Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-23 / 223. szám

SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK Fészek klub, Baté ban mindig közbeszól, ha a többiek pontat­lanul fogalmaznak, mintegy helyükre teszi a dolgokat. Huszonnégy éves, lakatosként dol­gozik a Mezőgépnél. Azt hiszem, öröm lehet vele dolgozni. Pethő Gyöngyi adminisztrátor a kaposvári sütőipari vállalatnál. Barna, szép arcában diószín szemek. Elza egyik támasza. Berta Edit negyedéves a közgazdasági techni­kumban. Szüleivel csak este találkozik; ők ugyanis a MÁV-nál dolgoznak Dombóváron. Batéból egyébként négyen járnak ebbe a ka­posvári szakközépiskolába; a »-slágerszakma" azonban a kereskedelmi pálya. Hatan tanul­nak a »fehér köpenyes" szakmában. Ükös Erika, Lehoczki Vali és Horváth Ildikó — a hat közül a három jelen levő — még nem döntött, hogy eladó lesz-e, vagy más beosz­tást pályáz meg a vállalatnál. Fonai Edit »le­számoló« a Magyar Nemzeti Bank kaposvári munkahelyén. Tizenkilenc évesen valóban »érett«. A szemlélődének úgy tetszett, min­denben a József Attila-i mértéket alkalmaz­za: »jó szóval oktasd, játszani is engedd«. Juni Károly operátor a SZÜV-nél. Aki ehhez a vállalathoz belép, mintha a XXI. századba tévedne. Karcsi negyvenéves lesz az ezredfordulón. A klubban egy azok közül, akik »programozzák a gépezetet", ugyanis ve­zetőségi tag. A felmérés nem futurológiái igényességgel készült, és nem is a szociológus vagy az in­tim szférába kíváncsiskodó pszichológus mélyinterjúinak alaposságával; csupán szeret­tünk volna bepillantani egy közösség életébe, gondolkodá­sába — egy kicsit: a falu jövőjébe — harmincnégy kér­désünkre adott Válaszuk se­gitségével. Terveikről, vá­gyaikról is vallhatták, sezek következtetésekre adnak lehe­tőséget, ugyánaikkor derengő körvonalakkal sejtetik a ha­téi futurumot. A kérdésekre húszán válaszoltak, tehát a klubtagság éppen jelen kéthar­mada. Tizenegy lány és kilenc fiú töltötte ki az íveket. Milyen szociális háttér raj­rolód ik ki mögöttük? Szülei­vel él mind a húsz. Saját csa­ládi házban lakik 18, egyikük a városban emeletesben, egy pedig a faluban albérletben. ötszobásban él közülük 1, négyszobásban 5 (ebből 4 a fiú), háromszobásban 9 (ebből 6 a lány), kétszobásban 3, egyszobásban 1, albérleti szo­bában is 1. Tizenöt lakást fürdőszoba egészít ki, ötben — köztük az egyik négyszobás - ban — nincs. Hármójuknál található úgynevezett »tiszta szoba«. Sertést, baromfit 17 családnál tartanak. Ami őket illeti, majdani önálló életükben 10-en ter­veznek háztáji állattartást saját fogyasztási célokra, hétnek nincs szándékában, kettő »lehet«-tel válaszolt, egy közülük városban él. Az apák közül kilenc vezet gépkocsit — trak­tort — vagy nehézgépet. Kettő kőműves, tsz- ben három dolgozik. Vasutas, kereskedő, be­tanított munkás is van köztük. (Ketten meg­haltak.) Az anyák statisztikája; tsz-tag 5, háztartásbeli 4, konyhai dolgozó — szakács 3, takarítónő 3, kereskedő — raktáros 2, be­tanított munkás 2, ápolónő 1. A jelen levő fiatalok közül felsőfokú végzettségű 2, sze­relő 4, operátor 