Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-20 / 220. szám
fiz együttműködés tartalékai Jobban, hatékonyabban Tizenhat gazdasági kiskörzet Pfeiffer Elemérrel, a tszszövetség titkárhelyettsével , beszélgetett rmmktársunk a gazdasági kiskörzetek kialakításának céljáról, arról a munkáról, ami ennek érdekében az idei év kilenc hónapja alatt történt a megyében. — Milyen gondolat indította el ezt a kezdeményezést Somogybán? — Nagyon tömören: a gazdálkodás tapasztalatai, az ötödik ötéves terv tanulságainak elemzése. Nem először állapítottuk meg, hogy az üzemek között nagyok és nem csökkentek a különbségek a termelési színvonalban, a termelési szerkezet \nem igazodik megfelelően a táj adottságaihoz, s nagyok az eltérések az élőmunka hatékonysága. a vezetésszerveaet között. Ezeknél a gondoknál nem az egyesülés, hanem az erők egyesítése, a jó módszerek terjesztése, az adottságok kihasználása jelenthet megoldást. Eszköz lehet a gazdasági kiskörzetek kialakítása is.- A megyei pártbizottsággal és a megyei tanáccsal közösen úgy foglaltunk állást, hogy a mezőgazdasági üzemek közötti célszerű együttműködés megszervezése gazdaságpolitikai munkánk fontos része. — Milyen szempontokat vettek figyelembe egy-egy gazdasági kiskörzet kialakításakor? — Mindenekelőtt azt, hogy az együttműködés az önkéntességen alapuljon, s kapcsolódjanak be a nagy tapasztalától, jobb felkészültséggel rendelkező állami gazdaságok is. Fontos szempont volt, hogy megközelítőleg azonos természeti viszonyok legyenek, figyelembe vettük az üzemek kialakult kapcsolatait, a termelést — hogy például a burgonyát termelő gazdaságok együtt legyenek —. és természetesen a közlekedés* viszonyokat is. — Az elgondolást megi'ítat- ták különböző testületi üléseken és meghatározták az együttműködés céljait is. — A rendszeres találkozás a tapasztalatok kicserélése és hasznosítása a fő céL Már most a kezdeti lépéseknél kiderült, hogy az egyik üzem olyan gondokkal, problémákkal kínlódik, ami a közvetlen szomszédságában már rég megoldott. A termelési, főként a fejlesztési tervek egyeztetése ugyancsak fontos feladat a párhuzamosságok elkerülése a kapacitás jobb kihasználása érdekében. A későbbiekben mód nyílhat arra is. hogy az együttműködők között ésszerű szakosodás valósuljon meg egy-egy ágazaton belül. — Hol tartanak ma megyénkben a fontos gazdaságpolitikai feladat végrehajtásában? — A tizenhat körzetből tizenötben már létrejött az együttműködés, megválasztották a soros elnököt, illetve elnökhelyettest, tizennégy körzetben megalakították a szak-/ bizottságokat, ezek nagy része meghatározta munkaprogramiát, intézkedett az együttműködés megindításáról. Az elgondolások sokszínűek. Néhány általánosan jellemzőt megemlítek: több helyen kidolgozták az őszi vetési, betakarítási munkák gépkölcsönzési rendszerét, a szerves- trágyázás közös elvégzését, hozzákezdtek a fontosabb gépi munkák bérének egységesítéséhez. Ezek a mostani feladatok hatékonyabb elvégzését segíthetik elő. Hosszabb távra viszont olyan célokat fogalmaztak meg a gazdasági vezetők egy-egy körzetben, mint például közös gépcsoportok üzemeltetése, közös gépjaVítás, gép- és alkatrészbeszerzés, a nők folyamatos foglalkoztatásának megoldása, közös építőbrigádok létrehozása, takarmánykeverők közös üzemeltetése, a vetőmagtermelés összehangolása, és hosz- szan lehetne sorolni még a jó kezdeményezéseket. Szövetségünk feladata: segítse elő, hogy az év végéig mindenütt megalakuljanak a kiskörzetek, így gazdaságaink a VI. ötéves terv feladatainak összeállításánál már figyelembe vehetik és hasznosíthatják az együttműködésben rejlő lehetőségeket Győz az ésszerűség A balatonszársBŐi, a lellei, a látrányi és a somogybabodi tsz vezetői, valamint a bogiári áLlami gazdaság kooperációs osztályának szakemberei csak néhány hete ültek le először, hogy a létrehozandó gazdasági kiskörzet lehetőségeiről beszéljenek. Az első találkozás inkább csak a már korábban is létezett együttműködési formákat szentesítette. A pillanatnyi szükség diktálta gépcserék vagy kölcsönös bérezolgáltatások addig is mindennaposak voltak. Néhány ésszerű javaslat azonban azt mutatta: ennél többről is lehet szó. Az együttműködésnek még számos kihasználatlan lehetősége van. Az alkatrészvásárlásnál bizonyos darabszám fölött kedvezményt adnak. Ha tehát a gazdaságok nem külön-külön, hanem együtt adják le megrendelésüket, részesedhetnek a kedvezményben. Az állami gazdaság műszaki szakembere állt élő a javaslattal, gazdasága nevében vállalva az IFA- alkatrészek beszerzését. önmagában is sokat jelent, hogy — legalább is IFA-ügyben — öt helyett csak egy anyagbeszerző indul »-országjárásra-«. A leilei, a látrányi és a babod: gazdaságnak gyakran jelent gondot a termények szárítása. Nagy teljesítményű szárító építése egyenként valamennyi üknek az erejét meghaladja, Közösen azonban talán megvalósítható... Néhány napon belül az Öt gazdaság műszaki vezetői találkoznak majd, hogy részletesen megvitassák ki miben vár és miben tud adni segítséget. Ezen a tanácskozáson szeretne majd előállni javaslatával a babod i gazdaság gépészmérnöke: minden gazdaság szakosod .ion valamelyik géptípus javítására. Kisebb horderejű, de. ugyancsak az együttműködés jó példája. amiről Látrányban hallottam. A kis gazdaság kertészetében szeptembertől januárig 12 asszonynak nem lenne tnunkája A szomszédos babod! tsz műanyagüzemében ugyanakkor nagy szükség van szorgos kezekre. A nyilvánvaló együttműködésben már meg is állapodtak. A kiskörzet két tez-e. a szárszói és a leilei tagja a Vi-í ticoop szőlészeti társulásnak, így a bogiári ÁG-val az együttműködésük immár hagyományos. Vannak azonban kevésbé hivatalos — pusztán az ésszerűség diktálta — gyümölcstermelési kapcsolatok is. A látrányi tsz-nek például megoldhatatlan feladatot jelentett egy majdnem százhektárnyi terület megfelelő hasznosítása. Szívesen telepítettek volna oda gyümölcsöst, de sem ehhez, sem a műveléséhez nem volt megfelelő gépük. A szomszédtól, a bogiáriaktól kértek segítséget, s ők végül is meggyet telepítettek a látrányi földekre. A közösen gondozott gyümölcsös 1981- ben adja majd az első termést, s a hasznából közösen részesednek. E kiskörzet sajátossága, hogy országos hírű nagyüzemet és »mini tsz«-t egyaránt magába foglal. Kikívánkozik a kérdés: lehet-e valódi kölcsönösséget várni »kicsi« és »nagy« együttműködésében? A boglárj gazdaság kooperációs osztályának vezetője ezt így látja: — Bár egy kis gazdaságnak is lehetnek olyan adottságai vágy eszközei, amelyekkel sokat segíthet, tény, hogy az Ilyen együttműködésben rendszerint a nagyobb üzemtől várnak többet. Ez esetben azonban aligha szerencsés patikamérlegre tenni a »hasznot«. Aki többet ad, az sem jár rosszul, és ráadásul győz az ésszerűség. Területileg is, az együttműködők számát illetően is a legnagyobb körzet az I számú, Nagyberki, Gölle, Kis- gyalán, Igái, Magyararád, Ráksi, SomogyszU, Topon ár szövetkezete . és a főiskolai tangazdaság fogott össze, hogy egymást segítve jobban hasznosítsa anyagi és szelletig erőit A kiskörzet első soros társadalmi elnöke Bernáth Ferenc. — Az együttműködés kialakításának kezdetén vagyunk, keressük azokat a módszereket hogy egymással szorosabb kapcsolatban hogyan tudunk olcsóbban, többet termelni. Ennek során sok minden szóba került ipár, és bizonyára rengeteg mindenre rájövünk még a jövőben, mert nem kétséges, igen nagy lehetőség van ebben. — Mi az, ami máris szóba került? — Például megállapodtunk a gépjavítás szakosításában. I" tn feltétlenül kell — sőt nem is ésszerű — mindenütt mindent csinálni. A mi szövetkezetünk a villanymotorok tekercselésével fojfialkozik a másik hűtotavításokkal, a harmadik elvégzi a körzet • ben az adagolók bemérését es így tovább. Jó néhány szárító is van a körzetünkben, közösen már érdemes lesz alkalmazni egy szakembert aki az égőfejadagolók szakszerű beállítását ellenőrzését elvégzi. Mivel cukorrépa termelő körzet a miénk, gondoltunk arra is, hogy az eszközök jó kihasználása érdekében az egész technológiára komplex brigádot alakítunk — Most éppen a betakarítás van soron. — Számításba vettük természetesen ennél már a kiskörzet létét De hadd mondjam el: máris szembe találtuk magunkat az első problémával. A gazdasági együttműködés új helyzetet teremt a gyárral való kapcsolatban ■ arra gondolok, hogy közöttünk a betakarító gépek jó kihasználása érdekében szoros kapcsolat jön létre, ütemezzük, szervezzük a munkát s ezt a helyzetet figyelembe kellene venni a gyárnak is. — Vagyis mit lát megoldásnak? — Ne külön-külön ütemezze a gyár egy-egy nagyüzem termésének átvételét hanem í meghatározza, hogy ettől a körzettől mikor mennyi termést fogad. Ennek megszervezése már a mi gondunk lenne. Pillanatnyilag ez ügyben tárgyalunk a gyárral. A körzet főagronómusai So- mogyszilban találkoztak először és határszemlén, igen elénk szakmai vitával »fűszerezett-« megbeszélésen váltottak szót arról, hogy számukra szakmai téren mit tartogat a kiskörzet megalakulásának ténye. ősz Nándor házigazda, a somogyszili tsz fiatal főagronómusa: — A termelési színvonal ban, a hozamokban a közvetlen szomszédok, a szinte azonos természeti körülmények között gazdálkodók között is nagy különbségek vannak. Ezt mérsékelni csak akkor tudjuk, ha megismeri ük egymás határát, gyakorlatát, Méghozzá úgy — és ezt nagyon fontosnak tartom —, hogy nem restelünk tanulni egymástól, s őszintén mondunk kritikát. Fs nem utolsósorban ha valami olyan javaslat hangzik el. ami egyetértéssel is találkozik. az ne maradjon a »-levegőben«. — Mire céloz ezzel? — Szövetkezetünk több mint egy évtizede foglalkozik vetőmagszaporításeal. Fölvetődött a megbeszélésükön, hogy miért kell a szomszédos szövetkezeteknek a hatéi állomáson az Alföldről érkezett vetőmagot kirakni, majd ugyanabban a vagonban somogyszili vetőmagot az Alföldre szállítani. Mindenk' egyetértett, hogy az ésszerűség kívánja: termeljünk Itt. a körzetben az igényeknek megfelelő vetőmagvakat.. i Hamarosan Itt a vetésidő, de még egyetlen táreszövetkezet sem jelezte, milyen vetőmagra lesz szüksége. Persze kialakul ez, mo6t még nagyon a munka kezdetén vagyunk, nem mehet mindjárt minden zökkenőmentesen Vagyis az új módszert. » gyakorlatot még keresni kell. Sebők József, az igali szövetkezet elnöke is utalt erre: — A tangazdasággal, a ma- gyaratádi, a ráksi szövetkezettel úgy állapodtunk meg, hogy a szervestrágyázásra közös brigádot alakítunk. Ma- gyaratád aztán gyorsan visz- szakozott A tangazdaságban, Ráksiban élvégezte a közős brigád a munkát, aztán jöttek a géphibák, kellettek a Dutrák a silózáshoz, s így nálunk csak most kezdhetjük a munkát. Meggyőződése, i l. hogy igen jó éz a gondolat, csak meg kell keresni hozzá közmegelégedésre a módszert. Sok minden szóba került még: a szolgáltatási díjak egységesítése, a munkabérek és normák közelítése. A siló mellett beszélgettünk, amely önmagában is példázza az összefogást: a salát eszközökön kívül a most kezdődött silózásnál itt dolgozik a Ka- tej Heston ja. több gépe és a ráksi tsz két IFA-ja. . I Túl az első lépéseken Munkalehetőség, foglalkoztatás A nagyberki szőlőt ellepték a szüretelők. A felnőttek mel lett zajos gyereksereg h szorgoskodik a tőkék között a helyi általános iskola hete dik és nyolcadik osztályosai r kívül eljöttek segíteni a ka pisván. Tóth Lajos iskola fe. sós tanulói. A diáksegítségíek hagyományai vannak, új izonban az a gondolat, amely az I. számú gazdasági kiskörűét mega’alkulásóval született. A körzethez tartozó nem egy szövetkezetben melléküzemág hiányában tartÓ6 gond a nők téli foglalkoztatása. Mivel a nagyberkiek szaporítóanyag- termeléssel is foglalkoznak, úgy tervezik, hogy munkalehetőséget biztosítanak azoknak, akik a körzet gazdaságaiban ezt igénylik. öt gazdaság, a kéthelyi, a marcali, a somogysámsoni, a balatonszentgyörgyi termelő- szövetkezet, valamint a Bala- tonnagybereki Állami Gazdaság közös elhatározásával megalakult termelői kiskörzet már túljutott az első lépéseken; az első számú vezetők tanácskozása után most már a gazdasági szakembereken a sor — ezzel fogadott a kéthelyi gazdaság elnöke. Kovács Zoltán. Az alakuló ülés után öt témakör megtárgyalására gyűltek össze a vezetők, s az együttműködés lehetőségeinek föltárásakor megegyeztek: szükséges, hogy megismerjék egymás területi adatait, az erő- és munkagépek számát, fajtáját, az őszi vetésterveket, a következő évre tervezett gépvásárlások jellegét, valamint a gazdaságok rendelkezésére álló takarmány- készletet. Ezek, valamint az építőipari beruházások, illetve azok terveinek egyeztetése adta meg az alapot, hogy a továbbiakban már az egyes ágazatok képviselői is találkozhassanak: hogy a te egyes részleteiben is megtalálják az együttműködés lehetőségét Így a közeljövőben a főál- lattenyésztŐK, a műszaki ágazatok vezetői, sőt még az idén a pénzügyi szakemberek is találkozzanak, hogy egxmás tapasztalatait tevékenységét megismerve hangolhassák ösz- sze a termelő és tervezőmunkát A tanácskozásokon túl — igaz, inkább a korábbi gyakorlat alapján — már konkrét együttműködésekről is beszámolhatott az elnök. Előrelépésnek számított a kéthelyi és a marcali termelőszövetkezet által közösen vásárait Hasston silózógép, amelynek 20— 25 vagonos napi teljesítménye mindkét gazdaság számára biztosítja az elegendő, jó minőségű takarmány időben történő betakarítását, S bár nem a sávolyi, sem a mesztegnyői tsz nem tartozik a kiskörzet- hez, a Heaston ott is dolgoz? ni fog. Az első lépések, néhány korábbi »spontán« együttműködéssel gazdagodva már jelzik az irányt. A gazdasági kiskörzetek megszervezésének gondolatával megyénk mezőgazdasági üzemei egyetértenek. Ez azok közé a kezdeményezések közé tartozik, amelyek szinte egy csapásra megmozgatták a fantáziát; ki ilyen, ki olyan lehetőséget lát benne, de a végkövetkeztetés ugyanaz: hasz not hozhat. Ma még feltételes módban beszélünk róla, mert a szervezésnek, az együttműködés kialakításának a kezdetén vagyunk. összeállításunkban az eddig történteket igyekeztünk fölvillantani — azzal a céllal is, hogy a kibontakozó munkához az üzemi tapasztalatokkal segítséget adjunk. Egy bizonyos, és ez szóba került a héten a mezőgazdasági vezetők megyei tanácskozásán is: az egyetértés, a lelkesedés szükséges, de önmagában vajmi keveset ér. Cselekedni kell, hogy az egyetértéssel fogadott jó kezdeményezések »ne maradjanak a levegőben«! És még valami, ami nélkül a legésszerűbb javaslat is megbukhat: a kölcsönös hasznot hozó együttműködés• »lelke« a korrektség. Csak ezen az nlapon válhat céljainkmt jól szolgáló termelőerőm a gazda tagi kiskörzet.
