Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

Nemzetközi madárkiállítás Szegeden, a Marx téri kiállítási pavilonban nemzetközi dísz­madár-bemutatót rendeztek. Százhatvan hazai, csehszlovák, lengyel, német, jugoszláv és román tenyésztő mutatta be öt kontinens madárritkaságait. 350 bika kilövését tervezik Bőgnek a szarvasok Megkezdődött a szarvasbő- gés a Somogyi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság 100 ezer hektáros vadászterületén. A bikák hangját az idén egy héttel korábban hallották a vadászok, mint tavaly. Ezt azzal magyarázzák, hogy a tavasz óta jó és bőséges táp­lálékot kaptak a vadak. A megállapítást az agancsfelra­kodás is bizonyítja: nagyobb és formásabb a bikák fejdí­sze, több aranyérmes trófeára számítanak. Azt mondják, a megye minden részén szépek az agancsok: Dél-Somogyban — Segesd és Berzemce kör­nyékén — az átlagosnál is szebbek. Az idén 350 bika ki­lövésére kötöttek szerződést — a Mavad-om keresztül — a külföldi vadászokkal: ez majdnem még egyszer any- nyi, mint amennyit az elmúlt években volt Az első vadá­szok szeptember 1-én érkez­nék: a hivatásos vadőrök most az állatok járását fi­gyelik azért hogy biztos les­re vezethessék a vendéget A vadászidény január végéig tart: jniután kilőtték az ér­mes bikákat, megkezdik a se­lejtezést is. A hivatásos va­dászok azokat az állatokat ej­tik el, amelyek rontanák az i állomány minőségét Forradalom és demokrácia Megjelent a Béke és Szocializmus augusztusi száma XXXV. évfolyam, 199. szám. Új tanműhely Marcaliban Szeptember negyedikén a — a tanév első napján — új tanműhelyt adnak át a Mechanikai Müvek marcali gyáregységében. A szerszám­javító műhelyből átalakított oktató helyiségben 25 gépla­katos-tanuló sajátíthatja el a szakma gyakorlati fogásait a szakmunkásképző intézet ta­nárainak felügyelete mellett Jövőre már itt képezik a szerszámkészítőket is. Az öt és fél millió forin­tot érő tanműhelyt a gyár­egység saját erőből alakította át és rendezte be. Áprilisban felépült az új szerszámkészí­tő műhely; a régi gépeket, be­rendezéseket felújították és a gyakorlati oktatás szolgálatá­ba állították. így a költségek nem haladták meg a három­millió forintot A marcali szakmunkáskép­ző intézet géplakatos-tanu­lóinak eddig hetenként há­romszor Kaposvárra kellett bejárniuk a gyakorlati foglal­kozásokra. A Mechanikai Mű­vek és a környék üzemei azonban egyre több jól kép­zett szakembert igényelnék, akiket most helyben képez­hetnek. A honvédelmi hónapról tanácskoztak az MHSZ-klubtitkárok A kommunista és munkás­pártok elméleti és tájékoztató folyóirata vezető helyen köz­li Khuled Bagdasnak, a Szí­riái Kommunista Párt FB fő­titkárának cikkét a Szocialis­ta tntemacion álénak és a nemzeti felszabadító mozga­lomnak a viszonyáról. Ilié Verdet, az RKP Politikai Vég­rehajtó Bizottságának tagja, miniszterelnök »A fő feladat a gazdálkodás minőségének javítása« címmel írt cikket a folyóiratba.., A nagy-britanniai választások eredményeit és a brit munkásmozgalom pers­pektíváit elemzi Gordon McLennan, Nagy-Britanmia Kommunista Pártjának főtit­kára, John Pittman, az Egye­sült Államok Kommunista Pártja KB Politikai Bizottsá­gának tagja pedig a közel­múltban aláírt SALT—II. szerződéssel foglalkozik kom­mentárjában. »A Német Szocialista Egy­ségpárt gazdaságpolitikájá­nak és szociálpolitikájának egysége« c. cikkében az NDK gazdasági és szociális ered­ményeiről tájékoztatja az ol­Vasámap, 1979. augusztus 26. 1 vasókat Günter Mittag, az. NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Béke és Szocializmus szerkesztősége Tihanyban tu­dományos konferenciát rende­zett a »Forradalom és demok­rácia« témáról. A folyóirat ebben a számában kezdi a konferencián elhangzottak is­mertetését. A szerkesztőség ebben a számban új sorozatot is indít »Az emberiség távlatai és a tudomány« címmel. A cikkek írói arról fejtik ki vélemé­nyüket. hogy milyen hatással van a tudomány a jelen ko­ri történelmi .folyamatra. Tyi- mur Tyimofejev, a Szovjet­unió Tudományos Akadémiá­ja Nemzetköri Munkásmoz­galmi Intézetének igazgatója az imperialista országokban folyó o6ztályharc tendenciái­ról ad elemzést »A társadal­mi ellentétek elmélyülése« c írásában. Ismertetés olvasha­tó a folyóiratnak ebben a számában Leonyid Brezsnyev »A lenini úton« címmel meg­jelenő hetedik kötetérőL GYÓGYÍTÓ MUZSIKA A vesekövek a jólétei- jelzik? Ä vesekövek a. jólét baro­méterei. Mind gyakrabban je­lentkeznek túltáplálteág, al­koholfogyasztás és a kevés mozgás esetén. Azonban a versenyszerű sportolás, a fo­gyókúra vagy a gyakori szau­názás is veszélyes lehet abban az esetben, ha nem veszünk föl megfelelő mennyiségű fo­lyadékot. Ezzel a meglepő eredménnyel zárult Bécsben a vesekövekkel foglalkozó szimpózium. Egy tanács a jó­létben élőknek: naponta másfél-két liter folyadékot fo­gyasszanak. Az egészséges ve­se könnyűszerrel 20 liter fo­lyadékot is képes feldolgoz- xu. B öcsben az orvosok megál­lapították, hogy a vesekőkép­ződés egyik további oka a stressz. Egy nemzetközi vizs­gálat szerint különösen az érettségizők és a vizsgákra készülő egyetemisták, vala­A velencei lovak A velencei Szent Márk ba­zilika főbejárata felett négy nagy hírű bronz ló lépdel Ezek az 1700 éves szobrok a levegő szennyeződésétől nagy­mértékben szenvedtek az utóbbi évtizedekben, ezért úgy döntöttek, a féltett lova­kat múzeumba szállítják, és hű másolatokkal pótolják őket a templom homlokzatán. A négy bronz lovat isme­retlen göi ög szobrász alkotta az i. sz. III. században az egyik római császár, talán Né­ró diadalíve számára. Amikor az egyseges római birodalom megdőlt, Nagy-Konstantin a bizánci nagycirkuszban állí­totta fel őket. A velenceiek 1204-ben elfoglalták Bizáncot, s Dandolo dózse a hiwijába szállitatta a lovakat. Azóta Velence hatalmának a szim­bólumává váltak, míg Napó­leon Velence meghódítása után Párizsba nem vitette őket. A büszke tartású pari­pák 18 évi franciaországi tar­tózkodás után Napóleon /bu­kásakor kerültek vissza újra Velencébe, mint a munkájúkban túlhaj­tott és a lelkileg labilis em­bereket veszélyezteti a vese­kő. A veseköves betegek 88 százaléka nagy stressz alatt állt röviddel azelőtt, hogy az első panaszok jelentkeztet Georg Gasser professzor (Béos) adatai szerint jelentő­sen megszaporodott a vesekö­vek száma az utóbbi 20 év­ben. Az ipari országokban a férfiak két százalékának és a nők egy százalékának életé­ben legalább egyszer van ve­seköve. Minden második, ve- sekőbántalmakban szenvedő férfinál és az ilyen betegsé­gi! nők 40 százalékánál több­ször visszatérnek a vesekö­vek. Az urológiai betegségek 15 százaléka ennek a beteg­ségnek a számlájára írandó. Negyvem MHSZ-kltib mű­ködik Kaposváron. Tevékeny­ségük fontos a hazafias és honvédelmi nevelés szem­pontjából. A városi klubtit­károk tegnap délutáni érte­kezletén Marosi János városi MHSZ-titkár a honvédelmi hónap, az ifjúmunkás hónap várható eseményeiről tájékoz­tatott, A KISZ-szel együttmű­ködve készülnek a fontos ese­ményekre. Nagy feladat áll az MHSZ- klubok előtt, ugyanis átalakul­nak honvédelmi klubokká. E tennivalókat is megvitatták az értekezleten. Huszonhat hon­védelmi szakkör tevékenyke­dik a megyeszékhely taninté­zeteiben. Az évnyitó előtt az ő feladataikról is sok szó esett. A klubtitkárok a tanácsko­zás után megtekintették a zaranyi lőteret. Kedvenc zenéjük segítségé­vel gyógyíthatók a szélütés következtében megbénult be­tegek — mondta egy nyu­gatnémet zeneprofesszor, aki egyetemén »-Zenés terápia« címmel tanfolyamot indított az új terápia ismertetése cél­jából. Hermann Rauhe pro­fesszor, a hamburgi konzer­vatórium igazgatója, mint el­mondta, öt évvel ezelőtt hal­lott először a zene gyógyító hatalmáról. Egy volt tiszt, akinek szél­ütés következtében az orvo­si kezelés ellenére bénák ma­radtak a lábai, ifjúkorának egyik népszerű slágere halla­tán dobolni kezdte lábával a ritmust A fizikoterápikusok megdöbbenésére az idős tiszt ezután felállt, s átsétált a szobán, miközben tovább szólt a zene. »Esete megdöbbentett. Hosz- szas tanulmányok folytatása után meggyőződésemmé vált. hogy a zene segíthet a béna betegek gyógyításában.« — mondta Rauhe. Tanulmányozta a zenének a szív és az agy tevékenysé­gére gyakorolt hatását s az évszázadokon keresztül külön­böző időkben kedvelt meló­diák szerkezetét. »Meg akar­tam tudni, melyik zene mi­lyen hatással van a különbö­ző betegekre« — mondotta. Rauhe szerint a kedvelt me­lódiák nagy része — a klasz- szikusak és a könnyűzenei­ek egyaránt — hat hangjegy- nyi ugrással kezdődnek: így van ez Liszt »Szerelmi ál- mok«-jában csakúgy, mint a »Tea kettesben«, vagy a Beat- lesek »Girls, girls, girls« c. számában. Rauhe szerint azok a zeneszámok alkalmazhatók a legsikeresebben, amelyek a betegek ifjúkorában voltak népszerűek. »Bár a felfedezé­sek általános rendszerbe fog­lalhatók, az agy- és srivem- bólia miatt megbénult bete­gek számára egyéni zenei te­rápiát kell alkalmazni« — mondta Rauhe. Egy béna berlini üzletem­bernek Rauhe .először fox- trott, majd csa-csa-csa, majd tangó ritmusban játszatta el a »Tea kettesbén«-t Amikor rumba ritmusban játszottam, az ember ütemesen dobolni kezdett lábaival — a béná­val is —, s röviddel ezután már járni is tudott« — mond­ta Rauhe. Orvosi körökben hűvösen reagáltak elméletére, a zené­szek viszont lelkesednek érte. Rauhe elmondta, hogy a vi­lághírű karmester, Herbert von Karajan sugárzott az örömtől, miután meghallgatta a zenés gyógyításról szóló elő­adását, s bíztatta e nagy kéz deményezés folytatására. Komputeres keverőpult Űj, komputeres keverőpultot állítottak üzembe a zenei rendezők és a hangmérnökök mun­kájának könnyítésére a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai* stúdiójában. 7ARKA &B&IC A hét vicce \ —- Szabad ez a kocsi? — Igen. — Akkor vigyen át a túloldalra, aztán várjon meg, és egy óra múlva hozzon vissza, mert olyan nagy a forgalom, hogy gyalog félek átmenni. Chanel ruhatára A vártnál is nagyobb bevételt hozott a híres di­vattervező, Coco Chanel ruhatárának londoni el­árverezése. Századunk nagy divattervezőjének kosztümjeiért, ruháiért, saljaiért, cipőiért és más holmijáért összesen több mint 300 ezer dollárt fi­zettek ki. A legendás mademoiselle ruhatárát többek között múzeumok és nagy divatházak vásá­rolták meg. Apai öröm — Hallottam, bogy a fe­leséged ikreket sziki. Kisfiúk vagy kislányok? — Szerintem az egyik fiú, a másik lány.... de az is lehet, hogy fordítva van. Próba... — Mit vágsz ki az új­ságiból? — Egy rövid cikket egy férfiról, aki azért akart elválni, mert a felesége folyton a zsebeiben tur­kált. — Nos, és mát csinálsz ezzel a kivágással ? — Hát a zsebembe du­gom! Mai gyerekek — A te mamád hányszor vált el idáig? — Szégyellem megmon­dani. — Ne szegyell d, mond meg! — Egyszer sem: Női dolgok Gizi a nyári élményei­ről beszél: — A személyszállító hajó kapitánya odajött hoz­zám, és azt mondta ha nem leszek az övé, elsül­lyeszti a hajót.., — No és? Mi történt? — Megmentettem két­száz ember életét... Tóparton — Maga miért nem megy úszni? — Mert a sört szíveseb­ben iszom... Nők, egymás között — Vera, holnap meghív­lak a presszóba. Most ün­neplem a negyvenedik születésnapomat. — Már épp ideje! sammUMp1® Az MSZMP Somogy megyei Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Főszerkesztő-h.: Paál László Szerkesztőség: Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár Pf. 31. 7401 Telefon: 11-510, 11-511« 11-512. Kiadja a Somogy megyei Lapkiadó Vállalat. Kaposvár, Latinca Sándor u. 2. Postacím: Kaposvár, Pf. 31 7401 Telefon: 11-516, 11-510. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesító postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj február l-től egy hónapra 30 Ft, negyedévre 90 Ft. egy évre 360 Ft. Index: 25 967 ISSN 0133—0608 Készült a Somogy megyei Nyom­daipari Vállalat kaposvári üzemé­ben. Kaposvár, Május l. u. 10L Felelős vezető: Farkas Béla Igazgató. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom