Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-11 / 187. szám
A Pershingprogram _ Még • Javában tart az amerikai szenátusban a SALT-vi- ta, Nyugal-Európát azonban már újabb fegyverkezési hírek aggasztják. Nevezetesen: az úgynevezett Pershing- terv, amelynek keretében a NATO Pershing-2. és szárnyasrakétákat akar Olaszország, Belgium, Hollandia, az NSZK és Anglia területén elhelyezni. Hogy milyen fegyvertípusról van szó? Nyugat-európai fegyverszakértők szerint félelmetesről. Ezekkel a rakétákkal ugyanis például Itália területéről elérhető a Szovjetunió, de elérhető bármely európai szocialista ország. Bevetésük a NATO parancsnokság hatáskörébe tartozik, s a szuverén országoknak ebbe nincs beleszólásuk. Vagyis olyan veszélyes fegyvereket telepítenének az öt nyugateurópai állam területére, amelyek felhasználása kizárólag a NATO, még pontosabban a Pentagon hatáskörébe tartoznék. Érthető, hogy Tom Rossnak, a Pentagon szóvivőjének bejelentése — miszerint az USA «►komolyan fontolóra vette« a hatszáz rakéta nyugat-európai elhelyezését —, heves ellenkezést váltott ki. Az Olasz Kommunista Párt állásfoglalása például hangsúlyozza: a tervezett lépés kockázatos ellencsapásnak tenné ki a nyugat-európai országokat Mi más lehet a veszedelmes program célja, mint a SALT-2. kedvező hatásának csökkentése, az egyenlő biztonság elvének fölrúgása? Napjainkban csakugyan ingatag a világ erőegyensúlya, s éppen ezért sokkalta súlyosabb felelősség terheli mindazokat akik a kialakult erőviszonyokat meg akarják változtatni. Nyilvánvaló, hogy a Pershing-2. és a szárnyasrakéták Nyugat-Európába telepítése a világnak éppen abban a térségében jelentene nem kívánt feszültséget amely a földkerekség sorsának alakulására döntő befolyással bír. Az amerikai stratégák törekvése aligha járul hozzá a kölcsönös bizalom elmélyítéséhez. Ügy látszik, a szavak és a tettek között bizonyos körök még mindig nem óhajtanak egyensúlyt teremteni. Máskülönben nem fontolgatnák az atomcsapást mérő erők nyugat-európai bővítését. Megfogalmazódik a kérdés: vajon az Egyesült Államok katonapolitikusai csakugyan komolyan veszik-e a SALT- tárgyalásokat, s hajlandóak-e konstruktívan együttműködni a közép-európai fegyverzet- és haderőcsökkentés bécsi eszmecseréin a szocialista országokkal? A jelekből ítélve ez a szándék enyhén szólva megkérdőjelezhető. Gy. D. Iránnak nincs szüksége amerikai fegyverekre szerződéseket. A kormányszó- ' felmondta a Német SzövetséAz iráni kormány hivatalosan is felmondta az Egyesült Államokkal kötött fegyvervá- sárlási szerződést. Erről adott tájékoztatást tegnap Teheránban Szadegh Tabatabai iráni kormányszóvivő. Elmondta, l hogy a kormány döntése ösz- szesen küencmilliárd dollár értékű szállítási megállapodásokat érvénytelenített, köztük F—16-os repülőgépek valamint a legmodernebb A was radar-riasztórendszer vásárlásáról kötött szerződéseket. Mint Tabatabai közölte, a sah rendszere által rendelt 75 darab egyéniként 60 millió dollár értékű F—14-es harci- gépek már Iránba érkezett példányait a teheráni kormány áruba bocsátja, változatlanul érvényesnek tekinti azonban az alkatrész-szállítá- i sókkal kapcsolatos korábbi I Kabulban, Afganisztán fővárosában sajtóértekezleten tájékoztatták az újságírókat arról, hogy az ottani pakisztáni nagykövetség egyik munkatársa, aki egyben a pakisztáni felderítő szolgálat tisztje volt, politikai menedékjogot kért az afgán hatóságoktól. Kérelmében vázolta tettének okait és beismerte, hogy adatokat gyűjtött az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságról. Sais Sédig Sah — a volt pakisztáni ügynök — újságvivő bejelentette azt is, hogy az iráni hadsereg amerikai tanácsadókkal való ellátását rögzítő szerződések ugyancsak érvényüket vesztették. Végezetül közölte, hogy Irán Malcolm Toon, az Egyesült Államok távozó moszkvai nagykövete — változtatva még néhány hete is hangoztatott véleményén — a SALT-II. jóváhagyására biztatta a szenátust. Toon az amerikai külpolitikai társaság egy összejövetelén tartott beíróknak elmondotta, hogy 1978. októberében, a kiképzőiskola befejeztével küldték Kabulba, ahol epük legfontosabb feladata ügynökök toborzása volt. Ezzel kapcsolatban Saih Sédig Sah kijelentette, hogy pénzbeni juttatás ellenében 5 embert sikerült beszerveznie a pakisztáni felderítőszolgálat részére. A volt pakisztáni felderítő tiszt egyébként közölte, hogy a kabuli pakisztáni nagykövetség számos munkatársa folytat kémtevékenységet. gi Köztársasággal tengeralattjárók valamint , haditengerészeti kikötők berendezéseinek szállításáról aláírt megállapodásokat, amelyeknek összértéke 5,5 milliárd dollárt tett ki. szódét New Yorkban. Kijelentette: ha a szenátorok módosításokat eszközölnének a szerződés szövegén, ez annak «►halálát« jelentené. »Meggyőződésem, hogy a szerződés a lehető legjobb, amit elérhettünk. Ennél is kedvezőbb feltételekért néhány ponton elfogadhatatlan engedményeket kellett volna tennünk más pontoknál« — mondta. Hozzátette: ha a Szenátus változtatna a már aláírt szövegen és az amerikai fél ezekkel a módosító javaslatokkal újra kezdené a tárgyalást a Szovjetunióval, »a legkevesebb, amire számíthat, hogy a szovjetek is újratárgyalást akarnak majd az amerikaiai számára kedvezően lezárt kérdésekben«. Toon arra is figyelmeztetett, hogy a szerződés módosítása vagy elvetése rontana az Egyesült Államok és nyugat- európai szövetségesei viszonyán, »játékteret engedne Moszkvának« és rendkívül megnehezítené a szovjetamerikai kapcsolatokat min- 1 den téren. A pakisztáni kém feladta magát I távozó nagykövet változtatott véleményén Paraszttüntetés Pekingben Űjabb tiltakozó parasztmegmozdulás volt a kínai fővárosban. Képünkön: A pekingi kormányhivatalok előtt összegyűlt emberek a kulturális forradalom alatt elszenvedett méltánytalanságok kijavítását sürgetik. (Telefotó: AP—MTI—KS) HÍREK A VILÁGBÓL Lényegesen emelkednek januártól a vasúti díjtételek Angliában — közölte a BBC szerint sir Peter Parker, a British Rail elnöke. A díjtételek növelése várhatóan 20—25 százalékos lesz, s az áremelés nehezét valószínűleg a munkás- vonatok bérletes utasainak kell- viselniük. Tűz ütött ki a Midway repülőgép-anyahajón az amerikai 7. flotta zászlóshajóján. A tűz következtében egy ember meghalt, 17-en pedig mesebe- sültek. Mint az amerikai haditengerészet szóvivője elmondotta, a tüzet az egyik légkondicionáló berendezés hibája okozta. ; '• Hat fegyveres, San Salvadorban elrabolta Conde Feijoo üzletembert, számos spanyol és amerikai vállalat képviselőjét. Tömegsírt fedeztek fel Ma- naguában a Somoza-féle nemzeti. gárda egyik volt gyakorlótáborának udvarán. Becslések szerint a tömegsírba több száz kivégzett hazafit temettek el alig egy-másíél hónapja. A tábor egykori vezetője vallotta, hogy az udvaron még további két tömegsír van. 456 bankot raboltak lel az i év első felében New Yorkban, szemben a tavalyi év első felében történt 358 bankrablással NYÁRI VÁSÁR augusztus 13-tól 25-ig A KAPOSVÁRI ÁFÉSZ — ZSELIC Áruházában (megközelíthető a 12-es helyi buszjárattal) — OLCSÓ ARUK boltjaiban (Honvéd u. és Budai Nagy Antal u.) nagy választék — 30% árengedménnyel! Kommunisták és a Közös Piao I Ebben a Strasbourg! épületben tanácskozik a Közös Piae parlamentje. Nyugat-Európában, különféle találkozókon, kongresz- szusokon, összejöveteleken gyakran lehetünk tanúi egyfajta sajátos szűkkeblűség- nek, amely nagyjából abban nyilvánul meg, hogy némely szónokok nemes egyszerűséggel Európáról beszélnek, vitatkoznak, holott legfeljebb ha kontinensünk nyugati fele érdekelt a szóban forgó témában. Csupán egyetlen példa, »Májusban, Münchenben tartotta kongresszusát az Európai (!) Szakszervezeti Szövetség, amely mint a közös piaci tagállamok munkás- szervezeteinek nemzetközi központja jött létre 1973-ban. Csatlakoztak hozzá az Európai Gazdasági Közösségen kívüli országok — mint például néhány semleges ország — szakszervezetei is. A most megválasztott új elnök, zárszavában közölte, hogy »ebben a teremben Európa gyakorlatilag valamennyi szak- szervezete képviselteti magát«. Holott mindössze 18 ország 33 szervezetének képviselői vettek részt a kongresz- szus munkájában. Politikai háttere van Nemcsak a szaikszeveze- teket jellemzi ez a szűkkeb- lűség. Voltaképpen helytelen a Közös Piacot Európai Gazdasági Közösségnek, s a közelmúltban megválasztott képviselőházat Európa-parla- mentnek nevezni. Nyilvánvaló, hogy ezt a szóhasználatot nemcsak a véletlen tartja fenn hanem politikai tartalma, háttere is van. Bizonyítja ezt a térségben — Nyugat- Európában — érdekelt néhány kommunista párt nyilvánosságra hozott álláspontja is. A témát ismét időszerűvé tette a közös piaci parlament június első felében lezajlott megválasztása is. Már a kampány időszakában megismerhettük a kommunisták álláspontját Különösen az olasz és francia kommunisták tulajdonítottak nagy fontosságot véleményük világos megfogalmazásának. S bár a választási eredmények alighanem mindenkinek csaló- } dást okoztak, fontos felidézni néhány gondolatot ezekből az állásfoglalásokból. Mielőtt azonban erre rátérnénk, szenteljünk némi figyelmet az említett csalódásnak, amely kétségtelenül különböző mértékű volt. A szocialista—szociáldemokrata pártok nagyon remélték, hogy sikerül többséget szerezniük a parlamentben. Hasonló reménységet tápláltak magukban a kereszténydemokraták és a konzervatívok is, A célt egyik nagy tömörülés sem érte el. Tény azonban, hogy ebben a képviselőházban a 410 képviselői hely többségét jobboldali képviselők foglalják el. A szocialisták 115, a kommunisták pedig 44 mandátum felett rendelkeznék. A mun-- káspártok képviselői tehát . együttesen sem rendelkeznek ,1 abszolút többséggel. Mégis az ő feladatuk, hogy az újoiv nan megválasztott testületben a dolgozó osztályok érdekében síkra szánjanak a kampány során hangoztatott célkitűzések megvalósításáért A kommunisták részéről su erre való készség nyilvánvaló. A kilenc közös piaci országból mindössze háromban sikerült a kommunistáknak olyan választási eredményt produkálniuk, amely lehetővé teszi képviselők küldését a parlamentbe. A hagyományoknak megfelelően csak Olaszországban és Franciaországban jutottak jelentős számú szavazathoz a kommunisták. Az »Európa-parla- mentben« 24 olasz és 19 francia, és.. 1 dán kommunista képviselő kapott helyett Az OKP választási programjában nagy hangsúllyal szerepelt egy gondolat, amelyet ezúttal is érdemes idézni : »A fejlődés érdekében folytatott nemzetközi együttműködési politika nyíl"5 vánválöan megköveteli a világméretű enyhülés ^gírasnoj egymás mellett élés folytatását és megszilárdítását.« Természetesen ebhez a gondolathoz kapcsolva a nyugat-európai kommunisták síkraszállnak az elzárkózás és a diszkrimináció ellen is, szorgalmazzák a szocialista országokkal való politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítését, a Helsinkiben elfogadott alapelveknek megfelelően. Közvetlen egyezmény Ugyancsak fontosnak tartják az EGK é6 a KGST közti kapcsolat rendezését, amely »központi kérdés az egymás mellett élési és együttműködési politika szempontjából«. Lehetőséget látnak például arra, hogy a két gazdasági szervezet között hamarosan létrejöjjön egy közvetlen egyezmény, amely hosszú távra meghatározná a lehetséges együttműködés kereteit, és tartalmát Természetesen a nemzetközi, vagy inkább kelet—nyugati kapcsolatok formálása mellett a nyugat-európai kommunisták jelenleg elsődleges feladatuknak azt tekintik, hogy saját hazájukban, illetve a Közös Piac országaiban védelmezzék a dolgozók érdekeit, javaslatokat tegyenek a teljes foglalkoztatottság megvalósításáért, s elutasítsák azokat a törekvéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az elhúzódó tőkés válság terheit a dolgozóikra hárítsák. Minthogy az említett nyugat-európai parlamentben jelentős számban jutottak mandátumhoz szakszervezeti vezetők is, akik ugyancsak a teljes foglalkoztatottság elérését tekintik céljuknak, a kommunista pártok taktikája a velük való közös fellépést is lehetségesnek tartja, akár csak a szocialistákkal való együttműködést mindazokban a kérdésekben, ahol erre alkalom adódik. T. T.
