Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)
1979-10-20 / 246. szám
EREDMÉNYEK, GONDOK, FELADATOK: Megvalósulóban a közművelődési határozat Déryné-ház Miskolcon A Somogy gazdasági, társadalmi életében végbement jelentős fejlődéssel együtt gazdagodott a megye kulturális, szellemi élete is — állapította meg a megyei pártbizottság legutóbbi ülésén, melyen az 1974. június 19-i közművelődési határozata végrehajtásának tapasztalatait elemezte. Ez többek között azt jelenti, hogy a pártbizottsági állásfoglalás nyomán kedvezően változott a kulturális tevékenység társadalmi elismerése, gazdagodtak az életmód szocialista vonásai, nőtt az érdeklődés az értékes müvek, alkotások, rendezvények iránt. Javultak a feltételek, tervszerűbb és tartalmasabb lett a közművelődési munka. Ennek megfelelően emelkedett a lakosság általános és szakmai műveltsége. A fejlődés azonban feszültségekkel, ellentmondásokkal is együtt járt. Az alábbiakban ismertetjük a megyei pártbizottság legfontosabb megállapításait. IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK Jelentős eredmények születtek a munkásmüvelödésben. Emelkedett politikai, ideológiai, általános és szakmai műveltségük. Gyorsabban kell azonban alkalmazkodni a megnövekedett és differenciált igényekhez, a művészeti életben és a kulturális alapellátásban egyaránt. Különös figyelmet érdemel továbbra is a bejáró dolgozók sajátos művelődési körülményeinek alakítása. Egyre több szocialista brigádban folyik tartalmas közösségi művelődés. Továbbra is megtalálhatók azonban a formális vállalások. Ennek megszüntetése érdekében jobban kell alkalmazkodni az igényekhez, az alapműveltséghez és az érdeklődéshez. Az üzemekben végzett munka hatékonyságát csökkenti, hogy még ma is tapasztalható a gazdasági és a kulturális érdekek indokolatlan szembeállítása vagy mechanikus rangsorolása. • A falu társadalmi, gazdasági életében végbement változások kedvezőbb lehetőséget és jobb feltételeket biztosítottak a közművelődéshez. A lakosság jövedelmi helyzetének. javulása, életmódjának pft^^erűsödése együttjárt kulturális igényének fejlődé- Jgéytí és művelődési~ aktivitásúnak fokozódásával. Egyre több tsz-ben bontakozik ki a szocialista brigádmozgalom, amely új lehetőséget nyújt, ugyanakkor igényesebb tevékenységet követel. Továbbra is jelentős azonban az alacsony általános műveltséggel rendelkezők aránya. A csökkenésükben érdekelt intézmények és szervezetek eredményesebb összefogására van szükség. A tsz-ek jelentős része segíti a kulturális munkát, bár ebben nagy az eltérés az egyes gazdaságok között. Több helyen nem a célnak megfelelően használják fel a támogatásra fordítható eszközöket. A fizikai dolgozók műveltségi színvonalának alakulásában meghatározó a munkahelyi vezetők szerepe. Ennek felismerésében és érvényesítésében jelentős a fejlődés, de a gazdasági éiet vezetőinek még jobban magukénak kell érezniük az egész vállalat közművelődési ügyét. A felnőttoktatást intézményeink egy része eredményesen segíti. Ez a feladat azonban szervezettebb, a követelményekhez jobban igazodó és céltudatosabb munkát igényel a munkahelyi vezetőktől, az oktatási és közművelődési intézményektől egyaránt. Különösen az általános iskolát el nem végzettek tanulásának megszervezése kíván hatékonyabb meggyőző és szervező tevékenységet. Az értelmiség számának dinamikus emelkedése kedvezően hatott a megye szellemi életére. Fokozódott szervezeteik — a TIT, az MTESZ, a MAE stb. — aktivitása. A közművelődésben továbbra is a pedagógusok szerepe a meghatározó. Egyes rétegek a kívántnál kisebb mértékben kapcsolódnak be a kulturális életbe. Az elmúlt öt évben javultak a kulturális élet személyi feltételei. Az intézményekben sok fiatal népművelő dolgozik, többségük felelősséggel végzi munkáját. Az ifjúság művelődéséért a munkahelyek, a párt, a KISZ, az állami és a társadalmi szervek a korábbiakhoz képest többet tettei. A _ fiatalok részvétele azonban a ' kulturális életben egyenetlen- \ segekel mutat. Jelentus réteg: maradt ki az ifjúsági és társadalmi szervezetek hatóköréből. Bevonásukhoz nagyobb áldozatvállalásra és céltudatosabb munkára van szükség, az oktatási és közművelődési intézmények, a társadalmi és tömegszervezetek, és nem utolsósorban a családok részéraL A MŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI Bővült és korszerűsödött a közművelődés intézményrendszere, a kulturáli ? szükségletekkel azonban még nem került teljes összhangba. A közös intézmények létesítésére irányuló törekvése« csak részben valósulta« meg. A városok közül Kaposvár és Marcali, valamint néhány nagyközség — pl. Fonyód, Csurgó — ma sem rendelkezik korszerű művelődési otthonnal Tekintettel a népgazdasági helyzetre, igényelni kell a társadalmi támogatást az új intézmények létesítéséhez és a meglevők korszerűsítéséhez. Törekedni kell a komplex hasznosítású művelődési objektumok kialakítására, Kiemelt figyelmet kíván a marcali művelődési otthon építése. A művelődési otthonok munkája egyébként javult, látogatottságuk is nőtt. Tevékenységükben azonban jelentős színvonalbeli különbségek vannak. Nagyobb gondot kell fordítani a társközségek és a kistelepülések művelődési viszonyainak javítására. Növekedett a könyvtárak szerepe. Kilenc új és 15 korszerűsített intézmény javította a fel télteleket. Emelkedett a könyvtárha járók, ezen belül is a munkásolvasók aránya. Fontos feladat a tanácsi, iskolai, szakszervezeti és vállalati könyvtárak nagyobb fokú szakmai együttműködése. Kiemelkedő feladat a barcsi könyvtár építése. A mozihálózat két új filmszínházzal bővült, húszat Korszerűsítettek. A látogatók száma emelkedett, ami a jobb forgalmazási módszernek, a színvonalasabb műsorellátásnak köszönhető. Többen járnak múzeumokba, kiállításokra. Javult a megyei múzeumi szervezet kapcsolata a közművelődési és közoktatási intézményekkel. A levéltár — tudományos munkája mellett — magas színvonalú helytörténeti és honismereti tevékenységet folytat. Kiadványaik, «endez- vényeik jelentős szerepet játszanak a megye közművelődési életében. Emelkedett a tudományos ismeretterjesztő előadások száma. A formai és tematikai sematizmus azonban még mindig gátja a hatásos ismeretnyújtásnak. Általában nagyobb gondot kell fordítani a természettudományos mű' veltség bővítésére. Az amatőrmozgalom színvonalát kiemelkedő rendezvények bizonyítják. Elsősorban a hagyományőrző együttesek és kórusok fejlődtek diaami kusan. Javultak a művészeti élet feltételei. Erősödött a művészet és a tömegek kapcsolata. A növekvő érdeklődést azonban nem kísérte az ízlés tudatos fejlesztése, és nem éltek a közönséget kedvezően befolyásoló propagandával sem. A nem kielégítő tájékoztatás egyébkent az egész kulturális életre jellemző. Az oktatási intézmények közművelődési tevékenysége javult. Változatlanul fontos feladat a céltudatosaöb kulturális tevékenység, a tanulók folyamatos művelődésre való felkészítése. A közművelődés költségvetési kiadásai emelkedtek. Az elmúlt öt évben a támogatós 110,8 százalékkal nőtt A kulturális ágazat részesedési aránya a megye összköltségvetéséhez viszonyítva még mindig nem éri él a környező megyék átlagát. Ä különböző szervek kulturális célra fordítható eszközeit csak résiben sikerült összpontosítottan felhasználni. IRÁNYÍTÁS, szervezés A pártszervek és -szervese tek többsége gondot fordított a közművelődési párthatározat megismertetésére, a végrehajtáshoz szükséges feltételek megteremtésére. Helyenként azonban az elvi politikai irányítás gyengesége, az operatív feladatok átvállalása, illetve a kaimpányszerűség jellemző. A pórtszerveknek és -szervezeteknek erősíteniük kell a kulturális politika képviseletét és ellenőrzését. A tanácsi irányítás csak lassan igazodott a megyei párthatározatban megf-jgal- mazott követeimén vek néz. A fogyatékosságok nehezítették az anyagi eszközök és a szellemi erők összefogását. A megye kulturális eleiének fejlődése elmaradt a lehetőségektől. A utóbbi időben azonban a tanácsi irányítás, ha kissé késve és ellentmondásosan is, igazodott a változó körülményekhez, és az állami munkában megfelelő helyet kapott a közművelődés. A továbbiakban az anyagi és szellemi erők eredményesebb összefogására kell törekedni, és segíteni a művelődési intézmények és a társadalmi szervek együttműködését. felélénkült a szakszervezetek művelődési tevékenysége. A kulturális alapok képzésében és célszerű felhasználásában azonban csak részben tudták érvényesíteni a közösségek érdekeit. A KISZ közművelődési munkája tartalmasabbá vált. A szervezeten kívüli fiatalok körében azonban alig érezhető a hatása. Adósságai vannak a munkásif júság kulturális nevelésében is. A hazafias népfrontbizottságok ismeretterjesztő, honismereti és olvasómozgalmi munkája hozzájárult a köz- művelődési munka eredményeihez. Bővülő fórumaik tevékenységét azonban jobban ősszé kell hangolni a tanácsokkal. A szövetkezetek jelentős támogatást adnak a művelődési otthonok és együttesek fenntartásához, de ezzel nem jár együtt a dolgozók művelődését elősegítő szolgáltatások igénylése. Az ipari és fogyasztási szövetkezetek elsősorban az amatőr művészeti csoportok működéséhez adnak jelentős segítséget. Színészrelikviákat őriz a diósgyőri vár tövében a Déryné- ház. A színes zmúzeumnak berendezett épületben élte utolsó éveit Déryné Széppataki Róza, vándorszínészetünk nagy alakja. Az újjárendezett kiállítás most a miskolci színészet történetét mutatja be a hőskortól napjainkig. Emlékülés Pécsen Az Akadémia feldolgozatlan Vi kár-dokumentumai összefoglalva: a megyei pártbizottság megállapította, hogy a KB 1974. március 19-i, a közművelődés feladataira hozott határozatának végrehajtása általában megfelelő ütemben folyik. Az elmúlt évek eredményei gazdagító!- , ták kulturális értékeinket, hozzájárultak a szocialista tu- I dat és életmód fejlődéséhez. Gyökeres változás ugyan nem történt, de az eddigi eredmények számottevőek és btzta- j tóak. A megyei pártbizottság 1974. június 19-i határozatában megjelölt célok és feladatok változatlanul időszerűek, I és ezután is a munka alapját képezik. I A százhúsz éve született Vikár Béláról, Berze Nagy János születésének századik évfordulójáról emlékeztek meg Pécsen. Kétnapos tanácskozást rendezett a Magyar Néprajzi Társaság a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztálya és a Janus Pannonius Múzeum. A két neves személyiséget egyazon érdeklődés és tevékenység vezérelte; néprajztudósként szereztek hírnevet, s olyan tanítványokat nevelten, mint Kodály Zoltán és Bartók Béla. Rövid ideig Pécsen is tartózkodott a somogyi születésű, hetesi származású Vikár Béla, a Mátyás kirá y utca 15. szám alatti ház falára elhelyezett emléktáblát csütörtökön délelőtt koezorúz- ták meg. A szerdán kezdődött néprajzi emlékülés Berze Nagy János munkásságának széles körű értelmezésével, méltatásával foglalkozott. Másnap Vikár Béla hagyatékának ismerői, népzenekutatók, folkloristák tartottak előadást. Személyes emlékekkel vegyített pályavázlattal mutatta be fl pedagógusok családlátogatásai Az iskola érdeke és kötelessége a folyamatos együttműködés kialakítása és fenntartása a szülőkkel. Ennek azonban feltétele, hogy a pedagógus ismerje tanítványainak családi környezetét, az abban folyó nevelés jellemzőit, nyújtson folyamatos tájékoztatást a szülőknek az iskolái célokról és eredményekről, valamint a gyermekek fejlődéséről, felhasználja a szülők tapasztalatait az iskolai nevelésben, és adjon tanácsokat a különleges nevelési eljárásokat igénylő gyermekek szüleinek. Az iskola és a család közötti együttműködésnek a gyakorlatban jól bevált formái,: a szülői értekezletek, a fogadóórák, a családlátogatások, az alkalmi találkozások. Ezek közül kiemelkedő jelentőségük van a családlátogatásoknak, mert ez ad lehetőséget a legtöbb közvetlenségre, a gyermekünk nevelésével kapcsolatos tapasztalatcserére. Mire kíváncsiak családlátogatáskor a pedagógusok? Elsősorban arra, hogyan él a tanuló otthon, milyen a gyermek helyzete a családban. Hogyan neveli a szülői ház a gyermeket, ki tud vele foglalkozni, az anya vagy az apa, esetleg a nagy szülök. Minden józanul gondolkodó szülőnek tudnia kell, hogy a gyermeket nem lehet a társadalom ellen nevelni. Az a legszerencsésebb, ha a család és az iskola, a társadalom nézetei, követelményei egybeesnek. Ha ez még nincs meg az adott családban, akkkor a közös találkozásokon arra kell törekedem, hogy megszűnjön a kettős nevelés, hogy a tanuló nevelésében a társadalmi hatások érvényesüljenek, a szocialista rendszerünknek megfelelő nevelés uralkodjék. Ugyanis ez a gyermek érdeke, aki szocialista társadalomban cseperedik fel, és egész életét szocialista társadalomban fogja leélni. A pedagógus igyekszik megismerni a gyermeket, mint »otthoni« tanulót. Előfordulhat, ugyanis eltérés az iskolai és az otthoni magatartás között. Például az otthon »jói- nevelt«, csendes gyerek az iskolában fékezhetetlen. vagy fordítva: az iskolai jó tanuló otthon zsarnok, önző, és semmiben nem segít a család felnőtt tagjainak, mert tanul. Persze nem lényegtelen megtudni, hogy mennyit szokott tanulni a gyermek, van-e elég ideje rá a különböző plusz- foglaíkozasok miatt, tud-e a család megfelelő helyet brz- tosítani neki, van-e a laikusban egy zug, egy külön asztal a számára, megfelelő csendben és jó megvilágítás mellett dolgozik-e. Hogyan tanul, törekszik-e az olvasottak megértésére? Némán vagy hangosan tanul? Az sem közömbös, hogy vannak-e kedvenc tárgyai a tanulásban, és szívesen vállalt hobbija akad-e? Smég sorolhatnánk a kérdéseket, amelyekre a pedagógus feleletet szeretne kapni a szülővel folytatott négyszemközti beszélgetésen. Hogyan fogadta a szülő a pedagógust, mit vár a látogatásitól az érdekelt család ? Előfordul, még egy régről maradt nézet is, hogy valami baj van a gyermekkel, mert különben nem jönne el a tanító néni, a tanár bácsi. Pedig ma már nemcsak akkor megy el a családihoz a pedagógus, ha »baj« van a tanulóval, hanem tervszerűen mindenhova eljut. Egyrészt mert előírja neki az új nevelési-oktatási terv, másrészt, mert látja, hogy a gyermekek otthoni életének megismerése menynyire elengedhetetlen az eredményes neveléshez. Tehát a jó tanuló szüleihez éppúgy igyekeznek eljutni a nevelőik, mint azokhoz, akikkel tényleg problémák vannak az iskolában, a tanulásiban, a magatartásban. A leglényegesebb, hogy a szülők segíteni akarásnak és ne zaklatásnak vegyék, fogadják szívesen a pedagógusok látogatását, és őszintén bízzanak abban, hogy ez is segít a nevelésben. Mint két azonos célért: a gyermek neveléséért dolgozó munkatárs beszélgessen a szülő és a pedagógus. Szükséges, hogy minden családban felismerjék e látogatások jelentőségét. A szülők a valódi képet állítsák a családról és a gyermekről a pedagógus elé. Mert a nevelő csak akkor tudja az ő gyermeküknek legmegfelelőbb bánásmódot biztosítani, ha ismeri minden jó és rossz tulajdonságát. Azt elfogadjuk, hogy minden ember, gyermek más és más egyéniség, hogy vannak tulajdonságai, melyeket ismerve könnyebb őt alakítani - nevelni. Mindehhez a gyermeket megismerő és nevelő munkához sok segítséget adhat a pedagógusok családlátogatása. De csak ajkkor, ha a szülők és a nevelők egyaránt felismerik jelentőségét, és kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket nyújt. Dl. SíeLencü Gäbet Vikár Bélát Gergely Pál, aki a neves néprajztudós még feldolgozatlan hagyatékáira is felhívta a figyelmet. (Nekünk, somogyiaknak különösen jóleső érzéssel ecsetelte Vikár és a festő Zichy Mihály találkozását az egykori Péterváron. A Tarier eposz illusztrációkkal ellátott grúz nyelvű kötetét kapta ajándékba Vikár, nem sokkal később hozzá is látott előbb a nyelv- tanuláshoz, majd a fordításhoz. A finnországi Lahtiba igyekezett épp a néprajzkutató, a Kalevala foglalkoztatta abban az időben.) Európában először alkalmazta a fonográfot, de hogy pontosan mikor, erre csak a leutóbbi adatgyűjtések derítettek fényt. Égyüd Árpád kaposvári múzeumigazgató- helyettes a még élő Pöttendi Lidi nénitől tudja, hogy tőle Vikár már 1895-ben gyűjtött. Valószínű, hogy nem máshol, hanem szülőfalujában, illetve utána Somcgyszobon készítette az első fonográffelvételeket Vikár Béla. A néprajztudósról kevesen tudják, hogy bökverseket is írt a Borsszem Jankó című szatirikus hetilapnak. Olsvai Imre a népzenekutató Vikárról beszélt. Hanglemezről fölelevenítette Kodály Zoltán emlékezését a nagy elődről. Vikár Béla 1492 dallamot jegyzett le, gyűjtött össze a magyar nyelvterületről, ennek hat százaléka somogyi. Hatása lemérhető azon is, hogy számtalan népdalt ő tett népszerűvé, előkészítette Bartók és Kodály útját a népzenéhez. Nagy érdeme Vízkárnak, állapította meg Mán- doki László, hogy találós kérdései!, mesék, azon« ívül alkalmi, lakodalmi szövegek gyűjtésére is gondolt. A Somogybán hallott találós kérdésekről hamarosan napvilágot lát Mándoki László tanulmánya. Vikár Béla nyomában járt Együd Árpád. Sok, eddig ismeretlen szöveget, éneket talált, olyat, amelyik nem került akkoriban a fonográf viaszlemezére, Vikár gyorsírófüzetébe. Vikár Béla portréja a következő öt évben bizonyára még csak gazdagodik, de már most gondolnunk kell arra, hogy megfelelő előkészületek — elsősorban a további kutatás és kiadós — szorgalmazásával méltó módon ünnepelhessük meg Somogybán Vikár Béla születésének százhuszonötödik évfordulóját. H. B. Somogyi Néplap
