Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-11 / 187. szám

A Pershing­program _ Még • Javában tart az ame­rikai szenátusban a SALT-vi- ta, Nyugal-Európát azon­ban már újabb fegyverkezési hírek aggasztják. Nevezete­sen: az úgynevezett Pershing- terv, amelynek keretében a NATO Pershing-2. és szár­nyasrakétákat akar Olaszor­szág, Belgium, Hollandia, az NSZK és Anglia területén el­helyezni. Hogy milyen fegyvertípusról van szó? Nyugat-európai fegyverszakértők szerint fé­lelmetesről. Ezekkel a raké­tákkal ugyanis például Itália területéről elérhető a Szov­jetunió, de elérhető bármely európai szocialista ország. Be­vetésük a NATO parancsnok­ság hatáskörébe tartozik, s a szuverén országoknak ebbe nincs beleszólásuk. Vagyis olyan veszélyes fegyvereket telepítenének az öt nyugat­európai állam területére, amelyek felhasználása kizáró­lag a NATO, még pontosab­ban a Pentagon hatáskörébe tartoznék. Érthető, hogy Tom Rossnak, a Pentagon szóvivőjének be­jelentése — miszerint az USA «►komolyan fontolóra vette« a hatszáz rakéta nyugat-európai elhelyezését —, heves ellen­kezést váltott ki. Az Olasz Kommunista Párt állásfogla­lása például hangsúlyozza: a tervezett lépés kockázatos el­lencsapásnak tenné ki a nyu­gat-európai országokat Mi más lehet a veszedel­mes program célja, mint a SALT-2. kedvező hatásának csökkentése, az egyenlő biz­tonság elvének fölrúgása? Napjainkban csakugyan inga­tag a világ erőegyensúlya, s éppen ezért sokkalta súlyo­sabb felelősség terheli mind­azokat akik a kialakult erő­viszonyokat meg akarják vál­toztatni. Nyilvánvaló, hogy a Pershing-2. és a szárnyasra­kéták Nyugat-Európába tele­pítése a világnak éppen ab­ban a térségében jelentene nem kívánt feszültséget amely a földkerekség sorsá­nak alakulására döntő befo­lyással bír. Az amerikai stratégák tö­rekvése aligha járul hozzá a kölcsönös bizalom elmélyíté­séhez. Ügy látszik, a szavak és a tettek között bizonyos körök még mindig nem óhaj­tanak egyensúlyt teremteni. Máskülönben nem fontolgat­nák az atomcsapást mérő erők nyugat-európai bővítését. Megfogalmazódik a kérdés: vajon az Egyesült Államok katonapolitikusai csakugyan komolyan veszik-e a SALT- tárgyalásokat, s hajlandóak-e konstruktívan együttműköd­ni a közép-európai fegyver­zet- és haderőcsökkentés bé­csi eszmecseréin a szocialis­ta országokkal? A jelekből ítélve ez a szándék enyhén szólva meg­kérdőjelezhető. Gy. D. Iránnak nincs szüksége amerikai fegyverekre szerződéseket. A kormányszó- ' felmondta a Német Szövetsé­Az iráni kormány hivatalo­san is felmondta az Egyesült Államokkal kötött fegyvervá- sárlási szerződést. Erről adott tájékoztatást tegnap Teherán­ban Szadegh Tabatabai iráni kormányszóvivő. Elmondta, l hogy a kormány döntése ösz- szesen küencmilliárd dollár értékű szállítási megállapodá­sokat érvénytelenített, köztük F—16-os repülőgépek vala­mint a legmodernebb A was radar-riasztórendszer vásárlá­sáról kötött szerződéseket. Mint Tabatabai közölte, a sah rendszere által rendelt 75 darab egyéniként 60 millió dollár értékű F—14-es harci- gépek már Iránba érkezett példányait a teheráni kor­mány áruba bocsátja, válto­zatlanul érvényesnek tekinti azonban az alkatrész-szállítá- i sókkal kapcsolatos korábbi I Kabulban, Afganisztán fő­városában sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat arról, hogy az ottani pakisz­táni nagykövetség egyik mun­katársa, aki egyben a pakisz­táni felderítő szolgálat tisztje volt, politikai menedékjogot kért az afgán hatóságoktól. Kérelmében vázolta tettének okait és beismerte, hogy ada­tokat gyűjtött az Afganisztá­ni Demokratikus Köztársa­ságról. Sais Sédig Sah — a volt pakisztáni ügynök — újság­vivő bejelentette azt is, hogy az iráni hadsereg amerikai ta­nácsadókkal való ellátását rögzítő szerződések ugyan­csak érvényüket vesztették. Végezetül közölte, hogy Irán Malcolm Toon, az Egyesült Államok távozó moszkvai nagykövete — változtatva még néhány hete is hangoz­tatott véleményén — a SALT-II. jóváhagyására biz­tatta a szenátust. Toon az amerikai külpolitikai társaság egy összejövetelén tartott be­íróknak elmondotta, hogy 1978. októberében, a kikép­zőiskola befejeztével küldték Kabulba, ahol epük legfon­tosabb feladata ügynökök to­borzása volt. Ezzel kapcsolat­ban Saih Sédig Sah kijelen­tette, hogy pénzbeni juttatás ellenében 5 embert sikerült beszerveznie a pakisztáni fel­derítőszolgálat részére. A volt pakisztáni felderítő tiszt egyébként közölte, hogy a kabuli pakisztáni nagykö­vetség számos munkatársa folytat kémtevékenységet. gi Köztársasággal tengeralatt­járók valamint , haditengeré­szeti kikötők berendezéseinek szállításáról aláírt megállapo­dásokat, amelyeknek összérté­ke 5,5 milliárd dollárt tett ki. szódét New Yorkban. Kije­lentette: ha a szenátorok mó­dosításokat eszközölnének a szerződés szövegén, ez annak «►halálát« jelentené. »Meggyőződésem, hogy a szerződés a lehető legjobb, amit elérhettünk. Ennél is kedvezőbb feltételekért né­hány ponton elfogadhatatlan engedményeket kellett volna tennünk más pontoknál« — mondta. Hozzátette: ha a Szenátus változtatna a már aláírt szövegen és az ameri­kai fél ezekkel a módosító javaslatokkal újra kezdené a tárgyalást a Szovjetunióval, »a legkevesebb, amire szá­míthat, hogy a szovjetek is újratárgyalást akarnak majd az amerikaiai számára kedve­zően lezárt kérdésekben«. Toon arra is figyelmeztetett, hogy a szerződés módosítása vagy elvetése rontana az Egyesült Államok és nyugat- európai szövetségesei viszo­nyán, »játékteret engedne Moszkvának« és rendkívül megnehezítené a szovjet­amerikai kapcsolatokat min- 1 den téren. A pakisztáni kém feladta magát I távozó nagykövet változtatott véleményén Paraszttüntetés Pekingben Űjabb tiltakozó parasztmegmozdulás volt a kínai fővárosban. Képünkön: A pekingi kor­mányhivatalok előtt összegyűlt emberek a kulturális forradalom alatt elszenvedett mél­tánytalanságok kijavítását sürgetik. (Telefotó: AP—MTI—KS) HÍREK A VILÁGBÓL Lényegesen emelkednek januártól a vasúti díjté­telek Angliában — kö­zölte a BBC szerint sir Peter Parker, a British Rail elnöke. A díjtételek nö­velése várhatóan 20—25 szá­zalékos lesz, s az áremelés ne­hezét valószínűleg a munkás- vonatok bérletes utasainak kell- viselniük. Tűz ütött ki a Midway re­pülőgép-anyahajón az ameri­kai 7. flotta zászlóshajóján. A tűz következtében egy ember meghalt, 17-en pedig mesebe- sültek. Mint az amerikai ha­ditengerészet szóvivője el­mondotta, a tüzet az egyik légkondicionáló berendezés hibája okozta. ; '• Hat fegyveres, San Salva­dorban elrabolta Conde Feijoo üzletembert, számos spanyol és amerikai vállalat képvise­lőjét. Tömegsírt fedeztek fel Ma- naguában a Somoza-féle nem­zeti. gárda egyik volt gyakor­lótáborának udvarán. Becslé­sek szerint a tömegsírba több száz kivégzett hazafit temet­tek el alig egy-másíél hónap­ja. A tábor egykori vezetője vallotta, hogy az udvaron még további két tömegsír van. 456 bankot raboltak lel az i év első felében New York­ban, szemben a tavalyi év el­ső felében történt 358 bank­rablással NYÁRI VÁSÁR augusztus 13-tól 25-ig A KAPOSVÁRI ÁFÉSZ — ZSELIC Áruházában (megközelíthető a 12-es helyi buszjárattal) — OLCSÓ ARUK boltjaiban (Honvéd u. és Budai Nagy Antal u.) nagy választék — 30% árengedménnyel! Kommunisták és a Közös Piao I Ebben a Strasbourg! épületben tanácskozik a Közös Piae parlamentje. Nyugat-Európában, külön­féle találkozókon, kongresz- szusokon, összejöveteleken gyakran lehetünk tanúi egy­fajta sajátos szűkkeblűség- nek, amely nagyjából abban nyilvánul meg, hogy némely szónokok nemes egyszerűség­gel Európáról beszélnek, vi­tatkoznak, holott legfeljebb ha kontinensünk nyugati fe­le érdekelt a szóban forgó témában. Csupán egyetlen példa, »Májusban, München­ben tartotta kongresszusát az Európai (!) Szakszervezeti Szövetség, amely mint a kö­zös piaci tagállamok munkás- szervezeteinek nemzetközi központja jött létre 1973-ban. Csatlakoztak hozzá az Euró­pai Gazdasági Közösségen kívüli országok — mint pél­dául néhány semleges ország — szakszervezetei is. A most megválasztott új elnök, zár­szavában közölte, hogy »eb­ben a teremben Európa gya­korlatilag valamennyi szak- szervezete képviselteti ma­gát«. Holott mindössze 18 or­szág 33 szervezetének képvi­selői vettek részt a kongresz- szus munkájában. Politikai háttere van Nemcsak a szaikszeveze- teket jellemzi ez a szűkkeb- lűség. Voltaképpen helytelen a Közös Piacot Európai Gaz­dasági Közösségnek, s a kö­zelmúltban megválasztott képviselőházat Európa-parla- mentnek nevezni. Nyilvánva­ló, hogy ezt a szóhasználatot nemcsak a véletlen tartja fenn hanem politikai tartal­ma, háttere is van. Bizonyít­ja ezt a térségben — Nyugat- Európában — érdekelt né­hány kommunista párt nyil­vánosságra hozott álláspontja is. A témát ismét időszerűvé tette a közös piaci parlament június első felében lezajlott megválasztása is. Már a kampány időszakában megis­merhettük a kommunisták álláspontját Különösen az olasz és francia kommunis­ták tulajdonítottak nagy fon­tosságot véleményük világos megfogalmazásának. S bár a választási eredmények alig­hanem mindenkinek csaló- } dást okoztak, fontos felidézni néhány gondolatot ezekből az állásfoglalásokból. Mielőtt azonban erre rátérnénk, szen­teljünk némi figyelmet az említett csalódásnak, amely kétségtelenül különböző mér­tékű volt. A szocialista—szociálde­mokrata pártok nagyon re­mélték, hogy sikerül többsé­get szerezniük a parlament­ben. Hasonló reménységet tápláltak magukban a keresz­ténydemokraták és a konzer­vatívok is, A célt egyik nagy tömörülés sem érte el. Tény azonban, hogy ebben a képviselőházban a 410 képvi­selői hely többségét jobbol­dali képviselők foglalják el. A szocialisták 115, a kom­munisták pedig 44 mandátum felett rendelkeznék. A mun-- káspártok képviselői tehát . együttesen sem rendelkeznek ,1 abszolút többséggel. Mégis az ő feladatuk, hogy az újoiv nan megválasztott testületben a dolgozó osztályok érdeké­ben síkra szánjanak a kam­pány során hangoztatott cél­kitűzések megvalósításáért A kommunisták részéről su erre való készség nyilvánva­ló. A kilenc közös piaci or­szágból mindössze háromban sikerült a kommunistáknak olyan választási eredményt produkálniuk, amely lehetővé teszi képviselők küldését a parlamentbe. A hagyomá­nyoknak megfelelően csak Olaszországban és Franciaor­szágban jutottak jelentős számú szavazathoz a kom­munisták. Az »Európa-parla- mentben« 24 olasz és 19 fran­cia, és.. 1 dán kommunista képviselő kapott helyett Az OKP választási prog­ramjában nagy hangsúllyal szerepelt egy gondolat, ame­lyet ezúttal is érdemes idéz­ni : »A fejlődés érdekében folytatott nemzetközi együtt­működési politika nyíl"5 vánválöan megköveteli a világméretű enyhülés ^gírasnoj egymás mellett élés foly­tatását és megszilárdítá­sát.« Természetesen ebhez a gondolathoz kapcsolva a nyugat-európai kommunisták síkraszállnak az elzárkózás és a diszkrimináció ellen is, szorgalmazzák a szocialista országokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok elmé­lyítését, a Helsinkiben elfo­gadott alapelveknek megfe­lelően. Közvetlen egyezmény Ugyancsak fontosnak tart­ják az EGK é6 a KGST köz­ti kapcsolat rendezését, amely »központi kérdés az egymás mellett élési és együttműkö­dési politika szempontjából«. Lehetőséget látnak például arra, hogy a két gazdasági szervezet között hamarosan létrejöjjön egy közvetlen egyezmény, amely hosszú távra meghatározná a lehet­séges együttműködés kereteit, és tartalmát Természetesen a nemzetkö­zi, vagy inkább kelet—nyu­gati kapcsolatok formálása mellett a nyugat-európai kommunisták jelenleg elsőd­leges feladatuknak azt tekin­tik, hogy saját hazájukban, illetve a Közös Piac orszá­gaiban védelmezzék a dolgo­zók érdekeit, javaslatokat te­gyenek a teljes foglalkozta­tottság megvalósításáért, s el­utasítsák azokat a törekvése­ket, amelyek arra irányul­nak, hogy az elhúzódó tőkés válság terheit a dolgozóikra hárítsák. Minthogy az említett nyu­gat-európai parlamentben jelentős számban jutottak mandátumhoz szakszervezeti vezetők is, akik ugyancsak a teljes foglalkoztatottság el­érését tekintik céljuknak, a kommunista pártok taktikája a velük való közös fellépést is lehetségesnek tartja, akár csak a szocialistákkal való együttműködést mindazok­ban a kérdésekben, ahol er­re alkalom adódik. T. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom