Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-13 / 214. szám

ír Köztársaság

Egynapos taracstozást tartattak a Közös Piac kilniyifiiniszterei

Egynapos tanácskozást tartottak kedden az ír Köztársaság fővárosában a közös piaci országok külügyminiszterei. A dublini tanácskozás feladata az volt, hogy a szervezet tagállamai — tekintettel a szeptember ' 18-án kezdődő ENSZ-közgyűlésre — egyeztessék politikájukat a legfontosabb nemzetközi kérdés ekben.

Az első számú napirendi pont a Közös Piacnak a Palesztinái Felszabadítási Szervezettel szemben követendő politikája volt. Az egyes tagállamok között fennálló nézeteltérések miatt egyelőre nem váltak valóra azok a hónapok óta keringő hírek, hogy

a Közös Piac kész teljes jogú tárgyalópartnernek • eiismerni a Palesztinái felszabadítási szervezetet. A Jasz- szer Arafat látogatását váró Franciaország és Olaszország

— anélkül, hogy a PFSZ .t ismerte volna el a Palesztinái nép. egyedüli képviselőj.ének

— azért szállt síkra, hogy a közel-kel;eti rendezésbe vonják be a PFSZ-t. Ugyanakkor Hollandia és a Német Szövetségi Köztársaság — az utóbbi nyilvánvalóan Da járt izraeli külügyminiszter kedden véget ért bonni látogatásának eredményeképpen — határozottan ellenezte a PFSZ ilyetén való »politikai felértékelését-“.

,Kényszerítő" bejelentés

Carter indul a választási versenyben

'Svéd választások előtt

Carter elnök már elhatározta, hogy indul a jövő évi elnökválasztási versenyben — közölte kedden Powell, a Fehér Ház sajtófőnöke. Eddig sem fért kétség hozzá, hogy Carter újabb négyéves időszakra szeretné jelöltetni magát, de az elnök mindeddig nem kívánta ezt hivatalosan hangsúlyozni. Álláspontja az volt, hogy hivatali idejének harmadik évében munkájára kell összpontosítania, majd a — várt sikerekre támaszkodva —.az év végén, az előválasztások köszöbén jelentette volna be formálisan újraindulását.

Kétség nem fér hozzá, hogy a keddi bejelentést az a hír

kényszerítette ki, amely szerint Edward Kennedy szenátor komolyan fontolóira vette: maga is indul az elnökjelöltségért. A fehér ház.i nyilatkozat közvetetten azokat a híreket cáfolta, hogy Kennedy kérte volna Cartert: a demokrata párt egysége érdekében vonuljon vissza, s engedje neki át a terepet. Az elnök tehát a jelek szerint — adott esetben — felveszi a versenyt. Ha mindketten indulnak, a párt augusztusi New York-i elnökjelölő kongresszusa dönt majd többségi szavazással, ki legyen a demokrata lelölí a republikánus vetélytárssal szemben.

Pártok pattheiyietben

Dublini döntések

Mi tagadás, nem lehetett könnyű dolguk a Közös Piac külügyminisztereinek. Egyre inkább érezhető, hogy a kilenc ország álláspontja — saját érdekeinek megfelelően eltérő a világ dolgainak megítélésében. Különösen az a Közel-Kelet vonatkozásában.

Bonn például nemrég négy arab országra kiterjedő körútra küldte külügyminiszteré t, majd nem sokkal Genscher hazatérése után fogadta Dajan izraeli külügyminisztert. Tel-Avivból szemlélve — legalábbis Dajan ennek a véleményének adott hangot — a nyugatnémet külpolitikában bizonyos változások észlelhetők a közel- keleti helyzetet illetően. Most, a dublini egynapos tanácskozáson ez NSZK és Hollandia mereven elzárkózott attól; hogy politikailag,

»felértékeljék« a PFSZ-t, • s együttesen állást foglaljanak amellett, hogy a közel-keleti rendezésbe be kell vonni a palesztin nép képvislöit, beleértve a Palesztinái felszabadítási szervezetet.

Róma és Párizs más véleményen van. Persze, nem véletlenül: a két fővárosban rövidesen ellátogat Jasszer Arafat. Igaz, odáig az olasz és a francia álláspont sem merészkedett, hogy kimondja: a palesztin nép egyedüli képviselője ■ a PFSZ, de a rendezésben már az ő helyüket is szorgalmazták. Jól érzékelhető, mekkora súllyal esik latba az EGK-n belül az NSZK befolyása. Álláspontja ugyan módosult a korábbihoz képest, de nem annyira, hogy a PFSZ megítélésében hajlandó lett volna gyökeres változásra.

Figyelemreméltó, hogy

mindezek ellenére a kilencek nyíltan elismerték: Izrael ellenséges magatartást tanúsít Libanonnal szemben, s követelték a határprovokációk megszűntetését. Felemás

álláspontról tanúskodik két |

másik nyilatkozatuk is. . Az egyik Chilével kapcsolatos, s a juntát mérsékelt magatartásra inti a rendszert bíráló katolikus erőkkel szemben. A másik álláspont enyhén szólva vitatható: a Közös Piac támogatja \ Nagy-Britannia t rhodesiai tervét és az úgynevezett többségi uralmon alapuló angol politikai rendezést, kielégítőnek tartja.

Bizonyos, hogy sem a palesztin ügyben, sen a rhode- siai fehértelepesek tényle- r ■- hatalmát meghosszabbító brit álláspont helyeslésében nem találkozik az EGK — az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségének egyetértésével. Márpedig a dublini konferencia célja az lett volna, hogy a világszervezet közelgő közgyűlése előtt egyeztessék politikájukat. Ezt tulajdonképpen meg is tették, híven fölfedve azokat az ellentéteket, amelyek a Közös Piac tagállamait jelenleg megosztják.

Gy. D.

Washington — SALT-II.

Nem hozzák összefüggésbe a kubai szovjet jelenléttel

Az amerikai szenátus külügyi bizottságának tagjai — Cyrus Vance külügyminiszterrel való egyórás tanácskozás után — kedden Washingtonban úgy nyilatkoztak, hogy a szovjet katonai kiképzők kubai jelenlétének ügyét nem hozzák összefüggésbe a SALT—II. serődéssel.

Frank Church demokrata senátor, a senátus külügyi

biottságának elnöke — és a kubai »ügy« kirobbantója — Jacob Javíts szenátor társaságában tanácskozott Vance külügyminiszterrel. A megbeszélés után Church kijelentette : »Javíts szenátorral

egyetértünk abban, hogy a SALT—II-vel kapcsolatos szenátusi meghallgatásoknak folytatódniuk kell«. Javíts szenátor hozzátette: »A

SALT—II-t néma tettük félre, keményen — gyakorlatilag a tervek szerint — dolgozunk rajta«.

Ezek a fejlemények azonban továbbra sem gátolták a

szenátus republikánus tagjait abban, hogy kedden ne fenyegetőzenek ismét a SALT szerződés ratifikálási "eljárásának elhalasztásával. John Tower texasi szenátor kedden kijelentette, hogy a kubai ügy miatt a SALT—II. legfeljebb október közepén kerülhet a szenátus plénuma elé, de előfordulhat, hogy csak a jövő évben.

Korrupciós vizsgálat Londonban

Egy szenzációs kábítószer-lelet példátlan korrupciós botránnyal fenyegeti London híres rendőrségét, a 150 éves fennállását ünneplő Scotland Yardot. Egy nyugat-angliai erdőben a nyomozók elítélt bűnözőktől nyert besúgás alapján egymillió LSD-tablettát találtak elásva, amelynek az összértéke a kábítószerpiacon Ötmillió font. A vagyont érő kábítószer a jelek szerint londoni rendőrtisztek »hallgatási . pénzeként halmozódott fel az erdőben.

A vizsgálat pikantériája, hogy egy vidéki csoport nyomoz a főváros rendőrségének viselt dolgai után Nagy-London és a ci'y rendőrfőkapitányának teljps tá • mogatásával. .

A svéd pártok vesetői: középen Óla UlJsten (Liberális Párt), balról jobbra Gösta Bohman (Konzervatív Párt), Lars Vcrner (Baloldali Párt — Kommunisták) Olof Palme (Szociáldemokrata Párt,) Torbjörn Fälldin (Centrumpari).

Tüntetés Salvadorban

Kiszabadultak a Lufthansa-gép utasai

A délutáni órákban kiszabadultak a szerdán reggel eltérített Lufthansa-gép utasai .V 8 főnyi személyzetből 4 továbbra is a géprabló túsza: az utasok elbeszélése szerint mégis csak - egy ember: egy fekete ruháza öltözött nyugatnémet 1 fiatalember ejtette őket fogságba..Az eddigi tárgyalásokból, amelyet Hans- Jürgén Wischnewski külügyi

á llammin iszter á repülőtér

irányítótornyából folytatott a gépeltérítővel, a rendőrségi szakértők azt a következtetést vonták le, hogy az illető nem teljesen beszámítható idealista. _ . , .. ,

Ä túszok elengedéséért cserében a kölni rádió hangszalagra vette a légi kalóz politikai nyilatkozatát, amelynek tartalmát egyelőre nem hozták nyilvánosságra. Csupán az utolsói mondat ismeretes: »'Nem akarok mást, mint egy i emberhez méltó világban él-1 ni«.

A közép-amerikai San Salvador Köztársaságban több ezer ember követelte tömegtüntetéseken a népellenes katonai kormányzás leváltását. (Telefotó: AP—MTI—KS)

az 1070. szeptember 11-én megtartolt «Nyeremény szüret a lottón« rendkívüli jutalomsorsolásról,

amelyen a 36. heti szelvények vettek részt.

V jryorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk;

a — vásárlási utalv (1 m Fti b — Lada 1200 tip. személyg. ut. c — szerencse utalv. (30 000 rt) 1 d — vásárlási utalv. (10 tK)0 Ft) e — vásárlási utalv. (0 ooo Ft) f — vásárlási utalv. (7 000 Ft)

K — vásárlási utalv, (5000 Ft) li — vásárlási utalv. (3000 Ft) i — vásárlási utalv. (2000 Ft)

A nyertes szelvényeket 1979. október 25-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címere (1875 Budapest, V. Münnich Ferenc utca 15.) eljuttani.

A gyorslista, közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges nyomdai hibákért felelősséget nem vállalunk.

Aki éppen most vállalkozik arra, hogy a svéd politikai élet dz&ungeljeben eligazodjék, az szinte a lehetetlennel próbálkozik. Nyugat-Európa második leggazdagabb országában vasárnap (szeptember

16-án) tartják a parlamenti és helyhatósági választásokat, és ahogy stockholmi beszélgető partnereim mondták, Svédországban még soha nem volt ilyen kiélezett a választási küzdelem, mint amilyen jelenleg. Lényegében két nagy politikai csoportosulás vetélkedik a hatalomért: az egyikhez a szociáldemokraták és a kommunisták, a másikhoz pedig a liberálisok, a centristák és a konzervatívok tartoznak. Hogy végülis melyik csoport szerez majd többségét a parlamentben és alakíthatja meg az új kormányt, a kérdés megválaszolására senki nem vállalkozott Stockholmban.

A szavazók káröröme

A 8,3 millió svéd némi elégtétellel szemléli a pártok harcát, és még most, a visszaszámlálás óráiban is óvakodik attól, hogy rokonszenvét bármelyik irányban látványosan jelezze. Ennek oka, hogy a szavazók »káröröme« nagyfokú kiábrándultsággal párosul. Svédország lakói évtizedek óta először bizalmi válságot élnek át. 1976 szeptemberében, amikor megbuktatták s 44 éve kormányzó szociáldemokratákat, azért fordultak a polgári pártok felé, mert azí remélték, hogy a polgári politikusok közösen majd megoldják az ország társadalmi és gazdasági problémáit. Jóhiszeműségükért azóta nagy árat fizettek. A polgári kormányzás három éve alatt egy sor olyan kellemetlenséget voltak kénytelenek elviselni, amit addig csak hírből ismertek : a munkanélküliséget, amely ma több mint 200 ezen főt érint, az egyre feljebb sző kő árakat, a magas lakbéreket, a lakáshiányt, a gazdasági bizonytalanságokat.

Aligha meglepő tehát, hogy most már nosztalgiával emlegetik az »arany éveket«, amelyek során a tőkés világ egyik legsikeresebb gazdaságával dicsekedhettek. '

A svédek okos gazdálkodást várnak az új kormánytól. Mindenkelőtt azt, hogy védje meg életszínvonalukat, köszörülje ki a »svéd csodán« esett csorbát, számolja fel a fizetési mérleg az idén várhatóan 45 milliárd koronás deficitjét, a munkanélküliséget, amely a felnövekvő nemzedéket fenyegeti igazán.

Párt—politika

2 281 OK I

2 43t 411 i

3 436 114 i 2 506 430 i

2 756 450 h

3 65« 43« rt 7 75« 450 h 2 781 453 i

2 306 468 t

2 031 471 t 41 886 505 g 53 887 *25 i 64 OS8 sm i 61 0SS 80« i 64 088 80? '

64 113 812 t

64 188 831 h «4 213 834 i «4 263 830 i 64 313 836 i 64 33* 83« i «4 413 848 i 64 438 851 i

A politikai pártok már a választási kampány kezdetén felismerték, hogy ha el akarják nyerni a szavazók kegyeit, elsősorban gazdasági programjukkal kell jeleskedniük. Az országot jelenleg vezető liberális kisebbségi kormány azzal nyugtatgatta a választókat, hogy a svéd gazdaság egyéves felelősségteljes irányítása eredményeként kezd kilábalni a válságból és a Ibruttó nemzeti termék már

az idén 5 százalékkal nő. Ha kormányon maradhatnak — ígérik a liberálisok —, a következő három esztendőben megbirkóznak a gazdasági gondokkal. (A Liberális Párt 1976 szeptemberében á szavazatok 11,1 százalékát szerezte meg, elsősorban a városi középrétegek támogatják.) A liberálisokkal közös gazdasági programmal állt a választók elé a Centrumpárt (Három éve a szavazók 24.1 százaléka adta rá voksát. hívei magvát a falusi középrétegek alkotják.) A polgári blokk harmadik tagja, a Konzervatív Párt, amely nevében a konzervatív jelzőt »mérsékeltre« szépítette, a kevesebb adó, kisebb bürokrácia, jobb oktatási rendszer jelszavával csábítja a svédeket. (A Konzervatív (Mérsékelt) Párt 1976 őszén. 15,6 százalékot ért cjgj a választásokon, s főleg ai »aranyklub«, a svéd felső tízezer támogatását élvezi.) ,n

A polgári pártok egyáltalán nem lebecsülhető ellenfelei a választási küzdelemben a szociáldemokraták és kommunisták. " Svédország Szocialista Munkáspártja, amely az elmúlt három esztendőt az ellenzék soraiban volt kénytelen eltölteni, s- amely nem tudta zökkenőmentesen_ vállalni ezt a szerepet, választási programjában gazdasági biztonságot és igazságosságot, ésszerű energiapolitikát ígér.

A szociáldemokraták a több mint száznápos kampány során nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy ráébresszék a svédeket: a burzsoá pártok Hároméves ténykedése a dolgozó tömegek kárára kizárólag a tehetősebb rétegek ériekéit szolgálta.

Kommunisták szerepe

A párt egymaga azonban aligha képes többséget szerezni a parlamentben, a kommunisták ezért már a választási kampány idején támogatásukról biztosították. A kommunistáknak a szavazatok legalább 4 százalékát kell megkapniuk ahhoz, hogy ez az együttműködés a svéd törvényhozásban, a * Riksdagban

létrejöjjön. A párt, amelynek teljes neve: Baloldali Párt— Kommunisták, legutóbb 4.8 százalékot ért el a választásokon, s a parlamenti támogatásért cserébe a dolgozók érdekeinek következetes képviseletét várja egy esetleges szociáldemokrata kormánytól.

Akárhogy is alakuljanak a választási eredmények Svédországban, az már most bizonyos, hogy az új kormánynak — legyen az szociáldemokrata, vagy polgári koalíció, végső esetben a kettő ötvözetet — nem lesz könnyű dolga. A gazdasági viharfelhők — a liberálisok optimista előrejelzése ellenére — nem oszlottak szét Svédország egén. A jóléthez szokott svédek pedig türelmetlenek, s ha az ország vezetése nem bizonyít röviddel hivatalba lépése után, akkor 1980 márciusában, amikor az ország ener* giaprogramjáról népszavazáson döntenek, újabb politikai válságra lehet számítani,

K. SL