Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-06 / 208. szám
Életünk elképzelhetetlen értekezletek nélkül. A tervszerű, egyeztetett, értékalkotó tevékenység anélkül, hogy a feladatokról és a teljesítésekről időről időre ki ne cseréljék a véleményüket, fizikai és szellemi dolgozóknál egyaránt kivihetetlen. A Magyar nyelv értelmező szótárának meghatározása világos: az értekezlet nem más, mint valamely testület, szervezet tagjainak, vezetőinek vagy megbízottadnak rendszerint folyó ügyeket megtárgyaló gyűlése. Értekezlet a több szervezet küldötteinek nagyobb jelentőségű ügyek megtárgvalására össze hívott gyűlése is. de itt már konferenciát is mondhatunk. Az értekezlet lényege pedig: témája olyan legyen, hogy az előre vigye a munkát az adott területen. Hogy Somogybán egy-egy órában hol, hány értekezletet hívnak össze, s ezeknek mi a témája — aligha akad valaki, aki megmondaná. Az is fölmérhetetlen, hogy ezekből mennyi a hasznos és haszontalan óra. Csak az értekezők a megmondhatói. Egy óra egyetlen alkalommal — egy adott helyen rendezett értekezleten — valóban nem több hatvan percnél. De hány ember tölt ott hatvan percet? Tíz, húsz, ötven? Ez annyiszor égy óra, csupán egy értekezlet esetében .., Érdemes elgondolkodni azon, hogyan lehetne tartalmasabbá és ezáltal tömörebbé tenni a gyűléseket! Munkahelyi tapasztalatokról, kifogásolható és követésre érdemes módszerekről írnak munkatársaink szén az oldalon. A beszélgetések, a megkérdezettek véleménye azt tanúsítja: az értekezletekre szükség van, i számuk csökkenthető, mondanivalójuk tömöríthető. Csak így lehet elérni, hogy egyre kevesebb munkaidőt raboljanak el a termelésből. r Értekezünk, értekezünk... Megbeszélés — mindenütt A gyűlések „értéke" ötmillió Magyarázatul elmondom, hogyan kezdődött a tegnapi nap. A szerkesztőm azt mondta: — Nézz utána, hogy a beruházás ideje alatt mennyit töltenek az emberek értekezleten. Kérdezd meg azt is, hogy véleményük szerint szükség volt-e mindegyikre. Egyszerűnek látszott a feladat, tíz órára már a kéziratot is megígértem. Fogtam a telefont, es tárcsáztam. — Arra vagyok kíváncsi... — kezdtem a mondókámgt a SÁÉV igazgatójának ... Türelmesen végighallgatott — Jó téma — felelte. — Érdemes foglalkozni vele. mert... Sajnos most nem érek rá. Megértettem, és próbálkoztám másutt: gázt szerelnek Kaposváron, hátha ... — A kirendeltségevezető két perce lépett ki a kapun — mondta a Kögáz telefonközpontosa. Fogom a telefont: vonalra várok, de nem jön. Telefonon is értekeznek. Ezt onnan tudom, hogy befutott egy beszélgetés. Amikor végezlek, ínyem lett a szabad vonal. Ä Somogy megyei Beruházási Vállalat titkárságán mondják, hogy épp most kezdődik egv értekezlet, de kapcsolják a főmérnököt. — Köszönöm — mondtam és arra gondoltam, itt legalább együtt lesz mindenki, aki segíthet nekem. — Itt vannak az emberek — mondja a főmérnök. —s Értekezlet kezdőtűk ... — Talán valamelyik műszaki ellenőr segíthetne — mondom reménykedve. — Megnézem, ki van bent, és megkérem. Várok. A telefon recseg, ropog és egy lassú férfihang beleszól. Kollégámat keresi, mert mint mondja: kezdődik egv értekezlet náluk, és elfelejtették elküldeni- a meghívót ... Ismét hívom a főmérnököt. Hallom a telefonba beszűrődő zajokból, hogy nála is tart már a tanácskozás. Sajnálattal közli: egyetlen műszaki ellenőr sincs bent. «•Valószínű értekezletre mentek« — gondolom magamban —, és nézem az órát Lassan tíz lesz már. A harcot nem adom föl: hívom a Délviép igazgatóját. A titkárnő felel: a tanácsterembén értekezlet van, de szívesen kihívja. Kérem, hogy ne Kevesebb fölösleges tanácskozást! zavarja meg, ha vége lesz, újra hívom. — Nem sokáig tart már — nyugtat meg. — Tíz órakor itt a szobájában lesz egy' másik tanácskozás. Tízkor ismét csengetek: a tanácskozás ' már * megkezdődött, de bekapcsol. Elmondom, hogy a szerkesztőm... de nem akarom zavarni, csak tanácsot kérek, hogy kit kereshetek meg. A termelési osztályvezetőt javasolja. Megkö • szőnöm, elbúcsúzunk és hívom a központi számát. A telefon- központos keresi, de nem találja a helyén. «Valahol értekezik, de ha előkerül, megkérem, hogy hívja vissza«. Azt mondom magamnak: azért sem fog ki rajtam a téma. Megiszom a harmadik kávét, rágyújtok a nem tudom hányadik cigarettára, ér tárcsázóéi a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat igazgatójának a szárnak Kapcsolják. Elmondom, miért keresem. Sóhajt, és megkérdi, mikorra kell az információ. Aztán elnézést kér: — Értekezlet van nálam: jelentést készítünk, amelynek a határideje délután, jár le. — Segíteni akar, sorra veszi, kit javasolhat. Végül azt mondja: — A főmérnök délután hazaér, szólok neki. — Köszönöm ... A szerkesztő benéz a szó- bamba. Nem szól sómmit, del látom, hogy várja már a kéziratot. Kutyaszorító. Kérdezem a kollégákat: — Nem tudtok egy most befejeződött beruházást? Elmegyek, és megkérem, hogv mondják el, hány értekezletet tartottak a kezdéstől a befejezésig. Valaki közbeszól: — A Volán most fejezte be a marcali forgalmi telepet, biztos van tapasztalatuk. Biztos. Autóval öt perc a telep. Kopogok az ajtón: — Egész délelőtt értekezleten van — közük velem. — két perce lett vége a szünetnek ... — És mikor fejeződik be? — Talán délre... Az órámra nézek: hú, de elfutott az idő. Pontosan délben kezdődik a lapindító értekezlet, és nekem sem kéziratom, sem magyarázatom. Fogadják el hát ezt — magyarázatul! A Somogy megyei Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság 5000 dolgozójával és egymilliárd 01 millió forintos termelési értékével minden bizonnyal a megye egyik legnagyobb üzeme. Nem könnyű a mun- liaszervezés, 60k'a tanácskozni való. De ■ értekeznek altkor is, ha ettől semmiféle eredmény nem várható... — Az értekezletek felére nincs szükség —.mondja Be- bps: Tibor muiikaügyi osztály-? vezető. — Főleg úgy, hogy sok embert hívunk össze; .a zöme gyakran nem is tudja, miért van ott De így «keil«, csinálni. Legutóbb is majdnem baj lett belőle, hogy nem hívtunk egybe ezer embert, hanem csak hússzal — a szocialista , brigádok patró- nusaival — beszéltük meg. ml a teendő, ök aztán a munkaterületen megbeszélték a brigádokkal a dolgot. Szerintünk ez sokkal célravezetőbb módszer... Vajon mennyit értekeznek a SEFAG-nál? Az osztályvezető előtt kimutatás, szám- halmazok. Pillanatokon belül szinte hihetetlennek tűnő számokat jegyzek föl: évente 19 450 munkanapot vesznek el az értekezletek! Ez hetven ember egész évi munkaideje — akkor, ha közben senki nem megy szabadságra. Ezeket az összejöveteleket a vállalatnál szervezik. Ide tartoznak a szocialistabrigád-veze- tök és a pályakezdők értekezletei, a koordinációs értekezletek-... Ehhez jön a munkaterületeken évente 1 lene tanát kozás. És a kor még ne szóltunk SZMT, a Mi dcxsz, a külö böző fel ügy leti szerv által kezd ményezett c tekezletefcrő — Igyekszünk mu kaidon kív tartani ilyen össs jöveteleket, i azért előfc dúl, hogy munkaidőből kell lecsíp És meg ki említeni eg egy érteke: let energiaköltségét te. Nálunk a munkaterület áz egész megye. Az embereket tehat ide keli hozni. aztán hazavinni. Ilyenkor sok üzemanyag fogy. — Az üzemi demokrácia fórumaival mi a helyzet’ — Egy bizonyos határig hasznos,' és segít a vállalatvezetésnek. ’’ De amikor azéri rendezünk egy-egy nagyobb fórumot, mert kötelező, nogy ilyen is legyen, akkor már káros. Például egy kibővíteti szakszervezeti taggyűlésen dolgozói létszámot, figyelembe véve 180 embernek kell reszt vennie. Húszán hozzászólnak, javaslatokat . tesznek. őket megbízták ezzel a kollektívák. Iskolásán szólva: ők készültek. A többiek kísérők, hogy meglegyen az előírt létszám. 160 ember tehát csal; azért jött el, hogy «látványosabb« legyen a dolog. — Hetven ember egy évi munkaidejét veszik el az értekezletek. Ha ennyi emberrel több dolgozna egy esztendeig a vállalatnál, meltkora termelési értéket jelentene ez? — Ötmillió forintot. Természetesen vannak olyan értekezletek, tanácskozások, amelyekre szükség van. Számos döntéselőkészítő megbeszélés zajlik, és ezek elengedhetetlenek. De sok a fölösleges értekezlet is. Szóval azt is mondhatjuk: pazarlunk. Pedig\az üzemben már bebizonyították, hogy lehet ezt másképp is csinálni. Igaz, az kevésbé látványos — de célravezetőbb. — Hamarosan a mezőgazdasági üzemek vezetőit hívjuk össze tanácskozásra. Az 1980. évi feladatokról és más fontos kérdésekről kapnak tájékoztatást a téeszelnökök, az állami gazdaságok, illetve más üzemek vezetői egy országos tanácskozást • követően. Az idén ez lesz az első ilyen, széles körű tanácskozás... Dr. Kassai Jánossal, a megyei tanács vb-titkárával beszélgettünk arról, hogy menynyit értekeznek egy-egy évben a megyei tanács, tisztség- viselői, osztályvezetői, a járási hivatalok és a városi tanácsok, valamint a községi tanácsok elnökei, vb-titkárai. — Csaknem tíz éve, hogy kialakult az az egészséges törekvés, amely a fölösleges értekezletek számának csökkentesét határozta el. Volt nálunk is bőségesen... Korábban havonta tartottak oéidául az osztályvezetők, a járási hivatalok meg a városi tanácsok elnökei részére úgynevezett információs értekezleteket a végrehajtó bizottsági 'sek után. Az utóbbi években csak negyedévenként. A különböző osztályok a tanácsi oparátusban dolgozók részéi-e — előzetes terv alapján — -sak rendkívül indokolt esetben. hívnak Össze megyei jelegű tanácskozást,’ helyette a íonyódi továbbképzéseken ta- úlkoznak velük. Csökkent az >sztályértekezletek száma is: ívenként kettőt tartanak. — A tanácselnökök és' titkárok milyen időközben utaznak értekezni a megyei székhelyekre? — Évente kétszer. Az idén februárban volt egy megbeszélés, ahol az V., illetve a VI. ötéves tervvel kapcsolatos Csak a lényegre szorítkozott... feladatokat vitattuk meg; tárgyaltunk a. társadalmi munka megyei tapasztalatairól és a tanácsi munka korszerűsítéséről is. Ilyen értekezlet lesz meg októberben, két fontos napirendi' ponttal. • — Az állapítható meg mindezekből, hogy a megyei tanácson, illetve a megyei tanács apparátusában dolgozók részére nem tartanak már fölösleges, időt rabló értekezleteket? — Általános ez a törekvés. Korábban gyakori volt, hogy minden apró dologban «berángatták« a tanácsnál vagy a tanácsi vállalatoknál, intézményeiméi dolgozókat; ez a módszer ma már mind ritkább. Telefonon, rövid körlevelekben adjuk ki a szükséges információt, tájékoztatást, feladatmeghatározást A tanácsok munkájának értékelését is rendszeresen helyben végezzük, hogy ne kelljen emiatt beutazniuk Kaposvárra. — A járási hivatalok nem «rendelik« be túl gyakran a községek vezetőit értekezletekre?-— Havonta egyszer vesznek részt az elnökök meg a titkárok továbbképzésjellegü értekezleteken. Véleményem szerint ezt is lehetne csökkenteni, negyedévenkénti értekezletre. Alkalmazhatnánk azt a gyakorlatot, hogy a telefonon vagy levélben elintézhető ügyeket összehívás nélkül oldják meg. Ezt indokolja az is. hogy a községek ( többsége messze van a járási székhelytől, s még egy 2—3 órás tanácskozás is gyakran egész napot vesz igénybe. Célszerűbb, ha értekezés helyett hagyják az embereket, hogy a községekben dolgozzanak. A kaposfüredl termelőszövetkezetben is az alapszabály «mondja ki«, évente hány közgyűlést kell tartani a gazdaságban. Ehhez igazodnak. Egyik sem fölösleges, mert .mindegyiknek megvan a magvas témája. Nagy József elnök így összegezte tapasztatait: — Az évi egy közgyűlésen a tagság jóváhagyja a zárszámadást és megvitatja a követkzeő év terveit. Korábban voltaic ellenződ a két lényeges kérés egy közgyűlésen való megtárgyalásának, pedig ez így ésszerű, és egy igencsak népes összejöveteltől, sok embernek a közös ■munkából való kiesésétől kíméltük meg szövetkezetünket. — Mielőtt a közgyűlés elé kerülne a zárszámadás vagy a terv, különböző kisebb-na- gyobb közösségek, szervezetek már megvitatták. Van, aki munkakörénél, beosztásánál fogva többször is résztvevője volt a tanácskozásoknak. Nem lehet, hogy épp ettől passzívak sok helyütt a közgyűlések? • — A közgyűlés szükséges találkozás a tagsággal, . ezt egyetlen vezető sem nélkülözheti. Nemcsak azért, mert e fórum hivatott bizonyos kérdésékben a döntésekre, hanem azért is, mert ez a gazdaság azoké, akik a tagjai, és a közös dolgait megbeszélni minden gazdának nemcsak joga, hanem érdeke is Mi. vezetők ott voltunk • valamennyi munkahelyi tanácsko- gfcon. s igaz ugyan, hogy. fárasztó volt, de megérte. Ugyanígy a dolgozóknak is hasznos volt a jelenlétünk, hiszen nyomban választ kaphattak vitás kérdéseikre. A küldöttgyűlésekből hármat tartunk egy évben: ezeknek az időszerű . munkák adják meg a jelentőségét. — Találtak-e megoldást arra, hogy egyes, hasonló napi- rendű .megbeszélést összevonjanak s ezáltal is csökkentsék az értekezletek számát? — A gazdaságot érintő lényeges döntések előtt együtt ül össze a termelőszövetkezet és a pártszervezet vezetősége. Ez azonkívül, hogy eggyel kevesebb ösáze jövetelre van szükség, azért is jó, mert fontos, hogy egy helyen egy nyelven beszéljünk. Vagyis: a közös feladatokat mindenkinek ismernie kell, aki a megoldásban részt vesz, méghozzá egyértelműen kell értelmezni a tennivalókat, a megvalósítás módszereit. A gépesek munkahelyi tar>ácskozását aratás előtt kibővítettük mindazokkal, akiknek a munkája így vagy úgy, de a gabona betakarításához kapcsolódik. — A szövetkezet vezetőinek inkább kijut az értekezletekből, mint a tagságnak. Megtérül-e az emiatt távol töltött idő; tehetnek-e a tarsolyukban hasznosítható útravalót ezeken a tanácskozásokon? — A legtöbb esetben a távolmaradás okozna veszteséget személy szerint a meghívottnak és annak a területnek, Amelyiknek az irányítója. Tapasztaljuk, hogy . a városi, a «negyei testületek kijönnek a helyszínre egyes dolgokat megbeszélni, tehát nem mindig fontos értekezletre szóló meghívót küldeni, így is elintézhetek egyes kérdések. Vagy mondok egy másik példát: a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya megküldte aratás előtt a felkészülési ifelada- tokat; minden külön értekezlet helyett, s ez a módszer is bevált. A gabonabetakarítás vége felé aztán , tartottak ugyan összejövetelt, de ez tájértekezlet-jellegű volt. nem toborozták az egész megyét egy helyre. A témája is fontos volt, és külön dicséretes a rövidsége: az előadók csak a lényegre szorítkoztak. — A növénytermesztési rendszerek is rendeznek tanácskozásokat. Ezeken is ott van valaki a tsz-től... — Ebben a tekintetben nekünk szerencsénk van. A KITE-hez három növénnyel tartozunk, s kevesebb a rendezvény, mintha minden növénnyel külön rendszerben vennénk részt. Összejöveteleink azért érdekesek és hasznosak, mert ezeken jobbára bemutatókat tartanak. Az ilyen rendezvényre szívesen elmegyünk...
