Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-16 / 217. szám
/Cetemen Lajos Kezem kezedben/ Kezem kezedben: ujjaim így tükörbe néznek: véred sűrű rohanása^ keresi ereim, szíved felöl piros uszály érkezik forró sürgönyökkel — tenyered hajszál-rajzát szimatolja markom: csokorban a jóság és benne egyenlően elosztva gyengédség és erő — Ha kezed kezemben, összegyűlt veszteségeimtől üresre edzett tenyerem isméi célt talál: ujjaim az előbb még himnikus bábok megsejtik az eljövő pontos munkához a maguk legrövidebb útszakaszát Estefelé a Dunánál. Varsányi Pál grafikusművész metszete. Ezen nevettünk Borsszem Az 1867-es kiegyezés után Magyarország legnépszerűbb élclapja a hetenként megjelenő Borsszem Jankó volt. A történelmi sorsfordulókat, korszakokat túlélő sajtóorgánum 1868-tól 1939-ig évtizedeken át- mulattatta, szórakoztatta olvasóit. Kaszinók, kávéházak, klubok, olvasó- és -társaskörök járatták, a közéleti érdeklődésű olvasók tízezrei mosolyogtak tréfáin, rajzain, humoros írásain. Az első lapszámban Gyulai Pált, Vas Gerebent is ott találjuk a szerzők közt, később a jó tollú Dóczy Lajost, Kozma Andort, Somlyó Zoltánt. Babits Mihálynak is megjelent néhány írása a lapban. A Borsszem Jankó alapítója, felelős szerkesztője Csicseri Bors volt, valódi nevén Ágai Adolf, aki élete végéig, 1916- ig vezette és irányította a népszerű hetilap munkáját. A legolvasottabb élclap sikerét, népszerűségét évtizedeken át jellemző figuráinak, .•odamondogató« szereplőinek köszönhette; közülük jó néhányat Ágai talált ki és formált lapszámról lapszámra. Mokány Berci, a vidéki földesúr, Mihaszna András köz- rendőr, Sanyaró Vendel köz- tisztviselő és az elmaradt vidékieket jelképező mucsaiak -története« nevettették meg hétről hétre az olvasókat. A Borsszem Jankó szerkesztésének érdekes módját választotta Ágai. A lap nem a szerkesztőségben “-született«, hanem Ágainak és barátainak asztaltársasága -hozta össze« hetenként egy belvárosi étterem vacsoraasztalánál. Ott tárgyalták meg a világ dolgait; ötletek villantak, szójátékok perdültek, aztán ebből a nyersanyagból — tréfával fűszerezve, élcekkel tűzdelve — állt össze a következő lapszám humora. A szerzői kollektíva névtelenül dolgozott: a szerkesztő csak az ezredik, jubileumi lapszámban árulta el a kíváncsi közönségnek, kik írták hétről hétre a népszerű élclap nevettető cikkeit. Ágai [Adolf érdeme, hogy még napjainkban is kellemes, üdítő élmény a Borsszem Jankó elsárgult lapjait forgatni — és olvasgatni. K. Gy. M. Budapest anno... A Corvina Kiadó Budapest anno ... című albuma gyönyörű könyv. Ma már egyre kevesebben élnek azok közül, akik saját szemükkel, látták a milenniumi évek ál csillogásának kirakatát, a századfordulót. Klösz György 1867-ben nyitotta meg fényképészeti műtermét Budapesten, néhány évvel később vállalkozását az ország egyik legjelentősebb grafikai műintézetévé fejlesztette. A századforduló hangulatát idézik föl azok a fényképfelvételek, amelyek Klösz hagyatékából a mai napig fennmaradtak, és most a Corvina Kiadó jóvoltából megismerhetővé válik. E kort, a legszélsőségesebb ellentmondások korának is szokás nevezni-/akkor fejlődött világvárossá három város egyesítéséből a főváros, megtízszereződött lakóinak száma, és Beccsel való versengésében lett ma is szép, szerethető. Akkoriban épült az Országház, a Duna-hidak, a kontinens legelső földalatti vasútja, a fogaskerekű ... A nagy arányú építkezések, a városrendezés (a Nagykörút építése) sok embernek adott akkor munkát. A Corvina ma már másutt föl nem idézhető fényképeken mutatja be a majdnem 100 évvel ezelőtti fővárost: "Fényképfölvételek műteremben és házon kívül. Épületek, tájképek, életképek, intérieurök, gyártelepek.« A kötet legnagyobb részt épületeket, Utcaképeket közöl, és régi üzletek, kávéházak belsőit is. A „Borsszem Jankó” tárczája A kis Brehm V A béka Csecsemő I _______________! .torában béb ékának, serdültebb korában már csak békának nevezik. Négy lába van, mint a lónak, de ettől abban különbözik, hogy soha sem botlik meg. Ujjait a gondviselés úszóhártyával. kötötte össze, minél fogva nem bír zongorázni. Aesopus szerint, ha ökröt lát, addig pöffeszkedik, míg szétpukkan. Galvani tőle tanulta az elektromosságot, s híres physiologusokkal ő közölte a vérkeringés rendszerét. Tanítványai közé tartozik Falb. Tudós létére is nagyon kedveli az énekművészeiét. Politikai meggyőződésére nézve kétlaki; rendjelet nem visel. A kígyóval egyetemben sok becsületes emberre kiáltatik rá. Az emberen kívül még csak neki van vádlija. Legpompásabb is legnemehasznál ják föl, rokkant állapotában az angolok Trans- vaalba viszik. A szamárra való mésallianceának gyümölcse az öszvér, mely csak annyiban ló, hogy az anyjához s apjához Is hasonló. A ló Tavaszi Noémi "grafikája. sebb állatunk. Értelmes állat a ló, minélfogva ezzé nem is lehet tenni. Tanulékony, mely tulajdonságánál fogva könnyen lehet őt a lelkes ifjúságtól megkülönböztetni, mely színésznők hintájából szokta kifogni. Nagy feje van, de még vak korában sem búsul, ha Ugrón bőven gondoskodik róla. Megnyer- gelhető, megzabolható és megzabolázható, de adót mégsem fizet. A gyepen néha veszít. a karámban nyerít legújabb faja az Edison-féle »halló«! Húsát virslinek Az ember Homo sa- ______________piens. Született a majomtól. Mivel sokan kételkednek ebben, nemesi oklevélre törekedik. Kezdi a szopáson, nagyrésze azon is végzi. De ilyenkor már a felebarátja vérét szopja. Egymást falja s e tekintetben előnyösen különbözik a farkastól. Túlságos szaporaságát enyhíti az ínség. Ősi vadságából kivezette a rendjel, mellyel, mint fügefalevéllel, nuditásait takarja el. N ősténye takarékos. Amit ruhája végén hosszúra ereszt, azt felső testén gazdálkodja meg, de nem dajkál ási czél- ból; ezt a cselédjére bízza vagy Liebigre. Ezt a német »Mutterliebe« szábul származtatja. Az emberi hím némelyike sikkaszt, s főkönyvet vakar, minek következtében duellál, hogy becsületességét bebizoBotár Attila Épül az ősz Hol károgás kerengő rongyai alatt az ég az üres vízre szállt kő és beton beton és rezge fű vándor homok és föltúrt éjszakák a víz elé a kilátás elé épül az ősz a vadon árvaság Szélkakasok kéménytelen a füst dió idő üt egy számlapon át s nem töri föl csak a kőművesujj csak a dacos kölyök: ács-fia ács Hol károgás pompázó rongyai alatt az ég az üres vízre szállt kiforgatom nadrágom zsebeit szegény szegénynél tart házkutatást Gyökerek Kunta Kinte unokái Régen Vártak a magyar olvasók olyan felfokozott érdeklődéssel könyvet, mint Alex Heley amerikai néger író Gyökerek című regényét. Vajon a hírverés — joggal kérdezhető — megalapozottnak tekinthető-e. A bestseller ugyanis egy kicsit mindig gyanús, pedig a Gyökerek az volt az Egyesült Államokban több mint négy évig, a 3,5 millió példány is ezt igazolja. Haley 12 évig kutatta családjának eredetét; több mint 50 könyvtárat vallatott a három földrészen. Azt hiszem, ezzel akaratlanul is elindított hazájában egy azóta divattá vált hobbi láncreakcióját, az őskutatást. Az író szép gesztusa könyvének ajánlása: »Puszta véletlen. hogy éppen az Egyesült Államok fennállásának kétszáz éves jubileumán jelenik meg. Munkámat ezért «zületésnaoí ajándékul ajánlom hazámnak, amelynek területén a Gyökerek cselekményének java része játszódik.« Nehéz elfogultság nélkül írnom arról a »megszállott« írói igyekezetről, amelv a Gvökerekböl sugárzik. Vissza kell térnünk a XVIH. század közpoének Afrikájába, Kunta Kinte szülőhelvére. Haley eléri azt, ami csak keveseknek sikerült önvizsgálatra készteti az olvasóit. Így mindnvájan megtaláljuk a magunk »nigger«-jét. Természetesen ennek az 500 oldalas regénynek vannak erősen ‘ megkérdőjelezhető oldalai, egvértelműen kiérezhető az irói szubjektivitás. Mintha csak a neoromantika virágozna ki a négerek »angyali« természetében a fehérek pedig a nemrég birtokba vett »Űjvilág« ültetvényein a dantei pokol bugyrait járatják a' rabszolgáikkal. A szembeállításnak történelmi hitele van, de elképzelheted len, hogy a négerek között ne élne a kenyérgond, a bosszú, más emberi gyengeség. Envhe iróniával azt is mondhatnánk, magunknak sem képzelhetnénk etikusabb életet, mint amit találtunk Dzsuffuréban. noha hiányzik a kánaáni gazdagság De ez más, mint Margaret Mitchell Elfújta a szél című regényének és a belőle készült filmnek a világa amely »csinált«, mesterkélten hamis, édeskés. Az. a panoptikum egyértelműen a? író »vegykonyhájában« készült. a társadalmi igény kielégítését szolgálta, egy nem- létező álomképet varázsolt a Régi Dél bemutatására. Haley nemes igvekezet« egv történelmi folyamai "vötrelmes valóságát mutatia föl: az újkori rabszolgaság arcnirító csúfságait. ••Kunta. a legidősebb fiú e1 indult az erdőre fát vágni.. .. — és senki nem látta többé...« — ígv indítja el az ősapa történetét az afrikai öregember, a griot, hogy elmondja az írónak a Kinte- nemzetség legendáját, úgy, ahogy megőrizte a száj hagyomány. Megható együttérzéssel követjük a 17 éves TCi*ntéj; ATn«riVá1rzn. cs szállZalán Tibor A kálvárián Ólon Nándornak Feketébe keseredik a krisztusi pompa Üü az idő: fehér ruhát ad martalócokra. Süllyedő táj — égnek emelt karú nép a nádas. Megadta magát? Nem! Pusztulása ellen lázad. Állunk, beszakadt mögöttünk minden vészkijárat, szólíts hát szívünk mellé Virágos Katonákat. Magjainkat más tájakra szél menti: megérni. Mi veszhetünk, helyünkbe ők fognak visszatérni. Anna Martyiroszova I kiss you Ezt a mondatot akkor ejtettem. ki, amikor az utcán egy szőke lány mellé értem aki idegen nyelvű szövegekkel keresztül-kasul telepingáit import blúzt viselt. — Micsoda? — értetlenkedett a lány. — I kiss you — ismételtem. — Angolul azt jelenti, hogy: »csókolom magat« ... — Szemtelen fráter — állapította meg a lány. — De hogy gondolhat ilyesmit ... én csupán elolvastam azt, ami magán áll. Itt van ni... Ez pedig: »Tetszik a szeme és az arcocskája.. maga a világon a legelbűvö- lőbb teremtés . ..« — Komolyan? — csodálkozott a blúz tulajdonosnője — Hát én nem is tudtam! összeismerkedtünk. Az im,- port blúz alapján keletkezett szerelmi regény viharos gyorsasággal bontakozott ki — de rövid ideig tartott. Kapcsolatunk soron következő tisztázása után kénytelen voltam kijelenteni: — Meggyőződtem róla hogy a blúzodon olvasható szöveg nem felel meg a valóságnak. Egyáltalán nem vagy olyan szép. mint ez rajta áll. Ami pedig az eszedet illeti... — Te vagy a bolond! — mondta a lány, és örökre faképnél hagyott. Tehát, ki-ki megmaradt a maga álláspontja mellett. De megtörtént az, ami « legfontosabb: tapasztalatra tettem szert. Ezt meg kellett szilárdítani. S egyszer odaültem egy lány mellé, aki szinten ilyesféle szövegbe volt csomagolva. — A maga bájos szájacs- Icája érett meggyre emlékeztet — fuvoláztam. — A szeme pedig olyan világoskék, akár a júliusi ég ... A lány figyelmesen végighallgatta a műfordításomat azután pedig megkérdezte: — De hol áll ez, amit a meggyről mondott? — Hát, itt... — mutattam rá kissé bizonytalanul. És akkor az a nőszemély egy igen hosszú angol mondatot kanyarított. — Mi-mi? — hüledeztem. A lány pedig kijelentette: — Tanulj meg angolul, tudatlan fráter! — és faképnél hagyott. Ki nem állhatom a m,üvell lányokat! Fordította: Coliért György junk be abba a hajóba, amellel három hónapig tartott az út. »Míg ott feküdt, s mintha tűz marta volna a testét, rettegő üvöltésre kap- föl a fejét: a toubob olyasmiben serénykedett, ami csak az emberevő lakoma előkészítése lehetett Két-két toubob megragadott egy foglyot térdre kényszerítette, egy másik meg sorra járt, valami fehér habot kent rá a fejűikre, aztán egy keskeny villogó késsel lekaparta a hajukat, s hagyta, hogy arcukon végigcsorogjon a vérük.« Kinte jelképe is egyben a gyűlölt »nigger«-nek. Jellemének a legmarkánsabb vonása a szabadságvágy ösztöne, az önbecsülés, a találó- konyság, az önérzet és a kj- irthatatlan gyűlölet a fehér elnyomó, a rabszolgatartó »toubob« ellen. Ezek a tulajdonságok lépésről lépésre csíráznak ki benne, hiszen az őshazából a békét, az etikus magatartást hozta. A szegénység nem deformálja el a lelket, a nép ősi hierarchiában él. A Gyökerek lapjainak ezeket a „részeit érzem a leg- szubjektivabb vallomásnak, az író megmutatja, milyennek szeretné láttatni Afrikát. Amikor visszatér — a hetedik generáció tagja — még találkozik az egyik legősibb szokással, a kézrátétel- lel, a gyerekeiket az idegen, a hazatalált kezébe adják. Milyennek látjuk a XVIII, századi Amerikát? Egyszerre észleljük a történelmi paradoxont; az Angliából érkező kapitalizmust és a rabszolgaságot. különös társadalmi ötvözet. Nemzedékek sora élt már az újhazában úgy, hogy a legkisebb reménye sem lehet a szabadságra. De az egyre izmosodd kapitalizmus »farkastörvé- pyg« állítja szembe az iparosodó Északot az ültetvényes Déllel. így került a szabad emberek közé Tom a családjával, aki már iparra adta a fejét. A következő generáció tagjai már egyetemre ^kerülnek, a középosztályba tornázzák magukat. Az író apja is a rajongásig szeretett egyetemi professzor. Egy dolgot nagyon tisztén megrajzol az író: az afrikai négerségnek a legfőbb ereje a közösségformálás, a honnan jött család tartozásának a beidegződése. 1 Regény vagy dokumentumregény, fact vagy fiction ? Haley szerint, faction, nem is faktum, nem fikció, hanem fakció, ami nem új műfaj, alighanem 'dókumentumj-e- gény. Szép számmal/ akadnak a kritikusok között olyanok, akik egyértelműen a történelmi regény műfajába sorolják, mint például Robert W. Fogd. írta: »A legjobb történelmi regény, amelyet eddig a rabszolgatartásról írtak.« Mások Beecher Stowe írónő Tamás bátya kunyhóját emlegetik. A Gyökérek sikere kétségtelen hasonlítható hozzá, de a Tamás bátya alacsonyabb esztétikai kategóriába tartozik. A két regényben 'mégis van valami közös, mégpedig az, mindkettő »jókor érkezett mű.« A Tamás bátya kunyhója a nagy amerikai földrengés előszelét idézte, milliók érezték meg. hogy sorsuk is lehet, a Gyökerek pedig egy akut társadalmi valóság terhét nyögi. Haley a génjeiben hordozza még a megalázott, gerinc- roppantó múlt. sebejt, még akkor is, ha a sokat próbált, volt hajószakács, a jómódú középosztályban felnőtt író Los Angeles egyik legelőkelőbb negyedében, • Beverly Hillsen él. Él és dolgozik, fölrázza az öntudatosokat. »Kijárattam én akkor a történelem minden döbbenetes kegyetlenségét — szakad ki belőle fájdalmasan a regény végén —. ember ember ellen elkövetett valamennyi gaztettét, az emberiségnek ezt a legnagyobb szégyenét...« Érdeklődéssel várjuk a regényből. készült televíziós adaptáció berr>"!«'H«-át\ Kádics Kárelff'
