Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-14 / 189. szám

VILÁG PROLETÁRJA!; EGYESÜLJETEK! Ai«: 1,20 Ft MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam 189. szám 1979. augusztus 14., kedd Jobb gépkihasználás, nagyobb termelékenység Somogyi üzemek, vállalatok felajánlásai A SAEV több lakást épít A munka meggyorsításával az oktatási év elejére átadja a S iÉV a 24 tantermes iskolát a kaposvári Béke—Füredi lakótelepen. A somogyi dolgozók átérzik a népgazdaság jelenlegi hely­zetéből adódó feladatok vég- renaj fásának fontosságát, s abból cselekvőén, részt akar­nák vállalni. A párt XII. kongresszusának és a felsza­badulás 35. évfordulójának tiszteletére országosan kibon­takozott munkaversenyt a so­mogyi munkavállalások is gazdagítják. A megye több üzemében, Vállalatánál termelési, szocia- listabrigád-vezetői tanácskozá­son, munkásgyűlésen értékel­ték az első félév gazdasági ta­pasztalatait, s vállalták az anyag,gal, az energiával való takarékoskodást. a hatéko­nyabb, a jobb minőségű mun­kát. A SOMOGY MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT j skóciai istabrigád-vezetői vál- I lalták: úgy teljesítik az V, öt­éves tervi feladatokat, hogy a termelékenység (változatlan áron) húsz százalékkal megha­ladja a tervezettet. Felajánlot­ták, hogy az Adria kőolajve­zeték beruházását határidőre elkészítik. Eleget tesznek a Paksi Atomerőmű építésében -ájuk háruló feladatoknak. A vállalat az V. ötéves tervben tervezett 3198 lakás helyett 3429-et ad át. A munkát meg­gyorsítva határidőre megépí­tik Kaposváron a Béke-Füre­di lakótelep kapcsolódó beru­házásait, a Domus Áruházai. Az oktatási év kezdetére átad­ják a 24 tantermes iskolát, no­vember 7-re pedig a százsáé­inál,yes óvodát a Béke-Füredi lakótelepen. Egy hónappal a határidő előtt megépül a csur­gói Napsugár Ipari szövetke­zet üzemcsarnoka. Elhatároz­ták a hatékonysági mutatók túlteljesítését is. A KAPOSVÁRI CUKORGYÁR szociallstabrigád-vezetői ta­nácskozásán az anyaggal és az energiával való takarékosko­dást szolgáló felajánlások hangzottak el. A Munkásőr, a Kandó Kálmán szocialista bri­gád 40 ezer tonna olaj megta­karítását vállalta. Ennek 670 ezer forint az értéke. A Ság- vári Endre szocialista brigád felajánlotta a karbantartási munkák határidő előtti befe­jezését, munkájáért 90 üzem­napra garanciát vállal. A Béke és barátság szocialista brigád a technológiai fegyelem javí­tásával csökkenti a segéd- és üzemanyag felhasználását. A gépüzem autószerelő brigádja vállalta, hogy a porlasztók jobb beállításával 5U százalék­kal csökkenti a rendelet sze­rint elfogadott túlfogyasztást. A Műszerész brigád az im­portanyagok felhasználását csökkenti azzal, hogy egyes importműszereket maga készít el A DUNÁNTÚLI regionális vízmű és VÍZGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT dolgozói felajánlották, hogy az 1979. évi termelési előirányza­tot két százalékkal túlteljesí­tik. Ezt elsősorban az élőmun­ka hatékonyságának növelésé­vel érik el. Az anyaggazdál­kodás tartalékainak kihaszná­lásával a termelés 13 százalé­kos növekedése mellett 1,4 százalékkal emelkednek. Az egy köbméter megtermelt ivó­vízre jutó felhasznált villa­mos energia mennyiségét 1,4 százalékkal csökkentik. A fo­lyékony, valamint az egyéb üzemanyagok felhasználása két százalékkal kevesebb lesz, mint az előző évben. Fel­ajánlották, hogy a határidő előtt egy évvel, már 1980-ban eleget tesznek a Kaposvár vízellátásának javítása érdeké­ben vállalt kötelezettségüknek. A DANUVIA 4. SZÁMÚ NAGYATÁDI GYARÄNAK dolgozói elsősorban a tőkés export növelését vállalták. Ta­ka* ékoesági intézkedésekkel tovább csökkentik a költség- szintet, köztük a rezsi­anyag költséget 15 százalékkal. A hatékonyságot növelik a készletgazdálkodás javítására tett vállalások. Ütemesebb ter­meléssel és a készáru kibocsá­tásával készleteiket mintegy hét százalékkal csökkentik. Ta­karékoskodnak az energiával is. A munka- és a technológiai fegyelem erősítésével vissza­szorítják a munkaidőn belüli veszteségeket, és az Egy bri­gád — egy hasznos újítás- mozgalom kiterjesztésével fo­kozott megtakarítást érnek el. A BALATONSZENT­GYÖRGYI 2. SZÁMÚ TÉGLAGYÁR szociális tabrigád-értekezlete úgy döntött, hogy a termelé­kenység növelésével tervüket négy és félmillió forinttal túl­teljesítik. Jobb munkaszerve­zéssel az egy főre jutó terme­lési érték mintegy tíz százalék­kal nő. Az egyéni felajánlások révén, a minőség javításával a reklamációikat is csökkentik, öt százalékkal mérséklik a faj­lagos villamosenergia-költsé- get. A FONYÓDI BALATON TERMELŐSZÖVETKEZET másodvetésű kertészeti növé­nyekből pótolja a rendkívüli időjárás okozta gabonakiesést. Másfél-két százalékos megta­karítást érnek el az energia­felhasználásban. Jobb üzem- munkaszervezéssel, a szocialis­ta brigádokra támaszkodva veszteség nélkül, jó minőség­ben végzik el az őszi betakarí­tást és vetést. A KAPOSVÁRI ELEKTRONCSÖGYÁR szocialista brigádjai vállalták többek között, hogy tíz száza­lékkal túlteljesítik idei anyag- takarékossági tervüket. Ez to­vábbi T00 ezer forintot jelent- A nagy értékű gépeket két műszakban üzemeltetik, az el­fekvő készleteket pedig száz­ezer forinttal csökkentik. Békés megyében Nagygyűlés Békéscsabán Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke tegnap Békés megyébe látogatott. A vendég et Békéscsabán, a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc, az MSZMP Bé­kés megyei Bizottságának első titkára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. Az Elnöki Tanács elnöke az ifjúsági és úttörőházban nagygyűlésen találkozott a megye termelőszövetkezeteinek, állami gazdaságainak, élelmiszerfeldolgozó üzemelnek, a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek és agráripari egyesülésének, valamint a megye mezőgazdasági kutató in­tézeteinek képviselőivel. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a Békés megyei terme­lőszövetkezetek és nagyüze­mei mintegy 38 ezer dolgo­zójának képviselőit, a 6zo-, ciaiista brigádok vezetőit, tagjait, a nagygyűlés részve­vőit, majd Losonczi Pál emelkedett szólásra. — Pártunk Központi Bi­zottságának és a kormány­nak az utóbbi időben hozott határozatai azt célozzák, hogy a változó körülményeknek megfe-elöen stabilizáljuk gazdaságunkat, megszilárdít­suk eredményeinket, s meg­tartsuk eddigi életszínvona­lunkat. Nem kis feladat ez — mondotta bevezetőjében az Enlöki Tanács elnöke, majd részletesen szólt arról, hogy a kedvezőtlen külgazda­sági hatások, továbbá saját munkánk fogyatékosságai és az intenzív gazdálkodásra való áttérés egyaránt sürgető kötelezettséggé teszik szá­munkra: gazdálkodjunk jól takarékosan a mind nehezeb­ben beszerezhető nyersanya­gokkal, s minél értékesebb, korszerűbb, versenyképe­sebb termékeket állítsunk elő. Az utóbbi néhány év ta­pasztalatai egyértelműen bizonyítják -r- s ez most kü­lönösen jól érzékelhető — hogy azok az országok jutnak előbbre, amelyeknek ipara, mezőgazdasága jobban aUja az élesedő nemzetközi ver­senyt. s önmagát szüntelenül megújítva javítja teljesítmé­nyét. — Eredményeink nemzetkö zi mércével mérve is kiállják a próbát. A felszabadulás óta hazánk agráripari országból közepesen fejlett ipari-agrár országgá vált, s megvan a programunk ahhoz is, hogy a jövőben a fejlett országok