Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-03 / 180. szám

Díszfa, sárgadinnye, palánta Legfőbb feladó t a város ellátása A kfs termelőszövetkezetél- sorába tartozik a siófoki Sió Tsz, kertészete azonban az egyik legjelentősebb, hiszen a környék, a Balaton-part el­látásában igen fontos szerep jut nekik. Gábor Csaba, a kertészeti ágazat vezetője, el­foglalt ember. Megkezdődött a szántóföldi paprika szedése, érik a különleges sárgadinnye, s szedik a paprikát a fólia­sátrakban is. — Tíz hektáron termesztünk dinnyét, négy hektáron szán­tóföldi paprikát, két hektáron s'kfóliás paprikát, s egy hek­táron pedig az úgynevezett szuperelit paprikavetőmagot. Emellett a háromezer négy­zetméteres fóliaházban primőr paprikát is. Bár a kora nyári szárazság iH is éreztette hatását, az ön­tözéssel tudtak javítani a helyzeten. A nagy melegben a szabad földbe ültetett pa­lánták jószerivel beérték a fóliasátorba ültetettet, s most mindenütt érik a sárga húsú r ivény. Mint az ágazatvezető e' mondta, ez veszteséggel is jár, hiszen a fólia alatti,.va­lamint a síkfóliás paprika többletköltséggel termeszthe­tő, s ez a többlet most rész­ben elveszett. Ami viszont előnyös: a termés nagy része a jó kötés miatt egy időben érik, s így két szedéssel beta­karíthatják a paprika 80 szá­zalékát. Kedvező a dinnye termése is. Most már bizonyos, hogy a késői esők ellenére is a terv szerint alakul az ered­mény. Erre az évre 9.5 millió forint bevételt tervezett a kertészet, s ennek 23 százalé­ka a nyereség. A kertészet egyik legizgal­masabb feladata idén a négy különböző fajtájú kísérleti sárgadinnye termesztése. A Z—100, a Tétényi Cseres ko­rai fajta, a 2R—3, valamint a Líra exportképes minőségű, de mind a négy fajta dinnye több cukrot és szárazanyagot tartalmaz a hagyományosnál. Mivel az ez évi kísérletek eredményesnek bizonyultak, várható, hogy a továbbiakban nagyüzemi szinten foglalkozik majd a gazdaság e dinnyefaj­ták termesztésével. A közelmúltban egyébként összehasonlító technológiai kí­sérletet végeztek az említett fajtákkal, s bár az ágazatve­zető szerint egy év eredménye a mezőgazdaságban még nem az igazi eredmény, már tud­ják, hogy érdemes folytatni a fejlesztést. S nem utolsó szempont, hogy a jó ízű, ugyanakkor az átlagnál hama­rabb érő fajták, mikor jelen­nek meg a balatoni piacokon. A kertészethez tartozik a díszfaiskola is, amelynek Gá­bor Csabáné a vezetője. A termelőszövetkezet nagy ará­nyú parképítő munkát végez, s a díszfaiskola nagyobbrészt ehhez termeli a szükséges anyagot: örökzöldeket, cserjé­ket, illetve fákat. A hathektáros kertben ren­dezett ágyasokban sorakoznak a különféle növények: mint­egy 35 féle örökzöld. 50 féle cserje, valamint az emberma­gasságtól egészen négy-öt mé­teresre megnövő fiatal fák. — Olyan helyekről, ahol jó minőségű tenyészanyagot ter­mesztenek, megvásárolják a csemetéket, amit aztán ma­gunk nevelünk tovább. A kert jelenlegi értéke 1,2 millió fo­rint, de ha eladnánk, a két­szeresét kaphatnánk érte. Ter­mészetesen ninc6 szándékunk­ban eladni, sőt állandóan frissítjük a készleteinket. 1 A legdrágább növények a 7—8 éves díszfák. azonban ezek már olyan magasra nőnek, s olyan szép lombot növeszte­nek. hogy az ültetés után né­hány évvel igazi terebélyes iává fejlődnek. AhoL az idő­nyerés a cél, például új léte­sítmények parkosításánál, ott megéri a többletköltséget. A hétéves nyírek és hársak törzse már mintegy tíz cen­timéter átmérőjű. Ilyet ültet­ve a lakótelepekre nem kell félni hogy. a gyerekek eset­leg játék közben kitörik, ezek a fák már »-megvédik magu­kat.« A kertészet díszfa telepe a saját ellátáson túl árusít is az igénjTek szerint. Bár ez a kisebb hányada a termelés­nek, azért gyakran érkeznek megrendelések és magánvá­sárlók a telephelyre. Az izgal­mas munka mégis a parképí­tés, illetve a parképítők el­látása. A közelmúltban pél­dául több balatoni üdülő, a fűzfői strand, valamint egy székesfehérvári létesítmény parkját telepítette be dísznö­vényeivel a siófoki termelő- szövetkezet. 1 B. A. Olimpiai lánc7 99 Bárány Tiborral, á Finom­mechanikai Vállalat 3. sz. ka­posvári gyárának szakszerve- z_ i titkárával mérlegre tettük a szocialista brigádok első fél­évi munkáját. — A múlt évtő! kezdődően új értékelési rendszer van ki­alakulóban. Végre kezdünk el­jutni addig, hogy nem a bri- g id értekezleten elhangzott tetszetős frázisok határozzák meg az elképzelésekeL A bri- g id napióban ugyan csodála­tosabbnál csodálatosabb válla­lások szerepelnek — a külön­böző társadalmi munkáktól, a budapesti mozi és színházláto­gatásokig —, csak az a baj, hogy ebből a sokból a leg­többször vajmi kevés valósul meg. Egyébként úgy vagyok ezzel: nem biztos az, hogy föL- t étien az a jó, vagy inkább úgy mondom, nemcsak az le­het a jó szocialista brigád, amelynek tagjai ott. vannak minden színházi bemutatón. Valahogy az utóbbi időben a sok kulturális és a társadal­mi vállalás mellett a termelő munka mintha másodlagossá válna. Ez viszont, akármennyi­re támogatni kell és támoga­tunk is minden hasznos kez­deményezést, nem lehet cél. A múlt évi értékelésben sze­rencsére ezek a szempontok már jól érzékelhetők. — Minden közösség teljesíti a vállalását? ,, — A harminckét szocialista brigádban háromszáznegyven- kilencen tevékenykednek. Ta­valy aranykoszorús kiváló lett az Elektron, egy brigádunk pe- Ciig elnyerte a megyei pártbi­zottság dicsérő oklevelét. Vi­szont. négy brigádunk nem tudta teljesíteni a feladatokat, s így a harminckét brigád hu­szonnyolcra csökkent. — Miben mutatnak jó pél­dáit a brigádok? — Most minden brigádunk c; tírigádtagunknak az olim­piai »lánc« időre való szállítá­sa a legfontosabb célja. E munka felett, a KISZ-fiatalok védnökséget vállaltak. Ezenkí­vül nagyon szeretnénk, ha a hármas jelszóból a Szocialista módon élni több tartalmat kapna, a tanulás mögött pedig valódi, megalapozott tudás rejlene. Tavaly egy jelentős részfo­lyamat, a tekercselés Kapos­várra került a budapesti anya- vállalattól. Ez többek között elősegíti, hogy az itt dolgozó munkások nagyobb áttekintést kapnak a termékek gyártásá­nak folyamatáról, Nem felejtik el egymást •— Nem akarok az üzemtől elszakadni ... Egyszerűen nem lehet azt mondani, hogy en­gem nem érdekel többet. Sok szép emlék fűz oda ... Persze azért voltak keserű napok is. Családi körben beszélge­tünk Balázs Lajossal. Zömök férfi, a haja, a kis bajusza ősz. Nemrég töltötte be a hatvanadik évét. Sokan isme­rik Kaposváron a villamossá­gi gyár cseri telepének volt vezetőjét. 1951 óta ott dolgo­zott a Vasvári Pál utca 1. alatt. Noha hűségesen kitar­tott, a munkakönyvében mégis változtak a bejegyzések, amint új és új nevet kapott az üzem. — Amikor átmentem a tej­üzemből, akkor még Somogy megyei Vasöntő és Gépüzem volt a neve, később lett vas­kombinát, aztán a Transzvill, majd a VBKM Kaposvári Villamossági Gyárának a te­lepe ... ^ — Mi az eredeti szakmája? — Lakatos... Így is kezd­tem a munkát az akkor még nagyon kis műhelyben. Egy év múlva kiemeltek műszaki vezetőhelyettesnek. Utána termelési osztályvezető, ter­melésirányító voltam. 1964- től pedig üzemvezető. — A régiek? — Sokan nyugdíjba mentek vagy most készülnek, így pél­K. Zs. dául Tóth József párttitkár. A törzsgyárnak sok kádert adott a mi telepünk, vannak köztük fiatalok is. idősebbek is. Az utódom Apáti János lett az üzemvezetői poszton. Mondhatom, hogy ő is a ta­nítványom, ipari tanulóként kezdte. Balázsék három évvel ez­előtt költöztek új lakásba. Á Honvéd utcai otthon nagyszo­bája tele van játékokkal. A hintalótól a kis hajóig, a mackótól a teherautóig min­den megtalálható itt. — Három lányom van és három unokám. Velünk a leg­kisebb, Gyöngyi lakik a fér­jével és a kétéves Zsoltival. — Van, aki folytatja az édesapa munkáját? Boldogan bólogat. — Ketten ott dolgoznak a telepen. Lujza művezető. Éva csoportvezető. Ök szintén párttagok. Az asszony nagyon sokat tett azért, hogy a há­rom gyereket szépen felnevel­jük. Nekem mindig volt üze­mi, társadalmi elfoglaltságom. Magam 1943 óta vagyok párt­tag. A villamossági gyár párt- bizottsága most is számít a munkámra, én vagyok a fe­gyelmi bizottság elnöke. Az asszony figyelmesen hallgatja a beszélgetést, köz­ben meg-megnézi az ebédet a konyhában. — Hiányzik a gyár a fér­jemnek ... Új áfész-üzlet Zamárdi felsőn (Tudósítónktól.) A múlt év végén született döntés arról, hogy a siófoki álész Zamárdi felső üdülőte­rületén élelmiszer-háztartási boltot épít a balatoni gyors' fejlesztési program keretében. Az építkezést az Országos Ide­genforgalmi Tanács egymillió forinttal, a Mészöv 550 ezer forinttal segítette. A beruhá­zás összesen 1 millió 650 ezer forintba került. A bolt terveit házilag készítették, az építke­zést a siófoki áfész brigádja végezte. 70 nap alatt elkészül­tek a munkákkal, és a boltot június 28-án megnyitották. Az építkezést részben ha­gyományosan oldották meg, de felhasználták a dombóvár: Unió Ipari Szövetkezet előre gyártott elemeit is. A telket a zamárdi tanács bocsátotta a szövetkezet rendelkezésére Az áfész brigádja ezt a mun­kát terven felül végezte el. Az építők jó munkáját, takaré­kosságát dicséri, hogy az ere­deti költségvetést nem lépték túl. A 170 négyzetméteres üz­let fele az eladótér, megfele­lő raktárakkal, szociális he­lyiségekkel kiegészítve. Gondoltak az építők arra is, hogy a tejet és a tejtermé­ket, valamint a pékárut a vállalatok műszakkezdés előtt szállítják, ezért egy éjszakai áruátvevőhelyet készítettek. Van a boltnak hűtőpultja, hű- tőfaliállványa és mélyhűtő­pultja. A siófoki áfész KISZ- fiataljai mintegy 20 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kával járultak hozzá a meg­valósuláshoz. Gondos, jól elő­készített • építkezés volt: szín-' te minden napra meghatároz- ( ták, hogy mit kell elvégezni, és még a segédmunkások is tudták, hogy naponta mi a feladatuk. A 70 napos építési idő re­kordnak számit. Az üzlet készlete 250 ezer forint érté­kű. Az új boltban az üdülők 35 ezer forint értékű árut vá- i súrolnak naponta. Hallgatunk egy kicsit, majd a régi idők kerülnek szóba. — Emlékszem, hogy az öt­venes években 6orbaálltak a vasgyár kapuja előtt a-z em­berek. Akkor bizony alaposan ki lehetett válogatni, hogy kit veszünk fel. Most már nincs ilyen... Van, aki éppen csak bejár, legföljebb negyven-öt- ven százalékot teljesít. Igen ám, de létszámhiány van, s azt mondjuk: ez is egy em­ber. Ha fegyelmezni akarjuk, akkor azzal fenyeget: elme­gyek máshova. S el is tud! Így érthetően nehéz fegyel­met tartaniuk azoknak, akik odalent a termelést irányít­ják. Balázs Lajos most Is be­bejár az üzembe. Megígérte az utódjának, hogy támogatja mindenben. A legszebb emlé­kei között tartja számon, amit az ipari tanulók neveléséért tett egy évtized alatt. — Most is örömmel gondo­lok vissza a vizsgáikra. S arra, hogy hány rátermett, se­gédmunkást győztünk meg arról, tanuljon, tegyen szak­munkásvizsgát. — Hálásak érte? — Megyek az utcán, s itt is, ott is rám köszönnek. £n úgy érzem, tisztelettel vamia,: irántam.., A szekrényből előkerül egy díszdoboz és -tál. Ezt kapta, amikor nyugdíjba ment. S egy piros doboz. Janesich Im­re vezérigazgató személyesen adta át a KGM kiváló mun­káért kitüntetést neki Kapos­váron. — Mit tervez a nyugdíjas­korára ? — Horgászni akarok majd a Balatonon. Aztán szeretek barkácsolni is. Itt ez a sok könyv, lesz mit olvasnom. Passuth László regényeit kü­lönösen szeretem, meg az úti­könyveket is. No és itt van­nak az unokák. Szinte végszóra nyílik az előszoba ajtaja. Jön a legki­sebb lánya a férjével és Zsol­tival. Megtelik a lakás jóízű nevetéssel. A kisfiú vidáman gyipacizik a nagyapám. — Olyan eleven, ugye? — nevetnek a nagyszülők. Vasasok. így nevezik egy­mást azok, akik már az álla­mosításkor együtt kezdtek a telepen. S nem feledkeznek meg egymásról. Balázs Lajos is érzi ezt a kötődést. Most sokat betegeskedett, de min­dig volt, aki rányissa az aj­tót. jó szóval biztassa és fel­vidítsa. Az is büszkeséggel tölti ei, hogy a lányai folytat­ják azt, amit megkezdett. Lajos Géza l Sütik n új kenyeret Háromszáz mázsa lisztet használnak föl naponta a Somogy megyei Sütőipari Vállalat 3. sz. kenyérgyárában. Ennek a fele már új búzából őrölt liszt. A folyamatos-tcsztakészitő automatizált gépsorról naponta 210 mázsa kényé kerül le, ezenkívül vizes-zsemlye és tejeskifli is, a kétkilogrammos burgonyás kenyér és a zsemlyekenyér azonban kézi munkát kíván. Megérkezett az új liszt. Valorigráffal mérik a li.-zt minőségét. A zsemlyekenyér kézi megmunkálással készül. Naponta 5—6 ezer zsemlyekenyeret sütnek. (Makai Károly felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom