Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-18 / 218. szám
Agitáció és tömegpolitika íájékoztatás mint a pártmunka eszköze K ezdjük egy rAeglehető- sen kézenfekvő Igazsággal! Ahhoz, hogy a párt tagjai képesek legyenek képviselni és végrehajtani a párthatározatokat, a politika' tartalmú döntéseket, mindenekelőtt ismerniük kell azok szellemét és betűjét. Más szóval: időben és alapos tájékoztatást kell kapniuk a határozatok tartalmáról, a meghozatalukat indokló körülményekről, tervezett hatásukró’ és következményeikről. Am bármennyire kézenfekvő, sőt közhelyszerűen természetes ez a megá'lapítás, még sem mondható, hogy mindenütt ilyen szellemben szervezték volna a politikai munkát. Nem is olyan régen, meglehetősen sok ranasz és bírálat hangzott el ebben az ügyben: különösen a helyi tájékoztatás gyengéit érte számos helyen — és mi tagadás, általában indokolatlan — erőteljes kritika. Örömmel nyugtázható, hogy az utóbbi időben erőteljes a javulás ebben a tekintetben Az irányító pártszervek szinte mindenütt rendszeresen és gondosan informálják az alao- szervezetek titkárait, vezetőségét a felsőbb határozatokról. Ezek az információk a pártélet fórumain, a taggyűléseken, a pártcsonort-érte- kezleteken mindinkább eljutnak a párttagsághoz. A poétikai vitakörök, a pártnapok is fontos csatornái a tájékoztatásnak. De a politikai oktatás foglalkozásait is egyre több helyen használják föl arra, hogy ne csak a központi, hanem a helyi határozatok összefüggéseiről is képet kapjanak a hallgatók. Ez a fejlődés kiterjed arra is. amiben talán a legtöbb volt a pa nasz: a koordinációs jogú pártszervezetek erőfeszítései következtében most már a gyáregységek, telephelyek párttagjaihoz is jobban eljutnak a vállalat egészét érintő döntések, elhatározások. A párton belüli tájékoztatás fontosságát tehát egyre jobban megértik a pártszervek és az alapszervezetek ;r az ezt szolgáló mechanizmus egyre olajozottabban működik. Am ennek az olajozott működésnek árnyoldalai is vannak. Ügy tűnik, mintha némelyik pártszervezet vezetősége megelégedne azzal, hogy az információ fogaskerekei pontosan illeszkednek, és saját szerepét a politikai munka irányításában leszűkíti a kapott tájékoztatás továbbadására. Mozgalmi zsargonunknak van egy kiirthatatlan kifejezése: »-levisszük-« a határozatokat. Ne* ez a szóhasználat pontosan kifejezi e szemlélet és gyakorlat lényegét E szerint a feladat abból áll, hogy a valaha! följebb, magasabb szinten született határozatokat »levigyük« a végrehajtáson közvetlenül munkálkodókhoz, és amikor már »lent« vannak, akikor teendőnk befejeződött fordulhatunk vissza a következőéri hogy »lehozzuk« azt is. Az alapszervezetek vezetősége azonban nem tekintheti magát valamiféle postásnak, akinek pusztán az a dolga, hogy az üzenetet eljuttassa s címzetthez, de hogy ez utóbbi megértette-e a benne foglaltakat és egvetért-e vele. a~ már nem őrá tartozik. A 0 á rírr.u okában, a po'itikai munkában a tájékoztatásnak szinte minden esetben együtt cell járnia a megmagyarázással és a meggyőzéssel Erre magában a pártszervezetben is szükség van: a tömegpoli- ti-kai munka kiindulópontja vagy inkább első állomása az. bosrv a kommunisták egyetértésre jussanak az adott kérdésben. A párttagokat természetesen a pártfeevelem kötelezi, hogy a párt minden állásfoglalását döntését képviseljék és végrehajtsák, akkor is, ha netán nem értik teljesen vagv nem értenek vele egyet. Am nyilvánvalóan másként állnak ki — és másként agitálnak —. ha pontosan értik a döntés indokait és azonosulni tudnák vele Ellenkező esetben érvelésük nemigen léphet túl az »ez van, ezt kell szeretni« szintjén. Állattartás automata üzemben A következő a marhaistálló lesz H add idézzem RH ezzel kapcsolatban egvik személyes élményemet Egy felsőbb párthatározatot ismertető taggyűlésre készültek az alapszervezetben, s tekintettel a téma bonyolult voltára írásos anyagot is adott az irányító pártbizottság. Az alapszervezeti titkár gondosan el is olvasta előre a sokszorosított szöveget s kék, piros és sárga ceruzával aláhúzta a fontosabb mondatokat — aszerint mennyire kívánta felolvasás közben hangsúlyozni A taggyűlés előtti beszélgetésünk közben a párttitkár el mondta, hogy a párttagok ló része már hallott a témáról, s különböző kérdések, ellenvélemények is megfogalmazódtak némelyikükben. Am kérdésemre, hogy ezekre kitér-e a beszámolóban, va’a- szol-e rájuk, kissé csodálkozva ingatta a fejét. Mint szavaiból kitűnt ő feladatának pusztán a tájékoztató »levételét« tekintette, s meg sem fordult a fejében, hogy netán megbeszélje a munkahelyi pártbizottság titkárával, hogyan kellene reagálni az általa már ismert aggályokra és véleményekre, miként lehetne már ott, a taggyűlésen együttesen kialakítani a mindenki által elfogadható és képviselhető közös álláspontot. Apró dolognak is tekinthetjük ezt. pedig valójában a pártmunka több lényeges követelményével függ össze. Amikor néha elhangzik, hogy az alapszervezet nem pusztán végrehajtó szerv, hanem a maga működési terü’etén a politikai munka felelős irányítója, a politikai é'et köz- pontia. akkor nem valamiféle »misztikus« fogalmakról van cző. hanem énneo nagyon is gyakorlati teendőkről. Vaev amikor azt emlegettük. hogv az agitáeiót ne tekintsük a nártmunka e’különült reszort- iának, hanem kanesolódiék össze szerrssn az egvéb mTm- katerületekkel, akkor usvan- esnk az liven és hasonló dolgok-e gondolunk. S ha azt mondjuk, bőm, az agkáció legyen tervezett és átgondolt akkor ennek szintén ilyesfajta követelményei vannak. Épp ez utóbbival kapcsolatban sz.ükséees vitába szabni azzal a néha hallható véleménnyel. melv szerint a ctoütikai mtmkínak az a menete, hngv »előbb tájékoztatunk, azután agitálunk«. Párvf-on n»ns»e ’ehet pZ'Ztf, szakaszokat tervezni, az élet valóságában azonban ez nem válik — és nem válhat — ketté ilven mereven. Akár a párttagságról. akár a pá rtonkívülteVről van szó, az emberek a tényeket (vagv terveket) hallva rögtön értékítéletet is fogalmaznak: azon nyomban mérlegelik, hogy jó-e ez. nekik, avagy rossz. Aki befolyásolni akarja a véleményeket, annak a közlést azonnal párosítania kell az érveléssel, a meggyőzéssel. M o de® nem mell ékes kérdése pártéletünknek, politikai életünknek. Égető gazdasági teendőinkről szólva, egyik vezető közgazdászunk egy rangos fórumon így fejezte be előadását: ~A jövőben nagyon megnövekszik a pontos tájékoztatás jelentősége .növekszik a színvonalas agitációs munka szerepe. Tudomásul kell vennünk, hogy gazdasági célkitűzéseink teljesítése legalább annyira politikai természetű, mint közgazdasági jellegű feladat« Hozzátehetjük: ez minden bizonnyal érvényes életünk egyéb területeire is. A színvonalas tájé- ( coztatás és agitáció egységé- -e ezért mindenütt érdemes és izükséges nagy figyelmet for- iítani. Gvenes László a napirend percre pontos betartása. — Az asszonyok gondosabbak. mint. a férfiak — mondja a főagronómus. — Ezt is megértük : a sertésgondozás t’sz- ta. női munkává vált. Jók a kereseti lehetőségek is: ha elérik a tervezett termelési szintet, háromezer forint fölött lehet a havi keresetük. — Annyival elégedett leszek — mondja Kovács Jenőné, és a vödörbői eleséget szór a battériák tálcájába. Az előhizlalóban autómati- kus az etető is, bár ezek kevésbé váltak be. Szűk az etetőnyílás, a fejlettebb malacok nem fémek hozzá az eleséshez. Ezen hamar változtatni kell. — Legfőbb gondunk, hogv a késve érkezett építési engedély ellenére még az idén elkészüljön az új marhaistálló, és a régiben tjerendezhessülrt a hizlaldát. Nagyon rá kell hajtani. ha időre végezni akarunk vele. De el kell készülnie. ha nem akarjuk, hogy a fejlődés üteme megtörjön. Azt már nem teszi hozzá, de szavaiból érezhető, hogy a viszonylag kis területű, a közlekedési főútvonalaktól eléggé elzárt bedegkéri termelőszövetkezet számára csak ez az út járható: a fejlesztés apró láncszemeinek gondos egymásba fűzése... Jó úton járnak. És ha majd elkészül, ez a »lánc« bizony- nyál erős lesz — bírni fogja egy önerejéből fejlődő termel őszövetkezet emberi és gazdasági súlyát B, A. Kétezer tonna papír A® állattenyésztés a növény- termesztésre épül, ha korszerű az épület. A sertés telep fiaztatóját már ISV-technológia szerint építették, és a nemrég benépesített malac.nevelf is szép eredményt mutat föl A következő lépés: még az idén fölépítik az új istállót a szabadtartá«cs marháknak, s régiben pedig — csekély ráfordítással — berendezhetik a seriésbizla'dát. A sertések így még az idén egy helyre kerülnek. E» által javíthatják a technológiát meg a higiéniai színvonalat is. ígv kapcsolódnak egymásba a fejlődés láncszemei a bedeg- kéri termelőszövetkezetben. Az új malacnevelőt szinte teljesen automatizálták. Csak a tápot kell Kovács Jenöné gondozónak kihordania, és a trágvát eltávolítani. Az itatás, a szellőzés, a fűtés önműködő. A helyiségek tiszták, világosak. kellemes hőmérsékletű - ek. A malacok iő éteágvúak — a súlygyarapodás lényegesen magasabb, mint a korábbi istállóban volt. — Ha jön elég kismalac a fiaztatóból — mondja Kovács- né —. megles» a tervezett hízókibocsátás. Itt. a malacnevelőben eddig nem volt megbetegedés ... Reggel hatra érkeztem. délig dolgozom; naponta négyszer etetek, négv- 'zer vízzel mos^m le a padlót Szeretem ezt csinálni. Még nincs tele az új malacnevelő: mintegy 20 százaléka betelepítésre vár. A tapasztalatok biztatóak. Húsz malacot már a hizlaldába szállítottak. mivel az előírt idő alatt elérték a kívánt 42 kilót. Elégedett a 420 battériás és 240 előtúzlaló-férőhelyes malacnevelővel Szabó Bálint fő- agronámus te: — A régi körűimén vek között a malacok ugyanennyi idő alatt csak a 30—35 kiló súlyt érték el. A különbség tehát szembetűnő, nem kétséges tehát az eredmény. ' Bár az idei év még aligha alkalmas a messzemenő következtetések levonására, arra elég. hogy előkészítsük a jövő évi — immár teljes kapacitású — termelést. Évente 1700—1800 hízót kell kibocsátanunk. Az év végére meglesz a terv teljesítéséhez szükséges mintegy 120 anyakoca is. Az új épületben járunk, ahol a tiszta kék köpenyes fiatalasszony látható erőfeszítés nélkül dolgozik. — váltó társa is asszony — mondja a főagronómus —, és egyikük sem dolgozott azelőtt a sertéstenyésztésben. Ebben az -automata üzemben« ez nem hátrány, hiszen kevés az előírás, annál fontosabb viszont Aranydiplomás Ünnepélyesen kiosztották az arany-, a gyémánt- és a vas- dipkwnákat a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem nemrég tartott évnyitóján. Az ünnepeltek között foglalt helyet 50 évi munka után a kaposvári Hódiés Gyula mezőgazda- sági mérnök. Az Ezredév utcai ház legbelső szobájában az íróasztalon pa- pírkötegek, vaskos könyvek ; a gépelés ritmusa arról tanúskodik, hogv bár 74 esztendő nvomja vállát. a munka- kedve töretlen. A gyermekkoromat Nagykanizsán töltöttem. Szegény szülők gyermekeként érettségizteim. s megfeszített erővel elvégeztem a gazdasági akadémiát. Keszthelyen kaptam diplomát, 1927-ben. Akkoriban még a-z összes költség a hallgatót terhelte. És utána sem lett könnyebb a helyzetem: alig volt elhelyezkedési lehetőség. M’vel végzettségemnek megfelelő állást nem kaptam, de nősülni szerettem volna, elvégeztem a tejellenőri tan folyamot: tíz évig vándoroltam faluról falura, irányítva a gazdaságok tehenészetét ás a törzskönyvezéseket. Naav eredménynek számított az akkoriban úi takarmányozási elvek alkalmazásával nevelt re kordtehén, amely naponta 50 liter tejet adott. Egy kis szünetet tart majd egy rövid, fürkésző pillantás után folytatja: — 1937-ben kerültem Kaposvárra. a gazdasági felügyelői karba, kisegítőnek. Aztán a megyei felügyelő helyetteseként ténykedtem tíz esztendő ig. Járási felügyelő is voltam. majd a megyei állattenyésztési alapot kezeltem. A felszabadulás után — mivel a németek elhurcolták az állományt. az igavonó állatokat — meg kellett szervezni a segítőakciókat ; ezek során mintegy 30 községet láttunk el fogattal, vetőmaggal. Pályafutásom egyik legnagyobb sikerének számítom, hogy részben a megtizedelt szarvasmarha-állomány pótlására személyi hitelem révén 400 tenyészbikát és 300 tenyészkant tudtunk vásárolni. így a megye állattenyésztése gyorsan fejlődhetett. Ennek bizonyítéka, hogy az 1948-as országos mezőgazdasági kiállításon a kitűzött díjak 50 százalékát So- mopy nyerte. 