2, adminisztrátor 2, kőműves 1, a többiek szakközépiskolák, szakmunkás- képző intézetek tanulói. Gimnáziumba nem jár senki. Tizenkilencen bejárók. A húsz klubtag közül hét lány és hat fiú könyvtári tag. Három fiú, négy lány nem kölcsönöz könyvet Ami az olvasás minősé­gét illeti: legkedvesebb szerzőként — többet is meg lehetett nevezni — heten voksoltak Szilvási Lajos, öten Jókai Mór, hárman klub­juk névadója, Petőfi Sándor, hárman Rejtő Jenő, hárman Berkesi András, ketten József Attila, ketten Radnóti Miklós, ketten Váci Mihály, ketten Baranyi Ferenc mellett. Egy- egy szavazatot kapott: Lev Tolsztoj, Walter Scott, Jules Verne. Mikszáth Kálmán, Kosz­tolányi Dezső, Gárdonyi Géza, Moldova György és Molnár Gábor. Két választ nem értékelhettem: Saeksipiere-nek írta az egyik válaszoló Shakespeare-1, a másik kedvenc írójaként »Dollik Mihályt«(?) nevezte meg. A saját, otthoni könyvtár Után érdeklődő kérdésre kapott válaszokból kiderült, hogy a lányoknál a minimum 30 kötet, a maximum 400. (Az előbbi tanuló, az utóbbi óvónő.) Ket­tőjüknél található még 150—150 kötet, egynél 200, egynél pedig 250. A többieknek 60—120 könyvük van. A fiúk könyvstatisztikája: a minimum 60 (kőműves), a maximum 300 (operátor). A többieknek 100—150 kötet. (»Dollik Mihály« olvasójának válaszát figyel­men kívül hagytam itt is.) Beszédes számok ezek. Vallanak mostani és várható műveltségi szintjükről. De nem mérhetünk, csak evvel: gazdagító tényként Szó szerint kell értenünk, a batéi futball- pályán ugyanis néhány évvel ezelőtt törpe- vízműkutat fúrtak. A sport ügye ezzel »kútba esett«. Néhány gép kellene, hogy máshol pá­lyát egyengessen, ehhez viszont bizonyos ál­dozathozás és természetesen vezetői utasí­tás... Jó itt a »batéi fészekben«, amelyet Petőfi Sándor Ifjúsági Klubnak kereszteltek. Két öltözőből teremtették meg ezt az otthonmele- gű kis helyiséget. Plakátok, könyvespolcok — Fodor András, Garai Gábor, Pablo Neruda köteteivel —, sportfotók, faliújság, popsztárok dedikált arcképei díszítik a falakat. És okle­velek. Közülük kettőre va’óban j-oigosan büsz­kék: a kiváló klub minősítésre és a KISZ Központi Bizottságának dicsérő okiratára. A jövőt faggatom, amikor őket kérdezem szóban és írásban. Azt, ami még csak most ígérkezik az ezredfordulóra, amikor annyi idősek lesznek, minit az apák—anyák nemze­déke most. Harminchárom fiatal: tizennyolc lány és tizenöt fiú. József Attilával szólva, »öfc lesznek az erő és szelídség*'. Ezt ígéri jelenük, amelyben a hetykén említett közhasznú munkáikról is be­szélnek; kerítésfestés, szövetkezeti egyelés és kukoricabetakarítás, kultúrotthonkörny ék­takarítás. Maguk gazdagító klubtalálkozók, vetélkedők, országos kirándulások, színjátszói rendezvények S az, hogy már a harmadik helyen, de három évre újra megteremtették ezt a »fészket«. Rokonszenves közösség. Arcok és szerepek Kovács Elza. Mágneses egyénisége tette al­kalmassá a klub vezetésére. Egy ideje Ka­posváron lakik, ahol óvónő, de nem tud és nem is akar elszakadni Batétól. Beleolvashat­tam terveibe: útiélmény-beszámoló. szennai kirándulás. író—olvasó-találkozó, múzeumlá­togatás, bérletes színházlátogatás, horgászver­seny, szavalóverseny, ötletvásár, maszkabál, beatvetélkedő egyaránt szerepel bennük. El­za győzi erővel, pedagógiai érzékkel, kedvvel. Kollega Tibor — lemezlovas. Ferencz Mik­lós — »sakknagymester«, tlózsa József — har- monikás. Jankó Ferenc — viccmester. Vörös József — »színjátszó sztár«. (Jankó, Vörös és Imhoff László a klubból választott felesé­get ...) Zsalákó Ernő — »mindenes«, egyéb­ként a mezőgazdasági technikum diákja. Kántás László katonaviselt. Hal Igatagsága tmi-nT — g hallgatag ember«, aki azon-; értékelhetjük szakma! továbbképzéseiket, gyakori színházlátogatásaikat. Tavaly három darabot tekintettek meg, Shakespeare Szeget szeggel-jét, Voltaire—Bernstein Candide-jét és Gombrowicz Esküvőjét. Közülük egyértel­mű tetszést a Candide váltott ki. A művelt­séggyarapító alkalmak közé tartoznak a ked­di mozielőadások is. ám itt körülbelül ha­sonló a helyzet, mint ae irodalomszeretet- nél. A kommerszfilmek (a kérdésben megfo­galmazva: »kalandos, szerelmes, vidám«) mellett szavazott 13, a társadalmi kérdések­kel foglalkozó alkotások mellett 2. a többiek az »is—is« álláspontjára helyezkedtek. A társadalom legkisebb sejtje a család. Hogyan képzelik családi életüket a batéi fia­talok? A párválasztási szocializáció témakö­reiből is szerepelt néhány kérdés a felmé­résben. Milyen női és férfiideál modellizál- ható válaszaik alapján? Képzettség tekinte­tében azonos szintű vagy tanultabb partner­re vágynak-e? Elsőnek ezt válaszolták meg. Tizenhármán ugyanolyan intelligenciahányá- dosú társat szeretnének, mint önmaguk. (Négy fiú, kilenc lány.) Ötüknek »mindegy«. Két fiú kívánpa magánál magasabb képzett­ségű feleséget. Érdekelt bennünket: mely tulajdonságokat tartanak fontosnak a párválasztásnál. Itt is szerepelt a műveltség; az erkölcsösséggel, a gyakorlatiassággal és a vonzó külsővel mint kritériummal. Fontossági sorrendbe állították ezeket. A batéi fiúk közül öt a műveltséget, három az erkölcsösséget, egy a gyakorlatias­ságot tartotta legfontosabbnak. Második he­lyen említette a gyakorlatiasságot négy, a műveltséget három, az erényességet kettő. A Poénpillangók röpdösnek. Néhányat sikerült hálóba fognom. — Lakoslétszám? Hétszáznyolcvankilenc ... (Meg a hármas ikrek!) — A férfinapot április elsején tartjuk. Ilyenkor ajándékot kapunk a lányoktól: fog- piszkálót. krumplit, sárgarépát. Akinek nincs szerencséje, az gúnyverset A lábszépségver- eenyt Vörös Jóska nyerte. — Megtartjuk a hagyományt. Szüreti fel­vonulást és bált. A kisbíró, azaz a »hanglá­da« Keresztúrról Arnold Ervin vendég mű­vész. Májusfa ki táncoláskor pedig Rózsa Jós­ka expanderezik. (Harmonikázik.) Végül egy ismeretlen pillangófajta röppen föl: a fullánkos pillangó... — Futballcsapat lenne azonnal, de nincs pályánk.., Megfúrták) vonzó külsőt — a felmérésben szépségként szerepelt — hatan csak a legutolsó szem­pontnak értékelték. A lányok közül heten szavaztak a műveltségre,' ketten az erköl­csösségre, ketten a gyakorlatiasságra a leg­fontosabb jellemzőt illetően. A második kri­tériumként heten írták az erkölcsösséget. Az erkölcsiség fogalma azonban változó­ban van. Kezd a! természetesség előtérbe ke­rülni, a válaszokból ez olvasható ki. Tizen­hat éven felüliek válaszoltak a szexuáler- kölcsre vonatkozó kérdésekre: elvárja-e leen­dőjétől, hogy intakt legyen? Mit tart a há­zasság előtti nemi életről? A leendő férjek közül egyetlen egy tart igényt arra, hogy je­gyesének életében ő legyen az .egyetlen és első. A leendő feleségek, azaz a mai 16 évnél idősebb batéi lányok közül egy sem. Nem vá­laszolt: 1. Nem tartja a házasság előtti nemi életet erkölcstelenségnek — avval, akit sze­ret — hat fiú, öt lány. A jegyessel: egy fiú, egy lány. Nem válaszolt egy fiatal, egy pedig nem vette komolyan a kérdést. A néhány év múlva várható demográfiai helyzetre enged következtetni a válaszok csa­ládtervezésre vonatkozó része: két gyereket tart ideálisnak 13 fiataL »kettőt vagy hár­mat« 3, hármat 4. Nevelési elképzeléseikben általában az engedékenyebb, gyengédebb módszerek dominálnak. (Tizenhármán adták ezt a választ.) Ami a jövedelmet illeti, a fiúk általában 3500—5000 forintot tartanak megfelelőnek. A lányok átlag­ban a 3000 fo­rintot vélik »csúcsnak«. Ez arra is figyel-, mez tét: elfo­gadott. társa" dalmi szinten is rögződött az a hibás felfo­gás, hogy a női munka ke­vesebbet ér, sőt ugyanazért a munkáért több jár a fér­finak, mint a nőnek. Van-e jövő­je az »alvó községnek« ne­vezhető Baté- nak? A bejá­rók közül el tudja képzel­ni leendő éle­tét nyugdíjas korig ingázva: 16. Négyen nem kívánják folytatni ezt az életmódot. A közeli Kaposvárra mindössze ketten szeretnének be­költözni. Hárman, »nem tudom«-mal vála­szoltak, a többiek a községet jelölték meg leendő lakóhelyüknek is. Kevésbé szép a kép, ami a mezőgazdasági munkavállalást illeti: a klub harminchárom tagjából csak három dolgozik a November 7. Termelőszövetkezetben. — Bunkó — egyik lány kuncogva mondta ki véleményét, amikor a mezőgazdasági dol­gozó fogalmát igyekeztünk meghatározni. Ez árulkodik a földdel kaocsolatós foglal­kozás értékrendjének változásáról — deval­válódásáról —, az átrétegeződés bizonyos aránytalanságairól, sőt jelen esetben kis kö­zösségen belüli — foglalkozáson alapuló —■ differenciálódásról, hierarchia kialakulásá­ról is. Szándékkal választottunk közülük olyan klubtagot, aki a C-kategóriás termelőszövet­kezetben dolgozik. Gyurkó József tsz-ösztön­díjasként végezte el a főiskola üzemszerve» zési szakát. Alapító tagja az ifjúsági klub­nak. — Mivel az ágazatok élén már képzett szakemberek álltak, belső ellenőrzéssel bíz­tak meg. Háromezernél több holdon gazdál­kodunk: Baté, Taszár, Kaposhomok. Kapos- keresztúr tsz-tagsága együtt. Ahogy én látom: kevés a fizikai munkaerő; Néhány korábbi, rosszul sikerült év után új elnök. Körmendi Ottó áll a szövetkezet élén: »az ő éveiben« sokat léptünk előre. Igaz, az idén a búza »el­ment«, de a kukorica és a cukorrépa ered­ményt ígér. Gyurkó József volt az, aki kimondta a jö­vőt jelentő kérdést: — Tudja, mi a legszebb négy betfl? B, A, T, £.

Next

/
Oldalképek
Tartalom