sorába lépjünk. Tovább: munkánkhoz jó feltételeket teremt, hogy országunk poli­tikailag stabil, s ennek hatá­sa a gazdasági életre kisugár­zik. Nehezebb föltételek között, magasabb piaci követelmé­nyeknek eleget téve kell helyt állnunk, méghozzá úgy hogy nemzeti jövedelmünknek több mint a fele a külkeres­kedelem útján realizálódik Már ahhoz is lényegesen töb­bet kell nyújtanunk, hogy megtarthassuK jelenlegi he­Balatoni hétvége Mit fényképez a vendég Solt vendég fényképezőgép­pel érkezik. Itt-ott megáll, a szeméhez emeli a masinát, és elkattintja. Strandon, kem­pingben, utcán. Emlékképeket visz haza, hogy megmutassa otthon az ismerősöknek, mer­re járt, mit látott a nyáron. Ezek az úton-útfélen készített felvételek messze földre el­jutnak. Az idevalósi ember tűnő­dik: vajon mit tart érdemes­nek megörökíteni a vendég? Építészeti, képzőművészeti emlékekben szegényes a déli part, jelenkori építészetével sem lehet dicsekedni ... Mit fényképez a külföldi? A sió­foki pulóverpiacot, a dugig tömött parkolókat, a közleke­dési dugókat, a verítékező 1 rendőröket, a Sió-hidat, az »egyetlent-“ (száz évvel ez­előtt is egy üo!t, pedig akkor csak lovas és ökörös szekerek haladtak át rajta, no rneg néhány urasági hintó), netán a hepehupás utakat, vagy a régi és legújabb kempinge­ket? Nos, mindenekelőtt a Balatont fényképezik. A tá­jat .. Meddig lesz fotótéma a Balaton? Mindörökké, vall­juk, mert optimisták vagyunk. Nem szívesen hallgatjuk ugyanis a komor jóslatokat gyönyörűséges szerelmünk, a Balaton betegségéről; ahhoz túlságosan szegényes a fan­táziánk, hogy el tudjuk kép­zelni hazánkat Balaton néL- kül. Csak néha, amikor úgy igazán közel kerülünk hozzá... Amikor kinyitjuk a szemün­ket fürdés közben a víz alatt ... Amikor leülünk a parti betonra, s figyeljük a kígyó mozgású angolnák el- dorádóját a kövek között . És a táj ... A zöldövezet Vajon meddig nevezhető zöldnek? Az idén nincs vadkempiig. Legalábbis kevés sátrat lehe­tett látni a tilosban ezen a nyáron. Sajnos, még sincs kevesebb szemét, hulladék a fák, a bozótok között, mint tavaly. A hét végén bejártam a partot. Rendhagyó mócton, ♦szúrópróba-szerűen« Idevet­tem magam a bokrok közé A sóstói kempingtől vissza. Siófok felé például jó két ki­lométert gyalogoltam. Szinte minden négyzetméternyi »zöld« segítségért kiáltott. Leírhatatlan, elborzasztó a kép közelről ... Ne áltassuk magunkat: ennyi szemetet a rendelkezésre álló munkaerő­vel, technikával lehetetlen el­takarítani. A java minden bi­zonnyal a parton marad, s jövőre megint csak ott ma­rad ... Szép táj, gondoltam keserűen. Igen. Messziről, madártávlatból, helikopter­ről, kilátótoronyból még min­dig hangulatos fotókat lehet róla készíteni Sokan vagyunk. Nagyon so­kan. Csak a Siotour kemping­jeiben 17 ezer ember lakott szombaton, vasárnap pedig csaknem 18 ezer. Néhány százzal kevesebb ugyan, mini tavaly, mondja a statisztika de a fizetővendég-szolgálat, sőt a fekete »Zimmer frei“ is kitűnően működik a parton Sok ember, sok fogyasztó. A siófoki vásárcsarnok ABC-üz- lete pénteken 580 ezer forin­tot, szombaton, vasárnap 680 ezer forintot forgalmazott. Szombaton déltájban néztem be a vásárcsarnokba, ahol megnyugtató kép fogadott. Árubőség a szó szoros értel­mében. Friss kenyér, tej, tej­termék, hús (sőt belsőség is), hentesáru bőven volt, pedig óriási tömeg ostromolta az üzletet. A munkaerő és a vásárlókosár itt is kevés. Kálmán Ferenc üzlet-csoport­vezető eimondta, hogy a 80 forint értékű kosarakkal nem győzik ellátni a boltot, mert a vásárlók csudamód kedve­lik ... A vendéglátók az evőeszközök eltűnését pana­szolják. az ABC-ből a kosarak tűnnek el ... Nem volt jó strandidő a hét végén. Ilyenkor az üdü­lő vagy a közlekedési dugó­ban ücsörög vagy megpró­bálja hasznosan tölteni az időt. A képzőművészet ked­velői bizonyára nem unat­koztak. Siófokon A művészet a Művészetben című kiállítást. Boglárlellén Bagó Bertalan festő- és Kirschmayer Károly szobrászművész, Földváron Horváth Éva keramikus, Fo­nyódon pedig Papp S. Gábor és M. Kiss József grafikusok valamint Pólyák Ferenc fafa­ragó kiállítását tekinthették meg. fe. A. lyünket, s még ennél is töb­bet, hogy előbbre is léphes­sünk. Az előbbrelépés magasabb követelményeit megfogal­mazva szót kell ejtenünk ar­ról, hogy a béreket az eddi­ginél erőteljesebben, jobuan is.a-i difíerencia.ni, a jövede.- met a tényleges eredmények­től kell íuggove tenni. Annál ts inkább, mert az egyenlösdi törekvések az utóbbi időben sem csökkentek, sőt valame­lyest még erősödtek i6. Per­sze megvannak ennek ’s a/ okai. Többek között, hogy an­nak idején, amikor minden embernek munkát, megélhe­tést kebett biztosítanunk. « az ellátásban mennyiségre kellett törekednünk, valóban nem a jövedelmek közöm differenciálás állt előtérben. S az akkor kialakult szemle­leten bizony nem könnyű változtatni. Szólt az Elnöki Tanács elnöke a vállalatok közötti együttműködés zökke­nőiről is. Hangoztatta: a nagyfokú koncentráció, sza­kosodás közgazdasági előnye­it senki sem vitathatja eb Azonban arról sem hallgat­hatunk, hogy a vállalatok együttműködése korántsincs összhangban azzal, amit a korszerű termelés megköve­tel. Losonczi Pál ezután a me­zőgazdaság időszerű kérdései­vel foglalkozott. Szólt arróL hogy mezőgazdaságunk ered­ményei önmagukért beszél­nek. Személyes tapasztalata­ink és a statisztikai adatok egyaránt a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás hatalmas fölényét bizonyítják. A magyar mezőgazdasá«? gyors fejlődését igazolja az is. hogy az egy főre jutó gabo­na- és hústermelésben, a búza, kukorica, a cukorrépa terméshozamaiban a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országok eredményeivel is állja az összehasonlítást. Ezt tükrözi a belső ellátás, to­vábbá az, hogy 1960 óta hat­szorosára növekedett a mező- gazdasági termékek exportja. Ez azért is sokat jelent sza­munkra, mert az egész nép­gazdaság fejlődéséhez nélkü lözhetetlen nyersanyagok, gé­pek és berendezések behoza­talának fedezetét teremti meg a mezőgazdaság kiviteli többlete. Termelőszövetkezeteink, ál­lami gazdaságaink dolgozói az Idén is áldozatkész munkával ellensúlyozták a mostoha idő­járást, kemény küzdelmet vívtak az elemekkel, a korán jött májusi aszállyal, majd a hűvösre fordult mostoha nyárral, s derekasan helyt álltak a legnagyobb nyári munkában, az aratásban is. — Emlékszem rá, annak ideién azzal hivtuk a paraszt- embereket a szövetkezetbe — folytatta —, hogy a nagyüzem jóvoltával kevesebb munká­val többet termelhetünk és ol­csóbban. Ebből az első kettő azt hiszem, megvalósult, mert ke­vesebb munkával többet ter­mel a magyar mezőgazdaság. Ma már falun sem kell lá­tástól vakulásig dolgozni, s azt is nyugtázhatjuk, hogy a munka termelékenysége meg­négyszereződött. A magyar mezőgazdaságban feleannyi­an kétszerannyit termelnek, mmt az átszervezés előtti időben. — Hatalmas erőfeszítés van ebben. A parasztságé is, de nemcsak a parasztságé, hi­szen a mezőgazdaság dolgozó’ a népgazdaság más ágainak támogatásával oldják meg fel­adataikat. Segítik őket a munkások, a tudományos in­tézmények szakemberei, mindazok, akik ellátják szö­vetkezeteinket, állami gazda­ságainkat gépekkel, műtrá­i (Folytatás a 2. odalett.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom