Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)
1979-08-26 / 199. szám
HBT VÉGE 114. túra Bejárják az országot A kaposvári Zsetie Sport - egyesület 1960-ban alakult, taglétszáma azonban 1971-től emelkedett ugrásszerűen, s a iőselic a megye legnagyobb ermészetjáró turista egyesületévé fejlődött. Az egyesületnek 640 érvényesített lapu igazolt sportolója van. Eddig 114 túrát szerveztek, a megtett távolság 20 037 ksm. Egy tagra 13 kilométer jut átlagban. Az egyesület eddig 217 vendéget vitt magával egy-egy bel- vagy külföldi túrára. Itt valamennyien megtalálják maguknak azt a túrázás! formát, amely egyéniségüknek, koruknak és nem utolsó ■sorban egészségi állapotuknak megfelel. Van autós, motorkerékpáros, kerékpáros és gyalogos túracsoport Rendszeresek a hazai és a külföldi túrák. A hazai túrák során gyakran látogatnak el Kaposvár környékére. Szerepel azonban a programokban a Zalai dombok, a Kis- és Nagy-Alföld, Sopron és környéke, a Dunakanyar, Tata és hazánk fővárosa is. A külföldi túrák közül népszerű: Erdélyben a Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Vajdahu- nyad útvonal, az NDK-ban Szász-Svájc, Königs te In, a jugoszláviai út során Zágráb, Ofratia, Rieka. Az egyesület csaknem állandó jellegű kap1 csolatban áll a jugoszláviai Cvamer utazási irodával. Az egyesületben szinte valamennyi korosztály képviselteti magát Sáfár Sándor nyolc éve fáradhatatlanul vezeti a város' legnagyobb turisztikai egyesületét. Mindent igyekeznek .megtenni, hogy e nemes sportág igazán népszerű legyen a megyében. Olyan túrák szervezésére törekedtek, amelyek vonzóak. Különösen figyelmet fordítanak az ifjúságra és az idősebb korosztályhoz tartozó, többnyire egyedül élő emberekre. Nekik az egyesület jelenti a közösséget a családot, a szere- tetet, a törődést és a megbecsülést Kéthetenként klubnapokat rendeznek az ifjúsági házban. Filmvetítések, ismeretterjesztő előadások keretében honismereti, nép- és képzőművészeti jellegű témákat tárgyalnak meg, s így fontos ismeretanyag birtokába jutnak. Ugyancsak a klubnapokon tájékoztatják a tagságot a mozgalom gondjairól, életéről, a túraprogramokról, Minden karácsonykor megrendezik a tenyőfaünnepet. A sportkör ilyenkor kis csomagokkal ajándékozza meg a nyugdíjasokat, akik már az egyesületi tevékenységben nem tudnak részt vermi, hosz- szú éveken keresztül azonban sokat munkálkodtak. Megjui taimazzák azokat az aktívákat, különösen a túravezetőket, akik a legeredményesebben dolgoztak. Jelenleg harminchárom vizsgázott túravezetője van a Zselicnek. Ez a túrák eredményességének és sikerének a záloga. Az évi tagdíjakból származó 25 ezer. a rendezvényekből eredő 8 ezer forint bevétel lehetőséget -ad arra, hogy egy-egy túrára kedvezményt adjanak. A Zselic természetjárói teszik ki a megyei természet- barát szövetség társadalmi erdei szolgálatának 70 százalékát. Ez önmagában is nagy feladat elé állítja az egyesület tagságát. A- Zselic Sportkör háromszor egymást követően elnyerte a megyei szövetség által kiírt A megye legjobb szakosztálya címet és az ezzel járó kupát. A csaknem hétszáz egyesületi tag foglalkoztatása nem kis gond. Ez csak jó szervezeti fölépítéssel, megfelelő és szakavatott vezérkarral oldható meg. Túracsoportjaik elsősorban olyan vállalatoknál és intézményeknél működnék, ahol nincsenek önálló sportegyesületek. A Zselic történetében új, hogy január 1-től a szakszervezeti turisztikai albizottságé alapnak tekinti őket, mint tájjellegű egyesületet. i Sz. J.- ;;y Százéves a somogyvári kastélykeit jó, ha más is megnézi A gombagyiijtö alapos Kiszakadni a város zárt világából, kimenni a természetbe — mindenkinek gyönyörűség, hát még olyan embernek, aki egész nap «-be van zárva-“ a négy fal közé. Nem csoda, iá napjainkban egyre inkább hódít a természetjárás, a kirándulás, s ezeknek jónéhány válfaja a tájfutástól egészen a gombázásig. — Három összetevője van a dolognak —, egészíti ki mindezt Horváth Zoltán, a Finommechanikai Vállalat 3. sz. Kaposvári Gyárának bemérő technikusa, aki régóta szenvedélyes gombagyűjtő. — A kikapcsolódás, a természet szerétete az elsődleges. 'A második helyre a fajták • megismerését tenném, hisz a növényvilág csodálatosan1' gazdag fajáról van szó. Harmad- sorban — kiváltképp aki szereti a hasát és sokan vagyunk ilyenek — a »gazdasági-« haszna sem megvetendő! Csodálatos ízeli varázsolhatók ám elő még az ismert fajtákból is, ha tudja az ember, melyiket miként a legjobb elkészíteni, a ritkább fajtákról nem :s beszélve! Egy »szakértő« barátom szerint minden gombának megvan az a tulajdonsága, amely az elkészítés módját meghatározza. Rántani vagy párolni, vagy esetleg iő^ni, ez a gombák esetében sem mindegy! Barátom állítja, a gomba fölépítése, a szö- vetszerkezete eleve meghatározza, melyikből mit és hogyan érdemes az asztalra tenni. —* Látom, csodálkozik! — tolytátja. — Pedig rengeteg fanatikus van, s igazán értenek is a gombázáshoz, többnyire erdészek, vadászok, mezőőrök, kik apjuktól, nagyapjuktól örökölték az ősi tudományt és úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére. Menynyi paprikát, hagymát kell beletenni, s még a tálalási Szokások is megvannak. — Sajnos, nekem csak az utóbbi időben van arra módom, hogy foglalkozzak ezekkel. Nagyon érdekel, bár magamat sem szakértőnek, sem} a sütés-főzés tudományában" túl járatosnak nem tartam. Ezt azért hangsúlyozom, mert, sajnos, nagyon sokan hajlamosak »megszédülni«, azt hiszik, ha ismernek egy-két alapfajtát, meg tudják különböztetni a gyilkos galócától — ezzel a dolog bevégeztetett. Sajnos, nagyon-nagyon szomorúak az idei statisztikák! Családokat tett és tesz örökre tönkre a felületesség, a nemtörődömség. Ismerek olyan vizsgázott gombaszakértőt, aki ha teheti — miután ő gondosan átválogatta a gombát, nem bízva saját magában, még egy másik kollégájával is megnézeti. Mindany- nyiunknak ezt kell tenni, ezt teszem én is mindig, sőt a feleségem csak akkor nyugodt, ha a gombabemutatásnál ő is 'jelen lehet. 1 — Hova járnak gotnbázni? — A gombák kedvező idei időjárás miatt Somogybán is nagyon sok jó hely van. A legtöbbször természetesen a környékbeli zselici erdőkbe járunk, ha azonban van rá alkalom, nagyobb kirándulásaink során szintén szívesen gombázunk a családdal, dé csak akkor, ha tudom, hogy van kivel megvizsgáltatni. Sok könyvem, folyóiratom van, melyek a gombákkal foglalkoznak. Ha van szabadidőm és a két csemetém engedi, szívesen bújom őket. — Érdekli a srácokat apu kedvtelése? — Ha nem tudatosan is, de azt hiszem, igen. Nagyon szeretnek kirándulni, nézik a térképen, hogy merre, hova megyünk. \ Körtési Zsolt Ityári napfény melengeti a vén nyárfákat, régi idők titkait súgják a tova- iUamó szélnek. Mesébe illő luccso portok, öreg harsak szegélyezik az utakat, százévesen is ■* fiatalos egészségben áll a páfrányfenyő és a tulipános pompafa... A somogyvári parkban járunk, a Széchenyiek egykori birtokán. A völgyekben megül a pára, fent a dombtetőn fehéren, romjaiban is fennségesen áll a mauzóleum épülete. A tiszteletet parancsoló famatuzsálemek a múltra emlékeztetnek ... Több mint egy évszázad múlt el azóta, hogy 1874-ben Schilham József, a gróf műkertésze pompás kertet varázsolt itt a malomárok menti bozótos helyén. (1877-ben ő ültette a kaposvári kórház hársfáit is!) 1879-ben elkészültek a halastavak, és ezzel teljessé vált a mű, Igazi angolpark született bokorcsoportokkal, fakülönlegességekkel, szépen nyírt zöld pázsittal. A fák közt szelíd őzek jártak, a _ vízen hattyúk úszkáltak és es- I tönként zenés, lampionos csónakázásokban gyönyörködhettek a vízparti füzek... Persze mindebből a népnek csak a munka jutott A so- mogyvárlak a parkba legföljebb csak dolgozni járhattak be Otocska Mihály intéző felügyelete mellett Ez persze semmivel sem kisebbíti a Széchenyiek érdemeit. A haladó gondolkodású család megbecsült helyei vívott ki magának történelmünkben. So- mogyvár 1677-ben került a birtokukba, ekkor kapta Széchenyi György kalocsai érsek minden javával együtt. A későbbi utód, Széchenyi Lajos — Széchenyi István legidősebb bátyja — nagy mecénása volt minden országépítő munkának. A somogyvári birtokot és kastélyparkot ennek fia, Dénes alakította ki, ő a fiát, Széchenyi Imrét 1881-ben Amerikába küldte, hogy tanulmányozza a gazdasági életet. Hazatérte után a neves agrárpolitikus Somogy megye közgazdasági előadója lett. A kormány ho- mokszőlői telepítési kormánybiztossá nevezte ki. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából megírta Somogy megye gazdasági monográfiáját Részt vett a Magyar Mezőgaz- I dák Szövetkezetének megalapításában, megindítója volt a dunántúli egykeellenes mozgalomnak. 1896-ban kiásatto a somogyvári vár romjait. Sajnos, ezzel jóvátehetetlen kárt okozott az utókornak, bár jóhiszeműségéhez nem fér kétség. 1905-ben tüdőbajban halt meg, sírkövét - a mauzóleum mellett már benőtte a fű. A múlt század második felében épült kastélyt még Széchenyi Dénes építtette. Ma gyógypedagógiai intézet. Műemlék, a megyei tanács védelme alatt álL Helyreállítása több százezer forintba került. Igen szépen kezelt épület. Gyönyörű a lépcsőház tölgyfaburkola-. ta. Felirata szerint: »Faragta Nagy Ignác 1896-ban, szabta Rupj Sándor asztalos mester, rajzolta Széchenyi Imre.« Példa lehet a múlt emlékeinek megbecsülésére a szépen rendben tartott kert szobrokkal, szökőkutakkal. sportpályával. A hajdani pompára emlékeztetnek a díszfák, a cserjék, az utak, a terek, az ízlésesen telepített virágágyak.. A kastélykert ma parkerdő, természetvédelmi terület. Jövőjéről és fenntartásának lehetőségeiről beszélgettünk Heves János erdésszel, ö a park legjobb ismerője, szívesen és nagy szeretettel beszél a fákról, aggódik jövőjük miatt. A park sorsa a tavak sorsától függ — mondja —, ha ezek feltöltődnek, megváltozik a levegő páratartalma és elpusztulnak az évszázados fák. Ma a kertet az intézet két dolgozója gondozza, ez azonban az egész p>arkerdő kezeléséhez nagyon kevés, A parkerdő ma mindenki üdülését, kikapcsolódását szolgálja. A közeli kupavári ásatások, a kastélypark szép emlékei történelmi múltunknak. Lévai József Bélyeg az öttusáról Ez a hőnap különösen gazdag a bélyegkiadásban. Augusztus tizenegyedikén bocsátotta ki a Magyar Posta az évfordulók-események 1979. elnevezésű sorozat keretein belül a budapesti öttusa világbajnokságról megemlékező kétforintos bélyeget. A bélyeg narancssága, háttérben a földgömb kékesszürke és fehér, előtte az öt sportágat stilizáló alakokat világosszürke, középszürke, fekete és kék színekkel ábrázolják. A bélyegen belül fent három sorban öttusa világbajnokság Budapest 1979. Forgács Miklós tervezte e szép bélyeget. Ugyancsak augusztus 11-én. és az évfordulók események soron belül látott napvilágot az a háromforintos névértékű bélyeg, amely a tengerek és a folyók tisztaságáért emel »szót« 1 A forgalmi sorozaton belül bocsátotta ki a Magyar Posta augusztus 15-én, Vasvár fennállásának 700. évfordulója alkalmából azt a negyvenfilléres névértékű emlékbélyeget, amely méltóképp adót zik a patinás város hagyományainak. Az NSZK-béli Hamburg elővárosában, Glirpdében, a város alapításának 750. éves jubileuma alkalmából nagy szabású bélyegkiállítást rendeztek. Heinrich von Stephan az Európai Postaunió megalapítójának szellemében rendezett kiállításra Glinde három külföldi várost is meghívott. A meghívottak városuk legjelentősebb gyűjtőinek anyagát felvonultatva, bemutatták tájegységük, városuk múltját, jelenét, kultúrtörténeti, építészeti nevezetességeit. A látogató áttekintést kap>ott. Saint Sebastiane Sur Loire (francia), Savitaip>ale (Finnország) és Kaposvár bélyeggyűjtőinek gazdag anyagábóL Hullámzás az autóiparban A nyugat-európai autógyártás — a jelek szerint — 1978- ban túljut azon a nagyon viszontagságos úton, ami az 1'973-ban kirobbant olajválság miatt nagyon' is göröngyössé vált. Ez azt jelenti, hogy az eladott ' autók száma ismét eléri a tízmilliót a nyugati országokban. 1976-ban mintegy 10 és fél millió személygépkocsi készült a gyárakban, a raktározott készletek azóta azonban jelentősen megcsappantak, jelezve, hogy ismét emelkedik az érdeklődés és a vásárlási kedv. A nyugat-európai és a tőkés világ autógyártása ebben az időszakban élte át legnagyobb válságát a második világháború óta; ez a válság azonban nemcsak méreteiben különbözött elődeitől. Olyan jelenségek sora mutatkozott meg, amelynek láttán egyes szakértők már a motorizáció végét jósolták a tőkés világban. Egyedül a japán gyárak értek el exportbővítést. A japán gyárak titka elsősorban a termelékenység és az a gombamódra szaporodó alkatrészgyártó bázis és összeszerelő hálózat, amely több fejlődő országban beindult. Ehhez járult a jó időben megkezdett típusfejlesztés, a rendkívül stabil és jó minőség, a kor- j szerű megoldások és merész j újítások ötvözete. A japán kocsi általában alacsony üzemanyag-fogyasztás mellett ige jó műszaki teljesítményeke\ i produkál. Bonyolultabb volt az európai autóipar helyzete. A sokáig _ légy őzhetetlennek vélt Volkswagen 1973-ban a csőd szélére jutott. A »bogárhátú« modellt végleg megunták az NSZK-ban, de külföldön is. Hosszú huzavona után — okulva a japán példán — világra segítették az. új, mozgékony, kis fogyasztású Golf- családot. A VW újabb fel- emelkedése Egybeesik a nyugat-európai autógyártás fellendülésének kezdetével. Az új iskola a vevők kényelmének és pénztárcájának minél’ jobb kiszolgálását tűzte célul. Sorra születtek az ergonómia révén kialakított életvédelmi újítások. A motorok rugalmasabbak; gyorsítóképesébbek, csendesebbek lettek. Eltűntek a felesleges cicomák, de megjelentek a biztonságot szolgáló új szerkezetek. Az új verseny az lett, hogy ki tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. S A prognózisok szerint jövőre valamennlyi nagy tőkés autógyár növeli termelését mintegy 1,5—15 százalékkal. Erre legfőképpen a vásárlások fokozódása, a kereslet gyorsuló növekedése ad alapot. Az előrejelzések szerint az értékesítés kedvező helyzete 1979-ben is megmarad, s csak az évtized végén leposo- dik 'el.
