Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-19 / 245. szám

Könyvespolc j Szóval és példamutatással Szekszárdi üzenet Látom magam, amint szinte még kamaszként — esetleg, kövér fiatalember — bekopo­gok hozzá a szekszárdi redak­cióba. Batsányihoz írt versé­nek két sorát könyv nélkül tudom: Nevem nevének majd­nem a fele, / bár így lenne munkám is részese.« Csányi László szerkesztő­ként pillant a belépőre: .»Ma­ga az?« Kék egvenborítékon tudósításokat, naív riportokat küldtem neki, hogy azután már mint »neves« szerző — * micsoda pillanat, amikor elő­ször látja az ember a nevét nyomtatásban — személvesen is megismerhessem. Később járhattam a lakásán is. és egyszer meglátogatott ő is: az egérjárta falusi iskolában irigykedtek a kollégák... Szekszárdi napló címmel a Magvető Kiadónál jelent meg rendhagyó műve. Sokáig érlelte, nem akart koraszü­löttet a világra bocsátani. Akik esszéig, recenzióit, tanulmá­nyait figyelemmel kísérték — a folyóiratokban — sejtették, hogy abban a hetven négyzet­méternyi szekszárdi »univer­zumban« készül valami, amire majd nem lehet nem odafi­gyelni. Meg ebben is nagyra értékelt Babits Mihályát kö­vette; Szekszárd e legjele­sebb írószülötte kedvelte az esszé műfaját. Csányi László naplója riportelemékben is gazdag, lírai esszékötet Ba­rangolás Goethe nyomában, európai helyszíneken és a világirodalomban, sőt önmagá­ban e leggazdagabb »ország­ban«, mert — mint írja — »minden ember élete csodával határos kozmikus kaland«. Szekszárd, Firenze, Weimar, Wittenberg, Pécs, Tapolca, Füred együtthatva — valami­féle lírai matematikai műve­letsor végeredményeként — termi meg ezeket a felismeré- * sejtet:' »A humanizmus titkai a' megértés, az együtt ' élés.i. I öröme, s egy táj, kép, a gon­dolat. testvérisége mindent egvbe tud fogni.« Nem írt közepes regényt harmincévesen, nem írt — pedig divat ez — negyven forrásmunkából egy negyven- egyedik, semmi eredetiséget föl nem mutató müvet, mert tiszteli az írott szót, tiszteli az olvasót: »Valójában csak ke­veset lenne szabad írni. soká­ig érlelve, hogy az olvasónak ne kelljen hebehurgyán átla­poznia a könyvet...« Vallomásos könyv ez a Szekszárdi napló. amelynek egy-egy részlete olyan, mint a mágnes: magához vonzza, szinte »szerkezetté rendszerez­ve« a vasreszeléket, # azaz: a, megfigyelések eredményeit, a kepeket. Ilyen magmetikus csomópont ebben az »esszé­regényben« anyja halála. Szinte kimerülve az utolsó emlékkép. rögzül a pillanat, amikor utoljára látja, éppen rohanóban — a fiák mindig sietnek — »Lacikám, elmúlt az élet«. Krúdy-művek elmú­lásban gúla ta csap meg. Máskor proustian bánik az idővel, sőt úgy bontja, hogy szinte polifóniát teremt — mint a könyv legmegrázóbb részében, nagynénje igaztalan, elborzasztó halálának fejeze­tében. Tájaik, városok, emberek. Tökéletes kisportrék alkalmi ismerősökről, főként azonban gazdagító barátokról: egy be- ce-hegvi látogatás kapcsán Ta­kács Gyuláról, de Tüskés Ti­borról. Várkonyi Nándorról és másokról is. Érzékeny — sőt ambivalens — kép T olnay Károlyról. Egy reneszánsz gazdag világú, jelentős gon­dolkodó nyilvánul ebben a könyvben meg: »életünk ma­gunkon túlmutató értelme a megismerés élménye, melyet egy virág éppúgy példáz, mint Hegel rendszere«. Jó másfél évtizede, hogy szélesre tárta lakása ajtaját: »Tessék, fáradjon be!« Most az: olvasó, a megismerésre haj­lamos ember előtt nyit ki egy ajtót könyvével. L. L, Az őrtilosi tanítónő Többet várnak, mint máshol j — Gyerekek! Mit ábrázol ez a kép? *— Motorbiciklit. — Hol közlekednek vele? Nos? __-Zolika! — A közúton. az úttesten ,, — A környezetismereti órán a gépjárművekkel meg a közlekedési szabályokkal is­merkednek meg az őrtilosi általános iskola alsó tagozatos tanulói. Kevesen vannak, akik itt végzik az első három osztályt. Közöttük ülnek azok is, akik csak jövőre kezdik majd a tanulást. A többsé­gük cigánygyerek. Vala­mennyien csinosak, tiszták; rendes ruhát hordanak a kö­peny alatt. Egyszerű kérdésekre vála­szolnak; e válaszok többsége nehezen formálódik világos kifejezéssé. Egy-egy jó válasz után érthető a tanítónő. Ta­vaszi Lászlóné öröme. Meg is dicséri őket nyomban. — Ezek az apróságok igen nehéz körülmények között nevelkedtek, s bizony nem könnyű a pedagógus dol­ga, amíg elér valami látszatra apró, ám valójában mégis nagy eredményt. S ezek az eredmények adnak nap nap után erőt. a velük való fog­lalkozásra. Valamikor a tanítónő is ide járt iskolába, illetve a szom­szédos Szentmi hályhegyre. Testvérei közül (kilencen van­nak) egyedül ő választotta ezt ( a hivatást: visszajött — előbb Zákányba, majd ör tilosba — tanítani. — örökre megjegyeztem, amit igazgatóm mondott, mi­kor elkezdtem pedagógusi munkámat: nincs szebb fel­adat, mint saját népedet ta­nítani ... S tudja, valóban igen nagy boldogságot jelent; látni, hogy ezek az apróságok napról napra formálódnak, megismerik., a tudás-__örömét. K ülön öröm volt számomra, hogy taníthattam az öcsémet. És az is, hogy tanítványaim közül többen nem álltak meg az általános iskola után: kö­zépiskolába jártak, s szakmát tknultak. Igazgatója és tanítója ennek a kis iskolának. Egyedül van, s igy nagyon sok munkát kell elvégeznie. Nézem a naptárát: több hétre előre minden napra van valamilyen bejegyzés: ér­tekezlet. továbbképzés, tanfo­lyam, családlátogatás ... Tan ácselnökhelyettes, vb- tag, tanácstag, népfront- és , vöröskeresztes-titkár, úttörő- vezető, propagandista —- a tsz-ben vezet fanfolyamot. Párttag. Most végzi a marxis­ta esti egyetem második év­folyamát, s vezeti az egyik ta­nácstagi csoportot. És még HÉTVÉGI TÁIOLÓ Pinokkió kezdi... nem szóltunk az iskolai szü­lői munkaközösségről, meg — családjáról sem, ahol ugyan­csak van mit tennie. És az egészsége sem kielégítő. Még­is miért vállalja ezt a ren- 'geteg társadalmi, közéleti megbízatást ? Hiszen bő­ven van munkája az iskolá­ban. — Itt, a határhoz közel még többet várnak egy pedagógus­tól, mint más kisközségekben — mondja. — És nekem az, hogy szülőfalum lakói bíznak bennem. számítanak rám, végtelenül jólesik. Amit lehet, amíg egészségem engedi, el­végzem a tennivalókat. Szép vallomás ez. Tavaszi Lászlóné szavait munkája, közéleti tevékenysége bizo­nyítja. ö volt az. aki a záká- nvi tanácsban szót emelt a nehéz körülmények közt élő őrtilosi apróságokért: javaslatára szavazta meg a végrehajtó bizottság — fogad­ta el a tanácsülés- —, hogy évente több ezer forintért vá­sárolnak melegítőt, köpenyt a rászorulóknak. Évekkel ez­előtt ő indította el az iskola- tej-akciót is. A kommunisták soraiba csak tavaly került, ám már előtte négy évig tevé­kenykedett propagandistaként a községi pártalapszervezet- ben, korábban pedig a KlSZ-ben. A községi és az is­kolai könyvtárt is évek óta gondozza. Lenin-eip lékplaket­tel, Kiváló Ifjúsági Vezető, va­lamint Szocialista Kultúráért Kitüntetéssel jutalmazták sok­oldalú munkáját. Huszonhárom éve’ végezte el Kaposváron a tanítóképzőt, s épp húsz éve neveli szülő­faluja apróságait, vállal részt a közélet feladataiból. Neveli az apróságokat, pél­dát mutat nekik. Együtt dol­gozott akkor is az úttörők­kel meg a KISZ-tagokkal, mi­kor társadalmi munkában a közösség széi»lésen munkál­kodtak. Arról beszél, hogv Csont ka Jancsi, Sifter Évi, Orsós Im- ci, Kunecz Gabi meg a töb­biek tudása milyen Szépen fejlődik, s mennyire szeretnek iskolába járni. A sok gond, száz meg száz feladat ellené­re is ezzel köszön el: nincs szebb dolog, mint amikor az ember saját népét tanítja, ér­tük dolgozhat.., Szalai László A hét vége tulajdoniképpen kezdet: vasárnap 16 árakor nyílik a kaposvári Csiky Ger­gely Színházban a Pinokkió előadásával. Az egyhetes, gyermekszmházi találkozó rendkívül gazdag programot ígérő rendezvénysorozaton több magyar színiház mellett olasz, NDK-beli, szovjet és cseh társulat is fellép. A szín­házi bemutatókat egyéb ren­dezvények, illetve kiállítások egészítik ki. A színház ma délután 14 órakor Spiró György Hajrá, Samu! című művét játssza a gyerekeknek a Latinca Műve­lődési Központiban. Este 19 órakor a színházépületben a Csárdáskirálynő előadásának a Déry-bérlet tulajdonosai tapsolhatnak. Holnap este ugyanez az operett szerepel műsoron. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ programjában a fiatal utazók klubjának két érdekes esemé­nyére bukkantunk. Ma úf.iíil- meket veti fentek 18 órakor. Szombat—vasárnap Székesfe­hérvárra és Mórra terveztek kirándulást a klubtagok. A gyermekrendezvények sorát a tervek szerint a Vendégjárás című, tájegységek népművé­szetét bemutató sorozat bu- zsáki része nyitja szombaton 10 órakor. S most lássuk: mit. ígérnek a megye más közművelődési intézményei. Kraumann Erik festőművész emlékkiállítása várja a látogatókat a nagy­atádi Gábor Andor Művelődé­si Központban. A Victor Jara ifiúsági klubban szombaton 17 órától a ságvári KlSZ-szerve- aet tart önálló klubnapot. A bodvicai nyugdíjasok klubjá­ban már a hétfői Ki mit tud?- ra készülnek az öregek. A tabi művelődési házban szombaton 20 órakor a Rekord együttes közreműködésével szüreti bált rendeznek. A mar­cali kulturális központ kisga- lériájában e hónap 25-ig még A X. Barátság Hídja narV zetközi fotókiállítást — mini arról már részletesen beszúr moltunk — a kaposvári So- ; mogyi Képtárban rendezték meg. A kiállítás november tó­ig látható. A közművelődési rendezvények sorában talál­tuk a Latinos-ház húszadikán nyíló bélyegkiállítását is, mely a tervek szerint egy hétig te­kinthető meg. A Petőn-em- lékkönyvtárban ma 18 árakor műveltségi vetélkedőt tarta­nak a könyvtárak ifjúsági klubtagsága részére zenei és irodalmi kérdésekbőL A kaposvári mozik közül a Vörös Csillag a sokat ígérő című — A kétbálkezes és az örömlány — amerikai fil­met ajánlja a hét végére. A színes, szinkronizált vígjáté­kot Don Taylor rendezte. A cselekmény Coloradóban kez­dődik 1908-ban. Az egykori neves nyomkereső, SamLong- wood már botcsinálta szeren­csevadászként tengeti életét. Egy alkalommal sikerül elra­bolnia a nyilvánosház egész »készletét«, s azután már hiá­ba is próbál szabadulni a Csü­törtök nevű lánytól... Ugyanitt vasárnap délelőtti matinén a Keménykalap és krumpliorr című magyar fil­met vetítik a gyerekeknek. A Szabad Ifjúság 16 órára A sólymok vezetője című színes szovjet kalandfilmet ígéri, míg a további két előadáson az Agyő, haver! című színes, szinkronizált, francia bűnügyi film kockái peregnek 16 éven felülieknek. A Latinca mozi programija szombat—vasárnap a Vissza­jelzés, a Rákóczi mozi vasár­napi ajánlata a Félelem a város felett című film. Ez utóbbiban a kaszkadőrnek sem utolsó Jean-Paul Belmon­do állt felvevőgép elé, hogy ezúttal rablóból pandúrrá avanzsáljon: a vagányként megszokott francia színész ez­úttal ugyanis felügyelőt ala­kit megtekinthetők Tettmanni Bé­la szatirikus grafikái. Az in­tézmény egyébként barkács, fazekas, faragó, fotó, kosár­fonó, kuckó, szövő és »ügyes keze':« szakköröket indít a gyerekeknek; a felnőttek ugyancsak kitanulhatják a fazekas, szövő és kosárfonó szakma fortélyait. i A könyvbarátok figyelmét a Szépirodalmi Könyvkiadó egyik újdonságára irányítjuk: a Pécsen élő Kampis Péter jelentkezett első könyvével, az Orr-ügyek cíművel, mely több munkáját is tartalmasa. Képünkkel hétvégi kirán­duláshoz szeretnénk kedvet ébreszteni. Fekete Gábor Újságírók Somogybán Gerő Manó huszonkilenc éves volt. amikor elítélték, és soha többé nem foghatott tol­lat, hogy újságot írjon. Mint újságírónak utolsó üzenete a törvényszék Ítéletében külön vádpontot képező »Somogy üzen Tolnának« című irás, mely »a proletárok osztályát a régi társadalmi osztályok elleni gyűlöletre izgatta«. A Tolna megyei Vörös Újság 1919. július 31-i számában jelent meg. a Tanácsköztár­saság 133. napjan. Somogy üzen Tolnának Az egész világon forr. ka­varog a régi bűnök zagyva- léka. Sírt ásó, csontos rab- szolga tartók, jóban kéjélgő, dolog tálán henyék, gonoszok uralma nagy temetésre in­dul ... A vörös ember a bű­nök sírjába temeti a nép­nyúzó zsarnokokat. A romlott világ bűnös haldoklásánál és a vörös világ új életének szü­letésénél legyetek köszöntve proletár lélekkel harcos pro­letárok, az egész világon egy célért küzdő robotos embe­rek. — Éljen a világforrada­lom!... Pusztítson a világ­forradalom! Teremtsen a vi- lágforradalom! És csak hadd súgják egymás fülébe a lá-^ tömést látók, hogy »kísértet járja be az egész’ világot, a kommunizmus kisértete«, — mi meg dolgozzunk, szórjuk az eszme szentség'es igazsá­gait, szítsuk a harcot, a kí­méletlen forradalmi elszánt­ság erős lendületét fokozott szilaj erővel: tanítsuk meg azokat, akiket meg kell ta­nítani. hogy a »proletárok csak láncaikat veszthetik és nyerhetnek cserébe egy egész világot«. Mozog a föld. Proletárok, p mi robotos, küzdő, kiuzsort zott, elszánt, hős testvérei ol leike ölel bennünket körűi Olaszország városaiban ki- gyúlt a láng és ez a láng el fogja borítani egész Itáliát. Világ6ztrájk! Beleszédült az angol és francia zsarnok uralom, bele fognak szédülni a világ összes zsarnokai, pép- nyúzói és a proletárszívek még jobban összedobbannak az egész világon. Kishitűek, még mindig kételkedői?, lát­ja tok-e már a fölcsapódó lángnyelvekből a vajúdó idők nagyszerű történelmi tényé­nek. a roham lépésekben kö­zelgő vüágforradalomnak fönséges szép szimptómáit? Zsarnokok, népnyúzók, resz­kettek-e mindenütt? Érzitek -e már henye teste­teken a prolé- tárököl ’ zúzó ütéseit? Re- mélitek-e még, hogy bűnös világotokat vissza tudjá­tok állítani ? Üj világok, új erkölcsök, új .élet felé tör­tetünk. Ki­nyílt-e már a szemetek, va­kok? Látjá­tok-e már ki­bontakozni a dolgozók, a proletárok ha­talmát, életét az egész vilá­gon? Csak föld Előre, küzdő, harcoló, szenvedő embermii­liók, hordozói új keresztek­nek. Csak előre! Vas ököllel leütni mindenre, ami az új világ kialakulása előtt gát akar lenni. Vas ököllel szét­zúzni mindent és mindenkit, jihol eszményi küzdelmünk tagadással találkozik. A világ proletárjai velünk vannak. Aa egész világon jelt adnak immár robotos szövetségese­ink. Csak kitartás! Elszánt­ság! Mienk a siker. Mienk a diadaL Gerő Manó a »Somogyi Munkás» szerkesztője (Vége) A szerző köszönetét mond K. Balog Jánosnak, a Tolna megyei Levéltár igazgatójá­nak, Kende Jánosnak, a Párt­történeti Intézet tudományos munkatársának, László Ba­lázsnak, az MTI londoni tu­dósítójánál?. dr. Navracsics Lászlónénak, az SZMT titká­rának, dr. Pálfy Józsefnek, a Magyarország főszerkesztő­jének, Sipos Csabának, a me­gyei könyvtár munkatársának, Takács Évának, a Somogy megyei Levéltár levéltárosá­nak: akik tanácsaikkal, észre­vételeikkel, valamint értékes dokumentumok közreadásá­val hozzájárultak e cikksoro­zat létrehozásához.

Next

/
Oldalképek
Tartalom