Somogyi Néplap, 1979. szeptember (35. évfolyam, 204-229. szám)
1979-09-14 / 215. szám
¥ Építési rendszerek- több szemszögből A dlaképeken változatos homlokzatú magasépületek jelentek meg, hullámzó ritmusban, követték egymást a loggiák, s mint a vargánya gomba kalapja, ült rajtuk a tető. Az IMS építési rendszer alapján emelték, mindannyit Jugoszláviában. Ott több vállalat is e szisztéma szerint alakítja épületeit. De — mint az előadó hangsúlyozta — van egy lényeges különbség is az IMS hazai és jugoszláv fölhasználása között. Magyarországon a vállalatok és a felügyeleti szervek nagy erőfeszítéseket tesznek az IMS-hez alkalmas különböző, építést gyorsító alrendszerek megteremtésére. Jugoszláviában nincs így. Az ok: déli szomszédainknál nincs még ilyen szorító munkaerő- hiány és kevésbé kell ügyelniük az építőiparban az emberi munka hatékony, gazdaságos fölhasználására. EzzeL máris a dolgok közepén vagyunk. Gazdasági fejlődésünk jelenlegi szakaszában az építők ckak erős iparosítással tudnak a növekvő igényekkel lépést tartani. Az eíőregyárt.ott elemeket, ipari módszereket .alkalmazó építési technológiák elterjedésének vagyunk tanúi az utóbbi években. Vállalatok áldoznak nagy összegeket, hogy ezeknek a hátterét megteremtsék. E sok energiát követelő munka közben sem szabad megfeledkezni arról, hogy az új technikával, technológiával kialakított épületek — minden építési tevékenység végső célja — a lehető legjobban kifejezzék a kor lényegét Az elkészült lakások kényelmessége, otthonossága ne csökkenjen, iijkább növekedjék, az újonnan emelt épületek állal döntően meghatározott környezet emberi arcú, emberi -léptékű legyen. Vagyis javítsa az ott lakó -SSífefr közérzetét. A tisztán műszaki szempontok alapján emelt épület erkölcsi avulása Jiatótlanul gyors, és ez rohanó korunkban sem kívánatos semmiképpen. Mindez terítékre került a napokban Pécsett a dél-dunántúli építési rendszerekről tartott előadássorozaton. Tervezők, kivitelezőik mondták el gondjaikat, eredményeiket az új építési rendszerek bevezetésével kapcsolatban és az építésiparosítás tapasztalatairól. Megszólalt a másik oldal is. Fölkért társadalomtudósok — 'szociológus, néprajzkutató, közgazdász — szempontjait is hallgattuk, s ők a «fölhasználó-, a lakó véleményét is kifejtették. Nem tudom, kinek az ötlete volt e tudományos— társadalmi kontrollal szembesíteni az építészek véleményét, de akárkinek a fejéből pattant ki, remek ötlet volt Az előadásokban tükröződött egyfajta lappangó tanácstalanság. Pécs évek óta országosan is az élen jár a paríelteclmika fölhasználásában, az így készült változatos pécsi épületek, a színes homlokzatok, a formák ötletessége nem egyszer országos szenzációt keltett. A pécsi tervezők bebizonyították — épp a panellal —, hogy az előregyártott eiemekből jó érzékkel igenis építhetők változatos tér- alakitású városrészek. Értékes — panelban gondolkodó szellemi kapacitás alakult ki. Kidolgozták például az engedélyezett és az országosan általánosan használt 5,4 , méteres fesztáv alkalmazásának föltételeit. Ez növeli az egyes épületeken belüli lakások variálhatóságát, használatával az eddigieknél jóval változatosabban lehetne építeni. A felügyeleti szerveknél azonban még nem sikerült elérni a fesztáv engedélyezését Pedig a bemutatott példák meggyőzőek újszerűek voltak. Jelentéktelen módosításokkal megváltozna a lakás jellege, használóik igényeinek megfelelően. A jelenlegi lakáskiutalási rendszernek — a; leendő bérlő vagy tulajdonos szempontjából — van egy föloldhatut- lannak látszó ellentmondás, ez volt a mottója a szociológus dr. Hantos Zsuzsa felszólalásának. Az ellentmondás: a yfakást férőhelyben, a családban élők száma alapján utalják ki. Ennyien élnek egy családban, ekkora szobaszámú család dukál. E rendszer egyszerűen nem veszi figyelembe a legfontosabbat: a családok belső szerkezetét. Más és más az igénye a családnak — a lakásfelhasználást tekintve — ha az apa vagy az anya éjszakai műszakba jár, ha egyidős kamasz fiú és lány él félszobában, ha az iskolásgyerek mellett újszülött sír, ha a család egyik tagja rendszeresen hazaviszi munkáját, ha ... Bőven elég az egy szoba a kéttagú nyugdíjas családnak, de már aligha a frissen házasuló fiatal párnak. Tanulmányok sokasága, megrázó filmek, irodalmi művek vallanak a beszűkült «szotoa/'fö« szemlélet káros, egyéniségromboló hatásáról. Lehet számos oka, hogy ez mindmáig Ilyen súlyos gond, de azt, hogy a megoldás keresése ilyen lassú, tekervényes, aligha menti bármi.- A néprajzos, Andrásfalvy Bertalan a népi és a mai építészet lehetséges kapcsolatait elemezte. Tény, hogy a népi építészetet is mindig befolyásolták a központi megkötések — például Mária Terézia idején — és a közösségi hagyományok sem engedtek sok egyéni teret az építkezőknek. Megszabták — általában a környezet anyagaival, technikai ’ lehetőségeivel összhangban — mit, mikor kell építeni. (Ez most sincs másként). Miért nézzük mégis a népi építészet megmaradt alkotásain olyan ámulattal a környezethez való alkalmazkodás tökéletességét, az arányok harmóniáját, az épületek monumentalitásukban is egyszerű voltát? Mert a közösségi ízlés évszázados, lassú változása során mindig kiforrott, «le- íiztult«. Mai lehetőségeinket erősen kitágította a technika — kedvezőtlen irányban is, Egy-másfél évtized alatt egy évszázadra tönkre lehet tenni a legszebb, legkedvesebb hangulatú városrészeket, ezért az építész felelőssége soha nem volt akkora, mint ma. A lakások majdani használójának szinte semmi beleszólása sincs abba, hogy hol, mij^en körülmények között éL majd a telepszerűen épített magasházakban. így a «művi környezet« emberi léptékű alakításáért ma elsősorban az építésznek kell harcolnia, A közgazdász Piti Zoltán azokant a változásokat rajzolta föl, amelyek a következő ötéves terv építkezéseinek jellegét várhatóan meghatározzák. Csökken a lakásépítés eddigi feszítettsége és megritkul a kemély kényszerdöntések száma. így nő a várostervezők, tanácsi tisztségviselők döntési szabadsága, több energiát fordithatnak a városok szerves egységbe tar. tozó részterületeinek (belváros, zöldterületek, műemlékek stb.) harmonikusabb, kiegyensúlyozottabb fejlesztésére. Őszi hangulatok Bóka Dezső kiállítása a Vaszary-teremben Csupor Tibor Ä hónapokig zárva tartott kaposvári képcsarnokterem tegnap délután Bóka Dezső festőművész kiállításával kinyitott. Itt- ott ugyan még vizesek a falak, ezért várhattak volna a megnyitóval, ám a vállalat inkább arra gondolt, hogy a tervezett kiállítást nem halasztják el. Bóka Dezső festőművész . neve talán ismeretlen a somogyiaknak, ám képei ismerős világot mutatnak be. So- mogyországi barangolások — adhatnánk a kiállítás címéül, s azt is hozzá tehetnénk: a természet őszi bemutatkozása. A festő 1935-ben Balaton- endréden született, a család a felszabadulás előtt inkább ismerte az országutakat, minta kényelmes otthont: sokszor változtattak helyet Többnyire tanyákon éltek. Bóka tanítója nyilván a jól tanuló diákot fedezte föl, amikor Kőröshegyről Kaposvárra küldte, de megmutatkozott már tehetsége is. 1947-ben a csurgói népi kollégium ösztöndíjasa, a gimnáziumban folytatta tanulmányait. Gondos kezek irányították a fővárosi Képző- és Iparművészeti Főiskolára, ahol előbb rajztanán szakon tanult, majd a festészettel próbálkozott., végül a grafikával jegyezte el magát. Tanulmányait 1959-ben fejezte be. Szülei jelenleg is Somogybán élnek; a környékbeli . táj ad témát a festőnek. 1971-ben Nagyatádon rendezett kisebb tárlatot, a mostani kiállítása az első jelentős bemutatkozása. Fejlődése szembetűnő. Áz akvarelltechnikához grafikai tanulmányokkal próbált eljutni. — Küzdők a festői frisseségért — így vall feladatáról, A kiállítás képei a megtett út eredményeiről annyi élményt nyújtanak, hogy elsősorban Bóka erényei tűnnek föl a néző "előtt Egy év termését látjuk, s mivel tavaly ősszel látott hozzá, hogy erre a kiállításra készüljön, elsősorban ennek az évszaknak a hangulatait őrzik a képek. A táj mindenkor festői témáiként elevenedik meg e lapokon, ám a táj «anatómiája« rejtve marad előttünk: föl kell fedeznünk. — Az ember kimaradt a képi világomból — mondta, mikor beszélgettünk a megnyitó előtt. Önvádat éreztem szavai mögött. A képek pedig nem adnak rá alapot, hiszen annyi érzés fakad belőlük, hogy ettől igazán emberiek! Gondoljunk csak az Elhagyott pincére! Nem attól lesújtó-e éppen a kép, hogy így kérdez a festő: — Miért hagytátok el? Az igali tájak sora a gazdag vegetáción keresztül vall két kezünk munkájáról, az ember és a táj harmonikus kapcsolatáról. A kaposvári házak ritmusos elhelyezése nem épp az emberi alkotásra hívja-e föl a figyelmet? Néhány téli és tavaszi képe is a falra került a Vaszary teremben. A téli hidege, a virágba boruló tavasz hangulatai is őriznek valamit az őszből; lágy formákat, tompa fé-i nyékét és főleg melegséget. Tegyük hozzá: elsősorban emberi melegséget, ami Bóka festészetének a legfőbb jellemzője. H. B. Kik voltak ők és hogyan jutott el véres családi drámák és a milliós építkezési panamák szenzációs tálalásától a forradalmi agitációig? Cikksorozatunkban róluk, a somogyi tollforgató tizenki- lencesekről próbálunk képet adni — dokumentumok alapján. Szó lesz nem hivatásos újságírókról, korabeli polgári, sót reakciós lapokról, meg szerkesztőkről. És választ kapunk árra az izgalmas kérdésre is, hogy milyen fapasz- ta'.'dokrók» számoltak be az 1919. áprilisában Kaposváron járó angol újságírók a munkáspárti Daily Herald meg a polgári Daily Chronicle hasábjain. ,A szocialisták lapot rekvirálnak” Népszava, J919. január 14. «Kaposvárról táviratozzak: Á Munkástanács megbízottai megjelentek Gerő Zsigmond- nál, a Somogyi Hírlap tulajdonosától és közölték vele a Munkástanács határozatát, mely szerint nyomda vállalatát a lappal együtt átveszik, hajlandók őt az átvett értékekért kártalanítani. A nyomda tulajdonos tiltakozott az átvétel ellen, a megbízottak azonban kijelentették, hogy ‘a Munkástanács határozatát végrehajtják. A lap ezentúl a somogyi szocialisták hivatalos lapja lesz. — Mi a, magunk részéről a leghatározottabban elítéljük ezt az eljárást. Ez nem szocializmus és nem szocializálás. Egyes csoportok nem csinálhatnak szocializálást. A szocialista társadalmat csak az egész munkásosztály egyéges akciója és nem egyes csoportok bolsevikieskedő önkényeskedése teremtheti meg.« Három mondat a hír, négy a kommentár. Mindkettő világos beszéd. A Népszava, mint a szociáldemokrata párt központi lapja a budapesti pártvezetőség álláspontját képviselve röviden kioktatta az ugyancsak szociáldemokrata kaposvári munkástanácsot. Ez az epizód önmagában is rávilágít arra a politikai ámya- latküiönbségrc, amely a somogyi szocialisták, illetve a Conti utcában székelő SZDP- vezetőség között volt. Nem késett a kaposvári válasz sem, amely szintén a Népszavában jelent meg, másnap: »A Népszava január 14-i száma a kaposvári elvtársakat bolsevistának nevezi. Ez ellen tiltakozunk. A Kaposvári Munkástanács egységesen a szociáldemokrata párthoz tartozik, és Somogy megyében ez az egyedüli testület, amelynek a rend fenntartásából a legnagyobb része jut. Ha jók vagyunk arra, hogy a munkásőrség útján rendet teremtsünk, akkor annyi jogunk is lehet, hogy egy tisztán üzleti célok szolgálatában álló lapból szocialista újságot csináljunk. A Munkástanács Gero Zsi gmond tulajdonosnak a nyomdai és papír értéket készpénzben megfizeti. Kaposvári Munkástanács.« A válaszhoz már nem fűzött kommentárt a Népszava, így nem tudn\ moggyözödütt-e a kaposvári elvtársak »lap- rekvirálási« jogáróL vagy beérte azzal, hogy a munkástanács kikérte magának a »bolsevista« jelzőt... Az átvétellel Somogy első napilapja pártlappá vált. Szerkesztője továbbra is — a nyomdatulajdonossal csupán névrokon — Gerő Manó maradt, akit részben épp a már hivatalosan is szociáldemokrata lapban közölt cikkei miatt ítélt el 1919. őszén az ellenforradalmi törvényszék. A 'Somogyi Hirlap 1917— 1918-as számaiból alig néhány maradt fenn. De már az 191#HÉTVÉGI TÁJOLÓ Központiján a gyermek es évfolyam cikkei alapján elképzelhető a lap politikai irányvonalának olyan balra- tolódása — elsősorban a szerkesztő személye által —, amely képessé tette 1919. forradalmi szellemének elfogadására és terjesztésére. 1918. nyara. Két éve dúlt akkor már az első világháború. Íme, néhány a Somogyi Hirlap vezércikkeiből! Július: Kiégnek a poklok tüzei. »Mikor Oroszországban az anyákat kozák dárda inti hallgatásra, a francia parlament szociáldemokrata kisebbsége a vér iszonyú tengerén át nyújtja kezét a berlini elvtársak felé.« folytatjuk) Hangos lesz vasárnap a Kaposvár melletti tokaji parkerdő. A fél kilenckor gyülekező fiatalok a cseri Centenáriumi parkból indulnak majd, hogy megnyissák az ifjúmunkásnapokat, amelyeket a gyermekév jegyében rendeznek. Délelőtt játékos ügyességi versenyeket tartanak, horgászok vetélkednek, sakkbajnokságot rendeznek, kismotorosok ügyességi bemutatója, fut- ballparádé és akadályverseny zajlik majd a tokaji szép erdőben és környékén. Délben hirdetnek-eredményt Az ebéd után néptáncműsort láthatnak, meghallgatják a Láma együttest és Csizmadia Sándor pol- beat énekest, 18 órakor pedig diszkóprogram kezdődik. Rossz idő esetén a Latinca művelődési központban tartják a KISZ városi bizottságának rendezvényét. A Somogy megyei Múzeumok igazgatósága a képzőművészeti világhét somogyi rendezvényeinek megnyitóját ma délután 16 órakor tartja a Somogyi Képtárban Tröszt Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának vezetőhelyettese méltatja a rendezvénysorozat jelentőségét, illetve a somogyi képzőművészek alkotásaiból A gyermek világa címmel szerkesztett kiállítást. A nemzetközi gyermekév és a képzőművészeti világhét közös eseménye lesz ez, akár csak a kaposvári sávház előtt ugyancsak ma — de 17 órakor nyíló — szabadtéri fotókiállítás, szintén A gyermek világa címmel. A Somogyi Fotó- és Filmklub tagjainak munkáiból rendezte a klub, valamint a Somogy megyei Művelődési Központ. Lantos Miklós fotóművész nyitja meg; közreműködik a Galambos János rézfúvós- szextelt. A színházparkban szombatra a marcali fazekasszakkör — ez a művelődési központban működik — bein u la, tkozását tervezik. Pánczél Tibor fotóiból vasárnap nyűik kiállítás Fonyódon a művelődési házban. Megyehatáron túli somogyi tárlatot rendeznek Budapesten a Canz-Mávag Művelődési Központban. (Vili., Golgota utca 3.) Czinkotay Frigyes, Csiszár Elek, Gero Katalin, Gerő Kázmér, Gubcsi Attila, Honty Márta, Kertész Sándor, Leitner Sándor, Papp S. Gábor, Raksányi Lajos, Ruisz György, Szabados János, Szir~ mayné Bayer Erzsébet, Ungvári Károly és Weeber Klára alkatásai huszonkettedikéig tekinthetők meg. Bors István viszont a Műcsarnokban megnyíló — a képzőművészeti világhét alkalmából rendezett — kiállításon vesz részt alkotásaival. Barcson holnap estére operettestet terveztek a művelődési központ vezetői, neves fővárosi művészek közreműködésével. Háromfán ugyancsak szombatop. kulturális műsorral gazdagított szolidaritási napot tartanak. Mint már beszámoltunk arról: Nagyatádon az idei szim- pozionon részt vevő művészek alkotásaiból nyílt kiállítás a Gábor Andor Művelődési Központban, holnap délután 17 órakor pedig Sass Valéria szobrászművész játszóplaszti- kájának avatóünnepsége zajlik majd a Zóka Imre utcai óvoda kertjében. Villon költészetéről tart előadást szombaton 18 órakor Németh János a Victor Jara ifjúsági klubban. A megyeszékhely , filmszínházainak műsorából idézünk kedvcsinálóul. A Vörös Csillag a gyerekeknek kedveskedik az Ulzana című NDK-ka- landfilm felújításával. A színes, szinkronizált «indiános- diban« a jugoszláv Gojko Mi- tic alakítja a főszerepet, partnere a szép Renate Blume. Gottfried Kolditz rendezte a filmet. Vasárnapi matiné ugyanitt a Kalandok az Irka- firka országában. A Szabad Ifjúságban ezúttal is két alkotást kínálnak. Délután, 18 órakor a vöröshajó című szinkronizált román filmet játsszák. Francisco Muntcanu Észak-Erdélyben játszódó munkájában Benczc Ferenc magyar színművész is játszik. A történet a második világháborúban árván maradt ka- maszflúról szól. Az esti két előadás a «iól bevált« idea- boraoló francia filmet. A félelmen tűit ígéri. A Latinca mozi «slágere« az ABBA együttes filmje. A Rákóczi mozi vasárnap A kis Muck történetét játssza. Somogyi Néplap