1949-ben. mikor megszűnt a gazdasági felügyelőség. a tenyészállat-forgalmi, majd az adatforgalmi vállalathoz kerültem. A földművelésügyi miniszter kiváló állattenyésztő kitüntetéssel jutalmazta akkor a munkáját. Rövid időre megszakad a i ható állapotba hozni a hatalmas, kiselejtezett gépeket, ezert odr külön ki kell menni, hogy lángvágóval megfelelő méretre vágják. A felhasználók kényelmét szolgálja a méret és anyagminőség szermii előreválogatás. Színes- fémhulladékot elsősorban a íémíorgácsolással foglalkozó «várak adnak; itt a vevő a Mosonmagyaróvári Finom- szerei vénvgyár és a Csepel Művek székesfehérvári öntödéje. Papírból évente mintegy kétezer tonna gyűlik öss^e Kaposváron, a legjelentősebb forrás a kere,kebelem, ahonnan tömegével érkezik a cso- magoioanyagkóm. alkalmazott papír. A begyűjtött mennyiség növelhető lenne, de a műanyag csomagolószerek elterjedése nem kedvez a kampányoknak. Ez utóbbiak közül a pvc-aiapanyagúakat gyűjtik a kaposvári telepen; a budapesti központba továbbítják, s értékesítéséről ott gondoskodnak. A papírt a hazai papírgyárak dolgozzák föl, de nagy mennyiséget ex- portá!nakv Olaszországba is. A műszál általánossá válásával csökkent az igény a textilhuiladék iránt; így is különbséget kell tenni a szabászata és az egyéb textilhulladékok között. A szabászat! textilhulladékot a MÉH tröszt keretein belül működő Tema- forg textilhasznosító vállalat gyűjti, a MÉH számára az intézményi és a lakosságtól származó marad. Nagy gondot okoz viszont — ugyanúgy, mint országosan — a gumihulladék, elsősorban a gumiköpenyek elhelyezése. A lefutott kerekek feldolgozása világszerte kísérleti szakaszban van (a Taurus gumiipari válla’at is folytat kísérleteket). Kaposvárról a szabadszentkirályi téglagyárba lehetne szállítani a gumiköpenyeket — ott téglaégetéshez használják föl —, ha a visszaemlékezés fonala. látszik, hogy kissé elmerül az emlékek tengerében. Aztán nyugodtan, megfontoltan, újra beszélni kezd: — Megintcsak tíz évig voltam az említett két helyen, utána a megyei tanács lett a munkahelyem, földrendező ag- ramérnök beosztásban dolgoztam ott. Szerteágazó feladataink közé tartozott többek között a termelőszövetkezetek területének kialakítása, a földvédelmi törvény végrehajtása, valamint a tsz-ek táblásitási terveinek elkészítése. Mellék- foglalkozásként 1956 óta igazságügyi gazdasági szakértőként tevékenykedem a megyei bíróságon. Kezét tenyerével fölfelé fordítja, és kissé fölhúzza szeri) - ő’dökét is, mintha mondaná: «ennyit tudok mondani magamról«. Aztán gyorsan, rövid összegezésként hozzáteszi: — Visszatekintve a® elmúlt évekre, sok-sok nehézséggel I kellett megküzdeni, főleg a' két világháború között. De hű feleségem, aki sajnos, már nincs közöttünk, mindvégig odaadó, segítő társam volt. HL I. Cs. L. Mindannyian tudjuk, hogy a klasszikus hulladék a vas és a színesfém, a papír és a rongy. Üjabban ehhez még csatlakoztak az üvegek, a toll és egyes műanyagok. A jelenlegi ösztönzési formák mind tökéletesebb anyagfel- haszná’ásrn késztetik a termelőket. de azért marad bőven — országszerte — ócskavas és papír. A '«-»régibb hulladékgyűjtő a MÉH. Kaposvári telepén évente több mint 8 ezer tonna vasat gvűitenek össze. A legnagyobb szállítók a fémmel dolgozó vállalatok, de jelentős a termel ős zövetkezetekből s zá r- mazó mennyiség is. A beszállítás azonban még korántsem je’enti a folyamat végét: a vasat szét kell válogatni, darabolni. hogy vagonba rakva elindíthassák a felhasználó, a Dunai Vasmű számára. A termelőszövetkezetek nem képesek saját erejükből szállítHuiladék-e a hulladék?
