Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-21 / 221. szám

Tervek Kaposvár belvárosának rekonstrukciójára Kaposvár belvárosa elörege­dett. A vásárlók igénye meg­haladja az itteni üzlethálózat ellátási képességét. A vidék­ről és a peremkerületekből a központba özönlő tömeg a há­lózatfejlesztés biztos alapjául szolgálhatna, ha nem lenne egy ördögi kör, mely a kor- s:. "űsítés ellen hat. Az üzle­tek zsúfoltságán újabbak nyi­tása segíthetne, ha lenne erre alkalmas helyiség. A kereske­dő által még elfogadhatónak tartott zsúfoltság már nem találkozik a vásárló megérté­sével: unja a szüntelen sor­baállást, a tolongást, a hiány­cikkeket. mert a nagy forga­lom miatt bizonyos áruk utámendelése e’marad. Váro­sunkban nem alakultak ki a többi megyeszékhelyhez ha­sonlóan az alap-, a közép- és a magas szintű igények ellá­tására jellemző kereskedelmi központok. A belvárosnak, mint egy kiraka*nak kellene bemutatnia haz,ai viszonyaink között ;a korszerű kereskede’- ni munka módszereit, fogá­sait — a legmagasabb minő­ségi színvonalat képviselő árukon és szolgáltatásokon keresztül. Ehelyett a belváros az glap- és középszintű igé­nyek kielégítőjévé vált. A tömeg egymás után járja vé­gig az üzleteket, próbál hoz­zájutni a kívánt cikkhez — pazarolja a saját idejét és nö­veli a zsúfoltságot. A város- központra zúduló sokaság nem csökken, az autóbusz- és a vasúti pályaudvar miatt sem: az alapellátás iránti igénye bizonyos fokig változatlanul fennmarad. S a legmagasabb fogyasztói igények kielégítését szolgáló üzlethálózat? Vannak most is magas színvonalú ellá­tást biztosító boltjaink, de ezek nem termékeik, ha­nem egyedülvalóságuk ré­vén lesznek a különleges igények kielégítői. A Május 1. utcában a férfi- vagy a nőiíehérnemű-bolt termékvá­lasztéka nem üt el a Somogy Áruházétól. A tejtermékeket az élelmiszerboltokban éppen úgv lehet kapni, mint a tej- boltbs Sőt a tejboltban sem lehet mást kapni, mint az ABC-ben. A méteráruüzletek sem hiánypótló szerepet tölte­nek be. Nincs viszont egy tejbár, és bőven elkelne még egy korszerű ételbár is a Mé­zes Mackó mellett. LQrincz Ferenc városi fő­építész mondta: a nagyarányú lakásépítkezések miatt a vá­rosnak sok volt a szanálási. bontás1 kötelezettsége. Ezért Jobban ismerje meg a lakosság a településfejlesztést Ülésezett a megyei népfrontbizottság A somogyi emberek min­dennapjaira és a jövőjére is kiható két témát tárgyalt a Hazafias Népfront megyei bi­zottsága tegnap délelőtt a kaposvári városi tanács nagy­termében. Furulyás István, a megyei tanács főépítésze szó­ban tájékoztatta a megyebi­zottság tagjait Somogy tele­püléshálózati fejlesztési tervé­ről. A résztvevőik írásban is megkapták A megye közleke­désének helyzete és hosszú távú fejlesztésének irányelvei című anyagot. Kovács Béla, a megyei tanács osztályvezető- helyettese ezt még szóban is kiegészítette. Egv-eey terület fejlődése és közlekedése szoros kap­csolatban és kölcsönhatás­ban áll egymással, így nem külön-kü’ön, hanem együtt vitatta meg a testület a két témát. A négy és fél órás ta­nácskozás során kiderült, hogv — néhány szakembert kivéve — elsősorban a közlekedés,, a hírközlés hiányosságai, visz- szásságai 1 ösztönözték kérde­zésre, bírálatra, javaslattétel­re a résztvevőket. Ha számá­ban kevesebb volt is a tele­püléshálózattal kapcsolatos véleményalkotás, az elhang­zottak figyelemre méltóak. A népfronthizottságok min­denhol szorosan együttműködj nek a tanácsokkal, továbbít­ják a lakosság észrevételeit, elmondják véleményüket, a fejlesztések rangsorolásáról. Ehhez természetesen előzetes tájékozódásra, a távlati el­képzelek, tervek megismeré­sére is szükség van. A mpgvei népírontbizottság jó időben tárgyalta meg a két témát, mivel az országos település­fejlesztési terv készítésével összhangban most alakítják ki a megyei koncepciót, s ezt majd szé’eskörűen ismertetik, megvitatják. A közlekedés helyzetét és távlati fejleszté­sét pedig a megyei tanács tű­zi most napirendre. A népfrontbizottságok fel­adatait is mutatta Stadler Jó­zsefnek az a véleménye, hogv a közérthető tájékoztatással sakkal jobban njeg lehetne j ismertetni a lakossággal a te- 'épülés hálózat fejlesztésének terveit. Javasolta, hogy az ilyen tervek készítésekor jobban vegyék figyelembe a szociog­ráfiai, a demográfiai, az igaz­gatástudomány! és a közgaz­dasági tényezőket is. Sebők József, a NEB megyei e’nck- helyettese a hírközlés gyor­sabb fejlesztését a gazdasá­gi és irányítási kérdésekkel támasztotta alá. Barcsra pél­dául kétszer el lehet menni gépkocsival Kaposvárról, ameddig telefonon megkapni az orvost! A vasútvonalak megszüntetése — elsősorban az energiahelyzet változása miatt — váltott ki vitát, így több hozzászóló egyetértett Orbán Ottó véleményével: ér­demes megfontolni a kapós- mérő—középrigőci vasútvo­nal megszüntetését. (Sok bírá­lat érte a buszközlekedést Ezen az ülésen a képvise­lők tevékenysége is szóba ke­rült. A részt vevő képvise.ók nevében Szigeti István tájé­koztatott a törvények elfoga­dásáról, jelezve, hogy ezen az ülésen elhangzottakat ők is hasznosítiák az országgyűlési bizottságok vitáiban. Rostás Károly megyei el­nök javaslatára a vitában el­hangzottakkal kiegészítették, s úgy fogadták el a határozato­kat A tegnapi ülés Varga Károly megyei titkár bejelen­téseivel fejeződött be. 1.. G. maradt el a belváros re­konstrukciója. Közben az épületek állaga annyira meg­romlott hogy rendbe hozá­sukra csak iparszerű techno­lógiával van mód. Vannak olyan épületek, ahol mérle­gelni kell: célszerű-e a laká­sokat helyreállítani, vagy jobb volna más rendeltetésre átalakítani. A Somogy megyei Tervező Vállalat kidolgozott egy rekonstrukciós tervet. A közigazgatási centrum, a taní­tóképző főiskola, a zeneiskola és a siketnéma intézet között elhelyezkedő tömb átépítése e.mek alapján kezdődött el. A másik terv a legelhanyagol­tabb területek teljes átépíté­sét irányozza elő. Ennek alap­ián újítják fel a Budai Nagy Antal, a Zalka Máté, a Nosz- ’opy Gáspár, a Tanár=ház, az Irányi D. és az Április 4. ut­ca keleti oldalát. A belváros­ban eddig sok ház épült ma­gánvállalkozásban: a föld­sz’ntre vagy építettek üzlet- he'viséget. vagv’nem. Az át-, építéssel megszűnik az üzlet- helviségek alkalomszerű ki­alakítása. A tudatos, megfon­tolt kereskedelmi hálózatfej­lesztéshez viszont nélkülözhe-, tetten a kereskedelmi vállala­tok terveinek ismerete. A köz­igazgatási centrum, az űi in­tő menyi tömbök lehetőséget adnak a belvárosi üzletháló­zat átalakítására. Ehhez azon­ban a tervező, a beruházó, a kivitelező és a kereskedő kö­zött .összhangot kellene te­remteni. Az elképzelések meg­valósítása az új szabályozó rendszer és a költségvetés le­hetőségeitől függ. Dr. Fűzi István, a városi tanács termelés-ellátás fel­ügyeleti osztályának vezetője mondta : számba vették a bel­városban az üzletek kialakítá­sára alkalmas, de jelenleg más célra használt helyisége­ket. Ezeket használóik a ha­todik ötéves terv során folya­matosan kiürítik. így a re­konstrukció során megszűnő üzleteket el lehet helyezni. A tervek között szerepel a Do- rottya-ház átalakítása idegen- forgalmi központtá. Az elkép­zelés az, hogy helyet kap ben­ne egy söröző, a Siotour vá­rosi irodája, egy magasabb osztályú turistaszálló, egy fa­zekasműhely és ajándékbolt Tanulmányozzák a Csibi áru­ház feletti lakások turista­szállóvá alakításának lehető­ségét is. Az Aranyoroszlán patikában pedig az orvos- és gvógyszorésztörténeti múzeum számára kívánnak helyet biz­tosítani. A 61-es számú főköz­lekedési út városi szakaszának megépülésével, a balatonlellei út új, Széchenyi tér felé ve­zető nyomvonalának megépí­tésével áthelyeződik a közúti forgalom súlypontja, lehetővé válik a sétálóutca és a valódi belvárosi jelleg kialakítása. Cseke László Határőrdinasztia Ünnepélyes csönd támad a hatalmas laktanyaudvaron. Feszes vigyázzban állnak az eskütételre fölsorakoizott fia­tal határőrök, akiket mosit hozzátartozók, szülők, testvé­rek. menyasszonyok százai fi­gyelnek. Elhangzik a Him­nusz. Következik — kemé­nyen, határozottan a fogada­lomtétel : — Esküszöm ... Ősz hajú, fiatalos ember né­zi az eskü szövegét mondó katonákat. Mellette a felesé­ge és két fia. Elérzékenyültek valamennyien, csakúgy, mint a többi hozzátartozó. Az ősz hajú férfi — Horváth Lajos nyugalmazott határőr őrnagy — hatódott meg leginkább: elárulják ezt a szeme sarká­ból szivárgó könnyek . — Mit tagadjam? A fiatal­ságom jutott eszembe, hogy most a legkisebb fiám. a hu­szonegy éves István letette az esküt... És ami különösen elérzékenyített, hogy mindhá­rom fiam követte példámat: a határőrséghez kérték magu­kat, hogy ott teljesíthessenek szolgálatot... Én már nyug­díjban vagyok, de ők a he­Idősb Horváth Lajos a tiszti iskolán, Zoltán fiánál. Ifjabb Horváth Lajos civilben. lyemre léptek, így családunk szolgálattevóse nem szakad meg: kialakult egy határőr dinasztia... szüksége volt olyan tisztekre, akiknek a kezébe bátran oda lehet adni a fegyvert. A párt is javasolta, hiszen Horváth Lajos fiatalon, már 1945-ben a kommunisták soraiban te­vékenykedett — követve 19-es kommunista édesapja példá­ját. így került tiszti iskolára. Utána — különböző beosztá­sokban — a határőrségnél te­vékenykedett. Amikor a nagy- kanizsai kerülethez osztották be, nagyon sokszor végigjár­ta a sömogvi határszakaszt. Innen ment nyugdíjba, 33 évi szolgálat után» — Milyen emlékezetes élmé­nyei voltak? — Köteteket lehetne írni a sok, sok éjszakai riadóról, amikor határsértők elfogására indultunk és arról, hogy nem egyszer, bizony, csak napok múlva tértünk vissza csalá­dunkhoz. Én magam is résat- vettem több határsértő elfo­gásában ..... Vagy. 195.6 és 1957, amikor ..sok megtévesztett em­ber, köztük fiatal gyerekek is Zákányban ülünk a tó part­ján, a határhoz közel — kel­lemes őszi verőfényben. Néha egy-egy elrobogó gépkocsi za­ja vagy távoli bészédfoszlá- nyok törik meg a csöndet. — Miről szóljak?... Celldö- mölkön éltünk a szüleimmel, az apám ott volt kőbányász. Én a vasúthoz kerültem: pá­lyamunkás. majd pályamester lettem. Onnan szólított el a behívó, harminchárom eszten­deje. Épp ilyentájt. A határ­ra kerültem, Nyírbátorba ... Aztán úgy alakult a sorsa, mint nagvon sok munkásgye­reké azokban az években. A hadseregnek, a határőrségnek István, a legkisebb fiú. A somogyi tehenészet szak­telepekkel rendelkező gazda­ságok vezetői tanácskoztak a Dél-Somogyi Állami Gazda­ság nagykorpád! telepén. A szaktelepek a közelmúltban nagyon sokat fejlődtek. Ám. mint a tanácskozáson kide­rült,' ez sajnos,, nagyon kevés Az előadó és a meghívottak egyaránt e gond megoldásai ■keresték. Súlyos bajok vannak — országszerte — a tejter- 1 meléssel. Ez érvényes me­gyénkre is, amint Joó Lász­ló, a megyei állattenvészlés'' felügyelőség technológusa adatokkal bizonyította. Mert a 27 megyei szakfelep már ie- lentős százalékban rendelke­zik részben tisztavém, na­gyobb részt |<eresztezett állo­mánnyal. Ezek genetikai tu- laldonságai magas tejhez,amot biztosíianak, ám ennek ki­használásától még messze va­gyunk. Aggasztó, hogy nem csupán a tejtermelés növeke­dett a vártnál lassabban, „ha­nem túlzott mér*ékben meg­nőtt a borjúelhullás aránya Azaz — s ezt is számok b zo nyitják — ha nem érkezne nek Importállatok, és a gaz­daságok nem vásárolnának r háztájikból teheneket, a szak­telepeken évről évre csökken­ne a létszám, a szaíktelepek — és ez sajnos országos adat Lehetne több — de nincs Vita a tehén körül is — egyszerűen nem képe­sek magukat fönntartani Tarthatatlan helyzet? Aligha lehet vitá6. Az okok sokszor könnyebben felderíthetők, mint azt a té­mában érintett szakvezetők hinnék és az esetek többségé­ben környezeti tényezőkre még inkább az emberi hozzá­állásra vezethetők vissza. Utóbbit jel’emzi az a megve’ eset, amikor egy állami gaz­daság vezetője, aki korábban a tehenészetben dolgozott, ki­ment három napra a tehené­szeti telepre. Amíg ott volt. 7 napi tejhozam átlagosan 250 literrel nőtt. és emelkedett a zsírszázalék is. Nem nehéz a tejemelkedés és a gazdaság* vezető je’enléte között fölis­merni az összefüggést. Más kérdés azonban, miért van szükség “ilyen »drasztikus» közbelépésre. Ám hiba volna a tehenésze­tek gondjait, kizárólag a szak- telepeken (de áll ez a hagyo­mányosokra isi dolgozókra hárítani. Jó minőségű tel csak elegendő és jó minőségű ta­karmányból állítható elő. t Hiányzik a siló szükséges szárazanyag-tartalma.' Arról már nem is szólva, hogy a pontatlan betakarítási tech­nológia .miatt nagyobb szemű lesz a zúzalék, több levegő marad a si’ódombban, az érés rossz körülmények között megy végbe, s máris megvan az oka — az egészségtelen takarmány miatt — a tehe­nek megbetegedésének, a ke­vesebb ellésnak. a boriúel hul­lásoknak, a halva születések­nek is. Ám mit tehet egy szaktelep­vezető, ha ilyen takarmányt kap? Nem sokat, ha a gaz­daság vezetősége nem érzi at az állattenyésztés jelentőségéi Hogy mennyire égető ez z probléma, arról a tanáeskj- zás vendégelőadója, dr. 'Mun­kácsy László, az Országos Takarrránvozási és Állatte­nyésztési Felügyelőség igazga­tóhelyettese szólt. Kevés olyan termelési ág van, mint a te­henészet. amely országosan ilyen változó képet mutatna. A tehénállomány 31 százaléka a kisgazdaságoknál van, a többi a nagyüzemeknél, de azoknak is csak kisebb része a korszerűnek mondható tele péken. A tehenészetek gondjait - teljes egészében — az egyéb­ként valóban nem megfelelő takarmányt előállítókra hárí­tani sem helyes, hiszen még ma is gyakorlat az abrak túl­adagolása a telepeken, ami nemcsak a költségeket emeli aránytalanul magasra, de igen káros élettani következmé­nyekkel is jár. Az abrak vi­szont csak jó tömegtakar-' mánnval pótolható. A főváro­si előadó külföldi példákká! illusztrálta, hogy optimális ese*ben a napi tejtermelésből 5—7 litert lehet tömegtakar- mánnyal előál’ítani. A hazai átlag egyenlő a nullával! Szinte teljesen az abrakra szorítkozik a tejtermelés. a tömegtakn-mány rossz minő­sége miatt. Nem kétséges, tavaly a ’•ossz időjárás következtében lehetetlen volt jó silót beta­karítani. A tavaszi aszály pe­dig a »zöld futószalagot-, a* friss zöldtakarmányozást gá­tolta. S mivel kellő mennyi­ségű és minőségű tartalékkal nem rendelkeztek a gazdasá­elindultak a bizonytalanba, mert azt hitték külföldön fé­nyes megélhetéssel várják őket. Sokat sikerült visszatar­tani a meggondolatlan lépés­től. Akkor a karhatalomnál szolgáltam... Nemcsak a határ őrizete jelentett gondot Horváth La­josnak. Évekig tagja volt a nagyatádi, később a csurgói pártbizottságnak, ennek a megbízatásnak is becsülettel eleget tett. Sok szép elismerésben ré­szesült munkájáért, a szolgá­lat ellátásáért: a Munkás— Paraszt Hatalomért Emlék­érem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem és a Közbiztonsá­gi Érdemérem arany fokoza­ta, a 10, 15, 20, 25 év utáni Szolgálati Érdemérem. Ezek­re épp olyan büszke, mint ar­ra. hogy három alkalommal érdemelte ki a Kiváló Határ­őr kitüntetést. A legidősebb fia, Lajos, 26 éves — hadnagy, hivatásos határőr tiszt: ■ — Tudom, nem könnyű ez a hivatás; láttam, hogy édes­apám hány ünnepet és hány éjszakát töltött szolgálatban, mégis az ő útját követtem... Mi, gyerekek megfogadtuk, hogy valamennyien a határőr­séghez kérjük magunkat, ez­zel is bizonyítjuk, hogy büsz­kék vagyunk édesapánkra. így került a határőrséghez a 23 éves Zoltán is. Elvégezte a tiszti iskolát; most tartalé­kos határőrzászlós. István, a legkisebb most tette le az es­küt. Ö is azt vallja, amit a testvérei: — Becsülettel akarok szol­gálni, erre kötelez apám pél­dája. Mi már szinte családi hivatásnak is tekintjük hatá­raink védelmét. S zalai László goik, a termelésben ennek ha­mar meglett a következmé­nye. Pedig ma háromezer li­teres átlag alatt nem lehet nyereségesen tejet termelni. Vajon mit szóljunk akkor ah­hoz, hogy a megyei átlag en­nél mintegy 300 literrel keve­sebb? Vagy — az előadót Idézve — ahhoz, hogy amíg a fejlett külföldi tehenészetekben (amelyek olykor avultabbak­nak látszanak a mieinknél) egy ember úgy lát el ötven igen jól tejelő tehenet, hogy jut ideie az almozásra, sőt a takarmány behordására is. addig nálunk ez az arány ' a legjobb esetben is csak 12—14 tehén egy dolgozóra. A veszteség nem lehet két­séges; kis tejhozam, rossz munkaerőkihasználás, si­lány takarmány. Ebből a kör­ből ki kell lépni, s nem úgy. hogy az érdekeltek »mások szemében keresik a szálkát-». Mert tény és való, számos olyan közeaz^aságl ténvező akad, amely nagy nehézségei okoz. De amíg a tehenészeti telepek az állományuk képes­ségeinek 40 százalékát sem tudják kihasználni, addig nem ildomos »objektív nehézsé­gekről-« beszélni. R. A. /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom