Somogyi Néplap, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-19 / 194. szám

Harmincéves az alkotmány

Irta: Borbándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese

S

zép és jelentős évfordulóhoz érkeztünk: alkotmányunk megszületésének harmincadik évfordulóját ünnepeljük. Mái ünnepünknek történelmi jelentőségű előzménye 1945 tavasza, amikor a szovjet hadsereg kiűzte hazánkból a német fasisztákat, halálos csapást mért a hazai reakció hadi és állami gépezetére, s lehetővé tette, hogy népünk a szabad és demokratikus, majd később a szocialista fejlődés útjára lépjen.

A felszabadulást követő években a munkásosztály és forradalmi élcsapata, a kommunista párt vezetésével tör ténelmi fordulat következett be hazánk politikai, társadalmi és gazdasági életében Alkotmányunk megszületése történelmünk új korszakának kezdetét jelezte. Hazánk új alaptörvényének szentesítése nem pusztán kiemelkedő fontosságú jogi aktus, hanem a magyar nép több évszázadon keresztül folytatott szabadságharcának betetőzése is A valaha oly gyakran emlegetett «-ezeréves alkotmány-« a mindenkori elnyomó osztály törvényeinek tára, a feudális jogszokások gyűjteménye volt.

Korábban az elnyomásban sínylődő nép sok nemzedéke, számos nagy történelmi szó mélyiség harcolt az igazi alkotmányért Augusztus 20-a eredetileg is egy új állam megalkotásának és megalkotójának, I. István királynak az ünnepe volt, aki államalapító és társadalomalakító munkája sarán fölismerte az idő parancsát és a magyarságot átvezette egy idejétmúlt társadalmi formából és életmód bili az akkori újba. Ezután hosz- szú évszázadokig tartó, kíméletlen harc következett a nép érdekeinek képviselői és az elnyomók között. E harc egyik emlékezetes eseménye volt például a Rákóczi szabadság- harc időszakában összehívott -e'tréSOúi országgyűlés, amely kimondta a Habsburg-ház trónfosztását vagy a Martinovi cs- féle mozgalom, amely megfogalmazta a polgári köztársaság gondolatát Majd 1848 következett

Ady a századforduló táján nemcsak az altkori, hanem a hosszú évszázadokon át uralkodó viszonyokat i6 jellemez* te, amikor így írt: »-István ki rály országa, amely majdnem gyarmata egy másik, züllő országnak, koldus, mert szipo- lyozták és szipolyozzák, ereje sincs, hogy leszámoljon 3 megbéklyózó feudalizmus maradványaival. Itt még társadalmilag az őskorban élünk.«

Egymást érték a héten Somogybán a munkásgyűlések, a termelési tanácskozások és a brigádvezetők megbeszélései. Sorra-rendre tették a fölajánlásokat, tárták föl az új és újabb tartalékokat saját munkájukban. A XII. kongresszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére jobb és több munkát vállalók tulajdonképpen az üzemek, gyárak belső, kimeríthetetlen emberi tartalékait mozgósították. Érdemes fölfigyelni az eltolódó hangsúlyra: a különböző vállalások ma már a munka minőségi oldalát veszik célba. Az élőmunka hatékonyságának javítása, az anyaggazdálkodás tartalékainak föltárása, a takarékos energiafölhasználás ma a fej- . löd és hajtóereje. Ezeket tartalmazzák a vállalások is.

Vajon van-e fedezete, hogy e vállalások megvalósuljanak? Brigádokkal, vállalatvezetőkkel, munkásemberekkel beszélgetve lépten-nyomon tapasztalható, hogy szinte mindenki érzi, tudja: »-át kell programozni-« eddigi gondolkodásunkat. Bizonyos gazdasági törvényszerűségek határoktól függetlenül hatnak ránk. S ez — soha nem volt olyan világos, mint ma — újfajta magatartást kíván mindany- nyiunktól. A héten a megyében sorjázó vállalásokból az i

Történelmi fordulat volt tehát 1918 novembere, amikor a Nemzeti Tanács kikiáltotta a köztársaságot, és 1919 márciusa, a Tanácsköztársaság kikiáltása, mert hazánkban a tanácshatalom volt az első, amely valóban demokratikus szabadságjogokat biztosítót* minden dolgozó embernek A munkásság és a parasztság először kapott demokratikus választójogot, először nyílt alkalma az elnyomott osztályoknak, hogy saját osztály érdé keik érvényesítéséért beleszóljanak az ország életébe.

Mint emlékezetes, 1919. június 23-án a tanácsok országos gyűlése elfogadta a Magyarországi Szocialista Tanácsköztársaság alkotmányát amely egyike volt a világ első szocialista alkotmányainak. Méltán állíthatjuk tehát, hogy a Tanácsköztársaság rövid fennállása történelmünk egyik legdicsőbb korszaka, népünk szabadságharcainak méltó folytatása volt.

A

z 19^9-ben megszületett alkotmányunk a Ta nácsköztársaság jogrendjének, jogalkotásának sza mos tapasztalatát hasznosította. Megalkotása óta tovább erősödött hazánkban a munkásosztály és marxista—leninista pártjának _ vezető szerepe, nőtt befolyása és tekintélye. A fejlett szocialista társadalom fölépítésének programja, amelyet a kommun s- lák állítottak igaz és lelkesítő célként népünk elé, ma már nemzeti programmá, egész társadalmunk Közös ügyévé vált. Kifejezésre jutott ez 1972 márciusában, amikor az országgyűlés törvényerőre emelte a módosított alkotmányt.

Alkotmányunk 1972. évi módosítása kifejezi, hogy az 1949 óta eltelt időszakban a dolgozó nép alkotó munkájának, harcainak eredményeként olyan politikai, társadalmi, gazdasági és tudományoskulturális fejlődést értünk e\ amely évszázadok adósságát pótolta. Ahogy Kádár János elvtárs parlamenti beszédében hangsúlyozta: ez az időszak dolgozó népünk nemzeti fel- emelkedésének dicső története, még akkor is, ha a megtett úton nehézségek és megrázkódtatások is előfordultak Pártunk, munkásosztályunk, népünk munkája és harca hatalmas fejlődést hozott, történelmi jelentőségű eredményekhez vezetett. A munkár- osztály, a nép hatalma, a Magyar Népköztársaság szilárdabb, mint bármikor korábban. A szocialista társadalom

tűnik ki, hogy az üzemek közösségei a brigádok értik és munkájukban hasznosítani is akarják az új követelményeket.

A héten fontos témát tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága: a balatoni köztisztaság kérdéseit. Ha azt vesszük, hogy a legtöbb balatoni településen milyen szervezett a szemét elszállítása és ártalmatlanítása, akkor némi elégedettségre lehet okunk. De ha a szemetes sétányok, a dinnyehéj hegyek, a szétszórt kukoricacsövek, a zsíros lángospapírt hintáztató szél jut az eszünkbe, akkor kevésbé dörzsölhetjük elégedetten a tenyerünket. Láttam már összetört mosdókagylót, röstellkedve a rekettyésbe ci- pelőket — nem volt szemétlerakóhely, ahol elhelyezhették volna. Gyakran láthatunk a kapun belül gyönyörűen nyírott pázsitot, míg a kerítés előtt ölmagas gaz éktelenkedik, s a dudva hűvösében limlom lapul.. Egyszóval: a balatoni köztisztaság nem szűkülhet egyszerű fejlesztési kérdéssé. Átgondolt rendezésre, honi viselkedéskultúránk gyors változására is szükség van. Amíg a Balatonra érkező nyaraló éhét csillapítva könnyedén szerteszórja a lerágott csirkecsontot és nem zavarja, hogy a lángossütő előtt bokáig gázol a zsíros paalapjait leraktuk, a szocialista termelési viszonyok Wies győzelmet arattak az egész gazdaságban, 6 népünk a fejlett szocialista társadalom építésén dolgozik.

A módosított alkotmány tartalmazza mindazokat az alapvető változásokat is. ame lyek alaptörvényünk elfjgadá- sa óta társadalmunk osztályszerkezetében bekövetKeztek. Kimondja, hogy társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely a hatalmat a szövetkezetekbe tömörült parasztsággal szövetségben, az értelmiséggel és a társadalom többi dolgozó rétegével együtt gyakorolja.

A munkás-paraszt sző vétség nemcsak rendszerünk biztos politikai alapja, hanem eszköze és feltétele is az osztályok közötti évszázados különbségek fölszámolásának. E szövetségre épülve mind szélesebben és mélyebben bontakozik ki a szocialista nemzeti egység, amely az alapvető érdekel: azonosságán és az alkotó együttműködésen alapul.

A szocialista társadalmi program és valóság egységbe tömöríti a nemzetet. Ez az egység politikánk és terveink legfőbb pillére. Egész társadalmunk a sajátjának, nemzeti programnak vallja a XI. kongresszuson megfogalmazott feladatokat Belpolitikai tevékenységünk homlokterében a gazdasági építőmunka feladatai állnak Pártunk Központi Bizottsága 1979. június 29-i ülésén többek között megállapította, hogy a gazdasági élet minden területén fokozódtak az erőfeszítések céljaink elérése érdekében, népünk eredményes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra váltását Ugyanakkor a Központi Bizottság rámutatott arra is, hogy a minőségi változások a termelésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly javításában még nem bontakoztak ki a szükséges és lehetséges mértékben.

Dolgozó népünk nagy fokú politikai érettségről tett tanú- bizonyságot, megértette a i alapvető gazdasági problémáinkat, s a megoldásuk érdekében hozott kormányhatározatokat, egyebek között a fogyasztói árintézkedései

szükségességét Tudomásul vette, hogy egyrészt tőlünk független okok miatt jelentősen emelkedtek a nyersanya gok, energiahordozók és egyéb fontos, importált termékek árai, amelyek a belföldi árakban — sem a termelő*, serr.

pírban, addig hiába ölünk milliókat a balatoni köztisztaság szervezetébe.

Igen, a milliók. A pénz, az anyagiak szerepének fölnagyítása sem mindig egészséges. A Balatonnak sok lelkes barátja van, aki nemcsak sajnálkozik a tó öregedésén, hanem tenni is akar valamit a folyamat ellen. Gyakran, azonban nincs erő és akarat, ami ezt a tettvágyat valóban föl- lobbantaná és értelmes keretek közé terelné. Beszéltem olyan emberrel, aki szívesen segítene a strandon összegyűlt gusztustalan hínár csomói: eltávolításában. De egyedül aligha fog hozzá. Javasolta, szervezzenek társadalmi munkát — és nem történt semmi. Ha valaki ma — egyedül — elkezdi szedegetni a zöld pázsiton el- hullajtott szemetet, kiborított csikkeket, kinevetik. De ha többen teszik ezt, újak csatlakoznak hozzájuk.

A héten megyeszerte megkezdődött a hagyományos nyári vásár. Harminc-negyven százalékkal lettek olcsóbbak a különböző ruhák. Keleties a nyüzsgés ilyenkor a boltokban, az áruházak pultjai előtt: mindenki igyekszik hozzájutni a legjobb darabokhoz. Amíg egyáltalán hozzájuthat. Az igazán divatos holmik ugyanis két-három nap alatt elfogynak.

Csupor Tibor

pedig a fogyasztói árakban — eddig nem tükröződte«, kellően. Másrészt pedig a hazai fogyasztás növekedése nem áll arányban a termelés növekedésével, vagyis többet fogyasztunk, mint amit megtermelünk, a különbséget pedig az állami költségvetés fedezi. Ezt a helyzetet természetesen tovább fenntartani nem lehe tett

Ebből az következik, hogy a megváltozott viszonyoknak csak úgy tudunk megfelelni, ha nemcsak többet, hanem jobban is dolgozunk. Ha a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítunk munkánk minőségére. takarékosabban gazdálkodunk, tovább szilárdítjuk r munkafegyelmet jobban és szervezettebben oldjuk meg feladatainkat Ha korszerűbb, és minden piacon jól értékesíthető termékeket állítunk elő, s ezáltal javul a népgazdaság egyensúlyi helyzete. En nek érdekében minden szinten szükséges javítani az irányítómunkát s annak tudatában kell minden munkahelyen teljesíteni a terveket, hogy idehaza i6, külföldön is az eddiginél szigorúbb, magasabb követelményekkel szembesülnek termékeink.

Közvéleményünk joggal és indokoltan bírálja a gazdálkodás fogyatékosságait. Szinte általánosan megfogalmazódó igény, hogy még jobban érvényesüljön a társadalmi igazságosság, a munka szerinti elosztás alkotmányos elve: »Mindenki képessége szerint, mindenkinek munkája szerint«. E helyes és minden területre érvényes követelmény szorosan kapcsolódik az alkotmány egy másik rendelkezéséhez, amely szerint: »az állampolgárok munka jukkát

munkaversenyben való részvételükkel, a munkafegyelem fokozásával és a munkamódszerek tökéletesítésével a szocialista építés ügyét szolgálják«.

Ennek jegyében és szellemében bontakozik ki ezekben a hetekben a XII. pártkong resszus és felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére a népgazdaság valamennyi ágazatát átfogó munkaverseny- mozgalom, bizonyítva azt, hogy dolgozó népünk átérzi jelenlegi fejlődési szakaszunk gondjait, és tevékenyen részt kíván venni azok megszüntetésében. Az együttes tenni- akarás — és a szocialista közösség, elsősorban a KGST- országok alkotó ereje, köze* érdekeltségünk az új társadalom építésében — nemcsak feltétele, hanem biztosítéka is nehézségeink leküzdésének további előrehaladásunknak.

S

zép szimbólum, hogy az alkotmány és a kényéi — immár összetartozó, egymáshoz kötődő fogalompár. Az idei új kenyér — amelynek szintén most van az ünnepe — az alkotmányban megfogalmazott követelményeknek megfelelő, odaadó és elismerést érdenrílő munka nyomán kerül az ország asztalára. Igaz, a korábbinál kedvezőtlenebb időjárási körülmények között termeltük meg, de olyan kenyér ez, amely népünk munkaszeretetét és a szocialista jövőbe vetett hitét testesíti meg. Azt a bizalmat amelyet erősít és táplál, hogy hazánk belső helyzete szilárd, országunkban alkotmányos rend uralkodik.

Népünk bizakodással tekint pártunk XII. kongresszusa elé és példamutató munkával készül a szocialista építőmunka további nagy feladatainak tel jesítésére. Szocialista nemzeti egységünk a hétköznapok ten nivalói közepette is szüntelenül erősödik. Tartalma mind gazdagabb és mélyebb lesz, men a feladatok kimunkálását é3 végrehajtását a fejlődő szocialista demokrácia törvényei és lehetőségei közepette egész országunk alkotó véleménye es vitája ösztönzi. Jó remények kel, ünnepi érzéssel köszönthetjük tehát szocialista alkotmányunkat. Azzal a meggyőződéssel, hogy elsősorban tőlünk, közös munkánktól és erőfeszítésünktől függ népümt boldogulása, vívmányainak megőrzése és hazánk további1 gyarapodás».-----------------------------------------------------------------------------------------------t

I

Ú

j búzát őrölnek

Üj búzát őrölnek a kaposvári nagymalom modem gépsorai. A rekonstrukció első ütemének befejeztével egészséges körülmények között végzik mindennapi munkájukat a molnárok. Naponta 160 mázsa új búza ömlik a garatokon, az őrlő- és szitagépeken át, hogy a liszt a kenyérüzemekben fejezze be útját. A pékek már az új búzából sütik a kenyeret.

(Gyertyás László felvételei.)

i