Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)

1979-09-16 / 217. szám

GYERMEKEKNEK |Amit vulkánokról tudni kell Az én nyaram Négy héttel ezelőtt ezen az oldalon arra kértünk bennete­ket, hogy írjatok nyaratokról, a legkedvesebb nyári élmé­nyekről No®, ha az elküldött írások 6zámát néznénk, azt hihetnénk, hogy ez a nyár na­gyon sivár volt. Mindössze há­rom (!) kislány vette a fáradt­ságot és rövidesen a felhívás megjelenése után leírta lég­ii ed vesebb élményét Aztán hiába lestem a napi postát, több levél nem jött. Vajon miért? Szinte bizo­nyos vagyok abban, hogy nem azért, mert nem hozott ez a nyár olyan heteket, napokat, melyekre szívesen gondoltok. Inkább arra gondolok, hogy csak ennyien vették a fáradt­ságot, hogy beszámoljanak él­ményeikről. Éppen ezért kö­szönetét mondok a kaposvári Kocsis Renátának, a nagyatá­di Janosik Csillának és a za- márdi Friesz Beatrixnak ked­ves, hangulatos leveléért. Megérdemlik — ha ne is tel­jes terjedelemben —, hogy közreadjam, milyen élményt hozott nekik a nyár. Renáta legszívesebben arra i szép kirándulásra emléke­zik, melyet szüleivel, testvé­reivel az Alföldén tett. Járt fr Hortobágyon, részese volt a ma már nemzetközi hírű -Hidi-vásárnak«; nemcsak lát- 'a a csikósokat, hanem még c is fölült a ló hátára és mint írja ment egy kört. A birka­pörkölt ebéd épp olyan él­mény számára, mint az ott látott ökörsütés. Aztán járt Debrecenben, auguszus 20-án pedig Pesten a Duna-parton sokadmagával gyönyörködötí az esti tűzijátékban. »Én a nyarat igazán jól töl­töttem el« — írja Csilla Nagyatádról. Az iskolájuk he­tedik osztályosai négynapos osztálykiránduláson az Eszaki- Középhegységben jártak.»Vol­tunk Kékestetőn, az ország legmagasabb pontján, de ne­kem legjobban Eger vára tet­szett.« Beszámol Csilla a vár történelmi nevezetességeiről arról, hogy jártak Aggteleken, másnap átmentek a csehszlo­vákiai Domicára. Nagy élmé­nye volt a miskolc—tapolcai barlangfürdő, és a hatalmas iparváros, Miskolc megtekin­tése is. A negyedik napot Bu­dapesten töltötték, ahol ter­mészetesei nem maradhatott el a rengeteg szórakozást nyújtó Vidámpark. »Éjjel ti­zenegykor érkeztünk meg ki­csit fáradtan, de valóban gaz­dag élményekkel.« Beatrirtól kapott boríték két kedves élményt is tarto­gatott. Az egyikben egv Bala­tonon te'!, nemcsak szép. ha­nem a h rtelen kerekedett vi­har miatt izgalmas kirándu­lásról számol be, a másikat — mivel jó ötletet adhat a kö­vetkező nyárra, itt közöljük. Balatonföldvári túra Egyik nap elhatároztam, hogy Balatoníöldvárra kirán­dulok kerékpárral, s megné­zem az üdülőhely nevezetes­ségeit, megtudakoltam múlt­ját, jelenét. Apukámtól, aki Földváron dolgozik a követke­zőket tudtam meg: A kiemelt üdülőhely lako­sainak száma nyáron megsok­szorozódik. Zöldterületekben gazdag e szép település. A XIX. században ismerték fel Földvár-puszta jelentőségét és 1927-ben nyilvánították Bala- tonföldvár névvel üdülőhely- lyé. Ezeknek az ismereteknek a birtokában indultam el. Megnéztem az egészségházat, a gyógyszertárat, a Hullám- szállót, a szabadtéri és az új fedett kertmozit. Hasznosnak tartom, hogy igyekeznek itt minél több klubot létesíteni. Az ABC-ben vettem magam­nak ebédet, aztán nagyszerűt fagylaltoztam és robogtam a strandra. Nagyszerűen érez­tem magam, hazafelé az úton még daloltam is vidámságom­ban. Így ért véget az egynapos kerékpártúrám. Remélem lesz­nek, akik kedvet kapnak arra, hogy 1980 nyarán ellátogas­sanak ebbe a gyönyörű Bala­ton melletti nagyközségbe. A Föld kérge nem minde­nütt egyenlő vastagságú, a földrengések is gyengítik. A Föld belsejében található, nagy nyomás alatt álló olvadt kő­zetanyag a magma, azokon a részeken, ahol a kéreg ellen­állása kicsi, könnyen a fel­színre jut. Ilyen esetekben beszélünk vulkáni működés­ről. A felszínre ömlő magmát lávának nevezzük. Először gő­zök és gáz halmazállapotú anyagok és a repedések men­tén magukkal sodort könnyebb törmelékek röpü'nek a ma­gasba'. Ezután ömlik vagy förcskendezve bugvog ki a lá­va, amely a kitörés helye kö­rül jellegzetes kúpokat épít. A vulkán kitörését moraj­lás, földrengés, levegőbe szö­kő vízgőz előzi meg. Amikor a felszínre törő láva ömlése a belső nyomás csökkenése miatt lelassul, előbb-utóbb el­zárja azt a nyílást, amelyen a felszínre jut (krátert), a vulkán működése abbamarad. A kitöréssel azonban nem zárul le a vulkánok tevékeny­sége, jellegzetes kísérő mozza­nat a vulkáni utóműködés melynek leggyakoribb formá­ja az időszakosan felszökő me­legvízforrás, amit gejzírnek nevezünk. A vulkán kialvása után is hosszú ideig, évezre­dekig szivároghat a felszínre a vízgőz, kénhidrogén és szén­dioxid. A mélyben áramló ún. felszín alatti vizek elnyelhe­tik a széndixoid és a kénhid­rogén egy részét, forrás alak­jában a felszínre jutva ilyen­kor keletkezik szénsavas víz, amely természetes üdítőital, és gyakran gyógyhatású. A vulkánok közvetlen kör­nyéke veszélyes hely, az em­berek mégis szívesen telep­szenek meg itt. A vulkáni törmelék és a kihűlt láva ked­vez a termőtalaj képződésé­nek, a feltörő melegvíz és a Helyes kapcsolás Ceruzatartó - konzervdobozból Kisceruza, nagyceruza, filc­tollak, ecsetek ... különösen, ha több gyerek él egy fedél alatt — örök probléma — ho­vá tegyük, vagy éppen hol találjuk a szükséges alkotó eszközöket. íróasztalon, tanu­lópolcon hangulatos, kellemes színfolt a konzervdobozból ké­szített tartódoboz. Munkamenet: üres konzerv­doboz szélét egy nagyobb, tö­mör vasdarabon, gránit kő­kockán, aprólékosan, centimé­terenként továbbhaladva si-' mára kalapáljuk, forró vízben kitisztítjuk, megszárítjuk. Az oldalfelület nagyságát lemér­jük,, g szélekre 1 cm vissza­hajtást számolva kiszabjuk. A □ 1 _ — —] f— _­■ ■ • L • • # • » U *9 j o O o o o o o o ö R p p O O o o p oj o o O _ a c p + X X X X X + X X X ES is XX + s X • • o :an X * ÍT • X X + X X • * X c □ Xj 2 9L xjx + X X s — X X] ♦ X X X X XX o o ö — O ö o o ö p o O p p p o o ö o o p § • » • ne □ ft • _ t ä _ UJJ _ 1 _ L — _L X - kék + = narancs • piros O * aranysárga Egy gépgyár igazgatója te- efonál a hitelbank vezetőjé­nek, mert hosszú lejáratú köl- ■sönre volna szüksége a válla- atának. Meg tudnátok monda­ni, hogy a telefonkezelő kar- ársnőnek a dugót a kapcso­lótáblán hova kell behelyezni, hogy az igazgatót összekösse a a bankkal? (Annyit elárulunk, hogy a bank telefonjából kell kiindulni.) (A helyes megfejtést meg­találjátok a lap 10. oldalán.) burkoláshoz legmegfelelőbb a (lofánba csomagolt cukorká- kelim, vagy tisztára mosott I val, vagy más apróságokkal, zsákvászon anyag, mélyet ke­resztszemes sormintával kí­vántunk. A dobozra rögzítés­hez a bádogszélt vékonyan, egyenletesen epokit ragasztó­val körbekenjük, majd ráhe­lyezzük a textilcsíkot, *és te­nyerünkkel rásimítjuk. Né­hány percig ráfeszítjük, majd az átfedő végződést is lera­gasztjuk. elsimítjuk. Egy-egv szépen sikerült textilruhás dobozka ajándék­nak is kellemes meglepetés, különösen, ha megtöltöttük ce­gőz melegházak, lakások fűté­sére kiválóan alkalmas. Az első földhőt hasznosító erő­müvet Olaszországban építet­ték, de a Szovjetuniótól Ja­pánon. Üj-Zélandon át az Amerikai Egyesült Államokig napjainkban sok országban hasznosítják a természetes energiát. A ként tartalmazó gőzök elpárolgása után vissza­maradó kén is hasznosítható, már az ókori görögök és a rómaiak is kitermelték a dús kéntelepek anyagát. Izland á Föld egyik vulká­nokban leggazdagabb vidéke. Itt azonban a pusztítás is na­gyobb mértékű, mert a kitö­rő vulkánok forró anyagai messze környéken hirtelen megolvasztják az összefüggő hó és jégtakarót, ennek kö­vetkeztében a kitöréseket nagy árvizek kísérik. Ahol sok a vulkán, ott a vulkáni utó­működést jelző gejzír is sok. A szó izlandi eredetű, e nyel­ven gőzölgő-öblöt jelent. A Földön sok helyütt mű­ködik a vulkánokat vizsgáló és kitöréseik várható idejét jelző < megfigyelűé-l'-ornás. ____ É PÜLETEK Móra Ferenc Madarak Egy kisfiú nagyon szeretett >olna fecske lenni. Azt hi­szitek, talán szúnyogpapri- cásra éhezett? O, dehogy! Azért, mert azt hitte, hogy ikkor néni kell tanulni. Nahát, szerettem volna, ha cgnap látta volna ez a kis- iú, amit én láttam. Azt Idt- .11 in, hogy hogyan tanítja a lágy fecske a picit röpülni, •'ecskcanya kiparancsolta a iókáit a fészekből a tornác tárkányára, Ügy gubbasz- <odtak ott a buksik, mint az skolás gyerkek a pádban, ■ecskepapa pedig kiült az ■profára, és onnan párán- isolgatott: — Gyerekek, csak csicseri! Sátrán csak, ficseri! Hárman szót is fogadtak, •s ciHbbentck fecskeapához, -lancm a negyedik buksi ■snk lihegett. pihegett, a izárnyát Lé megemelte - egy kicsit, de aztán csak vissza­lépett a párkányra. Csicser- gett keservesen, hogy a röpü- lés nem neki való tudomány. — Nem szégyelled magad? — koppantottá meg fecske­anya a feje búbját. És ta­szított rajta a szárnyával ak­korát. hogy nyaklevesnek is beillett. Erre aztán mégis­csak szárnyra kapott a buk­si. — Messze, messze, messze? — kiabált kétségbeesetten, ahogy a levegőben bukdá­csolt. — Erre, erre, erre! — biz­tatták az apja meg a test­vérkéi az eperfáról. Tízszer tették meg az utat egy délelőtt a kisfecskék a tornácról az , eperfáig meg vissza. Akkor aztán az öre­gek azt mondták, hogy elén ennyi tudomány egy napra. Másnap mar a háztetőre is­kihozták a fiatalokat. Har­madnap pedig már a szom­szédban kóstolgatták a legyet, hogy ott jobb ízű-e, mint nálunk. Azt is láttam már, mikor a gólya tanította a fiát bé­kát enni. Az anyagólya rö­pült előre a békával a cső­rében, a fia utána. Kétszer- háromszor megkerülték a kéményt, akkor az anyama­dár följebb röppent, és kiej­tette csőréből a békát. A gó­lyafiókának röptében ' kellett ezt elkapni. Ha nem sike­rült neki. akkor az anyja megbúbozia. Tyúkanyónak is sok baja van a csirkéivel, míg kita- nitja velük az iskolát, mert a kiscsirkének is nehéz feje van kezdetben. Bizony, bizony, mindenki­nek tanulni kell, ha tudni aliorl Bencsik András Gyermekdal Virágocska bújj, bújj, Bújj elő az ágyból! Levelecske zöldülj, Ágak végén táncolj! Lányka jár a réten, Sétál egymagában Színezüst cipőben, Színarany ruhában. Virágocska bújj, bújj, Bújj elő az ágyból! Levelecske zöldülj, Ágak végén táncolj! Színarany ruhában. Színezüst cipőben Kisleányka lépdel Hullámzó mezőben. Virágocska bújj, bújj, Bújj elő az ágyból! Levelecske zöldülj, Agak végén táncolj! Búzavirág kéklik Aranyló hajában. Zöld mezőben lépdel Csengő napsugárban. Virágocska bújj, bújj. Bújj elő az ágyból! Levelecske zöldüli! Agak végén táncolj! Színarany ruhában Lépj a dombtetőre, Színezüst cipőben Indulj esküvőre! Virágocska búijl bújj, Bújj elő az ásvból! Levcecske zöldit]). Ágak végén táncolj! 1 « >7 « 9 12 11 15 110 5 Is 7 ^!n 13 14 I . Ili 17 ! -SÍT, | IS! 2i ITT­10 18 ! 19 (23 I ’0 24 25 26 m 27 3> 28----- I 2 9 m 30 1 32 m 34 I ' 35 m i a 36 Vízszintes: 1. kötőszó. 4. A család egyik tagja. 8. Megfej­tendő. 11. Juttat. 12.. Okos. 13. Mozdulatlan, ékezethiány- nyal. 15. Műveltető igeképző. 16. Fel tud emelni. 18. Meg­fejtendő. 20. Bernáth Aurél. 21. Női név. 23. Félig zene. 24. Ezen a napon. 25. Szándé­kában megakadályozó. 27. Sír. 29. Azonos mássalhangzók. 30. A családhoz tartozó. 32. Nem mögé. 34. Megfejtendő. 35. A feljegyzések könyve. 36. Ma­ma közepe. Függőleges: 1. Dísze. 2. Nagy madarat.. 3. Táplálja. 4. U. L. 5. Fagylaltot fogyasztó. 6. Megfejtendő. 7. Állami jö­vedelemre. .10. Kötőszó. 1 ' Elba hangtalanul. 15. Földmű­velő eszköz. 17. Nerry vétkezett 19. A beszéd része. 22. Meg­fejtendő. 2-1. Miklós, becézve. 26. Állóvíz. 27. Női név be­cézve. 28. Nem szórakoztat. 30. Tetejére. 31. Kiváltója. 33. Sértetlen. 34. Csapadék. K. .1. Beküldési határidő: 1979 szeptember 24., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »Gyermekkereszt- rejtvény«. A helyes megfejtést és a nyertesek névsorát 1979. szen­tember 26-án az Otthon és család című összeállításunk­ban közöljük. . \

Next

/
Oldalképek
Tartalom