­tul. A kártételt a zöld és sár­ga fenyőgu bácsiét ű okozza, amely a lucfenyők (Picea) es a vörösfenyők (larix) fő kár­tevője. A szivogatásuk nyomán ke­letkezett gubacsokban rejtet­ten élnek, ellenük az év so­rán hatástalan a védekezés. A kártevők szeptember végé­től kezdik meg áttelelő alak­jaik kifejlesztését; ezek a fák kéregrepedéseiben húzódnak meg, tavasszal oda rakják to­jásaikat. A kikelő nyári ala­kok a tűlevelek szivogatásá- val kezdik áz ismételt károsí­tást. Kártételük különösen a karácsonyfatelepeken számot­tevő, ahol a fák eltorzításával, a gubacsos ágak elszáradásá- val teszik értéktelenné a fát. 10—12 éves korig károsítják at állományt, esetenként idős fákon is észlelni lehet kárté­telüket. A kártevők elsősorban a szennyezett levegőjű váro­sokban, ipartelepek környé­kén fordulnak elő tömegesen, másrészt a legtöbb gubacs a gyengén fejlődő egyedeken számolható meg. Mivel a te­lelő alakjaik kifejlesztését a kártevők megkezdték, véde­kezéssel most hatásosan gyé- ríthetjük őket. A védekezést a következő év márciusának közepén, majd április végén (a nyári alakok megjélenésé-* nek időszakában) kell megis­mételni. A permetezésre fel­használhatjuk a Foszfotion 0.8—0,8 százalékos (6—8 dl 100 liter vízben), a Lebaycid 40 WP 0.25—0,3 százalékos (25—30 dkg 100 liter vízben) vagy a Rogor L—40 0,1—0,12 százalékos (1—1,2 dl 100 liter vízben) oldatát. Össze! és ta­vasszal csak 12—15 Celsius fok fölötti hőmérsékleten per­metezzünk, mert alacsonyabb hőmérsékleten a szerek hatá­sa nem érvényesül kellőkép­pen. A fenyőféléken a permel­lé nem jól tapad, ezért a ro­varölő szerhez feltétlenül ad­junk Nonit nedvesítő szert is, 0,05 százaléKos töménység­ben. A permetezési bőséges víz felhasználásával áztalás- í szerűen végezzük. laptudósitók Szakszerveze­tét, amely — ugyancsak tes­tületileg — belépett az egye­sült pártba. A magyar sajtó hatalmas átalakulása zajlott le 1919 március—áprilisában. A reak­ciós, illetve — a súlyos papír­hiányt figyelembe véve — fe­leslegesnek ítélt lapokat be­szüntetnék. a többit az új koz szellemének megfelelően át­alakítottak. Somogybán i* ez következett a négy hetilap betiltása után. Az 1919 januárjától szociál­demokrata kiadásban megje­lenő Somogyi Hírlap március 30-án jelentette be újjászüle­tését »Olvasóinkhoz« című hí­rében: »A Somogyi Hírlap április hó elsejével új köntös­ben, új betűkkel és hiva­tásához méltó új névvel fog megjelenni,, eddigi ne­ve; »A Somogyi Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom