Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-26 / 199. szám

HBT VÉGE 114. túra Bejárják az országot A kaposvári Zsetie Sport - egyesület 1960-ban alakult, taglétszáma azonban 1971-től emelkedett ugrásszerűen, s a iőselic a megye legnagyobb ermészetjáró turista egyesü­letévé fejlődött. Az egyesületnek 640 érvé­nyesített lapu igazolt sporto­lója van. Eddig 114 túrát szerveztek, a megtett távol­ság 20 037 ksm. Egy tagra 13 kilométer jut átlagban. Az egyesület eddig 217 ven­déget vitt magával egy-egy bel- vagy külföldi túrára. Itt valamennyien megtalál­ják maguknak azt a túrázás! formát, amely egyéniségük­nek, koruknak és nem utolsó ■sorban egészségi állapotuknak megfelel. Van autós, motorke­rékpáros, kerékpáros és gya­logos túracsoport Rendszere­sek a hazai és a külföldi tú­rák. A hazai túrák során gyak­ran látogatnak el Kaposvár környékére. Szerepel azonban a programokban a Zalai dom­bok, a Kis- és Nagy-Alföld, Sopron és környéke, a Duna­kanyar, Tata és hazánk fővá­rosa is. A külföldi túrák kö­zül népszerű: Erdélyben a Kolozsvár, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Vajdahu- nyad útvonal, az NDK-ban Szász-Svájc, Königs te In, a jugoszláviai út során Zágráb, Ofratia, Rieka. Az egyesület csaknem állandó jellegű kap­1 csolatban áll a jugoszláviai Cvamer utazási irodával. Az egyesületben szinte va­lamennyi korosztály képvisel­teti magát Sáfár Sándor nyolc éve fáradhatatlanul ve­zeti a város' legnagyobb tu­risztikai egyesületét. Mindent igyekeznek .megtenni, hogy e nemes sportág igazán népsze­rű legyen a megyében. Olyan túrák szervezésére törekedtek, amelyek vonzóak. Különösen figyelmet fordítanak az ifjú­ságra és az idősebb korosz­tályhoz tartozó, többnyire egyedül élő emberekre. Ne­kik az egyesület jelenti a kö­zösséget a családot, a szere- tetet, a törődést és a megbe­csülést Kéthetenként klubnapokat rendeznek az ifjúsági házban. Filmvetítések, ismeretterjesz­tő előadások keretében honis­mereti, nép- és képzőművé­szeti jellegű témákat tárgyal­nak meg, s így fontos isme­retanyag birtokába jutnak. Ugyancsak a klubnapokon tá­jékoztatják a tagságot a moz­galom gondjairól, életéről, a túraprogramokról, Minden karácsonykor meg­rendezik a tenyőfaünnepet. A sportkör ilyenkor kis csoma­gokkal ajándékozza meg a nyugdíjasokat, akik már az egyesületi tevékenységben nem tudnak részt vermi, hosz- szú éveken keresztül azonban sokat munkálkodtak. Megju­i taimazzák azokat az aktívá­kat, különösen a túravezető­ket, akik a legeredményeseb­ben dolgoztak. Jelenleg harminchárom vizsgázott túravezetője van a Zselicnek. Ez a túrák ered­ményességének és sikerének a záloga. Az évi tagdíjakból származó 25 ezer. a rendez­vényekből eredő 8 ezer forint bevétel lehetőséget -ad arra, hogy egy-egy túrára kedvez­ményt adjanak. A Zselic természetjárói te­szik ki a megyei természet- barát szövetség társadalmi er­dei szolgálatának 70 százalé­kát. Ez önmagában is nagy feladat elé állítja az egyesü­let tagságát. A- Zselic Sportkör három­szor egymást követően el­nyerte a megyei szövetség ál­tal kiírt A megye legjobb szakosztálya címet és az ez­zel járó kupát. A csaknem hétszáz egyesü­leti tag foglalkoztatása nem kis gond. Ez csak jó szerveze­ti fölépítéssel, megfelelő és szakavatott vezérkarral old­ható meg. Túracsoportjaik el­sősorban olyan vállalatoknál és intézményeknél működnék, ahol nincsenek önálló sport­egyesületek. A Zselic történe­tében új, hogy január 1-től a szakszervezeti turisztikai albi­zottságé alapnak tekinti őket, mint tájjellegű egyesületet. i Sz. J.- ;;y Százéves a somogyvári kastélykeit jó, ha más is megnézi A gombagyiijtö alapos Kiszakadni a város zárt vi­lágából, kimenni a természet­be — mindenkinek gyönyörű­ség, hát még olyan embernek, aki egész nap «-be van zárva-“ a négy fal közé. Nem csoda, iá napjainkban egyre inkább hódít a természetjárás, a ki­rándulás, s ezeknek jónéhány válfaja a tájfutástól egészen a gombázásig. — Három összetevője van a dolognak —, egészíti ki mindezt Horváth Zoltán, a Finommechanikai Vállalat 3. sz. Kaposvári Gyárának be­mérő technikusa, aki régóta szenvedélyes gombagyűjtő. — A kikapcsolódás, a természet szerétete az elsődleges. 'A má­sodik helyre a fajták • megis­merését tenném, hisz a nö­vényvilág csodálatosan1' gaz­dag fajáról van szó. Harmad- sorban — kiváltképp aki sze­reti a hasát és sokan vagyunk ilyenek — a »gazdasági-« haszna sem megvetendő! Cso­dálatos ízeli varázsolhatók ám elő még az ismert fajtákból is, ha tudja az ember, melyi­ket miként a legjobb elkészí­teni, a ritkább fajtákról nem :s beszélve! Egy »szakértő« barátom szerint minden gom­bának megvan az a tulajdon­sága, amely az elkészítés módját meghatározza. Ránta­ni vagy párolni, vagy esetleg iő^ni, ez a gombák esetében sem mindegy! Barátom állít­ja, a gomba fölépítése, a szö- vetszerkezete eleve meghatá­rozza, melyikből mit és ho­gyan érdemes az asztalra ten­ni. —* Látom, csodálkozik! — tolytátja. — Pedig rengeteg fanatikus van, s igazán érte­nek is a gombázáshoz, több­nyire erdészek, vadászok, me­zőőrök, kik apjuktól, nagyap­juktól örökölték az ősi tudo­mányt és úgy vigyáznak rá, mint a szemük fényére. Meny­nyi paprikát, hagymát kell beletenni, s még a tálalási Szokások is megvannak. — Sajnos, nekem csak az utóbbi időben van arra mó­dom, hogy foglalkozzak ezek­kel. Nagyon érdekel, bár ma­gamat sem szakértőnek, sem} a sütés-főzés tudományában" túl járatosnak nem tartam. Ezt azért hangsúlyozom, mert, sajnos, nagyon sokan hajla­mosak »megszédülni«, azt hi­szik, ha ismernek egy-két alapfajtát, meg tudják külön­böztetni a gyilkos galócától — ezzel a dolog bevégeztetett. Sajnos, nagyon-nagyon szo­morúak az idei statisztikák! Családokat tett és tesz örök­re tönkre a felületesség, a nemtörődömség. Ismerek olyan vizsgázott gombaszakér­tőt, aki ha teheti — miután ő gondosan átválogatta a gom­bát, nem bízva saját magá­ban, még egy másik kollégá­jával is megnézeti. Mindany- nyiunknak ezt kell tenni, ezt teszem én is mindig, sőt a feleségem csak akkor nyugodt, ha a gombabemutatásnál ő is 'jelen lehet. 1 — Hova járnak gotnbázni? — A gombák kedvező idei időjárás miatt Somogybán is nagyon sok jó hely van. A legtöbbször természetesen a környékbeli zselici erdőkbe járunk, ha azonban van rá alkalom, nagyobb kirándulá­saink során szintén szívesen gombázunk a családdal, dé csak akkor, ha tudom, hogy van kivel megvizsgáltatni. Sok könyvem, folyóiratom van, melyek a gombákkal foglalkoznak. Ha van szabad­időm és a két csemetém en­gedi, szívesen bújom őket. — Érdekli a srácokat apu kedvtelése? — Ha nem tudatosan is, de azt hiszem, igen. Nagyon sze­retnek kirándulni, nézik a térképen, hogy merre, hova megyünk. \ Körtési Zsolt Ityári nap­fény melen­geti a vén nyárfákat, ré­gi idők titkait súgják a tova- iUamó szélnek. Mesébe illő luccso portok, öreg harsak szegélyezik az utakat, száz­évesen is ■* fia­talos egész­ségben áll a páfrányfenyő és a tulipános pompafa... A somogyvá­ri parkban já­runk, a Szé­chenyiek egy­kori birtokán. A völgyekben megül a pára, fent a domb­tetőn fehéren, romjaiban is fennségesen áll a mauzóleum épülete. A tisz­teletet paran­csoló famatu­zsálemek a múltra emlé­keztetnek ... Több mint egy évszázad múlt el azóta, hogy 1874-ben Schilham József, a gróf mű­kertésze pompás kertet vará­zsolt itt a malomárok menti bozótos helyén. (1877-ben ő ültette a kaposvári kórház hársfáit is!) 1879-ben elké­szültek a halastavak, és ezzel teljessé vált a mű, Igazi an­golpark született bokorcsopor­tokkal, fakülönlegességekkel, szépen nyírt zöld pázsittal. A fák közt szelíd őzek jártak, a _ vízen hattyúk úszkáltak és es- I tönként zenés, lampionos csó­nakázásokban gyönyörködhet­tek a vízparti füzek... Persze mindebből a népnek csak a munka jutott A so- mogyvárlak a parkba legföl­jebb csak dolgozni járhattak be Otocska Mihály intéző fel­ügyelete mellett Ez persze semmivel sem kisebbíti a Szé­chenyiek érdemeit. A haladó gondolkodású család megbe­csült helyei vívott ki magá­nak történelmünkben. So- mogyvár 1677-ben került a bir­tokukba, ekkor kapta Széche­nyi György kalocsai érsek minden javával együtt. A ké­sőbbi utód, Széchenyi Lajos — Széchenyi István legidősebb bátyja — nagy mecénása volt minden országépítő munká­nak. A somogyvári birtokot és kastélyparkot ennek fia, Dénes alakította ki, ő a fiát, Széche­nyi Imrét 1881-ben Amerikába küldte, hogy tanulmányozza a gazdasági életet. Hazatérte után a neves agrárpolitikus Somogy megye közgazdasági előadója lett. A kormány ho- mokszőlői telepítési kormány­biztossá nevezte ki. A Magyar Tudományos Akadémia meg­bízásából megírta Somogy me­gye gazdasági monográfiáját Részt vett a Magyar Mezőgaz- I dák Szövetkezetének megala­pításában, megindítója volt a dunántúli egykeellenes mozga­lomnak. 1896-ban kiásatto a somogyvári vár romjait. Saj­nos, ezzel jóvátehetetlen kárt okozott az utókornak, bár jó­hiszeműségéhez nem fér két­ség. 1905-ben tüdőbajban halt meg, sírkövét - a mauzóleum mellett már benőtte a fű. A múlt század második fe­lében épült kastélyt még Szé­chenyi Dénes építtette. Ma gyógypedagógiai intézet. Mű­emlék, a megyei tanács védel­me alatt álL Helyreállítása több százezer forintba került. Igen szépen kezelt épület. Gyönyö­rű a lépcsőház tölgyfaburkola-. ta. Felirata szerint: »Faragta Nagy Ignác 1896-ban, szabta Rupj Sándor asztalos mester, rajzolta Széchenyi Imre.« Pél­da lehet a múlt emlékeinek megbecsülésére a szépen rend­ben tartott kert szobrokkal, szökőkutakkal. sportpályával. A hajdani pompára emlékez­tetnek a díszfák, a cserjék, az utak, a terek, az ízlésesen te­lepített virágágyak.. A kastélykert ma parkerdő, természetvédelmi terület. Jö­vőjéről és fenntartásának le­hetőségeiről beszélgettünk He­ves János erdésszel, ö a park legjobb ismerője, szívesen és nagy szeretettel beszél a fák­ról, aggódik jövőjük miatt. A park sorsa a tavak sorsától függ — mondja —, ha ezek feltöltődnek, megváltozik a le­vegő páratartalma és elpusz­tulnak az évszázados fák. Ma a kertet az intézet két dolgozó­ja gondozza, ez azonban az egész p>arkerdő kezeléséhez nagyon kevés, A parkerdő ma mindenki üdülését, kikapcsolódását szol­gálja. A közeli kupavári ása­tások, a kastélypark szép em­lékei történelmi múltunknak. Lévai József Bélyeg az öttusáról Ez a hőnap különösen gaz­dag a bélyegkiadásban. Augusztus tizenegyedikén bocsátotta ki a Magyar Posta az évfordulók-események 1979. elnevezésű sorozat keretein belül a budapesti öttusa vi­lágbajnokságról megemlékező kétforintos bélyeget. A bélyeg narancssága, háttérben a földgömb kékesszürke és fe­hér, előtte az öt sportágat stilizáló alakokat világosszür­ke, középszürke, fekete és kék színekkel ábrázolják. A bélyegen belül fent három sorban öttusa világbajnokság Budapest 1979. Forgács Mik­lós tervezte e szép bélyeget. Ugyancsak augusztus 11-én. és az évfordulók események soron belül látott napvilágot az a háromforintos névérté­kű bélyeg, amely a tengerek és a folyók tisztaságáért emel »szót« 1 A forgalmi sorozaton belül bocsátotta ki a Magyar Posta augusztus 15-én, Vasvár fennállásának 700. évforduló­ja alkalmából azt a negyven­filléres névértékű emlékbé­lyeget, amely méltóképp adót zik a patinás város hagyomá­nyainak. Az NSZK-béli Hamburg elővárosában, Glirpdében, a város alapításának 750. éves jubileuma alkalmából nagy szabású bélyegkiállítást ren­deztek. Heinrich von Stephan az Európai Postaunió megala­pítójának szellemében rende­zett kiállításra Glinde három külföldi várost is meghívott. A meghívottak városuk leg­jelentősebb gyűjtőinek anya­gát felvonultatva, bemutatták tájegységük, városuk múltját, jelenét, kultúrtörténeti, épí­tészeti nevezetességeit. A láto­gató áttekintést kap>ott. Saint Sebastiane Sur Loire (fran­cia), Savitaip>ale (Finnország) és Kaposvár bélyeggyűjtői­nek gazdag anyagábóL Hullámzás az autóiparban A nyugat-európai autógyár­tás — a jelek szerint — 1978- ban túljut azon a nagyon vi­szontagságos úton, ami az 1'973-ban kirobbant olajválság miatt nagyon' is göröngyössé vált. Ez azt jelenti, hogy az eladott ' autók száma ismét el­éri a tízmilliót a nyugati or­szágokban. 1976-ban mintegy 10 és fél millió személygépko­csi készült a gyárakban, a raktározott készletek azóta azonban jelentősen megcsap­pantak, jelezve, hogy ismét emelkedik az érdeklődés és a vásárlási kedv. A nyugat-európai és a tőkés világ autógyártása ebben az időszakban élte át legnagyobb válságát a második világhá­ború óta; ez a válság azon­ban nemcsak méreteiben kü­lönbözött elődeitől. Olyan je­lenségek sora mutatkozott meg, amelynek láttán egyes szakértők már a motorizáció végét jósolták a tőkés világ­ban. Egyedül a japán gyárak ér­tek el exportbővítést. A japán gyárak titka elsősorban a termelékenység és az a gom­bamódra szaporodó alkatrész­gyártó bázis és összeszerelő hálózat, amely több fejlődő országban beindult. Ehhez já­rult a jó időben megkezdett típusfejlesztés, a rendkívül stabil és jó minőség, a kor- j szerű megoldások és merész j újítások ötvözete. A japán ko­csi általában alacsony üzem­anyag-fogyasztás mellett ige jó műszaki teljesítményeke\ i produkál. Bonyolultabb volt az euró­pai autóipar helyzete. A so­káig _ légy őzhetetlennek vélt Volkswagen 1973-ban a csőd szélére jutott. A »bogárhátú« modellt végleg megunták az NSZK-ban, de külföldön is. Hosszú huzavona után — okulva a japán példán — vi­lágra segítették az. új, mozgé­kony, kis fogyasztású Golf- családot. A VW újabb fel- emelkedése Egybeesik a nyu­gat-európai autógyártás fel­lendülésének kezdetével. Az új iskola a vevők kényelmé­nek és pénztárcájának minél’ jobb kiszolgálását tűzte célul. Sorra születtek az ergonómia révén kialakított életvédelmi újítások. A motorok rugalma­sabbak; gyorsítóképesébbek, csendesebbek lettek. Eltűntek a felesleges cicomák, de meg­jelentek a biztonságot szolgá­ló új szerkezetek. Az új verseny az lett, hogy ki tud praktikusabb, olcsóbb üzemű, mégis nagy teljesítményű autót gyártani. S A prognózisok szerint jövő­re valamennlyi nagy tőkés autógyár növeli termelését mintegy 1,5—15 százalékkal. Erre legfőképpen a vásárlá­sok fokozódása, a kereslet gyorsuló növekedése ad ala­pot. Az előrejelzések szerint az értékesítés kedvező hely­zete 1979-ben is megmarad, s csak az évtized végén leposo- dik 'el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom