Somogyi Néplap, 1979. október (35. évfolyam, 230-255. szám)

1979-10-16 / 242. szám

Megyei labdarúgó-bajnokság (Potgtatés a 4. oldatröT) letve Molnár Tl-esbőb Jók: Szalaí, Ellenberger, Komáro­mi II., Barabás. A tabi együt­tesben nem volt jó teljesít­mény. Karád ifi—Tab ifi 0:6. ifj. Schádl Lajos Táncsics—Nagyatád 5:1 (2:0) Kaposvár, 300 néző. V.: Hajdú. Táncsics: Ágoston — Pápai, Boll a, TreszIcT, Bara, Kiss, Nagy (Ülés), Hódosi, Kádár, Meskó, Or­sós. Edző: Zsoldos László. Nagy­atád : Zsobrák (Kutnyák) — Bir- kás, Czár, Béres, Hoffman, Cim- balek, Mohácsi, Utasi, Pintér (Sze- mesi), Vidák, Steiner. Edző: Sel- meczi István. A szemre tetszetősen játszó Táncsics könnyedén győzött a gyengén szereplő vendégek ellen. Góllövők: Meskö (3), Bara,' Orsós, illetve Mohácsi. Jók: Meskó, Pápai, Hódosi, Bara. illetve Vidák, Mohácsi. Rákóczi ifi III.—Nagyatád ifi 9:0. Perényi György Kiss J. SE—Barcs 2:9 (0:0) Kapoly, 250 néző. V.-. Se­bestyén. Kiss J. SE: Edőcs — Répás, Horváth L., Horváth G., Monoki, Bencze, Gedaí (Pócza), Szanyi, Tóth (Rfczu), Kovács, Dómján. Edző: Kétszeri Ferenc. Barcs: Kótai — Holdosi (Magyar), Erde­ihez. Fodor, Dóczi, Pintér, Gö­löncsér, Bardek, Pá.ier (Kovács), Gulyás, Borbély. Edzői Karsai László. ' . Kiegyenlített első félidejő játék után föl javult a Kiss J SE, és biztosan nyert. Góllö­vők: Bencze, Kovács. Jók: Monoki, Horváth G„ Szanyi, Kovács, illetve Fodor. Pintér. Kálmán Ferenc A forduló válogatottja: Fe- thő (Lábod), Kiss (Siófok), Fodor (Barcs), Kurdi (Vasas). Bodó (Latinca), Vecsera (Fo­nyód), Monoki (Kiss J. SE). Pordán (Siófok), Zákányi (Lá­bod). Borsfái (Latinca), Mes­kó (Táncsics). 1. Siófok 10 10 — — 40-11 20 2. Táncsics 10 8 1 1 34-7 17 #3. Kiss J. SE 10 7 2 1 29-9 16 4. Vasas 10 6 2 2 20-10 14 5. Latinca 16 6 — 4 18-15 12 6. Barcs 10 4 3 3 14-14 11 7. Boglárlelle 10 4 1 5 21-19 v9 8. Mernye 10 4 1 5 13-20 9 ft. Csurgó 10 3 3 4 11-18 9 10. Kadarkút 10 4 — 6 18-30 8 11. Tab 10 1 5 4 8-Í0 7 12. Fonyód 10 2 2 6 20-29 6 13. Marcali 10 2 2 6 9-20 6 14. Karád 10 2 2 6 9-25 6 15. Nagyatád 10 2 1 7 18-21 5 16. Lábod 10 2 1 7 6-29 5 Tervek — akár az álmok A bécsi Prátert valószínű­leg befedik — de ez csak egyike az osztrák labdarúgó szövetség elnöke. Kari Seka- nina nagyravágyó terveinek, amelyek — ha lesz belőlük valami — belátható időn be­lül döntő változásokat hoz­nak az osztrák labdarúgó sportban. A sportsajtó képvi­selőit Sekanina már elkábí­totta a terveivel. A nagy Se- kanina-program alapjában négy területet foglal magá­ban: az úgynevezett Práter- 6tadionkoncepeiót, a labdarú­gó-szövetség székhelyének át­költöztetését, az osztrák nem­zeti tizenegy klubjának létre­hívását és egy finanszírozá­si tervet. Ami a Práter-stadion befe­dését illeti: a javaslat lénye­gében nem új —, ezt már a labdarúgó-szövetség, a klubok, sőt maga a közönség is kö­vetelte. A tető feltétele an­nak, hogy fontosabb nemzet­közi, találkozókat játszhassa- mik a Práterben. A szanálá­si program költségei mintegy iTi.g2p0j millió schillingre rúgná­nak, mert »-Ha már lúd, le­gyen kövér!« jelszóval a tető mellett bővítenék a stadiont és új világítóberendezéseket, eredményjelző táblákat állíta­nának - üzembe. A határidő ugyancsak nagyravágyást fe­jez ki: 18—20 hónap — a ter­vek szerint — elegendő lenne az építkezésre. A > Prátert igazi sportköz­ponttá kell változtatni — ér­vel Sekanina, s a következő hetekben az illetékes hatósá­gokkal megkezdődnek a költ­ségvetési tárgyalások is. A labdarúgó-szövetség Ma­riahilfer strassei székiháza Se­kanina szerint már régóta nem felel meg a követelmé­nyeknek. Olyan épüLetkomp- lexumot kellene létrehozni, amely nem lenne híján az iroda-, előadói, tárgyaló- és fogadóhelyisegeknek. Nem szabad megfeledkezni a saj­tóteremről sem, ahol a tudó­sítók rossz idő esetén televí­ziós monitorok segítségével követhetnék az eseményeket Es persze legalább ennyire fontos a parkolóhelye!?: bizto­sítása — mert autó nélkül ma már nincs látogatás, nincs tárgyalás. A labdarúgó-szövetség elnö­kének szívügye az élsport anyagi finanszírozásának ga­rantálása is. Lényegében ezt a célt szolgálja az osztrák ►►nemzeti futballválogatott klubja«. A klubtagság Séka- nina elképzelése szerint éven­te mintegy 10 000 schillinget kóstálna, s 1000—1200-as tag­létszám lenne kívánatos. Hogy mit nyújtana a klub tagjai­nak? Például ingyen jegyet minden válogatott-találkozó­ra, előre foglalt, rendkívül jó helyen (a díszpáholy mellett); ehhez Sekanina szerint külön tribünöket kellene létrehozni, ezenkívül találkozók, beszél­getések, klubestek rendezését, kedvezményes kiutazások biz­tosítását a válogatott, illetve az egyes klubok külföldi ku­pamérkőzéseire. Külön pénzügyi koncepciója van Sekaninának az 1982~es spanyolországi VB-részvétel- re, valamint az Európa-bai- noki találkozókra is — oly­annyira merész, hogy mind­két esetben Ausztria döntőbe jutását tippeli. Nem számít­va a játékosok számára nyúj­tandó prémiumokat, valamint az egyesületi jutalékokat, 12.2 millió schillinges anyagi fede­zetet igényel. »Támogatom a tömegsportot, de az élsport vitathatatlan elsőbbséget él­vez« — ez a merész tervező álláspontja. És ettől — a je­lek szerint — még a számok sem téríthetik el. S mit szólnak mindehhez a politika, a gazdaság, a művé­szet stb. képviselői? Sekanina szerint első »reagálásuk pozi­tív volt.« Mert valamit nem lehet elfelejteni: az osztrák labdarúgó-szövetség jelenleg nem lebecsülendő deficittel küszködik. A 2,4 millió schil­linges hiányt a totóval kí­vánják pótolni. A többi — több száz millió — majd csak »előteremtődik« valahogy. Kiss közjegyzőnek igaza van: anélkül, hogy nagyobb figyelmet szentelne az ügy­nek, megírja a deli herceg és a primadonna házassági szer­ződését. Közben már a kár­tyám jár az esze. Az ő közege nem ez a szecessziós, rózsa­színű orfeum, ahová herce­gek grófi ficsurok járnak mu­latni — ő a, füstös kávéház­ból érkezett, ahol »cs.imovnyik« cimboráival verte a blattot. Mit törődik ő ezekkel az ura­csokkal? (Balázs Andor játsz- sza.) E jelenet jellemző a Csiky Gergely Színház új bemutató­jára. Kálmán Imre »örök« Csórdáskirálynőjére, amely tulajdoniképpen egy mesal­liance, azaz rangon aluli há­zasság története. Acs János rendező a népszerű müvet megpróbálta úgy színre vin­ni, hogy enyhítsen a szirupos­ságán — sőt borsozza azt Az érzelgősség helyett pedig ér­zelmeket indukáljon bennünk. Ezt szolgáltál? , a közjegyzői intermezzóhoz szellemben ha­sonló megoldások: miközben végképp elandalodnánk, hir­telen elvonja figyelmünket a korabeli lóvé storyt élő sze­relmesektől. Azt vártak, hogy — mint a színház jó hagyományai sej­tetni engedték — paródiapa­rádét 'kapunk a körülbelül kétezer szériás operettszínhá­zi műből. (Szőke István, Asher Tamás korábbi mun- k.Mkiodásia, illetve Gothár Pé­ter tavalyi Nebáncsvirág-ren- dezése kapcsán.) A fiatal ren­dező más utat választott: az »eredeti« figurákat küldte színpadra — olyan karaktere­ket, akik valóban éltek akko­riban. Elég csak a korabeli Az Est példányaiba belete­kinteni. S ha meggondoljuk: minden évtized megtermetté a maga »botrányos« mésailiam.- ce-át. E rendezői felfogásból egye­nesen következik az is, hogy a játékstílus visszafogottabb, a megoldások messzire elke­rülik a »ripizés« csábító le­hetőségeit. Stein és Jenbach szövegét — könnyű kézzel ke­zelve a »szövetet« — Béke­ffy István és Kellér Dezső irta át. A muzsikához Gábor Andor adta a verseket. Noha a történet, nem egyéb, mint »a szegény varrónő esete a mágnással, gyárossal, ban­kárral « típusú munikácskák egyik variánsa, abban külön­bözik csak tőlük, hogy bő hu- morforTás buzog föl benne. Kétségtelen: a Molnár Fe- renc-i hagyományoknak meg­felelően rendkívül ügyesen megírt darab ez, még akkor is, ha mára olykor lassú hömpölygésűnek hat. A Kál- mán-muzsika, valamint a hu­mornak ezt a fajtáját kedvelő nézőknek azonban így is örö­möt jelent a színház új be­mutatója. Ehhez járul a Hevesi András vezényletével kitűnően játszó zenekar, és ehhez a színészek iátéka. Spindler Béla termé­szetes játéköröme átsugárzik a nézőtérre — ő Bóni megfor- málója —, és Csákányi Eszter »új stílusa«, ez a visszafogott, mértéktartó, ugyanakkor rob­banás-feszültségről árulkodó nagyszerű stílus. Elbűvölő volt Ótiavszky Éva érzékeny­sége, ahogy a Ciliké—Cecília lét skizofréniáját érzékeltetni képes! Meg — Nagy Anikó drámát is sejtető hangja, já­téka? Rózsa Tibor, aMneS énekkultóráját — ha nem vol- na képzavar — pillérnek ne-l vezném. Kiss István elegáns főhercege, Papp István hasH fájós hercege, a remek Stett- ner Ottó — Miska főpincér —, és a többiek: Medgyessy Pál, ifj. Mucsi Sándor, Si­mon Zoltán, Gőz István, ifjJ Somló Ferenc, Radics Gyula; Dani Bajos, Bélák Margit mindent megtesznek, hogy a néző jól érezze magát. Az operettet — amelybe aa érdeseb^) valóság zajai nem szűrődnek, be — 1916-ban ját­szotta először magyar társu­lat: a Király Színházé? Ugyanakkor, amikor a Mar­cali melletti Gombán Bőthi Jánosné fogalmazni kezdte a levelet férjének Rouenbe: »■Édes jó férjem, kívánok a jó Isteniül friss jó egészséget és minden jót, édes uram, tuda­tom veled, hogy tegnap kap­tam egy levelet, akit még február 27-én írtál... Géza szegény fogoly ő is Oroszor­szágban. Imre rokkant, úgy mondva nyomorult. Magda ura is eltűnt.« Hajmási piityke Péter, Pál! Leskő László Az ismételt jogi bukfenc mellett, hogy ti. a »Magyar Köztársaság nevében« tör- ' vényikaző bíróság ezúttal a grófi reakció fogadatlan pró­kátoraként lépett fel; fonto­sabb momentum, hogy cikké­ben Keller a polgári demok­ratikus rend ellen jobbról tá­madóknak válaszul — a pro- letárság válaszaként — a for­radalom továbbfejlesztését jó- solta. A bíróság »Keller Lajos vádlottra nézve súlyosbító körülményül vette figyelem­be, hogy mint újságíró szol­gálta a kommunizmus ügyét—» Á tét nem csekély Szemészeti szakrendelés gyermekeknek Nemrég létrehozták Siófo­kon a gyermekszemészetet, amelynek feladata a folyama­tos szűrővizsgálat, a kancsal gyermekek »kiszűrése«, gyógykezelése. Pontosabban: a bölcsődéktől a középiskolá­kig minden, intézetbe eljut ez­után a szemészeti szakorvos, Mint újság­író? Keller Lajos a Ta­nácsiköztár­saság idején a megyei Vörös őrség politi­kai megbí­zottja volt De két hétig valóban volt újságíró is 1919-ben — a tanácskor­mány lemon­dása után. Az augusztus 7- től ismét a me­gyei szociál­demokrata párt lapja­ként megje­lent Somogyi Hírlapot szer­kesztette augusztus 23-ig végleges megszűnéséig. Nincs visszaút lan néven, jelenük meg la­punk a mai naptól kezdve a kormány rendeletéhez képest, amely szerint a lapok csak a 21-ike előtti címen jelenhet­nek meg.« A lap szellemét a »Nyugalom« című vezércikk soraival jellemezhetjük: »Tel­jes tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amely a je­len napokban a sajtóra há­ramlik.« Félelem diktálta óvatosság volt ez, a fönnmaradás remé­nyében. Például Latincáék el- fogatásakor a Somogyi Hírlap meg sem kockáztatta, hogy tiltakozzék; félreértésről írt... A nagy múltú Somogyi Hír­lap. a megye első napilapja árnyéka volt egykori önma­gának. Megjelenése utolsó napjaiban már csak két ol­dalra futotta napi nyolcezer példányban. Az utolsó szám augusztus 22-én látott napvi­lágot. Augusztus 23-án pedig megjelent helyette Neubauer F erenc szerkesztésében az Űi-Somogy, amely már bátran r.vilvánított hozsannát Horthy .Kaposvárra érkezésekor... »Kegyeskedjék velünk tu­datni, Somogyvármegye újbó­li megjelenése milyen akadá­lyokba ütközik?« — érdeklő­dött táviratban Somogy kor­mánybiztosánál a miniszter­elnöki sajtóosztály vidéki csoportja 1919 augusztusának végén. CFakttaijuk,) I hogy időben fölfedezhesse — és orvosolhassa — a bajt. A szakrendelés indítását dr. Horváth Miklós megyei sze- mésizfőarvos a következőikép­pen méltatta: — Nagy örömömre szolgál, hogy az egyetemi városokon kívül vidéken elsőként Siófo­kon elkezdődhet a gyermekek szemészeti szakrendelése és szűrővizsgálata. Ez a fiatalok komplex szemészeti ellátásá­nak alapfeltétele és a kancsal­ságnak, valamint a tompa lá­tásnak mint népbetegségnek a megelőzése szempontjából nagy jelentőségű kezdeménye­zés. Miután a gyermekek nemzetközi évét éljük, a ren­delés megkezdése az év sok más rendezvényéhez szeré­nyen, de a felnövő nemzedék érdekében igen fontos ténye­zőként csatlakozik. A rende­lés jelentőségét emeli, hogy a rossz szemű gyermekek keze­lésével nemcsak véletlensze­rűen foglalkozik: céltudatosan fölkutatja a betegeket. . és az időben végzett kezeléssel, szemüvegrendeléssel lehetővé teszi a tompalátás megelőzé­sét is. Ehhez persze szükség van a szülők segítségére is. Kérjük, tartsák be — és gyer­mekeikkel is tartassák be — az orvos utasításait, hiszen a kancsalság nemcsak kozme­tikai probléma. A gyermekek ritkán növik ki ezt betegsé­get; következménye a tompa­látás. illetve az egyik szem látásának elvesztése lehet. A tét nem csekély! A szakrendelés helye a ré­gi egészségház, ahol dr. Gyön­gyösi Margit reggel fél nyolc­tól 11-ig várja a betegeket, 11-től pedig a gyermekintéz­ményekben, iskolákban végzi a szűrővizsgálatokat A gyer- meksaemésaeti szakrendelés felügyeleti szerve a siófoki kórház szemészeti osztálya. Az, osztály 1969. július 15-én kezdte működését, s az akták tanúsága szerint az első kan­csal gyermeket már július 23-án nyilvántartásiba vette, Azóta 2150 gyermek adatait jegyeztél? föl — olyanokét, akiket rendszeresen kezelne!?, Dr. Koleszár Gyula kandi­dátus, osztályvezető főorvos az emlí tett szám után még két elgondolkodtató adatot említs Somogy megyében a gyerme­kek 3 százaléka kancsal, il­letve 4 százaléka kan cs al és gyenge nlá tó. A rendszeres zsűrővizsgálat tehát nemcsak Siófokon, hanem mindenütt a megyében — az országban — üdvös volna. — Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy a fejlődés közben fellépő szembetegsé­gek felismerése, gyógyítása milyen fontos feladat — mondja. — A szemgolyó sta­bilizációja, mint ismeretes:, 15—16 éves korig tart. Min­dent el kell követni avégett,' hogy egyre kevesebb ember váljon már ifjúkorában »fél emberré« egy-egy elhanyagolt vagy föl sem fedezett rend­ellenesség miatt. A társadalomnak élesen lá­tó, egészséges emberekre van szüksége. A rendszeres szűrő- vizsgálat az egyedüli lehető­ség, hogy az orvos minden rászorulóhoz eljusson és idő­ben segíthessen. A gyermek­szakrendelés tevékenysége ré­vén eredményesebbé, hatéko­nyabbá lesz a munkájuk. A többi között csökkenti a ren­delőintézeti ambulánstforgate mat, s így az eddiginél lé­nyegesen több idő jut egy- egy beteg alapos vizsgálatára,' szakszerű ellátására. Sz. A. Csákányi Eszter és Spindler Béla, márciusi forradalom vívmá­nyait: az előbbiben a minden addiginál szélesebb sajtósza­badságot, az utóbbiban a minden korábbinál haladóbb szellemet. Hogy ment ez végbe So­mogybán? A Somogyi Munkás augusz­tus 5-ig jelent meg. Augusz­tus 7-én a lap neve már új­ra a régi volt; »Somogyi Hú» Augusztus fi után, akár csak a politikában, a sajtó­ban sem volt visszatérés a polgári demokrácia vonalára, és hatalmas zuhanás követke­zett. Az ellenforradalom egy­szerre semmisítette meg a sajtóban út me, őszirózsás es a Kijelölték a finnek elleni keretet Holnap Finnország ellen játszik Európa-bajnoki selej­tező mérkőzést Debrecenben a magyar labdarúgó válogatott. Tegnap délelőtt a nagyerdei stadionban — ahol a finnek elleni találkozóra is sor ke­rül — kétkapus edzőmérkő- zóst játszott a csapat. A ma­gyar válogatott ellenfele s Debreceni Universitas NB II- bem szereplő csapata volt. A magyar válogatott 7:0 (5:0) arányban győzött. Az edzőmérkőzés után dr. Lakat Károly szövetségi ka­pitány kijelölte a Finnország ellen kezdő 11-et, amely meg­felel annak, amelyik a tegna­pi edzőmérkőzésen kezdett. Tehát: Zsiborás — Szántó, Salamon, Kutasé — Tatár, Pó- czik — Borostyán, Kiss L., Weimper, Kúti, Fekete. Cse­rék: Katzirz, Kiss J., Judik (a Martfűn megsérült Oláh he­lyére Székesfehérvárról érke­zik Csongrádi vagy Burcsa.) Csórdéskirélynő , , , Mesalliance v

Next

/
Oldalképek
Tartalom