Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-18 / 244. szám

Javul a közlekedési fegyelem .Egy ellenőrzés tapasztalatai Harminckét millió fejlesztésre Gond a szolgáltatásokkal — Csúsznak a beruházások —• Jó estét kívánók! Ké­rem a gépkocsi és az ön ira­tait — lép oda az autóhoz a rendőr. — Gépjárműellenőir- zést tartunk. Miután mindent megvizs­gált és nincs kifogásolni való, visszaaadja a személyi igazol­ványt, a jogosítványt, a for­galmi engedélyt, s jó utat kí­ván. Közben egy másik ko­csi fényszórói pásztázzák az utat. A rendőr kezében a zseblámpa fénye kis köröket ír le; az autó megáll, a rend­őr odalép, elhangzik az előb­bi mondat.. S ki tudja, hány százszor hangzott el mindez hétfőn és kedden megy esze rte? A rend­őrség ugyanis — a néphad­sereg meg a Közúti igazga­tóság bevonásával — közle­kedési ellenőrzést tartott Akadt gépjárművezető, aki bosszankodott kicsit, mond­ván: »Egy órán bélül már negyedszer állítanak meg.« A többség azonban fegyelmezet­ten tudomásul vette, hogy szükség van erre — a közle­kedés biztonságának növelése, a baleset megelőzése érdeké­ben. Az egyik járőrrel Marcali főutcáján találkoztunk. A rendőr egy teherautót ellen • őrzött, s a dolog vége az lett, hogy a gépkocsivezetőnek a zsebébe kellett nyúlnia: egy százasa bánta az ellenőrzést. — Budapestről indultam — mondja —, féle jöttem targon­cáéit, s éppen a cél előtt iga­zoltattak. A gépkocsi egyik gumija kopott volt. Van jó futófelüle­tű pótkerék, csak hát azt föl kellett volna tenni. A me­netokmány körül sem volt minden rendben: a kocsikí­sérők neve ugyanis nem sze­lepei a menetlevélen. Közben egy Babettát állít meg a rendőr. A fiatalember méltatlankodik: innen a szomszédból hozza a kismo­tort és javítani viszi. Felül­ni rá nem lett volna szabad. A motor kipufogócsöve ugyan­is le van szakadva. No és a vezetői engedély sincs a mo­torosnál .. . Egy százasába kerül a dolog. Az itt ellenőrző járőrnek egyébként nem sok ilyen ese­te akadt. Nagyon kevés jár­művel, illetve vezetővel volt baj: még az is ritka volt, hogy rosszul állították ki a menetlevelet. Régebben így. ússzei általában a mezőgazda- sági gépek, a traktoroK mü-l szaki állapota nem volt kleié- • gitő, most változott a hely­zet: a gépek többsége kifo­gástalan állapotban vett részt a forgalomban. A menetok­mányok is szabályosan vol­tak kitöltve. A 7-es főútvonalon talál­koztunk a másik járőrrel. Sok dolga neki sem akadt. Fonyód környékén ugyancsak az az általános tapasztalat hogy a járművezetők betartják a sza­bályokat, nagyon ritka a se­besség túllépése. Szóvá kell viszont tenni, hogy gyakran figyelmen IS-ijil hagyják a •»stoptáblákat«, eöből pedig sok baleset származik. Egy másik tapasztalat: több jár­műnek is rossz a világítása. A fonyódi részen alig volt baj a járművekkel. Egy ható­sági jelzést kellett csak bevonni egy pótkocsiról, mi­vel lejárt a forgalmi engedé­lye. Egy jogosítványt is be­vontak — ittasság miatt. Továbbindulunk. Rendőrök­kel találkozunk Bálatonleilén, a gamási elágazónál, s Mer­ítvén is. Sehol semmilyen rendkívüli esemény nem tör­tént. Gamásnál épp egy tíz­éves Wartburgot állítanak meg. Az öreg kocsi azonban műszaki szempontból kifogás­talan, vadonatúj motorral közlekedik. A mernyei részen minden rendben. Csak egy vezetői en­gedélyt vontak be, mivel a tulajdonosa nem vett« észre, hogy öt hónapja leiárt. Jtt, Mernyén egy KPM-járörrel találkoztunk. Érdekes tapasz­talatokat gyűjtött. — A tehergépkocsik 30 szá­zaléka üresen közlekedik. A vállalati személygépkocsik egy része is egyetlen embert visz' a gépkocsivezetőt Sokszor ar­ra hivatkoznak: járatják a kocsit. A kocsikat a gyárak­ban fékpadot} bejáratiak, ami­kor forgalomba kerülnek já­ratásra nincs szükség. Energiatakarékosságról be­szélünk, s közben úgv paza­rolunk. hogy kedvezőbb gaz­dasági körülmények között is túlzás lenne. A kétnapos el­lenőrzésnek tehát nemcsak közlekedésbiztonsági tapasz­talatai voltak. Összességében elmondha­tó: javult a közlekedési fe­gyelem útjainkon. Ügy lát­szik. a járművezetők kezdik belátni, hogy a szabályok őket is védik. Akadnak ugyan, \ akik ezeket a szabályokat semmibe veszik, ám szeren­csére egyre kevesebben. Dán Tibor Érzékenyek az emberek a szolgáltatás hangnemére, gyorsaságára, minőségére. Egy-egy ismétlődő panasz után bizony odavágják: »Csak tudnám, mit csinálnak a fej­lesztésre kapott milliókkal!« Válóban fontos az előrelépés szempontjából, hogy a válla­latok. a szövetkezetek mint használják föl azt az össze­get. amelyet kapnak a szol­gáltatás-fejlesztési támogatási alapból. A téma fontossága, az egész lakosságra való hatása indokolta, hogy a városi párt- bizottság gazdaságpolitikai munkabizottsága megvizsgál­ja, mi a helyzet Kaposváron a szolgáltatások fejlesztésében. Nem csekély összeget kap­tak a kaposvári vállalatok és szövetkezetek beruházásokra, gépbeszerzésekre. A több mint harminckét millió forint csak­nem kiteszi a teljes megyei alap felét. Ennek egy része — például a Patyolat Vállalatnak juttatott támogatás esetében — nemcsak városi, hanem me­gyei célokait is szolgál. Jól bevált, högy az átgondolt, pon­tosan megindokolt pályázatok útján dönti el a megyei ta- nács-wb a pénzek felosztását. A tanácson kívül az országos és helyi érdekvédelmi szervek is gondoskodtak a szolgáltatás fejlesztésének anyagi támoga­tásáról. A bizottsági ülésen is meg­fogalmazták, hogy nincs ok aggodalomra, a kapott össze­geket mindenhol a szolgálta­tás fejlesztésére fordították. Az viszont gondot okoz. hogy egyes beruházások megvalósu­lásában nagyok a csúszások. Ez egyrészt azért fordul elő, mert a kis összegű munkákat nehezen vállalják, ha pedig valaki mégis belekezd, nem igyekszik határidőre átadni — ezernyi más, fontosabb beru­házásra irányítja a szakmun­kásokat. A szolgáltatás iránt egyre nagyobb az igény, épp ezért nagyon fontos, hogy a jövőben meggyorsuljanak az ilyen beruházások. S nemcsak akkor fordul elő csúszás, ha építeni kell — akkor is, ha valamilyen bo­nyolultabb berendezést ren­delnek. Egy—másfél év kell ahhoz, hogy ezt munkába ál­líthassák. Az igények válto­zása szükségessé teszi, hogy egy ötéves tervidőszakban a vállalatok, a szövetkezetek, póttámogatáshoz juthassanak amikor például új szolgálta­tásba kezdenek, netán ugrás­szerűen megnő az érdeklődés valamilyen javítás iránt. Mindenképpen hasznos tehát a nagyobb összeg tartalékolá­sa. Most például a Vas—Mű­szaki Szolgáltatóipari Szövet­kezet és a Szolgáltatóipari Szövetkezet kapott 130, illetve 320 ezer forintot a szolgálta­tás-fejlesztési alapból a gumi-, az óra-, a hűtőgépjavítás és a fényképészet fejlesztésére. S a Volán 13. számú Vállalata is benyújt egy pályázatot, hogy javíthassa a tüzelöszálli" tás színvonalát. A lakosság észreveszi az ed­digi fejlesztéseket, s biztosan örömmel fogadja, hogy újabb Patyolat-szalonok nyílnak. Jö­vőre a Béke—füredi-lakótele­pen átadják a fodrász—koz­metikai szalont, s várhatóan megépül a fodrászszalon a Ságvári-lakótelepen. A gépko­csitól a jdonosok számíthatnak a Volán 13. sz. Vállalata gép­jármű szervizének most befe­jeződő fejlesztésére. Nem sokan tudják, hogy a boltokban fölszerelt őrlő- és szelete Lőgépek egy részét szántén a szolgáltatás-fejlesz­tési alapból vásárolták. E gé­pek javítása azonban egyelő­re gondot okoz. Hamarosan változás várható: a Gelka és az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat ugyanis szerződés köt. Helyben nem oldható meg az alkatrészhiány gondja — erre oaszágos intézkedés szük­séges. A Gél,kánál benyújtott panaszok száma az idén pél­dául azért nőtt mintegy 50— 60 százalékkal, mert egyes al~ katrészeket szinte lehetetlen beszerezni. S közben a meg­rendelések ideje is nő, például a hűtőgépek alkatrészeit a jövőben hat hónappal előbb (!) kell kérni. Elképzelhető, milyen gondot okoz majd egy gyorsjavítás. A szolgáltatás minősége az emberek hangulatát is be­folyásolja — érdemes ezzel rendszeresen foglalkozni. Csak így lehet a beruházásokat, a gépbeszerzéseket meggyorsíta­ni. az esetleges hibákat meg­szüntetni. Lajos Géza Hiánypótló kis szériák Mozgékony szövetkezet Aki a Somogy Ipari Szövet­kezetnél jár Nagybajomban, elcsodálkozik a sok terméken, melyet a helyi és a böhönyei üzemben készítenek. Az egy kalap alá alig vehető termé­kek sokasága teszi lehetővé, hogy a szövetkezet mozgéko­nyán, a piacra mindig figyel­ve gazdálkodjon. Ezekben a napokban egy pécsi nagykereskedelmi cég megrendelésére kicsi, 2300 és? r: bős szériában szövetnadrá­gok készülnek a textilesrész­legben. Kifogyott néhány mé­ret, és a szövetkezethez for­dultak a kereskedők — pótlá­sért Jó üzlet ez. A boltban eléggé drágák lesznek ezek a pantallók; a nagyobb igéhyű vásárlóknak készülnek, a szö­vetkezetnek pedig szépen hoz­nak a konyhára. A lakatosok a Csepel Au­tógyár magasraktárrendsze­réhez szállítják a számozott alkatrésztároló konténereket. Ezer darabot készítenek egy­millió 700 ezer forintért. A jókora fémdobozok nemsoká­ra a számítógéppel irányított raktár hatalmas polcain sora­kor ak majd. Az asztalosok a sehol nem kapható, de a családiház-épít- kezésekhez nagyon is szüksé­ges 3—4 szárnyú ajtókerete­ket készítik e héten a pécsi Tüzép megrendelésére. Ez is hiánypótló kis széria. Mini konténer készül. Ajtószámy-igazítás. __________________________________________________ 191 4. április 1-én került föl Gerő Manó neve a Somogyi Hírlapra. Kerek öt évig volt a felelős szerkesztője. Közben katonáskodott. 1917. június 7-én közölte a Somogyvármegye, hogy »Gerő Manó, a Somogyi Hírlap fe­lelős szerkesztője holnap, csü­törtökön házasságot köt Frank Jucikával, Frank Mátyás le­ányával Balatonbogláron.« Börtönnapló: »Családi állá­sa: házas, Frank Juliska. Van­nak-e gyermekei és hány,? 1.« Somogyvármegye, 1918. no­vember 2. »A kaposvári Nem­zeti Tanács munkában. — Ge­rő Manó indítványára kimond­ja a bizottság, hogy bármely bizottsági tagnak a Nemzeti Somogy! Néplap ■ Tanács hsú árazásaiból eredő cselekedeteiért az egesz bi­zottság felelősseget vállal. Ki­mondja továbbá: Amennyiben a Nemzeti Tanács helyi szer­vének bármely tagja, különö­sen személyes szabadsága te­kintetében. akár magán- egyének, hatóságok részéről bármiféle sérelmet szenvedne, a bizottság a sérelmet a ma­ga sérelmének tekinti é6 an­nak orvoslását keresztül vi­szi,« Gerő Manó, aki 1918 no­vemberében a Kaposvári Nemzeti Tanács intéző bizott­ságának a tagja volt, 1919 no­vemberében már személyi sza­badságától megfosztottam el­lenforradalmi bíróság előtt áilt, s a Kaposvári Nemzeti Tanács egyik volt elnöke, dr. Bók Zalán Lajos legfel­jebb mint ügyvéd védhette. De nem is a »Nemzeti Tanács határozataiból eredő cseleke­deteiért« vádolta a törvény­szék . .. Gerőt már a Tan ács - köztársaság kikiáltása előtt egy hónappal — a Somogy­vármegye 1919. február 21-i híre szerint — Somogy, Tol­na és Baranya sajtóügyi refe­rensévé nevezték ki. Jellemző a két forradalom közötti el­lentmondásos időszakra, hogy míg február 20-án a jobbol­dali szociáldemokratákból és a polgári pártok képviselőiből álló Berinkey-kormány még bebörtönözteti a KMP veze­tőit, addig Somogybám az ugyancsak szociáldemokrata Somogyi Hírlap szerkesztője, a három megyébe kinevezett sajtóelőadó, as ellenforradal­mi bíróság szavaival mar »a proletárdiktatúra megalapítá­sa érdekében« fogalmazódott cikkeknek ad helyet lapjában s maga is hasonlókat ír. A proletárforradalom győ­zelme után Gerő Manót újra megbízták Somogy sajtóügyei­nek irányításával, kinevezését a Forradalmi Kormányzóta­nács sajtóosztálya erősítette meg. A megye forradalmi saj­tóját szervező és irányító munkájában támogatta La- tinca Sándor is. akivel baráti kapcsolatban volt és' aki mint láttuk — mái- 1917-ben megfogalmazta gondolatait a mumkássajtó szerepéről. je­lentőségéről : »Fejleszteni és terjeszteni kell a szocialista sajtót, hogy megerősödve kí­méletlen háborút indíthassa­nak az imperialista,, kapita­lista sajtó ellen.« 1914-től Gerő Manó nem jelölte nevével az általa szer­kesztett Somogyi Hírlapban írt cikkeit. így volt ez 1919- ben is: Gerő Manó vagy G. M. aláírást a Somogyi Hírlapban és a Somogyi Munkásban sem találunk. De valószínű, hogy a két lapban név nélkül megjelent vezércikkek nagy részét ő írta. S hogy ezeknek és egész tevékenységének a Tanácsköztársaság somogyi eseményeiben milyen jelentő­ségük volt, annak érzékelteté­sére a bíróság indoklását idézzük, mellyel a súlyos íté­letet igyekezett alátámaszta­ni: »Gerő Manó vádlottra néz­ve azért szabta ki a bíróság a legsúlyosabb büntetést, mert mint újságíró minden alkal­mat megragadott, hogy a kom­munizmus megmételyező esz­méit terjessze, hogy a prole­tárdiktatúra minél tovább fennmaradhasson. továbbá, ment ő volt a kaposvári di­rektórium egyik rossz szelle­me, bár annak nem is volt tagja, s ő volt a proletárdik­tatúra egyik legbuzgóbb támo­gatója, ezekkel szemben a bíróság ezen vádlottra nézve enyhítő körülményt fennfo­rogni nem látott...« Az utolsó üzenet A börtönnapló utolsó rá vo­natkozó bejegyzése: »1924. június 7-én a váczi kir. fegy- házból elbocsájtatott, büntetés hátralévő része kegyelemből elengedtetett.« S hogy milyen volt ez a »kegyeién«? Kiszabadulása után Gerő Manó állandó rend­őri felügyelet alatt élt család­jával Balatonbogláron, felesé­ge szüleinél. 1927-ben Szom­bathelyre költözik. Alkalmi munkákból tartotta fenn csa-1 ládját, mely vele együtt ott is rendőri zaklatásoknak volt kitéve. A politikai múltjáért huszonöt éven át üldözött új­ságíró 1944-ben halt meg: a németek agyonlőtték. Egyetlen fennmaradt fény­képét — amely már Szombat­helyen készült — ma Buda­pesten élő fia őrzi. Elhurco­lásakor a fasiszták feldúlták a lakást és megsemmisítették Gerő iratait, képeit. (folytatjuk.) Növényvédelmi tájékoztató Szüret után a gyümölcsösben Az idén a gombabetegségek szokatlanul későn kezdődtek, s a fertőzés már gyümölcssze­déskor érte el a tetőfokát, ezért növényvédő szerrel nem lehetett ellene védekezni. A jövő évi termés biztonsága érdekében a szüret utáni nö­vényvédelmi munkák tehát rendkívül jelentősek. Az őszibarack levéliikasztó betegsége, a kajszi gnomóniás levélfoltossága, a cseresznye és a meggy cilindros-spóriu- mos levélfoltossága, az alma- és a körtevarasodás, részben az őszibarack tafrinás levél- iodrosodásának kórokozója is a fertőzött, beteg leveleken telel át. Fontos tehát, hogy a lehullott lombot rézoxiiklorid- hatóanyagú szerrel (Rézoxi- klórid 50 WP, Vitigran, Cup- ravit 0,5 százalékban), vagy a Chinoin—Fundazol 50 WP 0.1 százalékos oldatával ázta- tásszerűen nyomban perme­tezzük le. Ezzel meggátoljuk a kórokozó gombák áttelelő szaporítósejtjeinek kialaku­lását, s egyúttal megakadá­lyozzuk, hogy ezekben tavasz- szal szapori tóképletek fejlőd­jenek ki. Kiskertekben ugyanezt a célt szolgálja a lehullott lom­bozat összegyűjtése és elégeté­se vagy legalább egy ásónyom mélyen történő aláforgatása. A fertőzött és összegyűjtött lombot azonban semmiképp se használjuk komposztálásra, mert a kórokozók is zavarta­lanul áttelelnek. A védekezés során a lehullott levelek per­metezésére kell nagyobb gon­dot fordítani, mivel a legerő­sebben fertőzött levelek hul­lanak le' először, de az őszi lombfertőtlenítéskor a még fán levő leveleket is áztatás- szerűen permetezzük. A per­metezést csapadék nélküli, száraz napokon végezzük, mert esős, párás időben a ki­juttatott növényvédő szer ol­data felhígul és hatása nem érvényesül. A növényvédő- szer-feíhasználás csökkenté­se érdekében a már lehullott lombot permetezhetjük kar- bamid vagy ammonnitrát mű- trápva 5 százalékos oldatával is — ezzel elősegítjük a leve­lek korhadását, elboimlását és a kórokozók szaparítóiképle- teinek pusztulását (vigyáz­zunk azonban, hogy ’a tömény műtrágyaoldat ne jusson a fára). A piros- és feketeri­biszke lombhullásának meg­kezdődésével , ázemfoeötlik az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyóinak kártétele. Vizsgál­juk át a bokrokat és a káro­sított vesszőket (a vesszők fe­lületén lévő rágcsálókról, ürü­léknyomokról ismerhetők föl) vá~juk ki, és haladéktalanul égessük el! (

Next

/
Oldalképek
Tartalom