Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-28 / 200. szám

Megkezdődtek a hivatalos magyar—csehszlovák tárgyalások Amerikai szenátorok Moszkvában Középpontban a SALT—II. A kurd szeizmográf (Folytatás az 2. oldalrőt) vákiában. de Jelenlegi minő­ségében most először látogat el az országba. A Práce, a szakszervezetek napilapja kommentárban fog­lalkozott a csehszlovák—ma­gyar gazdasági együttműkö­dés lendületes és tervszerű fejlesztésével. Kiemelve, hogy a két ország árucsereforgal­ma idén egy milliárd rubel­nyi értélcet ér el, ami 7 szá­zalékkal magasabb, mint amennyit a kétoldalú hosszú- lejáratú kereskedelmi megál­lapodás előirányzott. Egy másik prágai reggeli lap, a Lidová Demokracie a látogatás alkalmából közölt terjedelmes cikkében a ma­gyar-csehszlovák kapcsola­tok egész rendszerét áttekin­ti. Lázár György és Lubomir Strougal a többórás megbe­szélés folyamán először tájé­koztatta egymást Magyaror­szág, illetve Csehszlovákia po­litikai, gazdasági és társadal­mi fejlődéséről, az MSZMP és a CSKP legutóbbi kong­resszusán hozott határozatok és kitűzött célok megvalósí­tásáról. A két ország idősze­rű feladatainak áttekintése során szó volt a következő öt­éves tervidőszak előkészítésé­ről is. A kormányfők ezután rész­letesen ^ megtárgyalták a ma­gyar—csehszlovák kapcsola­tok időszerű kérdéseit is. Elé­gedetten állapították meg, hogy e kapcsolatok minden területen magas színvonalú­ak, és folyamatosan fejlődnek. Egyetértettek abban, hogy to­vábbi erőfeszítéseket kell tenni a gazdasági együttmű­ködés elmélyítésére, mert mindkét ország a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában van és a Világgazdasági felté­telek romlása ugyancsak indo­kolja a kéj szomszédos szo­cialista állam összefogásának erősítését. A magyar és a csehszlovák miniszterelnök . egyaránt szükségesnek mondotta, hogy a kétoldalú gazdasági, kultu­rális, idegenforgalmi és egyéb kapcsolatok fejlődését minél inkább hosszútávú ■ elgondolá­sokra, megállapodásokra ala­pozzák, s ez által kerüljék egyes problémák és feladatok alkalomszerű megoldását. A két tárgyalóküldöttség megbeszélése szívélyes, elvtár­si, alkotó légkörben zajlót le. Etólután Lázár György’ és a magyar küldöttség tagjai megkoszorúzták a prágai Vitkov-hegyein, a nemzeti Pantheonban az ismeretlen katona emlékművét, s elhe­lyezték a kegyeletes megem­lékezés virágcsokrait Klement Gottwaldnak, Csehszlovákia első munkás-államelnökének síremlékén, és a szovjet hő­sök emlék termében. Ezután a magyar vendégek megismerkedtek Prága tömeg- közlekedési rendszerével, és legújabb létesítményével. A látogatás végeztével Lá­zár György elismeréssel szólt a látottakról és további sike­reket kívánt a metró dolgo­zóinak és építőinek. Immár harmadik napja a Kennedy-repülőtér betonján vesztegel az Aeroflot IL—62 típusú, rendőrautókkal körül­vett gépe. Az amerikai ható­ságok ezzel a zsarolással akarják elérni, hogy Ljud- mila Vlaszova szovjet állam­polgár, az amerikai vendég- szereplésen tartózkodó Bolsoj színház táncosnője elhagyja a gépet, s ne térjen vissza ha­zájába. Ezzel szemben Vlaszova ka­tegorikusan megtagadta an­nak a követelésnek a teljesí­tését, hogy hagyja el a gépet, és világosain kijelentette, hogy haza akar utazni. »Az ameri­kai hatóságok magatartása törvénytelen és önkényes. So­ha nem gondoltam volna, hogy ilyesmi bárhol is elő­fordulhat, különösen egy »ci­vilizált-« országban — jelen­tette ki. A szovjet illetékesek fel­ajánlották az amerikai sajtó képviselőinek, hogy menjenek fel a gépre, s személyesen győződjenek meg arról, hogy Vlaszova haza akar utazni a Szovjetunióba. Joseph Bidennek, az ame-| rikai szenátus külügyi bi­zottsága európai kérdések-1 kel foglalkozó albizottsá- i ga elnökének vezetésével hétfőn szenátusi küldőt lség érkezett Moszkvába, a szov­jet törvényhozás interpar­lamentáris csoportjának meg hívására. Az amerikai vendé­gek a hét végét Leningrácl- ban 'töltötték, ahol a város nevezetességeivel ismerked­tek. A küldöttség tagjai két Íz­ben találkoznak a szovjet tör­vényhozás külügyi bizottságá­nak tagjaival. Áttekintik a szovjet-amerikai kapcsolatok kérdéseit, a fontosabb nem­zetközi kérdéseket A tárgya­lások középpontjában a ha­dászati támadó fegyverek kor­látozásáról megkötött szovjet —amerikai szerződés, a SALT—II., illetve a szerző­dés kongresszusi ratifikációs vitájának problémái állnak. A washingtoni külügymi­nisztérium tisztségviselői azonban ezt megtiltották az újságíróknak, Donald McHenry, az Egye­sült Államok állandó ENSZ- képviselőjének helyettese ci­nikus módon meg is erősítet­te az amerikai hatóságok pro­vokatív szándékát, kijelent­vén, hogy céljukat eí akarják érni, bármennyi időbe ke­rüljön is. A Szovjetunió képviselője ismételten közölte az ameri­kai hatóságokkal, hogy tör­vénytelen intézkedéseik ellen­tétesek az államközi kapcso­latok és a nemzetközi jog nor­máival. Követelte, hogy te­gyék lehetővé a gép hazaté­rését a fedélzeten tartózkodó szovjet .állampolgárokkal, kö­zöttük Vlaszovával. Ljudmiila Vlaszova édesany­ja levelet intézett Carterhez. Ar»a kérte, tegye lehetővé, hogy lánya visszatérhessen hazajába, családjához, A TASZSZ New York-i tudósításában beszámolt arról is, hogy az amerikai külön­leges szolgálatok emberei, to­vább tetézve provokációikat, a Kennedy-repülótéren zajos tüntetést szerveztek disszi- densekből és szovjetellenes elemekből, akik a légi kikö­tőben a szovjet embereket fe­nyegetik és zaklatják. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma ezek után. hatá-1 Mint korábban, szovjet rész­ről továbbra is készek min­den tájékoztatást megadni a szenátoroknak arról, hogy kí­vánja a Szovjetunió megvaló­sítani a szerződésben vállalt kötelezettségeit, milyen jelen­tőséget tulajdonít a SALT-II. megkötésének, és hogyan kí­ván előbbre lépni a SALT-III. szerződés, illetve az egyéb le­szerelési kérdések megoldása terén. Szovjet részről több alka­lommal is aláhúzták: a szer­ződést olyan kompromisszum eredményének tartják, amely mindkét; fél érdekeit figye­lembe veszi és az egyenlő biztonságon alapul.. ’'így bár­miféle változtatás, külön fel­tételek megszabása a szerző­dés egészét tenné kétségessé. A szovjet fővárosban az amerikai szenátorok európai kérdésekről is tárgyalnak majd. rázott lépést tett: tiltakozott az Egyesült Államok moszkvai nagyköveségénél az amerikai hatóságok minden alapot nél­külöző, provokatív eljárása ellen. A külügyminisztérium követeli a törvénytelen in­tézkedések haladéktalan meg­szüntetését és kijelenti, hogy a jogellenes akciókból eredő következményekért minden felelősség az amerikai félre hárul. A TASZSZ szovjet hír- ügynökség hétfői jelentése szerint az amerikai hatóságok minden lépéséről folyamatosan tájékoztatják Carter elnököt. Vlaszova édesanyja-----mi­v el első üzenetére nem ka­pott választ — újabb levelet intézett Carterhez, kérve: utasítsa az illetékes hatósá­gokat, hogy ne gyötörjék to­vább és engedjék haza lányát. A szovjet hatóságok képvi­selői folytatják tárgyalásaikat az amerikai hatóságokkal an­nak érdekében, hogy lehető­séget kapjanak a gép elindí­tására. Szovjet részről nyo­matékosan hangsúlyozzák, hogy az amerikai hatóságok­nak figyelembe kell venniük az emberiességi szempontokat is, hiszen a szovjet utasok már harmadik napja nehéz körülmények között kénytele­nek a gépen tartózkodni és ez különösen a nóket és a gyer­mekeket teszi próbára. Ami — May Károly sza­vaival — »a »ad Kurdisz- tánban történik, számos szempontból jelzésnek szeiz­mográfnak fogható fel. Ez a sokat szenvedett és sokat harcolt, a brit gyarmatpoli­tika által különböző orszá­gokba szétszórt népcsoport aligha érezte úgy a császá­ri Iránban, hogy biztosítják elemi jogait, a változás te­hát nem ilyen természetű. A sah állig f elf egy vérzett ter­rorrendszere egyszerűen nem nyújtott lehetőséget semmiféle zendülésre. Ami­kor viszont a sahot elűzték, az iráni Kurdisztánban ta­lán még az ország többi ré­szénél is fokozottabb vára­kozás volt tapasztalható: modt talán megkapja a rég várt autonómiát. Nehéz megítélni a külvi­lágnak azt, hogy kiírd szem­pontból mennyire tekinthető jogosnak az a kiábrándult­ság, csalódás, ami a tarto­mányt jelenleg kétségtelenül áthatja. E pilanatban nem is ez a legfontosabb azok számára, akik■ egész Irán sorsáért aggódnak, hanem a következő kettős és követ­kezményeiben felbecsülhe­tetlen jelentőségű tény: 1. Irán számos rétege és régiója úgy érzi, a sah bu­kása utáni átalakulás jellege nem felel meg érdekeinek és várakozásainak. 2. Ezek a rétegek és cso­portok elég gyengének tart­ják az ország központi ve­zetését ahhoz, hogy fegyve­resen is fellépjenek ellene. Ez sajnos nemcsak annyit jelent, hogy kurd területen A kurdok földjén tovább dúlnak a harcok. A teheráni sajtó szerint a kurd főváros­ban, Kermansahban állomáso­zó iráni hadosztály elfoglalta Saqqiz városában az összes »ellenforradalmi-« párt irodáit, s harckocsikkal körülzárta a várost. A teheráni rádió je­lentése szerint Marivan váro­sában kilenc hazaárulónak minősített kurd felkelőt kivé­geztetett a rögtönítélő bíró­ság. S végül, az is rádióhír. hogy a nyugat-azerbajdzsán: Mahabad rádió- és tévéállo­másának épületét felkelők foglalták el. A 'már említett, körülzárt Saqqizban tisztogatási akció állandósulhat a sok áldozatot követelő vérontás, hanem annyit is, hogy az igazi res- taurációs, ellenforradalmi erők kihasználhatják a bi­zony országos viszonylatban is nehéznek mondható belpo­litikai helyzetet, amelynek kialakulásában igen felemás szerepet töltött be jnaga Khomeini ajatollah is. Hi­szen nemcsak Kurdisztánban vannak bajok, hanem az olajban ugyancsak gazdag — arab-lakta — Kuzhisztán- ban is. Nyilvánvalóan a csa­lódottság és a hatékony köz­ponti' intézkedések hiánya vezetett .az olajtermelés ag­gasztó csökkenésére. A kurd dilemma olyan vonatkozásban is szeizmog­ráfnak tekinthető, hogy fon­tos külső erők hogyan igye­keznek »beleállni a résbe-. Ennek iskolapéldája az ame­rikai kormány nyilatkozata, amely »aggodalmának« ad kifejezést az olajban gazdag vidékek zavaros helyzete miatt, meglepő módon kife­jezve készségét a teheráni fegyverszállítások felújítá­sára — de úgy, hogy nem mulasztja el megjegyezni: »Washington fontosnak tart­ja a Bazargan-kormány te­kintélyének megszilárdítá­sát«. A fogalmazás nyilvánvaló­an Khomeini és hívei ellen irányul, és a maga eszközei­vel igyekszik elmélyíteni az ajatollah és a miniszterelnök közötti ellentéteket. Kur- disztán ürügyén, egész Irán kárára — az ellenforradalmi erők bátorítására. jelentések szerint az olajtar­tályokat találat érte, a tüzet még nem sikerült eloltani, s robbanás veszélye fenyeget;1’*-’*' Hasszán Nazih, az Iráni Nemzeti Olajtársaság elnöke vasárnap kijelentette: a Pék«’ zsa-öböl térségében uralkodó kedvezőtlen időjárási viszo­nyok miatt az ország olajex­portját napi 400 ezer hordóra csökkentették, Khomeini aja­tollah viszont vizsgáló bizott­ságot küldött annak felméré­sére: miért csökkent az olaj­export a múlt héten egymil­lió hordó alá? Kuzehsztán kormányzója szerint a terme­lés csökkentéséit »az olajipari munkások különböző cso­portjai közötti ellentét-« ókoz-. folyik: száz kurdot letartóz­tattak a kormánycsapatok. A i ta. Hondáié Teng Hsziao-pinggel tárgyalt Találkozik Hua Kuo-fenggel Is Provokáció a Kennedy-repülőtéren „Fogságban” az IL-62 A Szovjetunió külügyminisztériuma " '' tiltakozott H. E. Ismét csökkent az olajexport Benzinkutakat gyújtottak fel Walter Mondaté amerikai alel nők megkezdte kínai tárgya­lásait Indokról a nácik gondoskodtak Danzig csak ürügyül szolgáit Walter Mondale, az Egye­sült Államok hivatalos láto­gatáson Kínában tartózkodó ,alelnöke hétfőn reggel Pe- kingben megkezdte tárgyalá­sait Teng Hsziao-pinggel, a Kínai Népköztársaság állam­tanácsának alelnökével (mi­niszterelnök-helyettes). ,A megbeszélésen jelen volt kínai részről Huang Hua külügy­miniszter, amerikai részről pedig többek között Richard Holbrooke, a kelet-ázsiai és csendes-óoeánl térség ügyei­vel megbízott külügyi állam­titkár is. Teng Hsziao-ping a tárgya­lást azzal a megállapítással kezdte, hogy a kínai és az amerikai vezetők rendszeres eszmecseréi »nagy jelentősé­gűek lesznek a kétoldalú kap­csolatok fejlesztése szempont­jából«. So megy í Néplap Á hivatalos program szerint Mondale kétszer fog tárgyalni Teng Hsziao-pinggeL Az alel- nök egyébként hétfőn délután a pekingi egyetemen előadást tartott a kínai—amerikai kap­csolatokról. Ma találkozik Hua Kou-fenggel, a Kínai Népköztársaság Államtaná­csának és a Kínai Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának elnökével. Szerdán városnéző kikutat tesz Pe­kingijén. Vasárnap este, amikor s kínai vezetés az országos né­pi gyűlés épületében fogadást adott az amerikai vendégek tiszteletére, és hétfőn reggel amikor Mondáié és Teng Hsziao-ping megkezdte hi­vatalos tárgyalásait, az embe­ri jogokért küzdő mintegy 1000 kínai aktivista tüntetett az utcákon. Azt követelték, hogy áprilisban letartóztatott társaikat bocsássák szabadon vagy állítsák nyilvános bíró­ság elé. Hitler hatalmas hadsereget épített fel, hogy meghódíthas­sa vele a világot. 1933-ban lett kancellár. Már abban az esztendőben Németország nemzeti jövedelmének 7 i szá­zalékát fordította katonai ki­adásokra az 1932-es 2 száza­lékkal szembe rj! 1933-ben 10 ,milliárd birodalmi márka sze­repelt nyíltan vagy rejtve ka­tonai célokra a költségvetés­ben. A nemzeti jövedelem 1G | százaléka lett a katonáké. | 1938-ban pedig 32 százalékos- I ra emelkedett az arány: hu­szonhat milliárd márkát ka­pott a hadsereg! Következmény: a nagyará­nyú fegyverkezéssel párhuza­mosan növekedett a nagy monopóliumok profitja, vagyis azoké az ipari hatalmasságo­ké, akik döntő szerepet ját­szottak a nácik hatalomra juttatásában. Fokozatosain csökkent a lakosság életszín­vonala. Hírhedtté vált Göring birodalmi marsall, a fegyver­kezésért felelős birodalmi biz­tos kijelentése: »Vaj helyett ágyút!«. Mert bizony az egyre növekvő birodalomban ha­marosan ellátási nehézségek léptek fel, még béke idején be kellett vezetni a jegyrendszert. A fejadagok csökkentek,/ de még ezeket az alacsony fej­adagokat sem tudta mindenki kiváltani. A németek megkoplalták azt a csaknem 72 milliárd márkát, amelyet az ország Hitler hatalomrajutása után hadikiadásokra költött. Az IG Farben profitja viszont köz­ben 71,5 millióról 376,7 mil­lióra növekedett és más kon­szernek is hasonlóképpen nyertek már a háború előké­születéin is. Hát még milyen előnyökkel kecsegtetett szá­mukra egy háború, amelynek győztes kimeneteléről meg voltak győződve! A hitleri fajelmélet által segédnépek­nek, alsóbbrendű embereknek minősített rabszolgamunkáso­kat még a felsőbbrendű né­meteknél is jobban kizsák­mányolhatták volna. Egysze­rűen bekebelezhették — mint az osztrák és a cseh iparral is tették — a meghódított te­rületek gyárait. Elrabolhatták ezeknek az országoknak nyersanyagkincseit, az ott ter­melt élelmiszert pedig Német­országba szállíthatták volna, a lehető legkisebbre leszorítva az alsóbbrendűek fejadagjait, életfogytiglani éhezésre kény­szerítve őket. Nem Danzingról volt tehát szó, hanem a »német életté: keleti bővítéséről«. Hitler villámháborút tervezett, a szomszédos ország lerohamását Kívánta a .háborút a nyugati hatalmakkal, Franciaország­gal és Agnliával is, de e! akarta kerülni, hogy hadse­regét meg kelljen osztania Ez a magyarázata annak, hogy 1939 júliusában—augusztusá­ban, a háború kitörése előtt tárgyalókészséget színlelt. A világ leendő ura nem kis megnyugvással tapasztalta, hogy azok a szovjet lépések, amelyek a béke megőrzését, Lengyelország biztonságának garantálását célozták, az an­gol és francia fél részéről nem találtak viszonzásra. Ami pedig a veszélyeztetett len­gyel kormányt illeti, anti- kommunizmusa erősebb volt, mint veszélyérzete. Varsóban visszautasították a szovjet kezdeményezéseket, amelyek a két ország közötti segély- nyújtási szerződés megkötését szolgálták. A szovjet kormánynak ab­ból kellett kiindulnia: közele­dik a második világháború ki­törése, de a náci Németország által veszélyeztetett más or­szágok nem hajlandók vele együttműködni a béke meg­őrzéséért. Viszont Hitler — taktikai okokból — hajlandó vett megnemtámadási egyez­ményt kötni a Szovjetunió­val. Moszkva számára ez azt jelentette, hogy az elkerülhe­tetlen háborúig időt nyer: ér­tékes hónapokat, vagy éveket; amelyek során tovább növel­heti védelmi képességét. A második világháború után Churchill is úgy értékelte az egyezményt, hogy »ez az új szovjet politikai irányvonalaz adott pillanatban magasfokú, realisztikus politika volt«. •» A szuperhatalmú birodalmi marsall, Göring. A lengyelországi hadjárat terveinek elkészítésére Hitler már 1939. április 3-án kiadta a parancsot. 8 nappal később pedig aláírta azt az utasítást, amely meghatározta a had­járat katonai céljait: »A Wer- macht feladata, hogy a len­gyel hadsereget megsemmisít­se. Ehhez meglepetésszerű tá­madási időpontot kell válasz­tani és előkészíteni«. A kö­vetkezményekhez tartozott egyebek mellett, hogy Nau- jocks SS Sturmbannführer sok unalmas, tétlen napot töl­tött Gleiwitzben. A jelszóra várt, amikor is az előre meg­kapott forgatókönyv alapján meg kell teremteni az ürü­gyet a háború kirobbantására. (Következik: »Vas idegek, kemény elhatározás...«) Pintér István

Next

/
Oldalképek
Tartalom