Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-20 / 246. szám

EREDMÉNYEK, GONDOK, FELADATOK: Megvalósulóban a közművelődési határozat Déryné-ház Miskolcon A Somogy gazdasági, társadalmi életében végbement jelentős fejlődéssel együtt gazdagodott a megye kulturális, szellemi élete is — állapította meg a megyei pártbizott­ság legutóbbi ülésén, melyen az 1974. június 19-i közmű­velődési határozata végrehajtásának tapasztalatait elemez­te. Ez többek között azt jelenti, hogy a pártbizottsági ál­lásfoglalás nyomán kedvezően változott a kulturális tevé­kenység társadalmi elismerése, gazdagodtak az életmód szocialista vonásai, nőtt az érdeklődés az értékes müvek, alkotások, rendezvények iránt. Javultak a feltételek, terv­szerűbb és tartalmasabb lett a közművelődési munka. En­nek megfelelően emelkedett a lakosság általános és szak­mai műveltsége. A fejlődés azonban feszültségekkel, el­lentmondásokkal is együtt járt. Az alábbiakban ismertetjük a megyei pártbizottság legfontosabb megállapításait. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Jelentős eredmények szület­tek a munkásmüvelödésben. Emelkedett politikai, ideoló­giai, általános és szakmai műveltségük. Gyorsabban kell azonban alkalmazkodni a megnövekedett és differenciált igényekhez, a művészeti élet­ben és a kulturális alapellá­tásban egyaránt. Különös fi­gyelmet érdemel továbbra is a bejáró dolgozók sajátos művelődési körülményeinek alakítása. Egyre több szocialista bri­gádban folyik tartalmas kö­zösségi művelődés. Továbbra is megtalálhatók azonban a formális vállalások. Ennek megszüntetése érdekében job­ban kell alkalmazkodni az igényekhez, az alapműveltség­hez és az érdeklődéshez. Az üzemekben végzett munka hatékonyságát csökkenti, hogy még ma is tapasztalható a gazdasági és a kulturális ér­dekek indokolatlan szembeál­lítása vagy mechanikus rang­sorolása. • A falu társadalmi, gazda­sági életében végbement vál­tozások kedvezőbb lehetősé­get és jobb feltételeket biz­tosítottak a közművelődéshez. A lakosság jövedelmi helyze­tének. javulása, életmódjának pft^^erűsödése együttjárt kulturális igényének fejlődé- Jgéytí és művelődési~ aktivitá­súnak fokozódásával. Egyre több tsz-ben bonta­kozik ki a szocialista brigád­mozgalom, amely új lehetősé­get nyújt, ugyanakkor igénye­sebb tevékenységet követel. Továbbra is jelentős azonban az alacsony általános művelt­séggel rendelkezők aránya. A csökkenésükben érdekelt in­tézmények és szervezetek eredményesebb összefogásá­ra van szükség. A tsz-ek je­lentős része segíti a kulturá­lis munkát, bár ebben nagy az eltérés az egyes gazdasá­gok között. Több helyen nem a célnak megfelelően hasz­nálják fel a támogatásra for­dítható eszközöket. A fizikai dolgozók művelt­ségi színvonalának alakulásá­ban meghatározó a munka­helyi vezetők szerepe. Ennek felismerésében és érvényesíté­sében jelentős a fejlődés, de a gazdasági éiet vezetőinek még jobban magukénak kell érezniük az egész vállalat közművelődési ügyét. A felnőttoktatást intézmé­nyeink egy része eredménye­sen segíti. Ez a feladat azon­ban szervezettebb, a követel­ményekhez jobban igazodó és céltudatosabb munkát igé­nyel a munkahelyi vezetők­től, az oktatási és közműve­lődési intézményektől egy­aránt. Különösen az általános iskolát el nem végzettek ta­nulásának megszervezése kíván hatékonyabb meggyőző és szervező tevékenységet. Az értelmiség számának di­namikus emelkedése kedvező­en hatott a megye szellemi életére. Fokozódott szerveze­teik — a TIT, az MTESZ, a MAE stb. — aktivitása. A közművelődésben továbbra is a pedagógusok szerepe a meghatározó. Egyes rétegek a kívántnál kisebb mértékben kapcsolódnak be a kulturális életbe. Az elmúlt öt évben javultak a kulturális élet sze­mélyi feltételei. Az intézmé­nyekben sok fiatal népműve­lő dolgozik, többségük felelős­séggel végzi munkáját. Az ifjúság művelődé­séért a munkahelyek, a párt, a KISZ, az állami és a tár­sadalmi szervek a korábbiak­hoz képest többet tettei. A _ fiatalok részvétele azonban a ' kulturális életben egyenetlen- \ segekel mutat. Jelentus réteg: maradt ki az ifjúsági és tár­sadalmi szervezetek hatóköré­ből. Bevonásukhoz nagyobb áldozatvállalásra és céltuda­tosabb munkára van szük­ség, az oktatási és közműve­lődési intézmények, a társa­dalmi és tömegszervezetek, és nem utolsósorban a csalá­dok részéraL A MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI Bővült és korszerűsödött a közművelődés intézmény­rendszere, a kulturáli ? szük­ségletekkel azonban még nem került teljes összhangba. A közös intézmények létesítésé­re irányuló törekvése« csak részben valósulta« meg. A városok közül Kaposvár és Marcali, valamint néhány nagyközség — pl. Fonyód, Csurgó — ma sem rendelke­zik korszerű művelődési ott­honnal Tekintettel a népgaz­dasági helyzetre, igényelni kell a társadalmi támogatást az új intézmények létesítésé­hez és a meglevők korszerű­sítéséhez. Törekedni kell a komplex hasznosítású műve­lődési objektumok kialakítá­sára, Kiemelt figyelmet kí­ván a marcali művelődési otthon építése. A művelődési otthonok munkája egyébként javult, látogatottságuk is nőtt. Tevé­kenységükben azonban jelen­tős színvonalbeli különbségek vannak. Nagyobb gondot kell fordítani a társközségek és a kistelepülések művelődési vi­szonyainak javítására. Növekedett a könyvtárak szerepe. Kilenc új és 15 kor­szerűsített intézmény javítot­ta a fel télteleket. Emelkedett a könyvtárha járók, ezen be­lül is a munkásolvasók ará­nya. Fontos feladat a taná­csi, iskolai, szakszervezeti és vállalati könyvtárak nagyobb fokú szakmai együttműködé­se. Kiemelkedő feladat a barcsi könyvtár építése. A mozihálózat két új film­színházzal bővült, húszat Kor­szerűsítettek. A látogatók száma emelkedett, ami a jobb forgalmazási módszernek, a színvonalasabb műsorellá­tásnak köszönhető. Többen járnak múzeumok­ba, kiállításokra. Javult a megyei múzeumi szervezet kapcsolata a közművelődési és közoktatási intézmények­kel. A levéltár — tudományos munkája mellett — magas színvonalú helytörténeti és honismereti tevékenységet folytat. Kiadványaik, «endez- vényeik jelentős szerepet ját­szanak a megye közművelő­dési életében. Emelkedett a tudományos ismeretterjesztő előadások száma. A formai és tematikai sematizmus azonban még mindig gátja a hatásos isme­retnyújtásnak. Általában na­gyobb gondot kell fordítani a természettudományos mű' veltség bővítésére. Az amatőrmozgalom színvo­nalát kiemelkedő rendezvé­nyek bizonyítják. Elsősorban a hagyományőrző együttesek és kórusok fejlődtek diaami kusan. Javultak a művészeti élet feltételei. Erősödött a művé­szet és a tömegek kapcsolata. A növekvő érdeklődést azon­ban nem kísérte az ízlés tu­datos fejlesztése, és nem él­tek a közönséget kedvezően befolyásoló propagandával sem. A nem kielégítő tájékoz­tatás egyébkent az egész kul­turális életre jellemző. Az oktatási intézmények közművelődési tevékenysé­ge javult. Változatlanul fon­tos feladat a céltudatosaöb kulturális tevékenység, a ta­nulók folyamatos művelődés­re való felkészítése. A közművelődés költségve­tési kiadásai emelkedtek. Az elmúlt öt évben a támogatós 110,8 százalékkal nőtt A kul­turális ágazat részesedési ará­nya a megye összköltségveté­séhez viszonyítva még mindig nem éri él a környező me­gyék átlagát. Ä különböző szervek kulturális célra for­dítható eszközeit csak résiben sikerült összpontosítottan fel­használni. IRÁNYÍTÁS, szervezés A pártszervek és -szervese tek többsége gondot fordított a közművelődési párthatáro­zat megismertetésére, a vég­rehajtáshoz szükséges feltéte­lek megteremtésére. Helyen­ként azonban az elvi politikai irányítás gyengesége, az ope­ratív feladatok átvállalása, il­letve a kaimpányszerűség jel­lemző. A pórtszerveknek és -szervezeteknek erősíteniük kell a kulturális politika kép­viseletét és ellenőrzését. A tanácsi irányítás csak lassan igazodott a megyei párthatározatban megf-jgal- mazott követeimén vek néz. A fogyatékosságok nehezítet­ték az anyagi eszközök és a szellemi erők összefogását. A megye kulturális eleiének fejlődése elmaradt a lehető­ségektől. A utóbbi időben azonban a tanácsi irányítás, ha kissé késve és ellentmon­dásosan is, igazodott a vál­tozó körülményekhez, és az állami munkában megfelelő helyet kapott a közművelő­dés. A továbbiakban az anya­gi és szellemi erők eredmé­nyesebb összefogására kell törekedni, és segíteni a mű­velődési intézmények és a társadalmi szervek együttmű­ködését. felélénkült a szakszerveze­tek művelődési tevékenysége. A kulturális alapok képzésé­ben és célszerű felhasználá­sában azonban csak részben tudták érvényesíteni a közös­ségek érdekeit. A KISZ közművelődési munkája tartalmasabbá vált. A szervezeten kívüli fiatalok körében azonban alig érezhe­tő a hatása. Adósságai van­nak a munkásif júság kulturá­lis nevelésében is. A hazafias népfrontbizott­ságok ismeretterjesztő, honis­mereti és olvasómozgalmi munkája hozzájárult a köz- művelődési munka eredmé­nyeihez. Bővülő fórumaik te­vékenységét azonban jobban ősszé kell hangolni a taná­csokkal. A szövetkezetek jelentős támogatást adnak a művelő­dési otthonok és együttesek fenntartásához, de ezzel nem jár együtt a dolgozók műve­lődését elősegítő szolgáltatá­sok igénylése. Az ipari és fogyasztási szövetkezetek elsősorban az amatőr művé­szeti csoportok működéséhez adnak jelentős segítséget. Színészrelikviákat őriz a diósgyőri vár tövében a Déryné- ház. A színes zmúzeumnak berendezett épületben élte utol­só éveit Déryné Széppataki Róza, vándorszínészetünk nagy alakja. Az újjárendezett kiállítás most a miskolci színészet történetét mutatja be a hőskortól napjainkig. Emlékülés Pécsen Az Akadémia feldolgozatlan Vi kár-dokumentumai összefoglalva: a megyei pártbizottság megállapította, hogy a KB 1974. március 19-i, a közművelődés feladatai­ra hozott határozatának végrehajtása általában megfelelő ütemben folyik. Az elmúlt évek eredményei gazdagító!- , ták kulturális értékeinket, hozzájárultak a szocialista tu- I dat és életmód fejlődéséhez. Gyökeres változás ugyan nem történt, de az eddigi eredmények számottevőek és btzta- j tóak. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i határozatá­ban megjelölt célok és feladatok változatlanul időszerűek, I és ezután is a munka alapját képezik. I A százhúsz éve született Vikár Béláról, Berze Nagy János születésének századik évfordulójáról emlékeztek meg Pécsen. Kétnapos ta­nácskozást rendezett a Ma­gyar Néprajzi Társaság a Ba­ranya megyei Tanács műve­lődésügyi osztálya és a Ja­nus Pannonius Múzeum. A két neves személyiséget egy­azon érdeklődés és tevékeny­ség vezérelte; néprajztudós­ként szereztek hírnevet, s olyan tanítványokat nevelten, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla. Rövid ideig Pécsen is tartózkodott a somogyi szü­letésű, hetesi származású Vi­kár Béla, a Mátyás kirá y utca 15. szám alatti ház falá­ra elhelyezett emléktáblát csütörtökön délelőtt koezorúz- ták meg. A szerdán kezdődött nép­rajzi emlékülés Berze Nagy János munkásságának széles körű értelmezésével, méltatá­sával foglalkozott. Másnap Vikár Béla hagyatékának is­merői, népzenekutatók, folk­loristák tartottak előadást. Személyes emlékekkel vegyí­tett pályavázlattal mutatta be fl pedagógusok családlátogatásai Az iskola érdeke és köteles­sége a folyamatos együttmű­ködés kialakítása és fenntar­tása a szülőkkel. Ennek azon­ban feltétele, hogy a pedagó­gus ismerje tanítványainak családi környezetét, az abban folyó nevelés jellemzőit, nyújt­son folyamatos tájékoztatást a szülőknek az iskolái célok­ról és eredményekről, vala­mint a gyermekek fejlődésé­ről, felhasználja a szülők ta­pasztalatait az iskolai neve­lésben, és adjon tanácsokat a különleges nevelési eljáráso­kat igénylő gyermekek szü­leinek. Az iskola és a család kö­zötti együttműködésnek a gyakorlatban jól bevált for­mái,: a szülői értekezletek, a fogadóórák, a családlátogatá­sok, az alkalmi találkozások. Ezek közül kiemelkedő jelen­tőségük van a családlátogatá­soknak, mert ez ad lehetősé­get a legtöbb közvetlenségre, a gyermekünk nevelésével kapcsolatos tapasztalatcserére. Mire kíváncsiak családlá­togatáskor a pedagógusok? El­sősorban arra, hogyan él a tanuló otthon, milyen a gyer­mek helyzete a családban. Hogyan neveli a szülői ház a gyermeket, ki tud vele foglal­kozni, az anya vagy az apa, esetleg a nagy szülök. Minden józanul gondolkodó szülőnek tudnia kell, hogy a gyermeket nem lehet a társa­dalom ellen nevelni. Az a legszerencsésebb, ha a család és az iskola, a társadalom nézetei, követelményei egybe­esnek. Ha ez még nincs meg az adott családban, akkkor a közös találkozásokon arra kell törekedem, hogy megszűnjön a kettős nevelés, hogy a ta­nuló nevelésében a társadal­mi hatások érvényesüljenek, a szocialista rendszerünknek megfelelő nevelés uralkodjék. Ugyanis ez a gyermek érde­ke, aki szocialista társadalom­ban cseperedik fel, és egész életét szocialista társadalom­ban fogja leélni. A pedagógus igyekszik megismerni a gyermeket, mint »otthoni« tanulót. Előfordul­hat, ugyanis eltérés az isko­lai és az otthoni magatartás között. Például az otthon »jói- nevelt«, csendes gyerek az iskolában fékezhetetlen. vagy fordítva: az iskolai jó tanuló otthon zsarnok, önző, és sem­miben nem segít a család felnőtt tagjainak, mert tanul. Persze nem lényegtelen meg­tudni, hogy mennyit szokott tanulni a gyermek, van-e elég ideje rá a különböző plusz- foglaíkozasok miatt, tud-e a család megfelelő helyet brz- tosítani neki, van-e a laikus­ban egy zug, egy külön asztal a számára, megfelelő csend­ben és jó megvilágítás mel­lett dolgozik-e. Hogyan tanul, törekszik-e az olvasottak meg­értésére? Némán vagy hango­san tanul? Az sem közömbös, hogy vannak-e kedvenc tár­gyai a tanulásban, és szívesen vállalt hobbija akad-e? Smég sorolhatnánk a kérdéseket, amelyekre a pedagógus fele­letet szeretne kapni a szülő­vel folytatott négyszemközti beszélgetésen. Hogyan fogadta a szülő a pedagógust, mit vár a láto­gatásitól az érdekelt család ? Előfordul, még egy régről ma­radt nézet is, hogy valami baj van a gyermekkel, mert kü­lönben nem jönne el a tanító néni, a tanár bácsi. Pedig ma már nemcsak akkor megy el a családihoz a pedagógus, ha »baj« van a tanulóval, ha­nem tervszerűen mindenhova eljut. Egyrészt mert előírja neki az új nevelési-oktatási terv, másrészt, mert látja, hogy a gyermekek otthoni életének megismerése meny­nyire elengedhetetlen az ered­ményes neveléshez. Tehát a jó tanuló szüleihez éppúgy igyekeznek eljutni a nevelőik, mint azokhoz, akikkel tény­leg problémák vannak az is­kolában, a tanulásiban, a ma­gatartásban. A leglényegesebb, hogy a szülők segíteni akarásnak és ne zaklatásnak vegyék, fogad­ják szívesen a pedagógusok látogatását, és őszintén bízza­nak abban, hogy ez is segít a nevelésben. Mint két azo­nos célért: a gyermek nevelé­séért dolgozó munkatárs be­szélgessen a szülő és a peda­gógus. Szükséges, hogy min­den családban felismerjék e látogatások jelentőségét. A szülők a valódi képet állítsák a családról és a gyermekről a pedagógus elé. Mert a nevelő csak akkor tudja az ő gyer­meküknek legmegfelelőbb bá­násmódot biztosítani, ha isme­ri minden jó és rossz tulaj­donságát. Azt elfogadjuk, hogy min­den ember, gyermek más és más egyéniség, hogy vannak tulajdonságai, melyeket is­merve könnyebb őt alakítani - nevelni. Mindehhez a gyer­meket megismerő és nevelő munkához sok segítséget ad­hat a pedagógusok családláto­gatása. De csak ajkkor, ha a szülők és a nevelők egyaránt felismerik jelentőségét, és ki­használják azokat a lehetősé­geket, amelyeket nyújt. Dl. SíeLencü Gäbet Vikár Bélát Gergely Pál, aki a neves néprajztudós még fel­dolgozatlan hagyatékáira is felhívta a figyelmet. (Ne­künk, somogyiaknak különö­sen jóleső érzéssel ecsetelte Vikár és a festő Zichy Mi­hály találkozását az egykori Péterváron. A Tarier eposz illusztrációkkal ellátott grúz nyelvű kötetét kapta ajándék­ba Vikár, nem sokkal később hozzá is látott előbb a nyelv- tanuláshoz, majd a fordítás­hoz. A finnországi Lahtiba igyekezett épp a néprajzkuta­tó, a Kalevala foglalkoztatta abban az időben.) Európában először alkal­mazta a fonográfot, de hogy pontosan mikor, erre csak a leutóbbi adatgyűjtések derí­tettek fényt. Égyüd Árpád kaposvári múzeumigazgató- helyettes a még élő Pöttendi Lidi nénitől tudja, hogy tőle Vikár már 1895-ben gyűjtött. Valószínű, hogy nem máshol, hanem szülőfalujában, illetve utána Somcgyszobon készítet­te az első fonográffelvétele­ket Vikár Béla. A néprajztu­dósról kevesen tudják, hogy bökverseket is írt a Borsszem Jankó című szatirikus heti­lapnak. Olsvai Imre a népzeneku­tató Vikárról beszélt. Hangle­mezről fölelevenítette Kodály Zoltán emlékezését a nagy elődről. Vikár Béla 1492 dal­lamot jegyzett le, gyűjtött össze a magyar nyelvterület­ről, ennek hat százaléka so­mogyi. Hatása lemérhető azon is, hogy számtalan népdalt ő tett népszerűvé, előkészítette Bartók és Kodály útját a népzenéhez. Nagy érdeme Ví­zkárnak, állapította meg Mán- doki László, hogy találós kér­dései!, mesék, azon« ívül al­kalmi, lakodalmi szövegek gyűjtésére is gondolt. A So­mogybán hallott találós kér­désekről hamarosan napvilá­got lát Mándoki László ta­nulmánya. Vikár Béla nyo­mában járt Együd Árpád. Sok, eddig ismeretlen szöve­get, éneket talált, olyat, ame­lyik nem került akkoriban a fonográf viaszlemezére, Vi­kár gyorsírófüzetébe. Vikár Béla portréja a kö­vetkező öt évben bizonyára még csak gazdagodik, de már most gondolnunk kell arra, hogy megfelelő előkészületek — elsősorban a további ku­tatás és kiadós — szorgalma­zásával méltó módon ünne­pelhessük meg Somogybán Vikár Béla születésének százhuszonötödik évforduló­ját. H. B. Somogyi Néplap

Next

/
Oldalképek
Tartalom