Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-26 / 225. szám

SI LAG ERŐ LEJÁRJ Ai( EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft Somogyi Né pia a AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 225. szám 1979. szeptember 26„ szerda Kommunista aktíva a csepeli Sportcsarnokban Kommunista aktívát tartottak kedden a csepeli Sportcsarnokban s főváros kommu­nistáinak legfontosabb tennivalóiról, az MSZMP közelgő, XII. kongresszusa eredmé­nyes előkészítésének budapesti feladatairól. \ tanácskozáson több mint 800-an képvisel­ték a főváros párt. állami, társadalmi és tő­mcgszcrvezctcit, az ipari vállalatokat, a mi­nisztériumokat és főhatóságokat. Ott voltak közöttük a legkülönbözőbb területek munká­sai és irányítói, a szocialista brigádok veze­tői, a tudományok, a művészetek művelői. Részt vettek a kommunista aktíván és az elnökségben fog­laltak helyet: Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Cservenka Fe- rencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, Baranyx Tibor, az MSZMP KB párt- és tömeg­szervezetek osztályának vezető­je; a budapesti párt végrehajtó bizottság tagjai, a Szakszerve­zetek Budapesti Tanácsának, a Hazafias Népfront és a KISZ Budapesti Bizottságának veze­tői, továbbá Véghelyi Andor, a XXI. kerületi Pártbizottság el­ső titkára és Eraszt Antal, a Csepel Vas- és Fémművek Pártbizottságának első titkára. A tanácskozást, amelyen pár­tunk Központi Bizottságának a kongresszus összehívásáról szó­ló határozata szellemében te­kintették át a politikai, a gaz­dasági. a társadalmi és a kul­turális élet területén megoldás­ra váró feladatokat, Somogyi Sánd'Or. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Buda­pesti Pártbizottság titkára nyi­totta meg. Ezután Méhes Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára mondott beszédet. — A kongresszusra készülés fontos eleme, a pártszerveze­tek minden szintjén, a számve­tés, a vezető testületek beszá­molása — hangsúlyozta elöljá­róban, s már a jövő évi buda­pesti pártértekezlet jegyében szólt a megtett út néhány jel­lemző vonásáról. — Meggyőződésűnk, hogy van miről számot adni — foly­tatta. — Belpolitikai helyze­tünk szilárd. Gazdasági gond­jaink ellenére is jelentősek az V. ötéves terv három és fél esztendeje alatt elért eredmé­nyek. A budapestieknek külö­nösen örvendetes minden elő­relépés a város építésében, fejlesztésében. — Erőink jelentős részét a tömeges lakásépítésre, a fel­újításra összpontosítottuk, az elmúlt négy évben körülbelül 250 ezer fővárosi lakop költöz­hetett új, vagy már régebben épült, de nagyrészt összkom­fortos, modern lakásokba. — Városfejlesztési progra­munk harmonikus, fő céljaink Összhangban vannak. Közmű­veikkel és közlekedéssel meg­felelően szolgáljuk ki a töme­ges lakásépítést és fejlesztjük a város életében alapvétő ellá­tó hálózatot. Szép eredménye­ket értünk el gyermekintézmé­nyeink fejlesztésében is. Ebben az ötéves tervidőszakban fel- szabadulásunk óta először épül önálló kórház Budapesten. A kereskedelem és a szolgáltató hálózat fejlesztése — ha a ter­vezett nagyságrendektől el is marad — ugyancsak jelentős eredményeket hozott. Eddig mintegy 600 új üzletet adtunk át a lakosságnak. Az új építkezések megva­lósításával egyenrangú feladat: meglévő értékeink jó haszno­sítása, megóvása is. Budapest lakói szeretik, magukénak ér­zik városukat Százezrek tesz­nek, áldoznak azért, hogy több legyen a park, a játszótér, az óvoda, a bölcsődé, a sportlé­tesítmény. S joggal igénylik, hogy amit segítségükkel köz­pénzből létrehoztunk, azzal jó gazda módjára bánjunk. Szív­ügyünk, hogy Budapesten rend, tisztaság és közbiztonság le­gyen! A XI. kongresszus óta Bu­dapesten is egészségesen fej­lődött a párt Erősödött ideoló­giai, politikai, cselekvési egy­sége. Növekedett, vezető szere­pe, kezdeményezőkészsége, fe­lelőssége. A főváros fejlődésé­ben elért eredményekben. tő része volt és van a párt­szervezeteknek, a párttagok­nak. Budapesten ma 210 ezer párttag él és dolgozik. A párt munkabázisa erős, a párttagok 44 százaléka munkás. Ugyanak­kor örülünk annak, hogy az értelmiségiek, szellemi dolgo­zók sok kiválósága is tagja a pártnak. A XI. kongresszus óta eltelt .4 és fél év alatt több mint 30 ezer új párttagot vet­tünk fel, többségük munkás és csaknem fele 30 év alatti. Nagy erővel rendelkezünk: a fővá­rosban minden hetedik, de a legnagyobb üzemeinkben minden negyedik-ötödik dolgo­zó a párt tagja. A kommunis­táknak ez a nagy serege fe­gyelmezett magatartásával, egyre tudatosabb kiállásával meghatárorólag hat a közvéle­ményre, a közhangulatra. Naponta tapasztalhatjuk, hogy a párt és a tömegek kap­csolata szilárd, kölcsönös biza­lom és nyütság jellemzi. E kapcsolat nem statikus, egy­szer és mindenkorra adott. A „szilárd” szó régi, de hiteléért a pártnak lankadatlanul küz­denie kelL A párt és a tömegek kapcso­latának bázisa ma is a mun­kásosztály vezető szerepének érvényesülése. Erre az alapra épül a szövetségi politikának az egész nemzetet mozgásba hozó gvakorlata. Így van ez a fővárosban is. Legbecsesebb eredményeink közé soroljuk, hogy az értelmiség rég meg­szűnt útitárs lenni: azonosult a saocia 1 izmussaL Nagy többség­áond janik megoldásában dón-. ben harcostárs, felelősséget ér­ző mérő ők, pedagógus, orvos vagy alkotóművész. Budapes­ten különös felelősségünk van az értelmiség szocialista elköte­lezettségének szilárdításában. Szerepe kiemelkedő az ipar. a művelődés, a tudomány és mű­vészetek fejlődésében. Konszolidált körülmények között, de átmeneti társada­lomban élünk. Ma is forradal­mi hittel, lelkesedéssel, tűzzel, forradalmi módon kell dolgoz­nunk. Növelni, fokozni kell a pártszervezetek, a kommunis­ták hatását az eseményekre. Ma gyakran hallani a dolgo­zók részéről: „Mondják meg. mit kell tenni és rajtunk a végrehajtás nem múlik, mi ké­szek vagyunk a cselekvésre”. Ennek az érzésnek, e hitnek a nemes igazában nem szabad kételkedni. De tudjuk, hogy van még sok olyan kérdés is, amelynek elfogadtatásáért ke­ményen meg kell küzdeni; pél­dául a végzett munka arányá­ban történő bérezésért, a terv­szerű munkaerő átcsoportosí­tásért stb. Minden tevékenysé­günkkel segítsük: a tömegek a gyakorlatban győződjenek meg arról, hogy ebben az or­szágban minden a dolgozó em­berért van, az ő érdekét szol­gálja. Méhes Lajos ezután utalt ar­ra, hogy az idei tervek kidolgo­zásában és az eddigi munkában Budapesten is minden korábbi­nál nagyobb felelősséget és tgvekezetet lehetett tapasztalni a vezetők és beosztottjaik, a párt és a társadalmi szervek tevékenységében. Erről tanús­kodnak a párt XII. kongresszu­sának meghirdetése után tett újabb nagvszerű munka ver­seny vállalások is. A Budapesti Pártbizottság bi­zonyos kérdésekben saját kez­deményezéseivel is igyekezett gvoreftani a fejlődés ütemét. Két fontos témában, az énítő- és építőa.nvagipar, valamint az elektronikai ipar fejlesztés’ koncepciójával a párttestületi ülésein, maid összevont buda­pesti kommunista aktívaérte­kezleten foglalkoztunk. A munka- és üzemszervezés szin­te mindennapos témája a buda­pesti. a kerületi, de állítom, a vállalati pártszervek munkájá­ban is. A budapesti vállalatok repe az export-import alakulá­sában meghatározó, hiszen az ország ipari exportiának mint­egy felét ezek adják. Jó, hogy az export-orientált vállalatok dinamikusabban, novetofc meléeüket és a gazdaságtalanul exportáló vállalatok termelési üteme csökken. Az import­megtakarítás tekintetében azonban komolyabb javulást nem értünk el. Mindent el. kell követnünk a tőkés export nö­veléséért és gazdaságosságának fokozásáért. Ne tévesszük azon­ban sohasem szem elől, amit Központi Bizottságunk több­ször hangsúlyozott; a szocialis­ta országok gazdasági együtt­működésének fejlesztése, a KGST-ben kínálkozó lehetősé­gek jobb kihasználása megha­tározó jelentőségű elért gazda­sági vívmányaink megszilárdí­tásában és gyarapításában, mai gondjaink megoldásában. En­nek tudatában ösztönzünk kezdeményező munkára Buda­pesten is. Beidig is tudtuk, de a mai és a várható helyzet újból arra figyelmeztet, hogy a fizetési mérleg javítása főként a terme­lés frontján dől eL A fő út a termelés hatékonyságának nö­velése, a termékszerkezet át­alakítása, a minőség javítása, a versenyképesség fokozása. El­engedhetetlen a gazdaságtalan tevékenység, a termelési vesz­teségek csökkentése. A szocia­lista társadalomnak az erőfor­rásokkal ésszerűen, takaréko­san, jövőbe tekintően gazdál­kodó társadalomnak kell len­nie. Ez a szellem vezérelje dön­téseinket, ebben a szellemben alakítsuk mindennapi munkán­kat, közvéleményünket. A pártkongresszusra készül­ve, elért vívmányainkat védve és gyarapítva dolgozzunk éssze­rűbben, gazdaságosabban, fe­gyelmezettebben. Ebben min- mindenki megtalálhatja a sa­ját feladatát. Ma a termelés állandó hard terület. Ezen a fronton az a munkásszolidaritás vezéreljen: ha nem végzünk el I valamit rendesen, azzal dolgo­zó társainknak okozunk kárt. Jelentős veszteségek forrása a termelés ütemtel ensége, a szállítási fegyelem. lazasága. E mögött sok minden meghúzó­dik! Döntések és fgy rendelé­sek késese, tervezési hibák, az érdekeltségi viszonyok vis&zsa A megöl dúshoz határozottabb kormányzati és minisztériumi döntések, gyakorlatiasabb köz­ponti útmutatás, vezetés szük­séges. Az ésszerű együttműkö­dést azonban a vállalatok, a kutató- és tervezőintézetek kö­zös vállalkozásainak a megte­remtésével nekünk is szorgal­maznunk kell. Vannak kezde­ményezések. de még nem ezek a jellemzőek És vajon mennyi a veszteségünk abból, hogy nem akarunk egymástól tanul ni? A szocializmustól idegen az a felfogás, amely szerint ..Az én gyáram, az én váram' ahová mások tapasztalatainak, kezdeményezéseinek nincs be­járása. Az erők összefogására ma ta­lán a legnagyobb szükség a munkaerő-gazdálkodásban van. A fővárosi iparban foglalkozta­tottak létszáma 1970. január 1-e és 1979. július 1-e között 146 000 fővel csökkent. Az utóbbi 3 és fél esztendőben a létszám 70 000 fővel fogyott. Ennek leg­fontosabb okai: évente rendsze­rint 10 000-rel több a nyugdíj­ba menő, mint az új mrunka- vá’Jal ó. A szellemi, alkalma­zotti munkahelyekre az egyéb­ként általában fogyó létszám­ból mégis több jutott. Végül a fővárosi becslések szerint csök­kent a Budapestre vidékről be­(Folyiatás a 2. oldaton) Az „évsziízad építkezése”. Nem vfittimia nevezik a 3145 kilométeres Bajkál—Amur (BAM) vasútvo­nalat az »évszázad építkezésének« a Szovjetunióban. Ä nagyszabású létesítménynek roppant jelentősége lesz a k5za lekedésben, és kb. 1,5 millió négyzetkilométernyi, termé­szeti kincsekben bővelkedő terület hasznosítását teszik le­hetővé. Képünkön: a sínfektető gép munka közben. ENSZ-közgyülés Folytatódott az általános palitíkai vita Andrej Gromiko felszólalás Kedden folytatódott New Yorkban az ENSZ-közgyű lé­sen az általános politikai vi­ta. Az érdeklődés előterében Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter beszéde állott. A szovjet diplomácia vezetője a déleiőtti ülésen szólalt fel, előtte Husszein Jordániái ki­rály, majd Carlos fíomulo, á Füíöp-szigetiek külügyminisz­tere beszélt Andrej Gromiko beszé­dében rámutatott hogy történelmi jelentőségű voit 35 állam legfőbb veze­tőinek Helsinkiben megtartott tanácskozása, az a tény, hogy dokumentumban rögzítették az Európában a biztonság és az együttműködés megszilár­dítása irányában bekövetke­zett fejlődést. Hosszú és ko­moly tárgyalások ’után elké szült az újabb szovjet—ameri­kai szerződés, a SALT—II amelynek életbelépését, el­mondhatjuk, az egész világ várja. Gromfke aláhúzta ennafk fontosságát, hogy a világban egészséges legyen a politikai léckor Ezzel kapcsolatban rá mufatott: az olyan kampá- nvok. amelyeket például Ku­bával kapcsolatban indítot­tak. s amelyek során Kuba, és a Szovjetunió poétikájáról a legkülönbözőbb kitalálásokat terjesztik, rendkívül ártalma­sak erre a légkörre. A Szov­jetunió s a szocialista közös­ség országai senkit sem fe- n vegeitek, most sem fenyeget­nek senkit. Napjainkban nincs sürge­tőbb feladat, mint a nukleá­ris háború veszélyének meg­szűntetése A Szovjetunió kész arra. hogv más államokkal együtt megvitassa ezt az alap­vető jelentőségű problémát, s azt javasolja. hogy térjenek át a gyakorlati tárgyalásosba Kivétel nélkül valamennyi nukleáris hatalom feltétlen kötelessége, hogy részt ve­gyen eszeken a tárgyalásokon. A Szovjetunió azt kívánja, hogy tegyenek újabb erőfeszí­téseket a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zására — mondatta többi kö­zött Andrej Gromiko. Az európai helyzetről! szól­va Gromiko kijelentette, hogy tu az európai földrészen a korábbinál szilárdabb aAap van az államok békés együtt­működéséhez. Az enyhülésnek az’ európai talajba eresztett gyökerei' azonban csak akkor lehetnék életképesek, ha a ka­tonai enyhülés terén is gya­korlati lépésekre kerül sor. Ebben az összefüggésben nagy lehetőségeket nyit meg a Varsói Szerződés tagállamai­nak az a javaslata, hogfy a» európi biztonsági konferencia részvevői kössenek szerződ esti nem alkalmaznak egymás el­len elsőnek sem nukleáris, sem pedig hagyományos fegy­vereket, hívjanak össze vala­mennyi európai ország, vala­mint az Egyesült Államok és Kanada részvételével politikai színtű konferenciát az álla­mok közötti bizalom megszi­lárdítására, a katonai saea»- benállás csökkentésére. Gromiko elítélte, hogy bVsb nyos országok egyre inkább beavatkoznak Afganisztán belügyeibe. Ismételten meg­állapította: a Közel-Keleten « Szovjetunió az átfogó és igaz­ságos rendezésért foglal ál­lást. Szilárdan az arab né- pek oldalán áll, amelyek ha­tározottan elutasítják a jogos érdekeik kárára létrejött al­kut. A különalku Egyiptom és Izrael között semmit sem old meg Ideje, hogy az ENSZ- ben képviselt valamennyi ál­lam ráébredjen a Palesztinái arab nép tragédiájának súlyá­ra. A szovjet külügyminiszter megállapította, hogy az él nem kötelezett országok Ha­vannában me.gt ártott legma­gasabb szintű tanácskozása nagy jelentőségű esemény volt, fontos fórum, igen je­lentős fejlemény a nemzetközi életben. Gromiko beszéde végén Leonyid Brezsnyev megálla­pítását idézte: n.incs a vilá­gon olyan ország és nép, amellyel a Szovje*uni6 ne kí­vánna jó viszonyt, nincs olyan időszerű nemzetközi kérdés, amelynek megoldásához a Szovjetunió ne volna kész hozzájárulni, nincs olyan há­borús veszélygóc, amelynek békés eszközökkel történő fél- számolásában a Szovjetunió ne volna érdekelt, Méhes Lajos beszéde Ma is forradalmi hittel, lelkesedéssel kell dolgoznunk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom