Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-13 / 214. szám
Bematatjuk a Magyar Külügyi Intézetet A politológia önállósulása Beszélgetés Balázs fózsef osztályvezetővel Ä nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, a magyar külpolitika tendenciáiról tartott előadást kedden Kaposváron az ifjúsági házban Balázs József politológus, a Magyar Külügyi Intézet osztályvezetője. A neves szakembert a politikatudomány hasznáról, a kutatások irányáról és alkalmazhatóságáról, a vizsgálódások nemzetközi koordinálásáról kérdeztük. — Milyen előzményei voltak korábban a politikai kutatásoknak és milyet körülmények tették szükségessé a Magyar Külügyi Intézet létrehozását? — Sajátos történelmi okok miatt hazánkban és a keleteurópai országok többségében a második világháború előtt nem végeztek rendszeres, szervezett politológiai kutatásokat Megemlíthetjük ugyan az egykori külügyi Társaságot, ám ennek hatását nem szabad összehasonlítani a fejlett polgári demokratikus, államokban már egy évszázada működő intézetek eredményeivel. Közvetlenül a háború után a Szovjetunióban és Lengyelországban ébredtek rá először arra, hogy a hagyományos diplomáciai módszereket tudományos kutatásokkal, prognózisokkal, javaslatokkal is »meg kell támo- ; ni", utána sorban jöttek létre az intézetek a többi téstvérországban is. Nálunk jó egy évtizede folytak »félhivatalosan« ilyen vizsgálatok, s 1972-ben alapították meg a .Magyar Külügyi Intézetet, a minisztertanács határozata alapján. Tevékenységünket természetesen összehangol-, iuk az MSZMP KB és az MTA egyes rész- vagy határ- területekkel foglalkozó osztá-1 lj^ivál, intézeteivel. — Milyen a Magyar Külügyi, Intézet felépítése és melyek a leglényegesebb kutatási területek? , , ■?-. — A kutatásokat az ezekkel összefüggő — írásos vagy szóbeli — szakértői tevékenységet három csoport végzi, élén Gyovai Gyula igazgatóval. Az egyik »team« a szocialista országok külpolitikai tevékenységével foglalkozik — vezetője Sütő Ottó —, a második a fejlett tőkésországok gazdasági, katonapolitikai és diplomáciai mozgásait kíséri figyelemmel: itt »privilegizált« terület a NATO; e csoportnak én vagyok a vezetője. A harmadik . csoport — Tálas Barnának, a neves Kí- na-kutatónak, az intézet igazgató-helyettesének irányításával az el nem kötelezett országok és Kína külpolitikájáról gyűjt össze, dolgoz föl információkat. Külön felhívom a figyelmet az ő munkájukra, hiszen igen fontos, hogy legalább a békés egymás mellett élés elvei alapján rendezzük kapcsolatainkat a Kínai Népköztársasággal. Sokrétű tevékenységünk része a politológiai ismeret- terjesztés is: e célt szolgálja — más kiadványok mellett — a Külpolitika című, negyedévenként megjelenő folyóiratunk. amelynek a szerkesztője Bognár Gyula. ' — Mennyire liasznositható- ak az intézet kutatási eredményei, a szakértők javaslatai a nemzetközi politikában? — Javaslatainkat, ha olykor módosított formában is, rendszerint viszontlátjuk a hivatalos dokumentumokban. Hadd utaljak itt mindenekelőtt a helsinki tanácskozás előkészítésében játszott szerepünkre. A megbecsülést jelzi, intézetünk hasznát talán az is bizonyítja, hogy a legtekintélyesebb szakembereket összefogó tudományos tanács elnöke külpolitikánk gyakorlati irányítója, Púja Frigyes. Ugyancsak az elismerés jele, hogy az MTA az év elején önálló tudományos diszciplínának. ismerte el a politológiát — Milyenek a Magyar Külügyi Intézet nemzetközi kapcsolatai? — Rendszeresen tanácskozunk, gyakran információkat cserélünk a testvérországok politológusaival. Sajnáljuk azonban, hogy román kollégáinkkal — az ottani intézet felszámolása miatt — nem működhetünk együtt. Kapcsolatot tartunk finn, osztrák, J nyugatnémet, olasz; amerikai, ' francia és más intézetekkel; eddig háromszor rendeztünk tudományos konferenciát külföldi politológusok részvételével. Nemzetközi kapcsolatainknak számos ösztöndíj-lehetőséget, sok-sok használható forrásmunkát köszönhetünk. — E kutatásokhoz hatalmas információanyag, rengeteg könyv és dokumentum szükséges. Hogyan jutnak információkhoz az intézet munkatársai? — A leggazdagabb kincses- bánya számunkra az ország- gyűlési könyvtár, ezenkívül felügyeleti szervünknek, a Külügyminisztériumnak a könyvtára és az akadémiai bibliotéka. Természetesen az intézetnek is igen »csinos« állománya van, és ne feledkezzünk meg a külföldi intézetekkel, egyetemi tanszékekkel folytatott csereakcióról sem. A szakirodalom jó része külföldön készült, ám ez nem okoz gondot, hiszen valamennyi munkatársunknak jól kell ismernie legalább két idegen nyelvet. — Melyek az intézet következő, legfontosabb feladatai? , — Mivel — az akadémiai intézetekkel ellentétben — elsősorban rövid- és középtávra készítünk elő javaslatokat, egyik • leglényegesebb feladatunk most a SALT—II. szerződéssel és a tervezett SALT—III. megalapozásával kapcsolatos vizsgálódás, az általános és teljes leszerelés esélyeinek kutatása. Remélem, élni fogok még azon a. nagy napon, amikor mindenki kimondja a leszerelésre a »boldogító igent«. — Köszönöm a beszélgetést. Lengyel András A szocialista kultúráért Arányló évek A vakáció utolsó napjaiban ültünk le beszélgetni. A nyári izzásé nap fénye nem csillog jobban, mint Török hehel tanár szeme. Áttűz a nyugdíjaséveken is, A kaposvári Táncsics gimnáziumban az új tanévben szintén munkához lát, a dolgozók esti oktatását végzi. Augusztus 20. alkalmából a Szocialista kultúráért miniszteri kitüntetésben részesült Az ünnepségen szerényen félrehúzódva —■ láttam — be- lepislantott a díszdobozba, hogy az elismerés szimbólumával szembenézzen. A pillanat varázsa — feledhetetlen. Mostani beszélgetésünkre aktatáskával érkezett. A szokásos mozdulattal helyezte az asztalra, a bőrtáskán szinte áttetszett, hogy tartalma nem sokáig marad titokban. Milyen a jő tanár? Készül -az óráira. Előre tudja, hogy mit fognak kérdezni a tanulok. Tudását, tapasztalatait képes a nebulók fejébe plántálni. A táskában a nyár — a vakáció — alatt készült újabb elméleti munkája, fölmérés a felnőttoktatásról. A portré — munkássága — megrajzolása azonban teljesebb igényű. — A szüleim is pedagógusok voltak. Tanyasi tanítók Szolnok megyében. Egyetlen gyermekként nőttem föl a családban. Illetve: pontosabban, az iskolában. Az utolsó padsorban — hogy ne zavarjam az órákat — volt a helyem, most is elevenen emlékszem rá. A legkedvesebb játékom a méterrúd volt. Azzal vonatoztam a pad tetején ... Monnmentális szobrok és kisplasztikák Kiállítás Nagyatádon Megszaporodtak a héten a kiállításmegnyi.tók. A képző- művészeti világhét megyei rendezvényeinek a sorában N a g y a t ádon kispla sztiká kk al mutatkoznak be azok a szobrászok, akik ezen a nyáron az alkotótelepen dolgoztak. Az alkotótelep szoborparkjában a monumentális művekre — noha előzetes terveket mutatnak a be a szobrászok — erősen rápyomja a bélyegét a kísérletezés, mivel ilyen méretű faszobrokat általában nem készítenek művészeink. . Oka: nálunk a bronz es egyéb fémek, -a kő meg a márvány terjedtek el a. köztéri szobrászatban. Még adósok vagyunk -a műanyag bátrabb alkalmazásával és a fával. Ezt az adósságot azonban nem köny- nyen törleszthetik a szobrászok, hiszen nem ismerik a tulajdonságait kellőképpen. A nagyatádi lelep töntos feladata, hogy a tapasztajato- kat közkinccsé tegye, s helyes útra terelje azoknak a figyelmét, akiknek szándékában áll a monumentális faszobor készítése. A szoborpark sok alkotása tehát inkább tanulmány, mint megérlelt alkotás. A művész tehetsége csak részben fejeződik ki ezekben az esetekben. * Azok, akik most még a nagyméretű szobrokon az utolsó simításokat végzik, arra gondoltak, hogy névjegyüket »hitelesítik«. Korábbi műveikből hozták létre a kedden megnyílt kiállítást, melynek a Gábor Andor'Művelődési Központ adott otthont. (Korábban is volt rá példa, hogy egy-egy itt dolgozó szobrász önálló kiállításon piutatkozott be a város galériájában.) Volt, aki-----míg az a nyag »pibénl« — szobrász létére grafitot, krétát fogott s környezettanulmányokat készített a telepről, a városról, más agyagot gyúrt, faliképet égetett. A szobrásztelep eleve nyitott tér, ahol bárki bepillanthat az alkotás — és a ne-, héz fizikai munka — folyamatába ; ez a kiállítás., noha falak veszik körül, az előbbinél mégis szélesebb áttekintést nyújt a szobrászokról, a kortárs képzőművészetről. Olyannyira sokszínű ez. a kiállítás. hogy már-már azt képzeljük, egyszer csak megjelenik egy kikiáltó... Félre a tréfával, fordítsuk komolyra a kikiáltó szavait! S>zobrászatunk eredményeit — eredménytelenségeit — kétségkívül annak a sokszínűségnek köszönheti, amely a kortárs művészetére jellemző. Beszélgettem a telepen az egyik — hazánkban tanuló — bulgáriai szobrásznövendékkel. Azért jött Budapestre a főiskolára, mert vonzóbbnak találja a magyár szobrászok bátor kísérletezéseit, mint a hazai »sablonokat«, (A rpin- denáron való kísérletezés, aminek ugyancsak tanúi lehetünk, szintén sablonná válhat. A szófiai kislány bizonyára udvariasságból nem beszélt erről.) A nagyatádi kiállítás is jól mutatja, hogy kevés az iga: zán érett alkotás, az éveit tapasztalata nem összegződik kellően. Társadalmi ‘igény a kísérlet, s mellett«? törvény szerű, hogy elvárjuk a képzőművészektől is a képességük szerinti legteljesebb munkát. Ez a bemutatkozás éppen ennek a szellemében született, de éppúgy, mint kint a tele-' pen, itt is több a kísérlet, a tanulmány, mint az érett alkotás. Gulyás Gyulának nem úgy sikerült a munka a telepen, ahogy elképzelte — ennek tanulságát le is szűrte — kisplasztikái azonban meggyőzőek, Fém kisplasztikái a< kiállításon kiemelkedő élményt nyújtanak. De hogy nem volt tétlen Nagyatádon sem, bizonyítja egy — nem a szabadtéri szoborpark számára — itt készült famunkája, mely ugyan még erősen kötődik fémből készült műveihez, mégis sikerült alkotásnak tekinthetjük. (Kár, hogy nein ennek a tervnek a nagyméretű megvalósításával foglalkozott az első pillanattól.) A kiállítás másik érdekessége Szederkényi Attila Kapu a repüléshez című műve. Patinázott gipsz, amit egy pályázatra készített, s nyilván fémben történő ki-1 vitelezésére gondolt, amikor a1 reneszánsz kort idéző feladatnak nekilátott. Victor Konec- ny grafikáit — ez is itt készültek — érdemes még kiemelnünk. Szörnyszerű figurái sok ötletet mutatnak rat, s nemcsak az el embertelenedés veszélyére figyelmeztetnek, hanem nevetségessé is teszi a »rontás szellemét«. U. B. Ä kisdiákból nyelvszakos tanár lett. — Szencen, Pozsony megyében - . kezdtem, egy magyar gimnáziumban 1938-ban. Diákjaimmal azóta is élő kapcsolatban állok, a találkozóikra rendszeresen meghívnak. Török Lehel nyugdíjas éveiben is megmaradt fiatalosnak. Mozgalmas életének jelentősebb állomásai: az ötvenes évek elején a szolnoki gimnázium igazgatója, 1953-ban kinevezik a városi tanács csoportvezetőjének, majd a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megalakulásának évében megyei titkárként jegyzi el magát életre szólóan a nyelvi ismeretterjesztéssel. 1954 óta a kaposvári gimnázium tanára. — A szülőföldtől messzire került. Somogyot választotta az érett évek színhelyéül. Miért? — Utazási élményeim any- nyira erősek voltak, hogy arra a fontos elhatározásra jutottam, Somogybán telepszem le. 1952 nyarán a minisztérium megbízásából orosz nyelvtanfolyamot vezettem Kaposváron. A 'fogadtatás eljegyzett a megyével. Az első pár évben »kettetö- életet élt Kaposváron. A TIT megyei titkára volt. mellette óraadó a tanítóképzőben, maid véglegesen az oktatás mellé szegődött. Előbb a tanítóképzőben, majd 1959-től a Táncsics gimnáziumban tanított nyelveket. 1965-től szak- felügyelő a megyében. 1971- től nyugdíjas, ám továbbra is csak úgy tudja elképzelni az életét, hogy fáradhatatlanul tanít. 1959 óta — s különösen a nyugdíjas évektől — a felnőttoktatás terén fejtett ki elismerésre méltó tevékenységet. Elméleti munkáit a pedagógus továbbképző intézet jelentette meg, a konzultációs órák tapasztalatait ősszegező munkája Békéscsabán látott napvilágot. — A felnőttoktatás része a munkásművelődésnek. A szakközépiskolákban az utóbbi években .sem csőiéként a tovább tanuló dolgozók száma. A Táncsics gimnáziumban általában négy-öt osztályt szerveznek a szakmunkások hároméves szakközépiskolai oktatására. A végzős dolgozók érettségi bizonyítványt kapnak. Fölismerték, hogy a müveit munkás jobban dolgozik az új technikai berendezésekkel. gépekkel. A táskából előkerült egy iratköt eg. — Beigazolódott a véleményem — mutat rá —: a nevelőmunka nem fejeződik be azzal, hogy a felnőttek elhagyják az iskola padjait. Készítettem egy fölmérést a volt tanítványaim körében. A válaszok tanulságosak. Igénylik, hogy az őket tanító pedagógusok a személyes életükkel és munkájukkal is tisztában legyenek. Az oktatás nem nélkülözheti személyiségük alapos ismeretét. Nagyon tanulságosak azok a válaszok, amelyek az oktatás során tapasztalt fogyatékosságokra hívják föl a figyelmet. Nem a pedagógus személyét éri a bírálat, hanem á hibákat... — A TIT-szervezetekben az idegen nyelvi szakosztály vezetője. Az idegen nyelvi oktatásban újabb évkezdés előtt állunk, az iskolai oktatás pedig a megújulás szakaszába lépett. Sajpos gyerekkorban kevesen tanulnak meg beszélni idegen nyelven. — Az utóbbira csak azt válaszolhatom. hogy az iskolákban kevés óraszámot biztosítottak ennek tanítására. Ezen a téren biztató jeleket látok; javulni fog a tanulók tudása. Divattá vált nyelvet tanulni, ez a turizmussal is összefügg. A TIT-ben elég jelentős munkát fejtünk ki az idegen nyelvek oktatásában, országosan is elismerték ezt. Társadalmi funkciókat is ellát Török Lehel. A pedagógus- szakszervezet nyugdíjastagozatának a vezetője. — Beszélgessünk egy kicsit a sportról, mint az egyik kedvenc szórakozásáról. — A sportszövetségben társadalmi munkában adminisztrációs feladatokat végzek. — Milyennek látja a kapos.- vári futball helyzetét? — A Rákóczi lelkes híve vagyok. Nagyon rosszul esik. amikor a játékosok nem veszik figyelembe a szurkolótábor lelkesedését. Néhány játékos magatartása az egész csapatra rossz fényt vethet. Ügy látom, most a fejlődés útjára lépett a csapat. Sose volt még támadójátékos edzője a Rákóczinak, mindig védőjátékosokból lett edzők foglalkoztak a csapattal. Megtört a jég ... Horányi Barna Sz. Maronde Á tehetség próbája — Pfeiffer asszony — szólt ünnepélyesen a cég főnöke —, most végleg el akarjuk dönteni: megfelel-e ön cégünk követelményeinek. — Hallgatom, főnök úr. — Itt van egy háromezer márkáról szóló számla. Munkatársaink már kilencszer fölkeresték vele Weiner urat, de mindhiába: egy árva fillért sem fizetett. Ha most kir tudja préselni belőle a pénzt, ez azt jelenti, hogy ön alkalmas leendő bonyolult munloakörének ellátására. — Csak pgyet szeretnék kérdezni — mondta a fiatal- asszony —: ennek az úrnak vannak-e kifizetetlen számlái más cégeknél is? — De még mennyi! Hiszen fűnek-fának tartozik! — Csupán ezt akartam tudni. Még ma megkapják a pénzt... Pfeiffer asszony két óra múlva visszatért. — Nem találta otthon? ... Pégi trükk ez egy ilyen megrögzött másnál. A fiatal nő feszesre lömön erszényt vett elő r.etiküljéből: — Miért ne találtam volna otthon? Épp ellenkezőleg-, otthon volt, és kifizette az adósságát. — Ez. valóságos csoda! Hogy tudta kivasalni belőle a pénzt? . — Figyelmeztettem az adóst, hogy ha azonnal nem fizet nekünk, akkor plmegyek a többi hitelezőjéhez is ... — És elmondja, hogy nekünk nem fizetett? Hiszen ezen senki sem csodálkozik! — ... És elmondom, hogy nekünJi fizetett! Akkor pedig úgy lecsapnak rá, akár a keselyűk ... Amikor azonban " csületszavamat adtam, hogy az égvilágon senkinek nem árulom el, hogy nekünk fizetett, akkor előszedte a pénzt, és leguberálta. Fordította: Gcllért György
