Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
Pontról pontra Háromnegyed év a háromból Ülést tartott a képviselőcsoport A kátyúba ragadt, ivekig ott veszteglő szekereket nem lehet könnyen megmozdítani. Először az agyagkeménnyé csontosodott fórból ki kell szabadítani, meg kell tisztítani a kerekeket, meg- zsírozni a tengelyt, hogy aztán végre ismét gurulhasson — ez türelmet igénylő, nehéz munka. A tabi péké Termelő- szövetkezet szekere nagyon nehéz terepen bukdácsolt: megakadt, nekilendült — aztán még mélyebbre süllyc . Hovatovább megyei ügy lett, hogy kimozduljon — méghozzá egyszer s mindenkorra — ez a szekér a kátyúból. Az általános gyakorlattól eltérő módszerekkel! Hivatalosan úgy mondják: egyedi elbírálás, egyedi veszteségrendezés szükséges. — Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy a terhektől mentesen, tiszta lappal induhlat a szövetkezet — Tulajdonképpen igen — mondta Kovács Ferenc, a gazdaság elnöke. — A nyolcmii lió-negyvenezer forint veszteség egy részét dotációval rendezték, más részét kedvező. 1985-től törlesztendő szanálási hitellel. Mivel szántóterületünknek csak ötvenöt százalékán lehet elfogadható termelést folytatni, a többin a domborzati viszonyok miatt korlátozottak a lehetőségek, ezért három évig a kedvezőtlen kategóriába sorolták a szövetkezetét, s ennek következtében árkiegészítést kapunk. Fz lényegében fedezi a rossz adottságok miatti többletköltségeket. — A kiemelt támogatás ellentételeként mi a követelmény a szövetkezettel szemben? Kovács Ferenc egy több oldalas programot tart a kezében. — A megyei tanács megjelölte azokat a feladatokat, amelyeknek alapján változtatni kelt a gazdálkodáson. Három évet kapott a gazdaság, ez alatt olyan helyzetet keil teremtenünk, amely biztosítéka a további kiegyensúlyozott gazdálkodásnak, A három évből háromnegyed telt el. A feladatterv alapján pontról pontra haladva értékeli az elnök az eddig történteket, közben természetesen kis »kitérőkkel« szóba kerül sok minden. Például az. hogy az újonnan választott testületek tevékenységében jól kifejezésre jut a szándék: másképpen kell sok mindent csinálni, mint eddig tették: fegyelemben, szervezésben, fe ielösségben minden szinten gyökeres fordulatra van szűk ség. Az első pont a vetésszerke zet változása, egyszerűsítése, a gazdaságosan termelhető kultúrák arányának növelése. A folyamat megkezdődött, a szerkezet nyolcvanra alakul ki. De már az idén kiiktatták az évekig veszteséges hüvelyeseket, és kétszeresére növelték az adottságnak jól megfelelő olajos növények területét: a napraforgóét, az olajlenét, a repcéét. — A tömeg takarmány-termelést a gyepre kell alapoznunk. Az ezerháromszáz hektár gyepből négyszáz első osztályú, mintegy 4—500 hektár közepes, megfelelő műveléssel azonban juhvál jól hasznosítható. A maradék, ugyancsak négy-ötszáz hektárnyi gyenge gyep sem maradhat hasznosítatlanul; művelési ágváltozással fűz telepítését határoztuk el. A háziiparral kooperálva olyan mértékben kívánunk ezzel foglalkozni, hogy ágazati szinten folytathassuk a termelést, egészen az osztályozásig/ a fűz feldolgozásra való előkészítéséig. Épp holnap kötjük meg a szerződést a háziiparral és még az idén hozzálátunk a terület előkészítéséhez. Ami a jövedelmezőséget illeti: ideális kultúra ez, egy hektár 30— 35 mázsa feldolgozott, osztályozott vesszőt »terem«, és ma a mázsánkénti felvásárlási ár 2400—2600 forint. Szétaprózott településeinken ez megoldja hatvan-nyolcvan személy, főkén! a szakképzetlen nők foglalkoztatását. A háziipari bedolgozás összeegyeztethető a háztáji gazdálkodással, és ennek fejlesztése is szerepel- feladataink között. A területhasznosítás, az új ágazat beindítása lényeges változást ígér. Lényeges az is, hogy a szövetkezet az év végével kilép az IKR termelési rendszerből. A magyarázat egyszerű: a tabi adottságok mellett világszínvonalon termelni nem lehet, az IKR pedig ezen az úton jár. Az évi négy-ötszázezer forint szaktanácsadási díjat, nem beszélve a magas gépamorti- zációról Itt nem képes »kitermelni« a kukorica. A feladatterv másik fontos pontja az állattenyésztés fejlesztése, méghozzá a tömegtakarmányokra alapozott juh- és szarvasmarhahús-termelés. Mindkét ágazatnál rendszerhez kapcsolódva valósítják meg. — Szerepel-e ebben a három éves programban a melléküzemi tevékenység fejlesztése? — Hogyne! Már csak azért is, mert a támogatásnak ez volt az egyik feltétele. Amiről ennek kapcsán ezután Kovács Ferenc beszélt, az valóban lelkesítő. Az országban eddig a mezőgazda- sági gépek gumiabroncsainak mindössze négy százalékát íu- tózták (ennek egy részét rendkívül költsége^ módon, Olaszországban). A szövetkezetek kereskedelmi vállalkozása, a Tsz-ker vette kézbe ennek a gondnak a megoldását. Az országban három gumifutózó üzem létesítését tervezik, közülük az egyiket Tabon — a helyi, valamint a kapolyi és a pusztaszemesi tsz, illetve a Tsz-ker társulásában. A harminckét milliós beruházást igénylő üzem ötvenmüliós termelési értéket állít elő évente. Az első lépcsőben az üzem harminchat ezer, később hatvanezer mezőgazdasági gumi- | abroncs futózását végzi —, természetesen garanciával — ezenkívül a futózásra alkalmatlan gumikat fogják aprítani; ez részben exportcikk lesz, részben útépítéseknél használatos. A beruházás előkészítése folyamatban van, a jövő év második felében már indítani kívánják a melléküzemet. Sok minden történt meg háromnegyed év alatt. Ahogy az elnök mondta: a célok, az elvégzendő feladat világos, sokkal bonyolultabb és nehezebb a gazdálkodási változásokkal együtt a szemléletet formálni, számos rossz, megrögződött módszert megváltoztatni. Nem fejeződött be még a vezetési szervezet kialakítása, még nem nőtt föl az irányítás minden szinten a mai követelményekhez. Az évék óta kátyúba ragadt szekeret nagyon nehéz kimozdítani. Nem véletlenül kapott három év »türelmi időt« a szövetkezet a rendcsináláshoz. Vörös Márta | A megye egészségügyéről, a népi ellenőrzés munkájáról tanácskoztak Az országgyűlés őszi ülésszakán az 1972-ben hozott II. egészségügyi törvény végrehajtásáról adnak számot. Ennek megfelelően a megyei képviselőcsoport tegnap tartott ülésén Szokola Károlyné dr.-nak, a képviselőcsoport vezetőjének tájékoztatása után Somogy egészségügyével ismerkedtek meg a résztvevők. A megyei tanács egészség- ügyi osztályának vezetője, dr. Varga Levente főorvos arról szólt, hogy kedvezően alakult megyénk egészségügyi helyzete és a betegellátás; több a körzeti és az üzemi or- vo6, növelték a gyermekorvosi körzetek, valamint a kórházi ágyak számát. Aggasztó' viszont — noha az utóbbi években csökkenés tapasztalható itt is •— a csecsemőhalandóság, és nem lehetünk elégedettek a lélekszám növekedésével sem. Magas a szívás érrendszeri, a mozgásszervi és daganatos betegségekben, valamint a magas vérnyomásban szenvedők aránya. Elmondotta, hogy megyénkben, ahol 775 orvos dolgozik, 147 általános körzeti orvosi állás van, s ezek közül csupán öt nincs betöltve. 31 gyermekorvosi kijrzet is működik Somogybán, itt a gyermekek 47 százalékát kezelik és vizsgálják rendszeresen. Ismertette a főorvos a bölcsődék helyzetét — 1400 hely van —, és az ezzel kapcsolatos gondokat. Ezután az, egészségügy tanácsi irányításáról, a közegészségügy helyzetéről, a feladatokról, a tervezett fejlesztésekről is részletesen tájékoztatta a képviselőket. A megyei kórház munkájáról, oktató és tudományos tevékenységéről dr. Nemes Ti~ hamér főigazgató számolt be. Sok fontos kérdés és javaslat hangzott el a képviselő- csoport ülésén. Legtöbben a csecsemőhalálozással, az anya és csecsemővédelemmel, az egészséges ivóvíz biztosításával, az öregek gondozásával és a Balaton egészségügyi helyzetével foglalkoztak. Hangsúlyozták azt is, hogy az egészségügyi fejlődés összhangban van a népgazdaság fejlődésével. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnök- helyettese egyebek között, amikor a megye egészségügyének fejlődéséről beszélt, azt emelte ki, hogy a javulás elsősorban a külső területeknél kiemelkedő. Részt vett és felszólalt a képviselőcsoport ülésén Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára. Elismeréssel szólt a megye egészségügyének fejlődéséről. Arra hívta föl többek között a figyelmet, hogy ezután nagyobb gondot kell fordítani a minőségi ellátás javítására; a kórházi rekonstrukció kapcsán pedig figyelmeztetett a fontos munkák rangsorolására, kiemelve, hogy az eddiginél is jobb együttműködésre van szükség a megrendelők, a tervezők. valamint a kivitelezők közölí. Hangsúlyozta; csak a rákon- rukció megvalósítása után lehet a növekvő igényeket kielégíteni. Dr. Szabados Rezső belgyógyász főorvos a beteg- ellátással ■ kapcsolatos gondol" - ról, a gyógyszerköltségek- V és egyes osztályok túlzsúfol í- ságáról beszélt. Ezután a húsz éve megalakult népi ellenőrzés volt a ti ma. Első alkalommal lesz szí erről az országgyűlésen, A képviselőcsoport érdeklődés« t- hallgatta dr. Jáger György megyei NEB-elnök tájékoztatóját, aki az 1300 somogyi népi ellenőr munkájáról, a vizs gálatok céljáról a közérdekű bejelentések növekvő számára!, valamint eredményeikről adott tájékoztatást. Új lézeren dolgoznak Az MTA Központi Fizikai Kutatóintézetének laboratóriumában saját fejlesztésű, új alapél veken működő gázlézer alkotásán dolgoznak. Ha elkészül, a számítástechnikában, a biológiai kísérleteknél, illetve a nyomdatechnikában alkalmazzák. , (MTl-fotó — Tóth Gyula f elv.) Nincs selejt! „Kártyaváron” minden rendben »Az éles fény megvilágítót ta a feszülten figyelő arcokat. Az ujjak, sebesen rendezték kötelekbe a kártyalapokat, es máris újabb köteg után nyúltak. Csend, összpontosítás, a gépek zaja és a kártyalapok ütemes 6urrogása töltötte be a tágas, világos termeket« .. — Nem, nem játékbarlangról szól ez a tudósítás, bár a főszereplő itt is a kártya. A karádi áfész gerézdpusz- tai kártyaüzemének asszony dolgozói soha nem jártak még játékkaszinókban. Többségük semmiféle játékot nem ismer — talán csak a Fekete Pétert vagv a Csapd le csacsit —, ám életük mégis a kártya hoz fűződik. Igaz, ők más céllal forgatják «-az ördög bibliáját«. Itt vágják,, darabolják, csomagolják ugyanis a Budapesten ívbe nyomtatott kártyalapokat, amelyeket aztán külföldre szállít az üzem. A rakodóasztalon még a terjedelmes ívek sorjáznak. Sebes mozdulat és a vágógép másik oldalán már a csíkokra hasogatott lapok bújnak elő, hogy a fürge kezek gondosan sorrendbe rakják őket. A következő állomáson lapokra vágják a kártyát, .aztán a sarkok legömbölyítése következik, és már kész is az ásztól ászig rendezett kártyacsomag. Csak csomagolni kell... Ilyen egyszerű a munkamenet, ami a valóságban mégsem ilyen egyszerű. Mert a hallatlanul szigorú minőségi előírások szerint elég fél milliméter eltérés, s a lap már selejtnek minősül, nem mehet külföldre. Ilyen pontosan földarabolni a majdnem egy- négyzetméteres ívek ezreit — csak az tudja igazan, milyen ' nagy figyelmet követelő feladat, aki legalább olyan régóta csinálja, mint a gerézd- pusztai asszonyok. Szabó József üzemvezető nem kis büszkeséggel árulja el, a selejt aránya kevesebb egy százaléknál. A fővárosi minőségellenőrző így fogalmazott: jóformán ki sem mutatható. A fővárosi üzemben nem tudnak ilyen pontosan és gondosan dolgozni, pedig ott közelebb a nyomda, és ha megsérül néhány ív, könnyű a pótlás... Talán épp a hibák javítha- tatlansága, valamint a munka- szervezés és az összeszokott közösség, a Rákóczi brigád munkaszelleme a »kulcsa« e jószerivel precíziósnak nevezhető munkának. A brigád egyébként a szocialista címért küzd, s az eredményeket látva aligha kétséges, hogy hamar megszerzi! A környező községekből já" be dolgozni a 34 asszony, e az eltelt három és fél év alatt, amióta kártyát készít a kis üzem, nem ment el innen senki — ha csak nyugdíjba- vagy gyermekgondozási segélyre nem. Pedig nagy a hajtás, hiszen teljesítményre dolgoznák. Tavaly a tervezett 160 ezer tucat kártya helyett 110 ez eret vágtak, az idei terv 240 ezer tucat. A havi 21—22 ezer tucatos »tempó« mellett nem kétséges, hogy ez a terv is teljesül. Pedig a mennyiségnél fontosabb itt a minőség. A jó tapasztalatok megbecsülést szereztek a kis üzemnek: ma már ők maguk ellenőrizhetik a minőséget is. Az általuk hitelesített csomagokat végérvényesen bálákba zárják. Ezeket már csak a külföldi megrendelő nyitja föl. Minőségi kifogás eddig még nem érkezett — a bizalom nem volt hiábavaló. — Ügy is fogalmazlak a fővárosban — mondja az üzemvezető —, hogy »nincs selejt Gerézdpusztán !« Ehhez persze állandó figyelem és • a szigorúnál is szigorúbb ellenőrzés kell.. De ami a fő, megvalósíthatók És ha egyszer elértük, tartani is akarjuk ezt a szintet. A bérmunkában dolgozó üzem évente 3,7 millió forintot hoz az áfész-pak: ebből mintegy félmillió forint a tiszta nyereség. A kártyának két oldala van. Az egyik az itteni szervezett munkát ábrázolhatná, a másikra a * kalandregényekben, : krimikben gyakran szereplő különféle történeteket lehetne írni. De ez már nem a gerézdpusztai üzem asszonyainak a dolga. B A. A nyári képzés tapasztalatai Módszertani segítség a KISZ-vezetőknek Befejeződött a KISZ-esek hagyományos nyári fölkészítése a balatonienyvesi K1SZ- vezetőképző táborban. A megyei KISZ-bizottság értékelte a tanfolyamok munkáját, sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek össze a szervezési és politikai tevékenységről. Hat turnusban tartották a 718 titkár képzését; itt a szakmai anyag feldolgozását előadások, csoportos foglalkozások szolgálták. A kiegészítő programok között sportdélutánok, túrák a Csillagvárba, vetélkedők és módszertani megbeszélések szerepeltek. A fiatalok megismerkedhetek az alapszervezeti közösségek irányításának alapelvével, a vezetőségi tagok munkamegosztásával. Erie azért van szükség mert a titkárok,, nggy részének nincs meg az alapvető vezetési és szervezési ismerete sem. Az előadásokon szó volt gazdasági, társadalmi kérdésekről — ezekre kaptak választ a titkárok a fórumoké- is. Megbeszélték az ifjúsági mozgalom . legfontosabb j feladatait, s módszertani se- : gííséget kaptak a gyakorlati I munkához. A titkári táborhoz ! szükséges mozgósítási munka | azonban aránytalan volt a; megyében, ez a jövőben több előrelátóit kíván. A propagandistákat három turnusban képezték, összesen 425-en je’entek meg. Az előadókat dicséri, hoev egyszerű, közvetlen formában adták meg 3 fiátaloknak a szükséges információkat. A csoportos munka főként a gyakorlattal nem rendelkezőknek nyújtott sok segítséget. Az aktuális és ideológiai ismeretes átadását a tanfolyamvezetua jól igazították a résztvevő,: általános és politikai műveltségéhez. Nehezebb helyzetben voltak a tanuló propagandistáknál, ahol a legalapvetőbb ismereteket kellett először tisztázni. Az edzett ifjúságért szervező bizottságának vezetői, a kultúrosok, klubvezetők és információfelelősök háromnapos fölkészítésen vettek részt. Itt csak a legfontosabb témák feldolgozására jutott idő. A tartalmi munkát külső té- nvezők is befolyásolták. Javítani kell még a tábor technikai ellátottságát, megoldás" kell keresni a könyvtár és az olvasószoba kialakításához. Éve’: óta gondot okoz a konyha munkája: ideje volna már határozottan intézkedni az évek óta húzódó ügyben. Azt is tervezik, hogy jövőre áttérnek a hét közbeni ta- borkezdésre, így kisebb idő esik ki a termelőmunkából. A mozgósításban sok segít- sé'rt nyújtottak a pártszervezetek; támogatásukra ezután is számítanak a beiskolázásoknál. A most szerzett tapasztalatok természetesen már a jövő évi szervezés alapjai lesznek.
